Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-25 / 71. szám

193#. MÁRCIUS 25. KEDD Cirlao 5 Hiába erőlködik a tél, a tavaszra készülnek a ráckevei járásban iMimiuiitiitimNtMiNmiiiitiiimttiHmHitiiiiitmirtiiiitiiiiití Újabb csalódás § a dabasi csárdában | Hát március 21-ben is csa­lódtunk! Hózáport és hófúvást hozott. Az életpezsdítő meleg helyett a tél fagyos leheletét fújta a zöldellő vetésre és a kipattanni készülő rügyecs- kékre. Pedig mennyire vártuk a tavasz első napját! A Kiskunlacházi Gépállo­más udvarán végigsüvöltö hi­deg szél úgy pergeti a kom­bájnok terelőlapátjait, mint­ha szélmalomkerekek lenné­nek. Bent a meleg szobákban már barátságosabb. Vidám be­szélgetés folyik. Juhász Jó­zsef szigetují'alui brigádve­zető nemrég érkezett ide mo­torkerékpárral. — A dekódjelentést hoz­tam be — mondja. Megtudjuk tőle, hogy eddig 248 holdat szántottak fel. — Mit csinálnak ilyenkor a traktorosok? — kérdezzük. — Leállnak, ápolják a gépeket és kijavítják a kisebb hibá­kat — válaszolja és el is bú­csúzik, indul haza, mert ő is látni akarja a traktorokat és beszélni akar még az embe­rekkel, mert nem lehet tudni, hátha holnapra kisüt a nap. A többiektől megtudjuk, hogy az igazgató és a főmező­gazdász is „a területen” tar­tózkodik. A termelőszövetke­zeteket látogatják végig a szerződéskötések ügyében. Megkérdezzük; mennyi mun­kára kötöttek szerződést a tsz-ek? — A hozzánk tartozó 21 ter­melőszövetkezet egész évre összesen 12 287 normálholdnyi talajmunka elvégzésére szer­ződött velünk — mondják. Vendéglátóink így magya­rázzák a szerződéskötés fel­lendülését: — A termelőszövetkezetek belátták, hogy hasznos, ha minél több munkára szerződ­nek velünk. Hisz ha egy ka- tasztrális holdra 3 normál­holdnak megfelelő munkára szerződnek, akkor például egy kh 18—21 centiméteres, szán­tást- 50 forinttal olcsóbban végzünk el nekik a fennálló új rendelkezések értelmében. Az egyéniekkel kötött szer­ződésekről érdeklődünk ez­után. — Velük a föidművesszövet- kezet köt szerződést. Persze a tiaktorosok is felvehetik az egyéni gazdák szerződéseit. A j árás íöldm ü vesszővé tkezetei 23 000 normálholdnyi szerző­dést vállaltak az egyéniekkel. Ebben nem szerepel a csé.plés, amely további 10 000 normál- holdnyi munkát jelent majd. Elmondják még, hegy a szántó traktorok egv kivéte­lével, amely generál.iavításon van, kimentek a földekre. Többségük már dolgozott és mihelyt az idő engedi, dolgo­zik tovább. ^ Szóval az emberekben már ott a tavasz. Reméljük, nem­sokára a természetben is az lesz. A Ráckevei Járási Tanács székhazában is a tavasz fog­lalkoztatja az embereket, bár a télnek beillő hideg miatt még duruzsol, pattog a kály­hákban a tűz. Végrehajtó bi­zottsági ülés van. s a tavaszi mezőgazdasági feladatokról tárgyalnak a járás vezetői. Hamarosan megtudjuk, tőlük telhetőén mindent megtettek a tavasz fogadására, csupán a jó idő hiányzik ahhoz, hogy teljes erővel megkezdhessék a gazdák a tavaszi munkát. A járási mezőgazdasági osz­tály ideiében elkészítette a községek és termelőszövetke­zetek tavaszi munkáinak vég­rehajtási tervét. Biztosította a szükséges kerti magvakat, a növényvédelemhez szükséges vegyszereket, rafiát, szőlő­karót. Tavaszi árpa, zab, ku­korica és burgonya vetőmag­ból és műtrágyából azonban csak a termelőszövetkezetek igényeit tudták megfelelően kielégíteni, az egyéniek igé­nyeit pedig csak részben. Ezek a minőségi vetőmagvak minde­nütt be is érkeztek a ter­ményforgalmi vállalatok rak­táraiba, s túlnyomó részben ki is cserélték a termelők. Az értekezlet részvevői el­mondták, hogy a tavaszi szá­raz fagyok ezidáig nem tettek kárt a vetésekben. Ellenben sok helyen tapasztalható, hogy a száraz fagyok felszívták a talaj felső rétegét, ezért mi­helyt az időjárás engedi, meg kell hengerezni a vetéseket. Az őszi kalászosok tavaszi nö­vényápolásának második leg­fontosabb munkájaként a fei. trágyázást jelölték meg. A járásban több helyen futrinka kártétel mutatkozott. Szó esett most arról is az értekezleten, hogy fokozottan figyelni kell az ilyen őszi vetéseket, s amenv- nyiben fertőzés tapasztalható, a védekezési munkát a tsz-ek- nek a növényvédelmi állomás­sal, az egyéni gazdaságoknak pedig a községi tanácsok poro- zógépeivel feltétlenül el kell végeztetni. A járási mezőgazdasági osz­tály előkészületei mellett s gépállomás traktorai és a tsz-ek s egyéni gazdák foga­tai is készen állnak. Rajtuk sem múlik a munkák megkez­dése. ha végre ténylegesen is beköszönt a várvavárt igazi tavasz. Farkas István Szebelkó Erzsébet I A minap átutaztam Daba. § 1 son. A kora délutáni órák- | 1 ban érkeztünk meg, s mivel | 1 éhesek voltunk, betértünk a § | földművesszövetkezet út- í | menti csárdájába. Az üzlet | I vezetője elsorolta, mit lehet 1 | kapni, majd letette az asz- § | falra a tányérokat és evő. | | eszközöket. És itt kezdődik \ I a több rendbeli kifogás. | 1 amit szóvá kell tennünk. i | Néhány héttel ezelőtt | | ugyanígy jártunk. Ugyanis | | az evőeszközök piszkosak \ | voltak. A inllák fogaiban 1 | látszott, hogy valaki pörköl | | tét evett vele, természete | 1 sen a késeket is használta 1 | hozzá. A' papírszalvétával § I port töröltünk ki a tányé- I | rokból. Érthető, hogy étvá- | | gyünk egy csapásra elpárol• | 1 gott. Azon már meg sem le- f | pödtüvk, hogy az abroszok | | pecsétesek, egyszer már | | megfordítottak voltak. A | | kalkulációhoz nem értünk, | | de kissé soknak tartjuk o | | kis tányér gulyáslevesért | | felszámított 7 forintot. | Végezetül meg keli emlí-1 I lenünk, hogy a kiszolgálás I 1 gyors és udvarias volt, | | csakhát a tisztaságot s a I | nem éppen olcsó árakat ez | i nem pótolhatja. I 1 (ács) | pmiiiiimtitiiiiiiHmiiMiiiMimmiinuniitHtimiiiiiiMiiiiiiirR Akár esik, akár fúj, iskolába kell menni. MÁJUSVÉGI VASÁRNAP „A régi szép idők” című cik­kemre írt levelet Sütő Feri bácsi Pécelről. Ezt a kis elbe­szélést neki ajánlom, az ő éle­tének történetéből kerekítet­tem ki. Az emberek az istállóba húzódtak. A nap már kora dél­előtt is perzselt. Hamar be- íköszöntött a búzaérlelő nyár. Az istálló téglából épült, ce­mentpadlója és cseréptetőié volt, kívülrekedt a hőség. A trágyától nedves és szagos le­vegő elviselhetőbb, mint a száraz, forró, finom szalma­porral keveredett, amilyen a pajtákban van, ahol az em­berek alszanak. A lovak meg­kapták a reggeli abrakot, a trágyát kihordták, egyelőre nem volt munka, a béresek is ráértek egy kis tereferére. A napszámoslegények, meg emberek úgy ültek az istálló korlátjain, mint a gubbasztó viadarak a telefondrótolzon. Még billegtek is, ha megfe­ledkeztek egy pillanatra ké­nyelmetlen helyzetükről. Bazsó bácsi, a béresgazda is közéjük ült. Az egyik kocsit már elküldte a faluba az ebédért, az asszonyokért. Olyan volt ez a nap is, mint bármelyik vasárnap az 1920- as években, a magyar pusztán, falun. A napszámosak nem mentek haza, messze volt az otthon, hosszú odáig az út. A fenének gyalogoljanak any- nyit. éppen akkor, amikor ki­csit pihenhetnek. Az úr meg­engedte, hogy kocsit küldjenek az asszonyókért. Az velük együtt kihozza az ételt, a va­sárnapi ebédet, meg egy kis tartalékot, hazait a iövő hét­re. Mert az úr főzette koszt nem mindig volt elég kiadós, ha bőven is mérték. A hús, meg a szalonna — az hiány­zott. Az asszonyok alkonyat előtt indultak vissza, gyalog. Kitellett az út az estéből, meg az éjszakából. Az emberek talán a közelgő ebédre, talán az asszonyokra goridoltak. Kevés szó esett közöttük. Nem is a beszélge­tés miatt ültek össze, csak jobb volt így együtt, hallani a másik sóhajtását. Szótlanul is megosztódott a gond, a baj, bár így is sok maradt egynek- egynek. — Te Ferit Gyere el az ajtó közeléből, még ide talál jönni az úr, oszt meglát — emelte meg a hangját Bazsó bácsi. Fért, ez a fiatal, vállas le­gény szótlanul engedelmeske­dett. Vállát összehúzta, osonó léptekkel, amelyek szinte ko­mikusak voltak, bement az ál­lások közé. Az emberek csak a szemükkel követték mozdu­latait. Megszokták már, hogy Sándor Feri üldözött vad, akit rejtegetniük kell az úr, meg az intéző előtt. Feri részt vett a forradalomban. Vörös­katona volt. Harcolt. Ha megtudnák, hogy itt dolgo­zik, Bazsó bácsit meg őt is elzavarnák. Ez persze még a jobbik eset lenne, de a csend­őrök is megtudnák, hogy Feri hazajött, s azok nem kukori­cáénak. Dugdosták hát a le­gényt. vigyáztak rá. Bazsó bácsi vette fel az inté­ző tudta nélkül. Az öreg jó ember volt. talán azért nem szerette őt Fáy György úr. A birtok ura megérezte, hogy az öreg Bazsó nem az 5 embere, de a munkáiét jól végezte, szil'kséne volt rá a gazdaság­ban. Az öreg tanácsai, ötle­tei pénzt jelentet*?'? neki, s ezt vem nélkülözhette. É* Fáy űr mén valamit akart az öreg Bazsótól: — a lányát. Nem teleeégül Nem Célozoa- tr,t* nrrSl az örpovc1: de min­din merev visszautasításban volt része. lionktt, Bazsó Ilonka a kastély konyháján dolgozott. Szép lány volt. Ha felöltöz­hetne, akármelyik úri lány- nyál felvehetne a versenyt, ö mondta meg az apjának, hogy az úr legyeskedik körülötte. Bazsó bácsi azt felelte neki: ha baj lesz, őt öli meg elő­ször, aztán az urat. Mi mást mondhatott volna? Lánya keresetét nem nélkülözhette, és a környéken nem volt más földesúr. Küldje a városba Ilonkát? A cselédeknek még rosszabb, s még távol is len­ne tőle a lány. Tudták az emberek is, hogy az úr szeretné Ilonkát. Nem mondták, hiszen csak tudat alatt érezték, hogy a lány előbb-utóbb Fáyé lesz. Nem is udvarolt egy legény sem Ilonkának. — Az úr dorbézolt az este — törte meg a csendet egy ra­gyás képű paraszt. — Az egyik kocsis mondta. Nem hiszem, hogy fölkel ilyen melegben. A többiek csak bólogattak a szavakra, de határozatlanul, mint akik semmiben sem hisz­nek. Gondolatuk a kastély köré fonódott. Látták a csil­logó ablakokat, a kristálycsil­lárokat, hallották a zenét, a kacagást, a mulatozás zaját. Jól élnek az urak. Milyen szép. tiszta nők vannak az ol­dalukon. Folyik a bor, a pezs­gő. Vajon milyen lehet az a pezsgő? Csak a durranását ismerik, meg üvegének ösz- szetört darabjait... Kivágódott az ajtó. — Na, mi van, emberek? — Az úr! — morogták ijed­ten maguk elé a szót a pa­rasztok, s leereszkedtek a kor­látokról. Bazsó bácsi lekapta iz­zadt, kopaszodó fejéről a kalapot és korát meghazud­toló fürgeséggel lépett az aj­tóhoz. Jó napot kívánok, nagy­ságos úr! — hajlongott az öreg.-r- Ki ment takarmányért? — nézett körül az embereken Fáy. Mérgesnek, fáradtnak látszott, de szemében paj­zán, diadalmas öröm csillo­gott, amikor az öregre né­zett. — A Szabó, nagyságos úr kérem — válaszolt a kérdésre Bazsó bácsi. — A Szabó ment az asszonyokért, meg a* ebédért. Az öreg közben hátrapillan- tott, a szemével kérdezte, el­tűnt-e a Feri? Halvány, igen­lő bólintás volt a válasz. Feri az egyik ló jászolába bújt — Szabó hozza a takar­mányt? No. jó. Remélem nincs melegük itt? Ügy állt az úr az ajtóban, mint egy kerub. Lábait szét­vetette, kezét csípőjére szo­rította. A nap fénye koszorút font az alakja köré, elrejtette az arcát, gúnyos, kárörvendő mosolyát. Hirtelen megfor­dult s félvállról szólt vissza• — Ja, öreg. A maga lányát a hintámon hoztam ki. Most már csak többet érdemel, mint a falu más asszonyai!* Az öreg Bazsó megtorpant Kint felcsattant a lánya sírá­sa. a hintó kocsisának szitko- zódása. — Na, eriggy mán. Mire \ vársz? Szállj le! — kiabált a \ kocsis. Az öreg előrenyújtotta a \ nyakát. Az úr alakja már\ eltűnt az ajtóból, de tudta | hogy ott van, hogy vigyorog. | élvezi a lány rémületét, síró- | sát, saját diadalát. Roggyant § lépést tett az ajtó felé, a fél- | fának volt támasztva egy | villa. Elérte, megfordította 1 Nagyot lendült előre, a lába | beleakadt eay trágyacsomóba § s az emberek már csak a há | tán kibukkanó villahepveken | látták a májusi nap csillogd-1 Sát. i Filyó Mihály 5 Ma tiz esztendeje 7 múrcius 25-én vette ± 17‘-tO. birtokába a magyar munkásosztály a gyárakat. A 100 munkásnál többet foglal­koztató üzemek államosítása ősi jussot adott immár „telek- könyvileg” is azok leszárma- zottainak birtokába, akik a Ganz Ábrahám korától a Weisz Mannfréd koráig eltelt háromnegyed évszázad alatt annyi munkát, vért és verej­téket áldoztak azért, hogy néhány száz nagyüzem tulaj­donosa jól élhessen. Valami nagyszerű hasonló­ság volt a parasztság három esztendővel előbb történt föld­osztása és a munkásság bir- tokbalépése között. Ma, 10 esztendő távlatából nyugod­tan állíthatjuk, hogy a mun­kás-paraszt szövetséget ez a történelmi fordulat pecsételte meg örökre. Micsoda szívdo­bogtató élmény volt a 645 000 újgazda számára, amikor az eiszemtelenedett földesurak, a népellenes pártok és a ra­vasz fiskálisok együttes tá­madása idején tömegestől vo­nult az utcára a budapesti munkásság, s százezernyi to­rok kiáltotta oda a döntést, a későbbi bátorító, erőt adó jel­szót: „Földet vissza nem adunk!” S 1948. március 25-e után a parasztság nemcsak bölcs nyu­galommal szemlélte, de lelke­sen helyeselte is a gyárak ál­lamosítását. Talán érezte, hogy a számára elérhetetlen­nek hitt városi élet kapui ki­tárulnak s alig egy-két év múlva félmilliós tömegben áramlik majd be faluról egy újdonsült munkáshadsereg a régi harcosok közé? Talán tudta, érezte, hogy alig egy­két év múlva a gépek ezrei és tízezrei özönlenek falura, hogy segítsék munkáját, ter­melését? / gén. De nemcsak erről volt szó. Érezte, tudta, a paraszt, a becsületes értel­miségi, hogy a gyárak államo­sításának gazdasági jelentő­ségén többszörösen túlnő an­nak politikai hordereje. Ha a tőkést is elzavarják, még ne­hezebben térhet vissza a kas­télyába a földesúr. A kapita­lizmusra mért döntő csapás megszilárdította minden dol­gozó ember életét és ténysze­rűen igazolta, hogy az évekig húzódó vita a dolgozó több­ség kedve szerint, a polgári demokráciával szemben a né­pi demokrácia javára dőlt el. Ez a tény milliók hitét növel­te és erőt adott a további győ­zelmes harcokhoz. És a munkás, aki 80 eszten­dőn keresztül éhbért kapott csupán, s olykor fellengzős szavakat „a magyar ipar épí­téséről”, derekasan hozzálá­tott hivatása megvalósításá­hoz. Többet végzett a saját tulajdonba vett gyáripar fej­lesztése, korszerűsítése ügyé­ben 10 esztendő alatt, mint kényszerből dolgozó apái a megelőző 8 évtized során. Ipa­runk, munkásságunk ma már nemcsak új gyárakat létesít, de szerszámgépeket is maga készít belé; nemcsak kórháza­kat épít, de műszereket és gyógyszereket is gyárt hozzá; nemcsak traktort ad a falu­nak, de műtrágyát és rézgáli- cot is... Az elmúlt 10 esztendő meg­mutatta: a nép állama, a mun­kásosztály a gyárak jó gazdá­jának bizonyult. A népek barátsági hónapjának programjáról tanácskozott a Pest megyei békebizottság A Pest megyei békebizottság hétfőn ülést tartott. Szíjjártó Lajos, a békebizottság elnöke •beszámolt a nemzetközi hely­zetről és a megyéi békebizott­ságnak az utóbbi hónapokban kifejtett tevékenységéről, majd a részvevők megbeszélték a kö- = vetkező időszak tennivalóit, |és a népek barátsági hónap já- |nak Pest megyei programját. | Árilis közegétől május kőze- ! péig minden községben, város­iban és üzemben békegyűlést | tartanak, amelyeken megvá­lasztják á június 1-i megyei I békekonferencia küldötteit. | Májusban, a népek barátsági | hónapjában Pest megye dolgo- |zói több baráti nemzet tagjai­val találkoznak. A megyei bé- I kebizottság meghívja az Ukrán | SZSZK és az egyik bulgáriai | megye békebizottságának kül- fdötteit. A szobi járás csehszlo- |vák határszakaszán találkozó­kat tartanak, amelyre a KISZ- fiatalok megyei békestafétát indítanak. A népi demokrati­kus országok életének megis­mertetésére baráti esteket, a megyében élő német, szlovák, és délszláv anyanyelvű lakos­ság részvételével pedig nemze­tiségi találkozókat rendeznek. Szerepelnek a tervben olyan ifjúsági gyűlések is, amelyek­re a Magyarországon tanuló külföldi diákokat hívják meg. A népek barátsági hónapjá­ban számos olyan összejövetel is lesz a megyében, amelyeken értelmiségiek, termelőszövet­kezeti és egyéni parasztok, kisiparosok beszélgetnek prob­lémáikról. A Dunakanyar leg­szebb helyein a TTIT-vel kö­zösen kirándulásokat rendez­nek, a Dunán béke-sétahajó­ikat indítanak, a folyók part­ján pedig meggyújtják majd a béke és barátság lángjait, 3 I Jövedelmszőbb gazdálkodás korszerű gépekkel érhető el ! j IDŐBEN VÁSÁROLJON! UKL—12/1 benzinmotor 2 Le teljesítménnyel MIA benzin- és petróleurmnotor 4,5 Le teljesítménnyel MEB bambin- és pertróleummotor 7 Le teljesítménnyel II—JMC—130 Diesel motor 25 Le teljesitménnyel Különféle áramfejlesztő agregátorok 1 kW—H5 kW teljesítményig ; REVERS üziemanyagszivarttyú HARMAT szórófej kertészetek részére ! Kerti szórófej kertészetek részére ; DIMPT—L1 szivattyú gépcsoport 20 000 lit/perc teljesítménnyel D—413-f TO 300 szivattyú gépcsoport 15 000 lit/perc teljesítménnyel ! HORTOBÁGY szivattyú gépcsoport 3300 lit/perc teljesítménnyel ; MIB+SP 1622 szivattyú gépcsoport 3000 lit/perc teljesítménnyel ; MIA-fSP 1200 szivattyú gépcsoport 1200 lit/perc teljesítménnyel ! Targoncás szivattyú gépcsoport Ő lit/perc teljesítménnyel. | UKL—125/l-fSP 613 szivattyú gépcsoport 360 lit/perc telj esi tm. MA VÁG—100 szivattyú gépcsoport 100 lit/perc teljesítménnyel. < Fenti gépek jelenleg még raktárról kaphatók A MEGYEI MEZÖSZÖV VÁLLALATNÁL Háziiparosok, rongy- szőnyegszövőik! Figye­lem ! 3., 97 forintért rongy és fonál kap­ható. Pilis, Földmű­vesszövetkezet. _______ M odern, stíl reka- miék, fotelok, fran­ciaágy gyönyörű ki­vitelben kapható és megrendelhetők. Oláh, Budapest, Jó­zsef körút 66.________ B eköltözhető családi ház 370-es gyümöl­csösben eladó. Nemes Lajos, Erdparkváros, Tömösi út 203/12^__ E ladó 1 dib. jó álla­potban levő 4 tonnás gu miske rekű kocsi. Nagykőrös, Világos u. 3. sz. Eladó 4,5 hold kerté­szetre alkalmas föld szőlővel, gyümölcs­fákkal, lakóházzal, melléképületekkel, Budapesttől 20 km-re. Péterin. Pápainál. Eladó 1 db. 24 lóerős villanymotor, 3 dib. fogatos fűkasza, 2 db. ezres és 1 db. ötszá­zas keltetőgép. Árak helyszíni megtekintés után, megegyezés sze­rint. Egyesült Törek- vő Tsz. Alsógöd. Forgalmi tisztivizsgá- val rendelkező forgal­mi szolgálattevőt fel­veszünk. 11. Autóköz­lekedési V. váci ki- rendeltsége, Török­hegyi u. 5. Munkás felvét el! A vá­ci Dunai Hajógyár azonnali felvételre keres asztalos- és mo­torszerelő szakmun­kásokat. _____________ H áz, 600 négyszögöles téliekkel (2 szoba, konyha, &peiz, pince), azonnali beköltözés­sel eladó! Váci hír­adólaktanyánál 2. szá­mú ház. Érdeklődés: Tahitótfalu Dózsa György u. 2. Agysodrony, vasibútor, összecsukható vas­ágy, vaskerítés készí­tés, javítás, Budapest, VII., Barcsay u. 11. Bartucz.

Next

/
Thumbnails
Contents