Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-28 / 74. szám
195*. MÁRCIUS 2*. PÉNTEK MEGYE C/Cirlap A tsz-pártszervezet feladata t segíteni a virágzó,: jómódú gazdaság megteremtését Nevelni ez embereket, állandóan ébren tartani bennük az újért való harc. a közösség, az egymást segítés gondolatát — rendkívül nagy feladat, amelyet egy ember egyedül képtelen véghezvinni egy termelőszövetkezetben. Ezért is elengedhetetlenül szükséges, hogy a gazdasági vezetés teljes mértékben bírja a termelőszövetkezeti pártszervezet támogatását. Pest megyének talán nincs is olyan termelő- szövetkezete, ahol ne lennének kommunisták. Túlnyomó többségükben újjáalakultak az ellenforradalom következtében feloszlatott pártszervezetek. amelyek megfelelő vezetéssel komoly, vezető erőt jelenthetnek. Azt persze még nem lehet elmondani, hogy valamennyi kiválóan dolgozna, mert sajnos, nem egy helyen ellentétben állnak a gazdasági vezetéssel, de szerencsére egyre több az olyan pártszervezet, amely kiválóan megoldja az előtte álló feladatokat. Ilyen követendő példaként említhetjük meg a köröstetét- leni Dózsa Tsz pártszervezetét. Ennek a tsz-nek 104 tagja van. s ebből harminchétén tagjai az MSZMP-nek. Harminchét kommunista óriási erőt jelenthet — és itt jelent is. Ez évben ünnepli a Dózsa Tsz tízéves fennállását. A ceglédi járás egyik legjobb közös gazdasága, pedig néhány esztendővel ezelőtt jóformán az utolsók között állt. A ceglédi tanyavilágban, egy volt uradalomban, volt cselédembe- rekböl alakult 1948-ban, Eleinte nehezen haladtak előre, nem volt meg az egyetértés a tagság között. Nem a közös gazdaság ügyét, hanem saját egyéni boldogulásukat tekintették legfőbb céljuknak. Tíz elnöiköt váltottak le hét év alatt, míg aztán a tsz kommunistái 1955-ben visszahívták Berta Mihályt, időközben kilépett régebbi társukat. Öt választották elnöknek, s akikor kezdett kialakulni a rendszeres pártélet. Hogy munkájuk nem volt hiábavaló, annak eleven bizonyítéka: az ellen- forradalom után nem lépett ki a tsz-ből egyetlen ember sem. Az elnökkel közösen egV ötfcagú kollektív vezetőség intézi a szövetkezet gazdasági ügyeit. Ezek közül három párttag — egyben párt vezetőségi tagok is —. kettő pedig párton,kívüli. A tsz vezetőségi üléseire minden alkalommal megh.'viák a párttitkárt. így az világosan látja a gazdasági kérdéseket. A termelőszövetkezet ellenőrző bizottságában is képviselve van két taggal a pártszervezet. Az j ' ellenőrző bizottságnak itt va- f lóban nagy szerepe van. Rend-\ szeresen működik, foglalkozik f a munkaegység felhasználása-i val. pénzügyekkel és fegyelmi I kérdésekkel. A bizottság a! termelőszövetkezeti demokrá- i cia egyik fontos szerve itt. j komoly nevelőmunkát végez, j a tagság elismeri, aláveti ma-j gát döntéseinek. Két termelési brigádja van j a Dózsának, amelyeket mun- j ka csapa tokra osztottak fel. i Ügy osztották el az embereket,: hogy minden munkacsapat-! ban feltétlenül legyen egy-! két kommunista is. Egy-egy fontosabb alkalom- ! mai — az őszi. tavaszi, vagy j az aratási munkák előtt — a j pártvezetőség összehívja a! párttagokat, megbeszélik a fel- j adatokat, s aztán a kapott fel- j adatot mindenki igyekszik i megvalósítani a maga poszt- | ján. Évekig nagy volt a tsz-tag- ság ellenállása a gépi munkával szemben. A pártszervezet vállalta a meggyőző munkát, s annak eredményeképpen tavaly nyáron már minden gabonájukat kombájn aratta, az idén pedig minden hold fö1- dön három normálholdnyi gépi munkát végez az Abonyi Gépállomás, sőt. az ősszel járvasilózó géppel vágatják le a kukoricaszárat is. A gépesítéshez hasonlóan neheze11 hajlottak az emberek arra, hogy tehenészetet létesítsenek. Természetesen csak a közös tehénállomány ellen volt kifogásuk. mert különben háztáji tehene valamennyiüknek volt otthon. A közös tehenek három-négy liter tejet adtak mindössze. Ekkor kommunistákat, jó szakembereket osztottak be a tehenészetbe, akik nem sajnálták a fáradságot, s ma ugyanazok a tehenek 12— 14 liter tejet adnak naponta. Persze, megváltozott a tagság véleménye is. amikor a hasznot látták. Ma 18—19 ezer forint havi jövedelmük van a tejből, ami jó alapot jelent az előlegosztáshoz. KifOgáStdlsn a tsz-ben a munkafegyelem. De hogy ezt elérték, abban is nagy szerepe van a pártszervezetnek. Tsz- közgyűlés elé vitték ezt a kérdést. A közgyűlés úgy döntött, mindig a tsz-tagság maga határozza el. mikor legyen a munkaidő kezdete és vége. így érték el azt. hogy mindenki pontosan kezdi a munkát. Ha valaki mégis igazolatlanul később jön reggel egy negyedórával. azt nem engedik munkába állni akkor, hanem csak déltől. Természetesen úgy is számolják el neki a munkaegységet! A párttagok feladata a különböző rendeletek ismertetése is. Ök ismertették a többiekkel a nyugdíirendeletet. beszélgetnek társaikkal a 3004-es rendelet előnyeiről stb. Tavaly az aratás után például azért agitáltak, hogy minden tsz-tag adja el az államnak fölösleges gabonáját. De nem csupán szavakkal agitáltaik, hanem tettekkel is. Farkas János. a pártszervezet egyik tagja — aki harmadmagával dolgozik a tsz-ben — a részesedésként kapott 95 mázsa búzából 40 mázsát azonnal átadott a Terményforgalmi Vál-i lalathskV Személyes példamutatását mások is követték. A pártszervezet ^5 munkáia nem is maradt eredmény nélkül. Az elmúlt gazdasági évben búzából 14.7 mázsa, őszi árpából 18, tavaszi árpából 12 mázsa, csöves kukoricából 28 mázsa, cukorrépából 166 mázsa termésátlagot értek el. 41.5 forintot osztottak munkaegységenként. A tsz valamennyi tagja elégedett, jómódú, lakásaik tele vannak új bútorokkal. rádióval. Nem egy közülük motorkerékpárt vásárolt, nem is szólva a kerékpárról, mert az mindegyiküknél megtalálható. Úgyszintén mindegyik tsz-tagnak megvan a háztáji tehene, három-négy hízója, malacai. De nincs is ennek a termelőszövetkezetnek munkásproblémája. Családostól dolgoznak itt a tagok, el sem lehetne zavarni másfelé a fiatalokat. Mindezek mellett talán legnagyobb érdeme a köröstetét- leni Dózsa Tsz pártszervezetének az az eredmény, amelyet az emberek nevelésében, formálásában ért el. A tagok személyes sértésnek veszik, ha valaki rosszat mond a termelőszövetkezeti mozgalomról. Ma mindenki gazda itt. mindenki teljesen sajátjának érzi a nyolcszáz holdas gazdaságot. Ott él közöttük a párt, ezért is döntöttek most már végérvényesen és •örökre a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság mellett. Sz. E. Csapadékos tavasz esetén sem lesz belvíz a csővári határban: idejében tisztítják a levezetőcsatornát Háromszázötven hektár erdőt telepítenek a Budapest—bécsi műút mentén A budapest—bécsi műút mentén, a Piliscsaba környéki sziklás, kopár domboldalakra háromszázötven hektár erdőt telepítenek. A fenyő-, a tölgyes a juharerdők nemcsak szebb látványt nyújtanak majd a külföldről érkezőknek, hanem megkötik a talajt és megakadályozzák. hogy a hegyoldalakról lezúduló víztömeg hordalékot vigyen az útra és a Dunába. Kétszázötven hektáron már elültették a fákat, s az idei, hatvan hektárosra tervezett telepítést is megkezdték. Menetrendváltozás a Budapest Déli-Székesfeh érvár vasútvonalon A MÁV Vezérigazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy a budapest _déli__székesfehérvári útv onalszakaszon pályaépítési munkálatok miatt március 31-én. április 1-én és 2-án, továbbá április 8-tól 11-ig, valamint április 14-töl leg az alábbi menetrendváltozásokat lépteti életbe: > 1. Március 31-én. április 1-én és 2-án, továbbá április 8-tól 11-ig, valamint április 14-t öl 22-ig a Szombathely—BudapeSt-Keleti-pu. között közlekedő és Budapest— Keleti-pályaudvarra 10 óra 30 perckor érkező 1807. szí, valamint a Nagykanizsáról Budapest Keleti- pályaudvarra közlekedő és Budapest Keleti-pályudvarra 10 óra 38 perckor érkező 1207. sz. gyorsvonatok kerülő útirányon. Székesfehérvár_Börgönd—Pusztaszabolcs. — Budapest—Kelenföldön át közlekednek Budapest Keleti-pályaudvarra. A változott útirány következtében a szombathelyi gyorsvonat 10 óra 30 perc helyett li óra 32 perckor. míg a nagykanizsai gyorsvonat 10 óra 38 perc helyett ll óra 07 perckor érkezik Budapest Keleti-pályaudvarra. 2. A Budapest Déli-pályaudvarról 10 óra 30 perckor Szombathelyre induló 1812. sz. személy- vonat kerülő útirányon, Budapest —Kelenföld—Pusztaszabolcs—Börgönd_Székesfehérváron át közlek edik. 3. A Budapest Déli-jpályaudvar'fól IS' ifagykahlésV ra közlekedő 1214. sz. személyvonat a fenti napokon a hivatalos menetrendtől eltérően Budapest Déli-pályaudvarról 13.00 órakor indul és ugyancsak kerülő útirányon át közlekedik. Székesfehérvártól a vonat menetrendje változatlan. 4. A Székesfehérvárról 10 óra 30 perckor induló 1223. sz. személy- vonat április 8-tól ll-ig a fenti okoknál fogva csak Tárnok állomásig közlekedik. Tárnoktól az 1225. sz. vonattal érkezők és tovább utazók, valamint az Érd-alsó állomástól Budapest felé eső állomásokról utazók Budapestre történő beszállítása Budapesti Délipályaudvarig közlekedő vonatpótló autóbuszjáratokkal történik. A Budapest—Kelenföld_Mart onvásár—Székesfehérvár vonal- szakasz állomásaira váltott menetjegyek a kerülő útvonalon közlekedő vonatokra, illetve vonatpótló autóbuszjáratokra ráfizetés nélkül érvényesek. Ami INláctoii gazdái „atytya&ztia" — Látja, Márton gazda, mi van a kezemben? — kérdezi valami Zoltán Károly nevű egyén a Szabad Európa Rádió mikrofonja előtt az ismert „gazdaembert“. S azután megtudjuk, hogy egy könyv van a hazafiú markában. A címe; „Magyarország 1920-tól 1930-ig: És mégis élünk“. A Budapesti Hírlap kiadványa, amellyel 1931 húsvétjára lepte meg azokat, akiket a mezőgazdaság akkori válságos helyzetében még egyáltalán érhetett meglepetés. Azt mondja ez a Zoltán, hogy: — A napokban nézegettem ezt a könyvet. Elámultam, amikor elolvastam azt a fejezetet, amely a mezőgazda- sági politika sürgős feladatairól szól. Mert azokat a mondatokat akár ma is leírhatták volna, annyira nem változott a magyar mezőgazdaság helyzete. Valamicskét, azért (engedtessék meg a közbeszólás) talán mégis csak változott. Hogy egyebet ne említsünk, vegyük például a tulajdonviszonyokat. A kizsákmányolásra épült nagybirtok például ma már nem lelhető fel nálunk. Érdekes ez a feledé- kenység: hiszen Szabad Euró- páék egyik nap habzó szájjal szidják a földreformot, másnapra pedig teljesen kiugrik az emlékezetükből ilyen fontos tény. Persze, történtek egyéb változások is. Olyanok, amelyeket még, Márton gazda sem tud letagadni. Hallga csak, övé a szó: „Meg kell mondani, hogy a mezőgazdaság egyes területein van némi fejlődés. Kétségtelen például, hogy több traktor és mezőgazdasági munkagép van az országban, mint bármikor. Azután nagyobb arányú a műtrágya- felhasználás, mint az elmúlt évtizedekben." Azt már elhallgatják a mikrofon bölcsei, hogy az ön. tözött terület megtöbbszöröződött, s külön vállalatok foglalkoznak a jórészt szerkezet nélküli szikes és homoktalajok megjavításával. Elhallgatják, mert Márton „gazdának“ fontosabb, hogy hozzánemértő, csacska- lefe- tyelését szemforgató, nagy sóhajok közepette így fejezhesse be: „Hát így állunk 1958 év tavaszán, a tavaszi munkálatok kezdete előtt. És ma an« nál is inkább aggasztó a helyzet, mert a mai rezsim semmit sem tesz a helyzet gyökeres megváltoztatása érdekében. Kézzelfogható támogatást, segítséget csak a szocialista szektor kap. A szántóföld 76 százalékán termelő egyéniek semmire sem számíthatnak. csak saját szorgalmukra.“ Köszönjük az aggodalmát, de őszintén kérjük, kímélje egészségét, s az említett ügyek miatt ne fájjon a feje. Mert azért egyre s másra számíthat az egyéni is. így például a boletta rendszer helyett számíthat biztos piacra, tetszés szerinti mennvisé- gű műtrágyára, nemesített vetőmagvakra, a szerződéskötésekkel járó számos egyéb előnyre, s mindenekelőtt a gépekre. Ha nem tudnák Mártonék, éppen napjainkban járnak házról házra a földművesszövetkezetek és a gépállomások dolgozói, hogy felajánlják a gépi szerződés- kötést, a gépi munkát aa egyénileg dolgozó parasztok százezreinek. Ezeket a tényeket sok mii. lió parasztember tanúsíthatja. Tehát, mint látható, elég jól haladnak a dolgok. Aa egyéni gazdaságok minden szükségest megkapnak termelési színvonaluk emeléséhez. Vagy lehet, hogy Már« tonék számára éppen ez az . „aggasztó“? Lehet. Szokás-mondás: ha ráérnénk, sajnálnánk őket. (h. v.) Kétszeresére nőtt a tasakolt kerti magvak forgalma A makacs márciusi tél nyomja még a hó alatt zöldellő őszi és a csírázó februári vetéseket, de a földekbe kívánkozó mag már elkészítve vár a magtárakban. kamrákban, vagy a falusi boltok ezreiben. A Kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat az idén máris tizenegy és félmillió ta- sak kerti magot küldött ki a földművesszövetkezetj és állami bolthálózatba, hogy a fokozódó keresletet kielégíthessék. 1949 óta — amikor 5 500 000 ta- sak kerti magot adtak el — a forgalom megkétszereződött: tavaly már kereken tízmillió tasak mag kelt el. Az idei forgalom valószínűleg eléri a tizenkétmilliót. A mennyiségi emelkedés mellett igen számottevő a választék bővülése is. Három évvel ezelőtt például még csak három-négy borsóféle magját árulták a boltok, ma 15 borsófajtából válogathat a vásárló. Ugyanakkor az egyéb magfélék választéka körülbelül 10 százalékkal bővült. A KIS FALU széles utcá- Ál ján két lányka igyekezett előre csivitelve, kacarász- va. Mezítláb taposták -mindketten az út bársonypuhaságú porát, amelyet izzóra melegített az erősen tűző júniusi nap. Egyidősek, öt év körüliek. Hosszú copfba van befonva mindkettőjük haja, csupán annyi a különbség, hogy Marikát barna fürtökkel ajándékozta meg a sors, Juliska meg olyan copfokat viselt, akár az érett kalász. Agyonmosott, itt-ott foltos ruhácskájuk arról árulkodott: nem a falu első gazdájának gyermekei, s hogy a szegény embereknek nehéz, jaj de nehéz az 1930-as esztendő! Messze, a pástról jártak be a templom melletti óvodába. Bizony, jó kis séta ez naponként kétszer oda meg vissza, kiváltképpen télen, amikor alia látszik ki a hóból a kis : falu és sírva, csikorogva tom- i bol a szél. De a két kis barát- \ nő a fél világért le nem mon- \ dana az óvodába járás gyönyö- i rűségéről. Hogyne, mikor olyan \ csodálatos világ van ott a \ kátránnyal bemázolt deszkát- \ kerítés mögött. Bújócskát ját- I szaruik naphosszat, meg „kinn \ a bárány, benn a farkas”-t, \ da lókat, verseket tanulnak, s \ ha szerencséjük van. néha- \ néha az óvodás nénikétől meg- \ kapták az egyetlen fehér- | pettyes piros labdát is. Hanem í ez mind semmi ahhoz a gyöA CSOKOLÁDÉ nyörűséghez képest, amit a mesedélutánokon érez ártatlan, tiszta, bohó kis szívük. Ma is, milyen csodás mesét hallottak: „Hetedhét országon is túl. túl. ott ahol a kurtafar- kú malac túr, s ahol kolbászból van a kerítés, csokoládéból az ajtó, van ott egy kacsalábon forgó kastély.. TfZT VITATTA most is a J-* két kis csacska nagy ál- mélkodással. — Hallod-e Marika, mit szólná.L hozzá, ha kolbászból lenne a Csikós Tőthék kerítése? — vetette fel Juliska az izgató kérdést. Marika oldalt pillantva meg- gusztálta a karvastagságú dorongokból, lécekből összetákolt kerítést: — Az nem lenne rossz. Mindjárt megennénk egy ekkorát. ni — mutatott legalább egy félméternyi hosszúságot vékony kis karjával. A barna copfos jót kacagott. — Azután meg csokoládét ennénk, mert a Szabó And- rásék kerítése meg csokoládé lenne. — Az lehetne csokoládé, úgy is olyan. M egméregették a barnára festett deszlut- kerítést és vágyakozva nyalták végig eperszínű kis szájacskájukat. A csokoládéra gondoltak mind a ketten. Arra a kesernyés, édes, csodálatos zamatú valamire, amelyet oly ritkán ízlelnek, s mégis most is tökéletesen vissza tudnak gondolni rá. — Nekem minden évben hoz egy táblát keresztmamám a városból — dicsekedett Marika. — CsaJc az a baj. hogy olyan sókan vagyunk és mire édesanyám Irénnek, Sanyinak, Rozinak, Veronnak, meg Pityukának is ad belőle, nekem csak egy ekkorka marad. — Ujjacskájának három ízével mutatta, mennyi az az ekkorka, amennyit ő végül megkap a keresztmama ajándékából. Juliska sajnálkozva csóvál- gatta szöszi fejét: —Hát az nem sok. Annyit én is kaptam. — Mikor? — Karácsonykor lesz egy éve. Bizony, akkor apám vett a boltban két szeletet. Aztán elosztotta nekünk háromfele, anyám meg apám nem ettek, azt mondják, ők nem szeretik. — Te, hogy lehet a csokoládét nem szeretni? — Én nem tudom, mert én nagyon szeretem. Ha én boltos lennék, egész nap csokoládét ennék. PZ UTÓBBI gondolat azért-*-4 jutott eszébe, mert pár lépésnyire tőlük egy boltosüzlet volt. Fölötte zöldre festett cégtáblán sárga betűk hirdették: ez itt Grünhut Miksa fűszer- és csemegeüzlete. Kitárult a boltajtó, kellemes csi- lingelés kísérte nyílását. A fűszeres ugyanis felesége kívánságára egy csikó-csengőt szereltetett az ajtóra, amely jelezte a konyhában, vagy szobában dolgozgató fűszeresnének. ha vásárló érkezett, mivel legtöbbet csak az asszony tartózkodott otthon. A fűszeresek hároméves fiacskája lépett ki, leült a boltba vezető legalsó lépcsőre és majszolni kezdte a kezében levő csokoládét. Mert csokoládé volt a kezében. Még hozzá egy egész tábla, csillogó, ezüstös papirosba csomagolva, éppen csak, hogy a legelső kis kockáját harapta le. ^ KÉT KISLÁNY — mintha megbabonázták volna őket — úgy állt meg előtte tágra nyílt szemmel, csodálkozó, vágyakozó tekintettel bámultak csokoládétól barnára mázolt pofikájára. Elhaladtak előtte, s újra visszatértek mikorra a fiúcska leharapta a második kockát is. Valami hatalmas, belső erőtől hajtva Juliska lehajolt. s mint egy héja, lecsapott az ezüstpapíros csokoládéra. Kiragadta a fiúcska kezéből, vad rohanással elviharzott, s vagy öt házzal odább belevetette magát a csalánnal, lapuval telt árokba. Egy pillanat múlva ott lihegett mellette Marika is, Szótlanul behúzták a nyakukat, csak a hatalmas lapulevelek mögül mertek kipislog- nt. Látták, milyen kétségbeesve rohan ki hangosan sival- kodó fiacskájához a kék- selyemkendős fűszeresné. Mérgesen kiabált, szidta a szemtelen, pimasz kölifköket, akik nem átallották ellopni Palikától a csokoládét. Tekingetett jobbra, balra, de mivel senkit sem látott, s mert vásárló érkezett, kézenfogva kisfiát, bement az üzletbe. J ULISKA és Marika előbújtak rejtekhelyükről, futásnak eredték, s meg sem álltak a faluvégi rétig. Ott leültek egy galagonyabokor alá és csaláncsípéstől hólyagos lábszárukat vakargatva, nagy csendben és nagyon szégyenkezve megették a csőkolá- dét. Szebelkó Erzsébet
