Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

1958. MÁRCIUS 7. PÉNTEK "“^tirlan Dolgozzanak jó gazda módjára a gyáli Dózsa Tsz tagjai! A gyáli Dózsa Tsz 1957-ben nyereséggel zárt. A tagok 28 forintot kaptak munkaegysé­genként. Saját erőből százezer forintos Zetort, azonkívül több ekét vásároltak. Azóta rendszeresen előleget oszta­nak, s mindemellett törlesztik azokat a régi hiteleket, ame­lyeket évekkel ezelőtt meggon­dolatlanul vettek fel az akkori vezetők. A tagság szerint ezekben az eredményekben nagy szerepe van Gulyás András elnöknek, aki nem régóta vezeti a szö­vetkezetét. Határozott, erős­kezű vezető, aki mindent meg­tesz a közösért, harcol a laza­ságok ellen. Hosszú időn át tetemes összegeket loptak a közös vagyonból azok, akik a tsz elárusító helyén értékesí­tették az árut. Üzelmeikre hó­napokon át nem derült fény — míg az elnök végére nem járt a dolognak. A tsz elnökét tisztelik és úgy érzik, vezetésével ebbe* az évben már sokkal jobb életet teremthetnek maguknak, mint az előző esztendőkben. Azt tervezik, ' hogy sokkal több készpénzt osztanak majd, s ezért a kertészetet, az állat- tenyésztést fejlesztik elsősor­ban. 30 hold földet használnak fel például a kertészet számá­ra, s a meglevő 16 tehén he­lyett 30 darabot kívánnak tar­tani. Munkájuknak, terveiknek azonban sok akadálya van még. Értékesítés szempontjá­ból előnyt jelent a főváros kö­zelsége, de ugyanannyi hát­ránnyal is meg kell küzdeniük. Nagy a gyárak szívóhatása és sokan csak átjáróháznak te­kintik a termelőszövetkezetet. Nem ritka eset az sem, hogy távolabbi vidékekről jelent­keznek a szövetkezetbe, lakást kapnak, s néhány hónap múl­va hatat ^fordítanak a közös­nek, gyárba mennek dolgozni, így a termelőszövetkezet nem­csak munkaerőt, de lakást is veszít, kevesebb a lehetősége új tagok felvételének. A vándorlásra jellemző pél­dául az, hogy a tsz 1950-ben alakult, de az alapító tagok közül nagyon kevesen vannak már csak ott. Az 1957-es zár­számadás óta heten léptek be, a létszám mégsem változott, mert ugyanannyian el is men­tek. Kozma János például be sem jelentette a vezetőségnek, hogy el kívánja hagyni a tsz-t, egyik napról a másikra önké­nyesen kilépett. Baj van a munkafegyelemmel is. Rendszerré vált már az, hogy későn kezdik és korán abbahagyják a munkát. Ami­kor délután Budapest felől fel­tűnik az első munkásvonat tá­voli füstje, sokan indulnak hazafelé. Bontják a fegyelmet a tsz környékén működő bög­rekocsmák is. A zugkocsmáro- sok ügyesen, fondorlatosán környékezik meg a férfiakat, kilesik, mikor osztanak előle­get és akkor se vége, se hosz- sza a csalogatásnak, az ivá- szatnak. Mindezekről a hibákról el- ítélőleg nyilatkoznak a tsz be­csületes tagjai. Jól látják, hogy csak akkor szüntethetik meg a vándorlást, akkor köt­hetik a termelőszövetkezethez a tagságot, ha még több kere­setet biztosítanak számukra. Mindez helyes törekvés, de egymagában kevés. A fegye­lem megszilárdítása, a bögre­kocsmák elleni harc, a közös tulajdonért érzett felelősség felkeltése sok felvilágosító munkát követelne. A felvilá­gosító munka azonban hiány­zik. A termelőszövetkezetben nyolc kommunista dolgozik. Sok segítséget ad­hatnának a gazdaság megerő­sítéséhez — mégsem teszik. A pártvezetőség ugyan rendsze­resen ülésezik, taggyűlést is tartanak, de igazi pártélet nem folyik. A pártszervezet még nem értette meg: * a leg­főbb pártmunka az, ha moz­gósítani tudják a tagokat a gazdasági munka megjavításá­ra. Az igaz, hogy a jelenlegi párttitkárt csak két hónapja választották meg, s ez kevés idő nagy eredmények kivívá­sára. De amit tettek, az kevés. Sok a személyeskedés, sértő­dés. Azonkívül a párttitkár is eljár a bögrekocsmákba, s még nagyobb hiba, hogy ő is elvágyik a tsz-ből. Ahelyett, hogy küzdene a tsz törzsgár­dájának kialakításáért, a ván­dorlások megszüntetéséért — már be is jelentette eltávozá­sát. Régen a Károlyiak uradal­ma terült el a mai termelő- szövetkézet helyén. Virágzó, gazdag föld volt! Rengeteg tő­kéjét a szegények nyomorúsá­gából halmozták fel, gyűjtöt­ték össze az urak. Ma a volt cselédek birtokolnak a régi uradalomból 430 holdat. A földbirtok hajdani gazdagsága azonban kihasználatlan. A pártszervezetnek kellene itt az élre állni. A nyolc kom­munista felrázhatná a terme­lőszövetkezetieket. Nemcsak úgy, hogy példát mutatnának a napi feladatok jó elvégzésé­ben. Nemcsak úgy, hogy meg­szüntetnék a nézeteltéréseket. Hanem úgy is, hogy megma­gyaráznák, tudatosítanák: most olyan helyzetben van a tagság, hogy rendelkezik mindazokkal az anyagi, ter­melési eszközökkel, amelyek­kel valaha Károlyiék rendel­keztek. Meg kellene érteniök: ma már saját magukat károsítják meg, ha rosszul dolgoznak, ha kö­zömbösek a tsz ügye iránt. Va­lamikor mindegy volt szá­mukra, hogy mennyit terem a föld, hiszen az ő keresetük ak­kor sem változott. De ma rajtuk, csak rajtuk múlik, jobban élnek-e vagy sem, s feltáratlan hagyják-e továbbra is a föld gazdag tar­talékait. (Sági—Szebelkó) Készenlétben a traktorok Jól halad a megye gépállo­másain a folyamatos erő- és munkagépjavítás. Amint az időjárás kedvezőre fordul, gépállomásaink jól felkészül­ten kezdhetnek hozzá a tava­szi mezőgazdasági munkák­hoz. Épül,a kijangi öntözőmű A taposás világrekordja Egy columbiai diák nemrég kerékpárján 1775 kilométert tett meg egyhuzamban min­den pihenő vagy megállás nél­kül. Vállalkozásának ellenőr­zésére egész útján egy gép­kocsi kísérte el. Szemtanúk állítása szerint 118 óráig tar­tó útja során a diák egyetlen egyszer sem vette le lábát a pedálról. Különleges vállal­kozásáért a columbiai kor­mány gépkocsival jutalmazta a diákot. Gycrs ütemben halad a kijangi öntözőmű építése a Koreai Népköztársaságban. Itt lesz majd az ország legnagyobb víztartálya TAVASZI TERVEK Mit csinálnak, mire készülnek a KISZ-szervezetek ? Amilyen a szobi járás, olyan vidékekre mondják az embe­rek, hagy eldugott hely. Távol esik a nagyvárosoktól, erdő és rét borítja földjeit. Azért itt is van élet. Ebben a kiesi, ritkán lakott járásban sok KlSZ-szer- vezet dolgozik. Konti Gyuri, a járási titkár éppen a gazdasági vasút ki- szistáival beszélgetett, amikor találkoztunk. Neki is, nekem is szűkre szabták az időt, ezért egyenesen rátörtem a kérdé­semmel: milyen tavaszi tervei­tek vannak? — Jön a tavasz, kirepülhe­tünk a szobákból, termekből — kezdte beszédét Honti Gyű­rű — Szervezzük a sportcsapa­Versenyre hívja a megye valamennyi ifjúmunkását a Dunakeszi Járműjavító Vörös Csillag brigádja Az ellenforradalom hatal­mas anyagi károkat okozott hazánknak. A baráti országok segítségével kilábaltunk a ne­hézségekből. Ma már elsősor­ban saját erőnkre kell tá­maszkodnunk. Az ifjúmunká­sok ereje is kell a szocialista társadalomnak és mi segíteni is akarunk. Éppen ezért versenyre hív­juk vállalatunk minden bri­gádját és ifjúmunkását, a me­gye minden üzemének fiatal­jait. Mi, a Dunakeszi Járműjaví­tó Üzemi Vállalat Vörös Csil­lag ifjúsági csiszolóbrigádjá­nak tagjai az alábbiakat vál­laljuk: 1 Azon leszünk, hogy bri­-*-• gádunk minden egyes tagja megszerezze a szakma ifjú mestere címet. Ennek ér­dekében hetenként 1 óra gya­korlati oktatáson veszünk részt. A szakma jobb elsajátí­tásával elsősorban munkánk minőségét akarjuk javítani. A brigád tagjai hathónapos to­vábbképzés után vizsgát tesz­nek. Akik. megfelelnek a kö­vetelményeknek, megkapják a szakma ifjú mestere címet. O A ránkbízott gépeket, " szerszámokat és a helyi­séget szocialista megőrzésre átvesszük. Megakadályozunk mindennemű rongálást és köz­vagyon-eltulajdonítást. 9 A munka jobb szervezé- *'*• sével elősegítjük a tel­jes munkaidő ledolgozását. A Megszervezzük a mun- kamódszerátadást. így április 4-re elérjük, hogy bri­gádunkon belül senki sem termel száz százalékon alul és mindenki minőségi munkát végez. CT Április 4-re brigádunk minden tagja a szakma kiváló dolgozója szinten ter­mel majd. Ezáltal a negyedéves tervet a határidő előtt három nappal befejezzük. A Vörös Csillag ifjúsági brigád nevében: Mongol Béla brigádvezető, Parrgai István versenyfelelős, Neszli József brigádtag. tokat. Február végén megala­kult Szobon az ökölvívó szak­osztályunk. Kézilabdacsapatot alakí­tunk Nógrádverőcén, Szo­bon, Szokolyán és Zebe- gényben. Persze, a futball divat nálunk is. Ha megjön a szép idő, a ren­des edzéseken - kívül vendég­edzéseket is tartunk. Egy-egy harmadosztályú, vagy NB li­es csapattal játszanak majd a fiatalok, hogy hozzászokjanak az iramhoz, tanuljanak a job­baktól. Azt tervezzük, ha a csapatok felfejlődtek, össze, szoktak, akkor már saját falu­juk színeiben játszanak majd. Reméljük, akkor a helyi szer­vek is több anyagi támogatást adnak a fiataloknak, mint ed­dig. A lányok egy népi tánccso­portot szerveznek. Szokolyán a KISZ-titkár, Sebestyén Gyula vezet egy főzőtanfolyamot, hogy a .nyári táborozásokon fi­nom legyen a leves is, ne csak a levegő, meg a napfény. A tavasszal szervezeteink társadalmi munkával rend­behozzák a sportpályákat. Ahol lehetséges, ott a futballpálya mellé röplabda- és futópályát is építenek. Peröcsényben a fiatal ácsok, kőművesek, szere­lők a kultúrház építkezésénél segédkeznek majd. Ilyen terveink vannak. A legérdekesebbet pedig most mondom el. A tavasszal s a nyáron kevés előadást, szobai foglalkozást, akarunk tartani. A nevelésről azért nem feledkezhetünk meg. Járásunkban és a közvet­len környéken sok törté­nelmi, munkásmozgalmi és földrajzi nevezetesség van. Ezeket szeretnénk meglátogatni egy-kétna- pos kirándulásokon. Megszervezzük a KlSZ-szerve- zetek cserelátogatásait is. Ha ez megvalósul, akkor például a szobiak megismerik a miko- lai fiatalok életét, szülőföldjét és viszont. Lényegében vendé­gül látják egymást a kiszisták. — Hát ezek a mi terveink — tárta szét a karját Honti elv­társ. — Kívánj hozzájuk sok sikert! Szívből eleget tettem a ké­résnek ... Júniusban lesz egy éve, hogy Foton megalakult a KISZ- szervezet. Azóta sok tervet szőttek, sokat meg is valósítot­tak a fiatalok. Nemsokára ké­szen lesz az új KISZ-foelyiség a kultúrházban s ha beköltöz­nek, büszkén mondhatják majd: ezt mi csináltuk! A lányok most akarnak egy tánccsoportot alakítani. Koszó Margit. Gida Anna, Antal Má­ria meg Gombai Mária már a tánctanulást is megkezdte. Ké­szülnek az április 4-én meg­tartandó járási ifjúsági sereg­szemlére. Milyen terveik vannak a ta­vaszra? Először Is az úttörőszerve­zetet akarják megalakítani a faluban. A pajtásokat be­fogadják új helyiségükbe, adnak nekik társasjátéko­kat, irányítják majd őket. A kiszesek nagy kirándulást | •UJ AUTÓDARU Azt hinné az ember: az első báljukra készül­nek. Pedig nem. Már sok éjjelt táncoltak át vál­lalati összejövete­leken, egyetemi bálokon... És mégis. Most is olyan izgatott sür­gés-forgás van az egész házbán, mint akkor ré­gen ... Már napok óta tart e lázas álla­pot. Magda pén­teken megy: a szövetkezet rende­zi. Ili és Márta szombatra hivata­losak. Zsuzsa ezen a héten nem megy sehová. De úgy izgul Már- táékkal, ahogy egy igazi barátnő­höz illik... Alighogy haza­érnek a munká­búi, összedugjárc . a fejüket, mint a bakfisok, s fér­jeik csak a fel- felbugyborékold kacagást hallják, örök titok, hogy min nevetgélnek. ■ A haditanács ál­talában Mártáék- nál ül össze. Időn­ként hol egyik, hol a másik asz- szony tűnik el és a hangom ajtócsa- pódásokból lehet következtetni: va­lamire készülnek. Mártáéknál egyre több ruha, cipő gyűlik össze. Előbb még Mag­dán, most pedig Ilin van ugyan­az a ruha vagy kalap. Kis láncok cserélnek gazdát, brossok váltakoz­nak a ruhákon. Hol hangos neve­tés, hol élépk tet­szésnyilvánítás követi a próbákat. Végül is kész a toalett. Magda Márta ruhájában megy péntek éjjel — az állt neki legjobban. Zsuzsi lánca Hí nyakát ékesíti. Márta Magda cipőjét ve­szi fel... Jaj, az öreg Erzsi néni­nek gyönyörű fe­hér kendője van! — azt is el kell kérni. És valóban: milyen szép a ki­vágott ruhához.. A legédesebb az, hogy előre ne­vetnek az ismerő­sökön, akik irigy kednek májú hogyisne, hiszc Magdának, Ilinél ismét új ruhára telt és nem a ta­valyi ridikül him­bálódzik a karju­kon... Próbaterhelés alatt a legújabb háromtonnás autódaru pro­totípusa a Csepel Autógyárban. A közeljövőben héttonnás autódarukat is gyártanak majd terveznek Egerbe meg Viseg- rádra. Már régen el akartak utazni erre a két helyre, most a tavasszal végre el is jutnak. Közösen szeretnének meglá­togatni egy jól dolgozó falusi testvérszervezetet. Hogyan csinálják ők? — ez a legége­tőbb kérdésük. Valószínűleg Veresegyházra vagy Alsógöd­re mennek, mert a két falu ki- szeseinek jó híre hozzájuk is eljutott. Olvasókört akarnak szervez­ni, mert a könyv még a kirán­dulásokon is jó barát. Egy-egy könyvet nemcsak elolvasnak majd, hanem vitatkoznak is róla, érté­kelik. Ugyanígy beszélik meg a közösen megnézett filmek, színdarabok tartal­mát, mondanivalóját. Mindezen kívül persze a ping-pongasztal sem fog üre­sen állni a szép teremben. A rádiót, a lemezjátszót, "«—sak­kot, a zongorát is igénybe vs- szik. Tersánszki Gyurinak, a KISZ-titkáma-k és Takács Jó- zsefnének, a helyettesének fő a feje a színjátszó csoport mi­att, mert a tavaszi seregszem­lén nem akarnak lemaradni a járás többi szervezete mögött, s a tanulást még csak most kezdik meg. A kis késés miatt azért nem izgulnak a fiata­lok. Kormos Lajos meg Víg Magdi s a többiek is azt mon­dogatják, a tavasz új életet te­remt a természetben s a szí­vekben is. Lelkesedésben és akarásban tehát nem lesz hiány. / (Filyó) Szöv?tkezeti ipari tanulók figyelmébe A kemence! asztalosipari tanulók nemes vetélkedésre hívják a me­gyénk területén dolgozó asztalos- ipari tanulókat, a következő fel­tételek alapján: Készítsék el egy hálószoba vagy kombináltszoba, esetleg konyha­bútor kicsinyített mását 1:10, vagy 1:20 méretarányban. Saját elképzelésük szerint ter­vezzenek egy szoba-, vagy konyha­bútor garnitúrát a fent említett méretekben. Az elkészített kis bú­torokat saját elképzeléseik szerint fessék be, va:gy politúrozzák. Az elkészített bútorokat jeligé­vel küldjék be legkésőbb április 10-ig a Pest megyei KISZÖV-hö* A beküldött darabokat a KISZÖV küldöttgyűlésén kiállítják. Ezt kö­vetően egy bizottság állapítja meg. melyek a legjobb darabok. Az első és második helyezést elért tanulót értékes jutalomban részesítik. Újfajta televíziós készülék Az angol sajtó jelentései szerint egy angol tudós olyan televíziós készüléket szerkesz­tett, amely a szabványos er­nyőnagyság mellett csak 12 centiméter vastag, a jelenleg általános 76 centiméteres vas­tagsággal szemben. Az új ké­szülék nagy előnye, hogy fal­ra akasztható, de ezenfelül még olcsóbb és kevésbé bo­nyolult a szerkezete is. Szak­értők szerint az ilyen rend­szerrel színes televíziós ve­vőkészülékeket olyan áron le­het forgalomba hozni, mint amennyibe a rendes fekete-fe­hér készülékek kerülnek. BÁLI LÁZ 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents