Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-07 / 56. szám
/ 1938. MÁRCIUS 7. PÉNTEK MSI »Ifi, hírlap Jól kezdték a munkát az üzemi tanácsok A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökének nyilatkozata Hogyan kezdtek munkához a megyénk üzemeiben eddig megválasztott üzemi tanácsok? Ezzel a kérdéssel fordultunk Palotás Károly elvtárshoz, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökéhez. Kérdésünkre a következőket válaszolta: Az üzemi tanácsválasztások majdnem teljesen befejeződtek. Üzemeink túlnyomó többségében már az alakuló üléseket is megtartották. Az alakuló ülések előkészítése és lefolyása tartalmilag is kedvezőnek mondható. Ez a megállapítás azokra az üzemi tanácsokra is vonatkozik, amelyeknél a választási munkát nem készítették elő megfelelően, mint például a Ceglédi Sütőipari Vállalatnál. Ezekben az üzemekben a választás és az alakuló ülés közti időt megfelelően felhasználták a korábban elkövetett mulasztások pótlására. Az alakuló ülések napirendi fontjait általában helyesen választották meg. Az üzemek legfontosabb problémáival foglalkoztak. Az 1958. évi tervből adódó feladatok melleit a társadalmi tulajdon védelméről, a munkavédelemről és egyéb fontos közérdekű kérdésekkel kapcsolatos tennivalókról is tárgyaltak. Ilyen alapos előkészítést és tartalmas gyűlést láttunk a Diósdi Csapágygyárban, a Csepel Autógyárban, a Pomázi Posztóban, a Budakalászi Textilben és még számos helyen. Örvendetes, hogy üzemeink többségét itt lehetne felsorolni. Az alakuló ülést a legtöbb helyen nagy érdeklődés előzte meg. Az üzemek többségében a betegeken kívül minden üzemi tanácstag megjelent az ülésen. Általában a tanácstagok fele hozzászólt a napirenden szereplő kérdésekhez. A hozzászólásokból megállapítható, hogy az üzemi tanácstagok túlnyomó többsége a gazda szemével vizsgálja a gyárat és arra törekszik, hogy hozzájáruljon a termelés színvonal á- nalk emelése előtt álló akadályok elhárításához. Nem egy helyen — például a Dunakeszi Konzervgyárban is — beszélgettek a dolgozók az üzemi tanácstagokkal az alakuló ülés előtt. Megkérték őket. hogy az általuk elmondottakat is tegyék szóvá az ülésen. összegezve megállapítható, hogy az üzemi tanácsok már az első lépésnél az üzemi demokrácia fontos és nélkülözhetetlen szerveinek bizonyultak. Ennek ellenére hiba lenne, ha szakszervezeti bizottságaink az üzemi demokráciának csak ezt a formáját látnák fontosnak. Továbbra sem szabad megfeledkezni olyan fontos tényezőről, mint a termelési értekezlet. Az üzemi tanácsok is csak akkor tudnak igákéra jól dolgozni, ha a termelési értekezleteken elhangzottakat hasznosítják. Ezen túlmenően állandó és szoros kapcsolatban kell állniuk esz őket megválasztó dolgozókkal és az általuk felvetett jó javaslatokat is érvényesíteniük kell. Még mindig nem eléggé tisztázott egyes üzemi tanácsainknál, hogy a két ülés között hogyan kell a munkát végezni. Bár az alapszabály tartalmazza ezt, mégis meg kell mondani, hogy a két ülés között az üzemi bizottság végzi a munkát, ellenőrzi a határozatok végrehajtását. Az üzemi bizottság viszont akkor tud igazán eredményes munkát végezni, ha a követ kező üzemi tanácsülés anyagának összeállításába, a szak- szervezet keretén belül működő bizottságokon keresztül, bevonja a tanács tagjait is. A Diósdi Csapágygyárban néhány üzemi tanácstagot megbíztak azzal; vizsgálják meg a selejtes gyártás okait és tapasztalataikat terjesszék az üzemi tanács ülése elé. Nem árt, ha másutt is követik ezt a példát s ilyen irányban is foglalkoztatják az üzemi tanács tagjait. A dolgozók bizalmából számos párttag került az üzemi tanácsokba. A kommunistáktól mi nagyon sokat várunk. Azt szeretnénk, hogy elsősorban ők legyenek a törvényességnek és a dolgozók jogos problémáinak szószólói. Éppen ezért helyesnek tartanánk, ha a pártszervezetek az üzemi tanácsokban dolgozó kommunistákkal sokat foglalkoznának, beszámoltatnák őket munkájukról és a kommunista kollektíva tapasztalatai alapján látnák el őket feladatokkal. Az üzemi tanácsok első lépése tehát sikerült. A további munka viszont akkor lesz igazán eredményes, ha a szak- szervezetek és a pártszervezetek sem tekintik kampányfeladatnak az üzemi tanácsok irányítását. Azt kell biztosítani, hogy a segítségnyújtás ne szűküljön le csupán az üzemi szervekre, hanem a felsőbb szervek is rendszeresen ellenőrizzék, segítsék az üzemi tanácsok munkáját. Csak így válhatnak az üzemi demokrácia igazi szerveivé fiatal üzemi tanácsaink. Tájértekezlet Monoron Monoron ma a homoki ta-, lajok javításáról tájértekezletet tartanak. Jelen lesznek ezen a Pest megyei gépállomások laboratóriumvezetői is. Megtárgyalják az 1958. évi tervet, elsősorban azt, hogy a tsz-eknek és egyéni parasztoknak a laboratóriumi munkán keresztül milyen segítséget adnak a termelési eredményeik fokozása érdekében. Elkészült az első magyar cukorrépaniagkoptatő gép A Veszprémi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál, Har- mos Ferenc tervei alapján, elkészítették az első magyar cukorrépamag-koptató gépet. A gép a cukorrépamag felső, úgynevezett parafás részét teljesen lekoptatja s így lehetővé válik, hogy a magot szemenként géppel vessék, ami lényegesen megkönnyíti a növényápolás egyik legnehezebb munkáját, az egyelést. A legtöbb ország csak koptatott cukorrépa vetőmagot vásárol, így az egyébként igen jó minőségű magyar répamag iránt is nagyobb lesz a kereslet. Az úi gép sorozatgyártását rövidesen megkezdik. Néha a fogorvos papának is megfájdul a foga... Tisztítják a Salvus víz forrását Hamarosan ismét megkezdik a gyógyvíz palackozását A gyomorbetegségek egyik hatásos gyógyszere, a Salvus- víz hiánycikk lett. Joggal panaszkodnak a betegek: nem lehet kapni az üzletekben. Ennek okáról az illetékesek a következőket mondották: A bükkszéki Salvus-forrás szokásos évi karbantartási munkálatai technikai okokból a tervezettnél tovább tartanak. Emiatt szünetel a palackozás is, s így a gyógyszertárak és a belkereskedelem nem tudja kielégíteni a keresletet. A hiányt még fokozza, hogy — mint az ilyenkor lenni szokott — egyesek a szükségletnél jóval nagyobb mennyiséget vásároltak fel. A karbantartási munkálatok előreláthatólag már a jövő hét folyamán befejeződnek. Ezután megkezdik a gyógyvíz palackozását. Néhány héten belül tehát ismét elegendő meny* nyiségű Salvus-víz áll a betegek rendelkezésére. Vezetőségválasztó közgyűlések a kisipari termelőszövetkezetekben Vásárlás Megyénk kisipari termelőszövetkezeteiben most folynak az év végi mérlegzáró és veze- tőségválasztó közgyűlések. Eddig mintegy 65 szövetkezet választotta meg új vezetőségét. Az alábbiakban a legutóbb tartott közgyűlésekről adunk számot. 243 000 forint nyereségrészesedés az Érdi Vegyesipari Ktsz-ben. A szövetkezet még 1948-ban alakult, többször átszervezték, jelenleg 73 taggal, férfifehérnemű, konfekció, rendelt szabóság és fodrász részlege dolgozik. Fő profilja a férfiing. Ebből a múlt évben 114 600 darabot adott a kereskedelemnek. Az 1957. évi tervelőirányzatát 120 százalékra teljesítette, s a jó munka eredményeként 243 000 forint nyereségrészesedés jut a dolgozóknak. A közgyűlés vitáján többek között felszólalt Boros Gyulá- né, a KISZÖV elnöke és kérte á szövetkezet tagjait, versenyezzenek tovább, de új módszerekkel. A mennyiség helyett inkább minőségi munkára és a termelési költségek csökkentésére törekedjenek. A választás során heves vita alakult ki Kostiha Ferenc személye körül, akit végül is nem választottak meg. Egyhangú lelkesedéssel fogadták továbbra is elnöküknek Hodula Józsefet. Az ünnepséget reggelig tartó vidám mulatság fejezte be. A dunaharasztiak sem maradtak el, pedig a vegyes ktsz dolgozói elég mostoha körülmények között — helyiség hiányában — otthon végzik a munkát. A szövetkezet ■ 1954 -ben alakult■ fodrász és cipész részleggel. Később női konfekcióval bővült, s jelenleg ez a részleg alkotja 48 fővel a szövetkezet gerincét. Az elmúlt év jó munkája 64 505 forint nyereségrészesedést hozott a tagságnak. A közgyűlés itt is egyhangúan választotta meg régi elnökét, id. Sütő Jánost. A közgyűlést díszvacsora és tánc követte Budaörs hírnevét a helyi vegyesipari ktsz is egyre jobban öregbíti. Kitartó és szorgalmas munkát végeztek a nagyrészt székely telepesekből álló szövetkezeti dolgozók. A ktsz szabó, bőrdíszműves, cipész, asztalos, fodrász, fényképész és kötélgyártó részlegei közül a legjobb eredményt a bőrdíszművesek érték el. Ma már a tagok átlagos havi keresete 1600 forint körül mozog. A 267 000 forint tiszta nyereségből a közgyűlés határozata alapján 83 000 forintot osztottak szét a szövetkezet dolgozói között. (Sp.) Sokféle áru érkezik Lengyelországból A közelmúltban fejeződtek be Varsóban az Árucsereforgalmi Gazdasági Iroda és a Lengyel Belkereskedelmi Minisztérium között a tárgyalások a választékcseréről. Az egyezmény értelmében 1958-ban sokféle használati tárgy érkezik Lengyelországból. Többek között jelentős mennyiségű kátrány fedéllemez. Kapunk irodai papírárut* vegyi cikket, sportszert, hikori sílécet, tornatermi felszerelést, egyéb sportszerelvényeket. Lesz a szállítmányban textil méteráru, kefeáru stb. A küldemény első része a második negyedévben, zöme a harmadik negyedévben . érkezik. Tovább folytatják az antarktiszi kutatásokat Az antarktiszi kutatásokkal foglalkozó rendkívüli bizottság a közelmúltban tartott értekezletén elvben elhatározta, hogy a nemzetközi geofizikai év befejezte után legalább toHétszáz forintot lopott a „jószívű“ takarító no Egediné éppen nagytakarítást végzett, amihez lakatos Katalin felajánlotta segítségét. Egediné szívesen fogadta Lakatos Katalin ajánlkozását, aki szorgalmasan dolgozott, , majd amikor befejezték a nagytakarítást, Egediné megkérdezte tőle, mit kér a munkájáért. Lakatos Katalin szerényen csak egy kis kenyeret, lisztet és krumplit kért. Egediné kiment a kamrába, hogy a kért dolgokat behozza, át is adta a cigánylánynak, aki há- lálkodások közepette eltávozott. Később Egediné bevásárolni indult és amikor magához akarta venni a kamra bejárata mellett lógó kabátjának zsebéből pénztárcáját, amelyben előzőleg 820 forint volt, megdöbbenve látta, hogy csak 120 forintja van. Nem volt vitás, hogy a hiányzó 700 forintot Lakatos Katalin lopta el. Az esetet bejelentette a rendőrségen, ahonnan azonnal kiszálltak Lakatos Katalin lakására. A hétszáz forintot meg is találták. Lakatos Katalin ellen lopás miatt a Monori Járási ügyészség vádiratot adott ki. Lakatos Katalin, aki Pilisen a cigánysoron lakik, egyik nap reggel a fűszerboltba ment vásárolni, majd visszafelé betért Egedi Ferencné Rákóczi út 23. szám alatti lakására. Megfigyelőké pesség No, mit vegyünk? „Aranyat érő" kacsák Észak-Kazahsztániban, a priisimi szovhozban ünnepre készülődtek. Különösen sok dolguk volt a háziasszonyoknak, akik finom fogásokkal akartak kitenni magukért az ünnepi ebédnél és vacsoránál. Sz. Zsaparova elhatározta, hogy kacsát vág az ünnepre. Mekkora volt azonban a csodálkozása, amikor a levágott kacsa begyében csillogó szemcséket talált! Mi lehet ez? Arany? Igen, arany, 12 gramm csillogó drágafém. A háziasszony rögtön szaladt a szomszédokhoz a nagy újsággal, s azok egymás után vágták el a kacsák nyakát: hátha ők is „aranybányát” találnak a jószágok begyében. És nem hiába: a szovhozban még három kacsa begye rejtegetett aranyat. . A hír hamar elterjedt a vidéken. Hozzáértő emberek szerint a szovhoz közelében aranylelőhelynek kell lennie, s a kacsák ugyanúgy elnyelték az aranyrögöcskéket, mint a kavicsokat, amelyek — sajátságos kis Hmal«nkövek”-hez hasonlóan — elősegítik az emésztést. vábbi öt éven keresztül folytatják az Antarktiszom folyó tudományos kutatásokat. A bizottságot a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa hozta létre, amelynek központja Hágában van. Ak értekezlet elhatározta azt is, hogy javasolja, állítsanak fel három új meteorológiai álolmást az Antarkti- szon, áz egyiket Bouvet, a másikat Heard és a harmadikat I. Péter szigetén. Határozatot hoztak arra vonatkozóan is, hogy a rendkívüli bizottság földrajzi, morfológiai és térképészeti kérdések tanulmányozására is kiterjeszti munkáját. Az antarktiszi kutatásokkal foglalkozó rendkívüli bizottság végrehajtó testületének tagjai a párizsi dr. Laclavere, sydneyi Bullen professzor és a stockholmi dr. Schytt. A tervek szerint a bizottság legközelebbi ülését augusztusban tartják Moszkvában. A trombitás , képzőművészeti „sajtóhi- : A búkról” és az emberek gyatra megfigyelőképességéről folyt a beszélgetés. Mindenki tudott valami érdekes példát. Szóba került természetesen a Lánchíd oroszlánjainak kifelejtett nyelve, valamint Benczúr Gyulának az a kompozíciója is, amelyen Imre herceg a jobboldalán viseli csítios kardját. A művészettörténet tele van ilyen „sajtóhibákkal”, de a legérdekesebb az, hogy a közönség csak a legritkább esetben észleli ezeket. — A pesti publikum gyenge megfigyelőképességének egyik legjellemzőbb példája — mondta a társaság egyik tag- I ja, aki végtelenül büszke volt \ remek megfigyelőképességére \ — a Vígszínház, helyesebben \ ma már a Néphadsereg Szín- \ házának Szent István körúti \ épülete. A Vígszínház ponto- : san hatvankét évvel ezelőtt. \ 1896-ban nyílt meg a számára i épített szép palotában. Hom- I lokzatán szobormű, egy lírát pengető nőalak szobra díszlik. ] Az eltelt hatvankét esztendő \ alatt sok millió ember ment j el a színház előtt, de eddig : még rajtam kívül talán senki i sem vette észre, hogy a szob- \ rász milyen súlyos sajtóhibát \ követett el a szobron. A nő- I alak ugyanis a hangszert a \ jobb kezében tartja és föl- \ emelt balkezével pengeti a \ húrokat. Nagy vita kerekedett. Vol- \ tak, akik kételkedtek a Ura- \ pengető szobor balkezességé- \ ben, de akadtak, akik erélye- \ sen tagadták azt. A példámon- \ dó fönntartotta állítását, vé- \ gül is az egész társaság fölke- i rekedett és kivonat „helyszíni \ szemlére”. A szemle aztán I meglepő eredménnyel végző- \ dött. Kisült, hogy az ostrom l után újjáépített színházpalota j homlokzatán már nyoma sincs l a szoboralaknak, akkor távo- \ lították el, amikor romjaiból \ újjáépítették. Ennek is több | mint tíz éve már, de ezt sem I vette észre senki... (m I) I
