Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-08 / 57. szám
I PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 A lottó-jutalomsorsolás nyereménylistája (6. oldalon) JH AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M EGY El TANÁCS LAPJA J n. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM ARA 50 FILLER 1958. MÁRCIUS 8. SZOMBAT A „gyengék" ereje A z ember egész évben csipkelődik, viccel, sőt olykor gúnyos mosollyal figyeli a „gyengébb nem“’ küszködését, harcát a hétköznapok gondjaival. S jön egy nap, egyszer egy évben, amikor tréfával enyhítve ugyan, de az „erősebbik nem“ fejet hajt a gyengébbek előtt. Fejet hajt, s átnyújtja a köszönet, virágait, vagy egyéb ajándékát, ezzel jelképezvén, hogy az egész évi fáradságos munka, küzdelem nem múlik el nyomtalanul. Nyomait ott találjuk az otthonok édes melegében, a tisztára mosott, keményre vasalt ingekben, az íróasztaloknál, a gyárak gépeinél, mindenütt. Ott találjuk a gyermekek kacagásában, s ott találjuk őket akkor is, amikor a háború vagy béke kérdéséről van szó, amikor harcolni kell szóval, vagy tettel azért, hogy megmaradjon a családok nyugalma, hogy iskolák épüljenek, hogy gondtalanul nevelkedjék fel ifjúságunk, s ne telepedhessék nyakunkra a háború komor vihara. Hányszor vágjunk türelmetlenek, nyersek, tapintatlanok, hányszor hiányzik belőlünk a megértés? S mindezt ők legtöbbször szó nélkül tudomásul veszik, sőt, még arra is jut erejük, hogy csitítsamak, vigasztaljanak bennünket. Nem könnyű nőnek lenni! F.zemyi gond a munkahelyen és otthon — mind-mind nyomja az asszonyok vállát. De tűrik. Legtöbbjük zokszó nélkül. És még arra is van erejük, hogy színes, meleg sugarakat lopjanak életünkbe, hogy eloszlassák homlokunkról a gondok redőit. Csendesek, de mégis nagyon erősek. Erősek, mert fűti őket a hitvesi szeretet, az anyai gyengédség, de fűti őket az alkotásvágy is, hiszen a köz- élet nem egy területén ugyanúgy. ha r .'g nem jobban, megállják helyüket, mint a férfiak. Ha egy napra „sztrájkba“ lépnének, mi is lenne velünk, férfiakkal. Mennyire kizökkenne életünk a szokásos kerékvágásból, mennyire társ- talannak, gyengének éreznénk magunkat. Igen, gyengének, mert az élet viharaiban, a mindennapok küzdelmeiben ők jelentik a támaszt, a biztonságot, a pihenést nyújtó révet. Ok az év háromszázhatvan- négy napján dolgoznak, mi az év egyetlen napján ünnepeljük, köszöntjük őket. Igaz, nem lehet mindennap köszönteni, mindennap ünnepet ülni. De lehet és kell is köny- nyebbé, szebbé, gondtalanabbá tenni hétköznapjaikat, szeretettel, megértéssel, segítéssel, megbecsüléssel. Gondtalanabbá kell tenni napjaikat, hogy ne fáradjanak bele a mindennapok munkájába. Többet kell nekik segíteni, hogy ők is többet segíthessenek nekünk. Megértőbbnek kell lennünk, hogy tőlük is több megértést kapjunk. A sokszor gúnyosan, viccelve emlegetett gyengébb nem igazában az erősebbik nem. Nélkülük nem lenne olyan az élet. mint amilyen, minden szín. minden melegség kiveszne életünkből. Az ő erejük hatalmas, mindennél hatalmasabb. Az anyák, a hitvesek ereje, akik nemcsak a mát formálják, hanem a jövőnek is megszülök formálói, alakitól. Őket köszöntjük, időset és fiatalt, szőkét és feketét, munkásnőt. mérnöknőt és parasztasszonyt. Őket, akik oly sokat tesznek, dolgoznak mindannyiunkért. Háromnapos tanácskozást tartottak a Pest—Nógrád megyei állami gazdaságok vezetői 5 HP«*.' •*. «*pv'-y.-er>r v. ..aj*.«« « *4* A Pest és Nógrád megyében levő állami gazdaságok terméseredményei 1957-ben 40— 50 százalékkal magasabbak voltak a két megye több évi átlagos terméseredményeinél. Gazdálkodásukban is nagy fejlődés van. A fejlődés azonban nem egyöntetű. A Ka- rancsikeszi Állami Gazdaságban 241 forintba kerül egy mázsa kenyérgabona megtermelése. A cifrakerti gazdaságban azonban ugyanazt 110 forintért tudják előállítani. Hényelpusz- tán 109 forintba kerül egy mázsa cukorrépa, a Kiskunsági Állami Gazdaságban viszont 35 forintba. Hogyan lehetne a Pest—Nógrád megyei állami gazdaságokban mindig többet és olcsóbban termelni, hogyan lehetne a veszteségeket meg. szüntetni, a gazdálkodást nyereségessé tenni, amint ez a cifrakerti, kiskunsági és több más gazdaságban van? Erről tanácskoztak három napig a két megye gazdaságainak vezető szakemberei Bujákon. A tanácskozás első napján a növénytermesztés és gépesítés problémáit vitatták meg. Sebestyén Tibor, az igazgatóság íőagranómusa tartott beszámolót, értékelte az elmúlt évi munkát és ismertette a feladatokat. Szigeti Ernő főmérnök a gépesítés időszerű kérdéseit, Buda hegyi József íőkertész a gazdaságok zöldség-gyümölcs, kertészetének múlt évi tapasztalatait foglalta össze. A második napon az állattenyésztés jelenlegi helyzetéről és már a közeljövőben megvalósítandó tervekről tartott előadást Bázler Béla, az igazgatóság főállattenyésztője. Az értekezlet utolsó napján Murányi István, ez igazgatóság tervosztályának vezetője a gazdaságosság szemszögéből értékélte a végzett munkát. Felhívta a növénytermesztési és állattenyésztési szakemberek figyelmét arra, hogy az önköltság- vizsgálatókat ne tekintsék a pénzügy] szakemberek kizárólagos feladatának, hiszen a mezőgazdásznak, az állattenyésztőnek nemcsak arra kéU törekednie, hogy több teremjen, hanem arra is, hogy a terŰj lágyítókemence melés minél kevesebbe kerüljön. Murányi István beszélt még a társadalmi tulajdon védelmé, ről. A jelenlevő Pest és Nógrád megyei ügyészeik adatokat közöltek arról, milyen lazaságok, sőt bűnös mulasztások vannak egyes gazdaságokban a társadalmi tulajdon védelme körül. A háromnapos tanácskozáson sok értékes hozzászólás is elhangzott. A részvevők elmondták tapasztalataikat és kívánságaikat egyrészt a Pest— Nógrád megyei igazgatóság vezetői, másrészt a különféle szervek küldöttei előtt. A népi ellenőrzési bizottságok ( elnökeinek értekezlete j Pénteken a Pénzügyminisz- I tériumban értekezletet tar-1 tottak a megyék és a megyei jogú városok népi ellenőrzési bizottságainak elnökei. Részt vett a tanácskozáson* a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság több tagja, köztük Polo- nyi Szűcs Lajos pénzügyminiszterhelyettes is. Az értekezleten Oczel János, a Központi Népi Ellenőr- -zéci Bizottság elnöke beszámolt a népi ellenőrzés szerveinek megválasztásakor szerzett tapasztalatokról, az eddig Végzett munkáról és a feladatokról. (Rdoözld. cl tunvatköü n&ticufL alkedmáJrál ' •iMMiiHinHHiiinmii.iiiiiiimimiiimiiiiimniiiiiiiiiiiMiHifiHiiHiiiimiiiiitiiiiiimiimiuiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiMtMitmiMilHi Ünnepség a nemzetközi nőnap alkalmából Ott Ferenc, a Csepel Autógyár műhelyvezetője új lágyítókemencét szerkesztett, amellyel 300 000 forint évi megtakarítást érnek el. Képünkön Ott Ferenc (jobboldalt) egyik munkatársával a kemence műszerfalánál A nemzetközi nőnap alkalmából a Magyar Nők Országos Tanácsa pénteken este ünnepséget rendezett a Néphadsereg Színházában. Az ünnepségen megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Marosán György államminiszter és Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nemes Dezső, a Politikai BiMegkezdődött a tanácsfunkcionáriusok kétnapos országos értekezlete Pénteken az EFEDOSZ székházéban megkezdődött a tanácsfunkcionáriusok országos értekezlete. Az elnökségben foglalt helyet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Münnich Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke, Apró Antal, Biszku Pál, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kiss Károly, Rónai Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, valamint politikai, gazdasági életünk számos más kiválósága és tanácsi vezetők. A kétnapos értekezletet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg, majd Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese ismertette a tanácsok előtt álló feladatokat. A beszámoló után megkezdődött a vita. zottság póttagja, a kormánynak és a párt Központi Bizottságának több tagja, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A színház nézőterén a magyar nőmozgalom fővárosi és vidéki küldöttei foglaltak helyet. A Himnusz után Makoldi Mihály né, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke mondott megnyitót, majd Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnök* mondott beszédet. Ezután Marosán György emelkedett szólásra. Marosán György nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd az est második részében az Állami Népi Együttes adott nagysikerű műsort. Műzmlékbizotiság alakult Vácott A Hazafias Népfront helyi bizottságának kezdeményezésére műemlékbizottság alakult Vácott. A bizottság feladatul tűzte ki a pontos helyi műemlékjegyzék elkészítését, az emlékművek lefényképezését, a városban tálalható emléktáblák szövegének t olvashatóvá tételét. A műemlékbizott- ság munkájához segítséget nmiíi- n tonobc ie „Asszonyuralom“ a csömöri tsz-ben emlékeznek még, milyen nehezen nyögték a gondatlanul felszedett adósságot. Kiss néni azt mondja: — Volt olyan esztendő, amikor ősszel a vállamon hazavittem, amit kaptam. S hogy miért tartottak ki mégis hűségesen tíz esztendeje már? Kusnyár néni adja meg a választ: — Ha el voltunk is keseredve, év végén mindig úgy számítottunk; na. maradjunk még egy évet, jövőre hátha jobb lesz. Bizakodásunk nem volt hiábavaló■ Ahogy teltek az évek, valóban egyre nőtt a kereset is. 1957 őszén Kusnyái néni 257 munkaegysége után már 7,5 mázsa búzát. 3,5 mázsa rozsot, 5 mázsa árpát, 5,5 mázsa burgonyát és ötezer forint készpénzt kapott. De nem csupán Kusnyár néni meg Kiss néni járt jól, hanem valamennyien. A tagság között tavaly kiosztottak 300 ezer forint késznénzt és 288 ezer forintot érő természetbeni részesedést. Ez a nagy érték pedia túlnyomó részt az asszonyok munkájának gyümölcse. (Világért sem akarom megsérteni a férfiakat, hiszen most már kiveszik részüket ök is becsülettel a munkából, dehát mégis csak tizen vannak ötven asszonnyal szemben!) K ertészkedő termelőszövetkezet a csömöri. Asszonyoknak való, szép foglalkozás ez. Simogató, ügyes kezük alól úgy nőnek a palánták, mintha húznák őket. No, persze, ebben segítségükre van egy kissé a csömöri föld is, mert itt az ország legmelegebb talaja. Legalább két héttel korábban érik itt a paradicsom, hamarabb terem a zöldborsó és az uborka, mint máshol. Igyekeznek is kihasználni ezt az előnyt. Nincs üvegházuk, •primőráruval nem foglalkoznak, viszont arra törekszenek, hogy korán minél nagyobb mennyiségű tömegárut vessenek piacra szárazföldi kertészetükből. A jó talajadottságuk mellett ezt egy kis ügyeskedéssel, többlet- munkával siettetik is. Az ag- ronómus — Lipták Béla — tanácsára ugyanis az idén pi- kirozni fogják a padaricsom- palántákat. Nemésak jó árat, dupla SZÉPEN FEJLŐDIK A SALÁTA j sszony itt az elnök, a : am könyvelő, két brigádve- \ zető, s rajtuk kívül még 46 \ tsz-tag. Tíz férfi „árváskodik” ! mindössze a szövetkezetben. : A munkában sem tudnak túl- \ tenni az asszonyokon, nem- \ hogy szóban. A férfiak pana- \ sza az, hogy meglehetősen \ nagyszájúak a nők. Meglehet, \ van ebben némi igazság, vi- ; szont azt is kénytelenek elis- \ merni, hogy — egy kis plety- \ kálkodástól eltekintve — az \ asszonyok mindig jó ügy ér- \ dekében forgatják e hasznos \ fegyverüket. Volt idő. amikor „gazterme- \ lő’’ termelőszövetkezetnek \ csúfolta a Haladás Tsz-t a kör- \ nyék. Persze, nem ok nélkül, \ mert valóban, a gazdag föld \ paradicsom és uborka helyett \ bőven növelte a sok kövér \ dudvát. Akkor még többsép- I ben voltak a férfiak. Férfi el- • nökölt náluk, s a férfiak úgy I gondolták, nem érdemes tűl- \ ságosan törni magukat a mun- \ ka után. Hanem az asszonyok I nem hagyták annyiban a \ dolgot, leváltották az elnököt \ és Petrovics Jánosnét tették | meg vezetőnek. E jy csapásra nem változott meg minden, az igaz. Az I alapitó tagok: Kiss Károlyné, | özvegy Kusnyár Istvánná, | Backó Mihály és mások jól munkát is jelent a pikirozás. \ De ez nem okoz különösebb \ gondot a tsz vezetőségének, \ mert' nagyszerű itt a munka- fegyelem. Jóformán hívni sémi kell az asszonynépet, jönnek \ azok maguktól is és követelik \ a munkát. Pedig — amint Pau- \ lovics Lászlóné, az egyik kér- \ tészeti brigád vezetője el-; mondja, majd mindegyik asz- \ szonynak kisgyermeke van i otthon, nem is egy, hanem há-\ rom-négy. A férjek rendsze- \ rint üzembe járnak, s mire\ hazajönnek, fáradtak, éhesek, j Az asszony várja őket, vacsorát \ főz, az asszony gondozza, ta-\ nítja a gyerekeket is. És haj- \ nalban, mielőtt elindul dol-\ gozni a termelőszövetkezetbe, \ még kiteregeti száradni az éj-\ szaka kimosott ruhákat. Bi-\ zony, minden elismerés őket I illeti a hősi munkáért! Becsületükre legyen mond- \ va a tsz férfitagjainak, becsű- \ lik is az asszonyok munkáját j és érdemeit. a z asszonyok munkájának\ fi meg is van a látszata. A \ gazdasági központhoz nem \ messzire eső dombon egymás \ után építik az új házakat a \ tsz-tagok. Közöttük emelke- \ dili a Kiss nénié, meg Ja- \ gyugyáné háza is... Szebelkó Erzsébet \ A pátyi Petőfi Tsz melegházában és 2000 négyszögöl területén 4000 paprika-, 1200 karalábé- és 1C00 salátapalántát nevel Lcjtényi József, a tsz kertésze
