Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-30 / 76. szám

A CSUSZA-CSALÁD

Mariska mama és a lottó

Szerdán délután kiszakadt az angyalok cihája. A tavasz kezdetének tiszteletére olyan hátakaró zúdult Budakőrösre, hogy jantiárnak is dicsőségére vált volna. Tamás bosszankodva lesett ki az ablakon:

— Fuccs a motorkirándulásnak — dünnyögte rosszkedvűen.

— Ráérsz még kitörni a nyakadat — vigasztalta Mariska mama.

— Ugyan, mama, hiszen már két éve motorozok, s a nyakamnak semmi baja. Majd egyszer elviszlek magammal téged is és meglátod..;

— Élve bajosan, édes fiam! Nem tudnál nefkem annyit ígérni, amennyiért ráülnék az istenkísértődre!

Csibi oldalgott be valahonnan, akkora sáros hóréteggel a talpán, mintha gólyalábakon járna.

— Csibi, töröld le a lábadat!

A kislány szorgalmasan cső

szopni kezdett.

— Nem itt, te jómadár! Futás kifelé!

Csibi távozott, mint az epi- zódszinész, ha nincsen szövege.

Odakinn jókedvű kiabálás jelezte, hogy megérkezett a családfő. Gergely papa szemöldökén vidáman csillogtak az olvadó hópelyhek. Pirosra csípett arcán mosoly bujkált. Mariska mama két nyiíallás között — amelyekkel fájós lábai jelezték, mindenkor hűségesen az időváltozást (s ez megbízhatóbb prognózis volt, mint a meteorológiáé!) — irigykedve nézte élete párját. Úgy tud örülni a hónak, meg a csípős hidegnek, mint valami gyerek. Még a szemei is mosolyognak. Ilyenkor pedig évekkel fiatalabbnak

Ó, hogy a súly essen abba a lottóba! Olyan sok a pénzed? Szóljál, majd én segítek elkölteni!

— Köszönöm mama, jószívű vagy, de majd csak elboldogulok magam is. Különben is éppen azért akarok lottózni, mert kevés a pénzem. Nyerni szeretnék!

— Ne mondd! Ahhoz burokban kellett volna születned!

— Hátha abban születtem? Tudod mit, mondjál öt számot, és az egyik szelvényt te töltőd ki.

— Mi? Hát hányat vettél? Mi vagy te, Dárius?!

— Csak leszek, ha jó számokat diktálsz!

— Semmit sem diktálok addig, amíg meg nem mondod, hány szelvényt vettéll

— összesen kettőt, azt is jutányos áron: á 3,30-ért.

— Az éppen egy csomag vaj ára.

— Vagy egy negyed alsónadrágé ...

— Gergely, ne izléstelen- kedj!

— Csak kisegítettelek, mama. Te szoktál mindent fehérneműbe átszámítani. De most már diktáld nekem a számokat. Ez lesz a te szelvényed.

— Rendben van, de az árát nem kapod meg! írjad: 44, 53, 11, 20, 21.

;.. Gergely papa tűnődve rágta a ceruza végét; valahonnan olyan ismerősek ezek a számok.;; Telefonszám ? ...

Vagy valami dátum? ... Egyik sem ... Megvan! A család tagjainak életkora! Hohó, mama, te csalsz! Egy évvel fiatalítottad- magad?' "Hiszen' májmb'árí már 45 leszel! Ezt ki kell javítani. Így; 45, S3, 11, 20,21. Na,

JUTKA JÁTSZIK

sél az ötödik féldeci után, hogy § majd azt nézzék meg, ha ő fel-1 találja a kék szegfűt! Hogy fog | dőlni hozzá a pénz! Az lesz | csak a csuda. Meg a mosógép... 1

... Amikor szombat reggel | Mariska mama felébredt — pe-1 dig sosem szokott sokáig álud- 1 ni — már az egész család ott I szorongott a hálószobába n. Csi-1 bi lobogtatta a kezében az új- | ságot, benne a vastag betűs § nyerőszámokkal: 45, 72, 17, 11, | 21! Mariska mama elvette az i újságot, s kis ideig szótlanul | nézegette. A számok mintha \ csúfondárosan kinevették vo\-1 na.

— Ezt a pechet! — szólalt 1 meg bosszankodva — ha egy lm kicsit ügyesebb vagyok, három találatom is lehetett volna!

— Vagy ha egy kicsit őszintébb vagy, mama — felelt Gergely papa évődve.

Mariska mama hirtelenjében nem tudott felelni, ezért hát folytatta:

— Szerencsére, én átcenzu- ráztam és beírtam az igazat.

— Miféle igazat?

— Hát a 45-öt. Az életkorodat ...

— Papa! — Mariska mama arca felragyogott — mennyit nyertem ?

— Te, kedvesem 11 forintot! Annyi jár a két találatért, ötszáznyolcvan meg az enyém... a három találatra

Nyíri Éva

Gyi te ... Ráró ..gyia Kesely ..,

(Kéri László felvételei)

EGY KISFIÚ D0LG01ATA

látszik. Hiába, szép ember...

— Szervusztok, Csuszáék! Gergely papa olyankor köszönt így, ha valami fontos közölnivalója volt. Már kezdte is:

— Mama, mit álmodtál az éjszaka?

— Gömbölyűt, oszt elgurultI —- felelte a mama csipkelődve.

— De igazán — erősködött a kisöreg.

— Mit akarsz az álmaimmal?

— Ha megmondod, megtudod.

— De ha egyszer nem eiw lékszem!

— Kár ... Igazán kár...

— Papa, ha nem árulod el végre, hogy mit akarsz, nem kapsz vacsorátl

— Ne ijesztgess, mama, inkább megmondom: lottózok!

még a másikat. Fortuna, most segíts! 33, 65, 49, 78, 90.

Meg kell adni, az egész család izgatottan várta a pénteki napot. Különösen Mariska mama. Magában egyre-másra építette és vetette el a terveket.

Hogy mit venne, ha 500 forintot nyernének, mit venne, ha 1000-et, vagy ha... esetleg még annál is többet... Szerepelt a tervekben — persze csak a vérmesebbekben — új télikabát a papának, Momikon fényképezőgép Tamásnak, Ilusnak egy rádió, nászajándékba, Csi- binek új ruha, meg egy karóra. Meg legalább egy függöny, a nagyszobába... Meg esetleg egy mosógép... A, bolondság! Olyan vagyok — korholta magát Mariska mama — mint Pipás Szabó Ferke bácsi, a kertész, aki mindig arról meFelvételi vizsgák az Állami Balett Intézetben

Az Állami Balett Intézetben május 1 és 15 között jelentkezhetnek felvételi vizsgára azok a fiúk és lányok, akik kedvet éreznek a tánchoz, elvégezték az általános iskola első három osztályát és még nem töltötték be II. életévüket. A vidéki gyermekek felvételi vizsgáit az iskolai év befejezése után tartják meg, s a pontos időpontról az intézet értesíti azokat, akik május 1 és 15 között levélben jelentkeznek. Az Állami Balett Intézet címe: Budapest, VI., Népköztársaság útja 25.

a gyűrött, kicsit foszladozó zl papírlap egy tizenkét éves kisfiú jajkiáltását őrzi. Egy kisfiúét, akinek 1945. áprilisában iskolai dolgozatot kellett írni „Életem egyik élménye” címmel s a tanár, aki ezt a címet felírta a táblára, talán egy szép kirándulásra, nyaralásra gondolt, csónakázásra a Dunán, vagy horgászásra a patakparton.

A kisfiú tizenkét éves volt, szeretett játszani, hócsatákat vívni az iskolaudvaron. És ilyen korban lepkéket is gyűjt az ember és focizik, esetleg titokban elszív zúgó fejjel egy cigarettát.

De minderről ez a kisfiú nem tudott írni és nem is akarj-. Olyat tett, ami az osztály életében még egyszer, sem fordult elő, verset írt a dolgozatfüzetbe.

Verset írt, „élete egyik élményéről”.

Bombázók úsznak az ég

peremén,

s bombák robbannak a föld színén.

Édesanyám, édesapám

együtt mentek munkába.

Édesanyám egyedül jött,

jaj egyedül, magába.

Sírva ölelt húgom s engem: gyermekem,

nincs már nekünk édesapánk.

Soha többé nem leszen.

Édesapám kikísértük pihenni.

Ezt a napot nem tudom elfeledni

Hogy mit szóltak az iskolában ehhez a dolgozathoz, azt a kisfiú édesanyja, Seregély Antalné, aki ma is a Csepel Autógyárban dolgozik, nem tudja megmondani. De megőrizte a verset tizenhárom éven át, s most, április 4-e küszöbén lemásolta s azt írta címül: „Soha többé háborút!”

Mert háború volt akkor, amikor Seregély Antalné és férje egy áprilisi reggelen munkába mentek. Mindketten az akkori Dunai Repülőgépgyárban dolgoztak, aminek helyén a Csepel Autógyár létesült. Együtt szaladtak az erdőbe, amikor üvölteni kezdett a sziréna. Es Seregélyné látta meghalni az urát, a többi százzal együtt. Körülöttük hullottak a bombák, mikor a férfi utolsót sóhajtott és Seregélyné úgy érezte, hogy talán jobb lenne neki is feküdni a földön csendesen, semmit sem tudva, semmit sem érezve.

Tizennégy esztendeje történt, 1944. április 3-án. A kisfiú ma már huszonhat éves és a kishúga is anya már. De ez a rímekbe öntött vádirat megőrizte a jajkiáltást, s az elvesztett édesapa emlékét.

B. Kőszegi Ibolya

"RfijívényKIK AZ IGAZI HŐSÖK?

Azok talán, akik bátrak, vagy vakmerők? Sokan így vélik. I Puskin, a nagy orosz költő azonban nem értett egyet ezzel. I ö másképpen fogalmazta meg a hősöket. Lásd a mai rejtvé- ! nyünk két hosszú sorát (vízsz. 1. és függ. 12. sorok).

P

iros, kék és sokszínű pulóverek, kardigánok sorakoznak rendben a felső polcokon. Az ablaknál háziszőttes szőnyegek, az asztalon nagy halomban még hajtogatásra várnak a jó vastagszövésű, halványszí- nü frotirtörülközök.

A Pilisszentiváni Háziipari Szövetkezet szép kidolgozású és jó minőségű termékeit nemcsak a helybeliek ismerik, de a pesti népművészeti boltok is várják áruikat. Sőt expojtra is dolgoznak.

— Még 1952-ben alakítottuk a szövetkezetei — mondja

Követendő példa

Dimitrás Györgyné, a szövetkezet elnök- nője — kilencvenhá- rom bányászasszony- nyal. Azóta már háromszázra gyarapodott a létszámunk. Jelenleg 24 férfiingünk is van. A tagok legtöbbje bedolgozó.

— Csak kötéssel és szövéssel foglalkoznak? — kérdezzük.

— Varrórészlegünk is van — válaszol Ilus néni. — Ingblúzokat, hálóingeket is készítünk, meg gyerekruhákat, kisköté- nyeket.

— Mennyit keresnek a tagok?

— Átlag 1500 forintot. Nemrégiben osztottuk ki a múlt évi eredmény jutalékát is. Többen kaptak 3—4 ezer forintot. De az asszonyoknak az a legfontosabb — mondja az elnöknő —, hogy otthon dolgozhatnak. Az öthatgyermekes családanyák, mint például Vig Árpádné és Marló Petemé nem tudnának elmenni gyárba vagy más munkahelyre dolgozni a népes család miatt. így azért a háztartás mellett otthon még tudnak

H

'

2

3

5 6

7

,K

n

9

10

1i

1Z

w

19

1

15

16

MBT7

1

19

20 m 1

21

pl

1

1

11

25

■

27

28

1

r

30Ji

■

32

r

■

1

m

I

r

37

*

m

1*

W

91

JIF

■p

■

”

96

■

Á

■>

97

98

M

m

“

r

*

52

■

53

IjHpr

m

56

”

l

U

ggg ■ 6 0

*

v

63

6G

■

Bálna-vég. 39. Trónol. 41. Érzéstelenítésre használják. _ 42. Bolgár

p

énzegység. 44. Gárdonyi ,.regénye”. 45. Talppont — a csillagászok nyelvén. 49. Mindenütt jó, de itt a legjobb. 50. Tele a feje tudománnyal. 51. Lábszclek. 52. Menyhárt Nándor. 53. A. I. S. 54. Néve- lős vágószerszám. 55. A ciklámen egyik része. 56. Zúdít. 58. Község Szabolcsban. 59. Helyeslés. 60. Növénytámaszték. 62. Megüti a mértéket (két .szó). 64. Elemzés ismert idegen szóval.

FÜGGŐLEGES: 1. Lakásrészlet. 2. Létrehoz. 3. Csak meghozza végül is a tavasz ennek a lehetőségét. 4. Indiai város (MEDIL). 5. Rangjelző. 6. Hangtalan zseb. 7. Oxigénmódosulat. 8. Paripafej? 9. Hozzám. 10. Tejtermék. 11. Szállítószerkezet. 14. Művészeti stílus volt, a XVI. század végén felváltotta » reneszánsz stílust. 16. Megegyezik a másik példánnyal. 20. Török, mongol uralkodó hercegek címe volt. 22. Hiányos véna. 23. Folytonossági hiányban szenved. 28. Nem pontosan meghatározott helyekről. 30. Aszódi Torna Egylet. 31. Meg- nyilazta Ámor. 34. Kitartó. 36. Alkoholfajta _ borkedvelőknek sem

a

jánlatos fogyasztani. 38. Ünnepélyesen átadja rendeltetésének. 40. Paradicsom — fogyasztásra nem alkalmas. 41. Cukrozott. 43. Irat. 46. Tartozása van. 47. Névelős üzenet. 48. Keservesen sír. 52. Tréfa, éle. 54. Hasadék, névelővel. 55. ... ,-bo- gas. 57. Trombitahang. 58. A kis Olga. 59. Olyan cigi, melynek elégett a feje. 61. Állati pihenőhely. 62. Mutatószó. 63. A harag vége.

Beküldendő Puskin mondásának megfejtése 1958. április 9-ig. A helyes megfejtők között könyveket sorsolunk ki.

Az 1958, március 9-i rejtvényeink

helyes megfejtése: Voltaire: „A nevetséges, amit magyarázni kell, már nem lehet nevetséges.” Szórejtvények: Visszatáncol, visszalép. jöjj vissza.

Könyvet nyertek: Hári Magda, Nagykáta, ZÖLDÉRT. — Ürögi Imre, Ujhartyán, Epres u. 29. — Kovács Ambrus, Nagykőrös, Arany J. ált. ísk. _ Humpester Ferenc, Bp., III., Fényes Adolf u. 16. — Ifj. Tóth János, Cegléd. I., Hunyadi u. 7. — Kliment Mihály, Szob, sütőüzem. — Kern János, Bp., ÜL,

Szentendrei út 56. _ Dunai Anna,

P

iliscsaba, tanácsháza. — Bártfai Győző, Vác. Jókai u. 10. Benkő Józsefné. Szentmártonkáta, Táncsics u. 29. _ A könyveket postán küldjük el.

varrogatni, kötni, \ szőni.

— Arra is vigyá-\ zunk, hogy lépést \ tartsunk a legújabb \ divattal — jegyzi \ meg mosolyogva Di- j mitrásné. — Ha fel- \ megyünk Pestre, ter-\ vezőnk mindig egy-1 két új, ízléses fazon- \ nal tér haza, amit j azután megvalósí- j tunk.

Most volt az új \ vezetőségválasztás. j llus néni újra elnöki lett. Szeretik, meg- \ becsülik mindany- \ nyian. S ezt meg is \ érdemli. Bárcsak \ minden faluban len- \ ne egy ilyen szövet- j kezet ...

Bella Éva

Rózsaszín blúzban, rózsaszil kék kockás szoknyácskával

VÍZSZINTES: 8. Egyszerű sütemény. 12. Szüléinknek tartozunk ezzel. 13. Lerázza béklyóit. 15. Kút, mely többé nem ad vizet. 17. A sportolóé erős legyen. 18. Belül veres? 19. Settenkedik. 21. Irén, aki kissé zavart. 23. Nem enged bántalmazni. 24. Elszigetel _ közhasználatú olasz szóval. 26. Harang hangot hallat. 27. Mitológiai óriás. 29. A kényeskedö kisgyermek jelzője. 31. Rövidített szent. 32. Dátumrag. 33. Mentsétek meg lelkeinket!!! 33. U. U — de megfordítva. 36. Benne van a trezorban? 37.

Juj, de nehéz ez a labda, de azért én elbírom...