Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

1958. MÁRCIUS 2. VASÁRNAP SfEcVer' WCirtap Felhők a nyugati gazdaság egén-Is amerikai yaatta&áfji hanyailásrát „Az ameril&ai gazdasági helyzet 1958-ban nemcsak a leg­fontosabb belpolitikai kérdés lesz, hanem alapvető külpolitikai probléma is.” Janies Reston, a tekintélyes New York Times szemleírója írta e szavakat lapjába, arról szólva, hegy az Egyesült Államok szövetségeseit egyre jobban nyugtalanítja az amerikai gazdasági életben mutatkozó hanyatlás. A nyugati országok washingtoni követségei naponta küldözgetik haza a jelentéseket az amerikai gazdasági helyzet súlyosbodásáról, s legutóbb például három neves angol gazdasági szakértő érke­zett New Yorkba, hogy elemezzék az Egyesült Államok gazda­sági visszaesését, és mérlegeljék ennek várható angliai követ­kezményeit. Érdemes tehát megvizsgálni — hacsak futólagosán is — az amerikai gazdaság jelenlegi helyzetét, annál is inkább, mert ennek alakulása döntő az egész kapitalista világra nézve. Egy hónap alatt 1279 cég csődje Az Egyesült Államokban ma már nem azon vitatkoz­nak, hogy elkerülhető-e a vál­ság, hanem arról -folynak a nagy monopóliumok és a kor­mány tanácskozásai: hogyan kerülhetnek ki a bajból, ho­gyan kerülhetik el a gazdasá­gi hanyatlás „elmérgesedését”. Az USA-ban csupán ez év januárjában 1279 cég ment csődbe — tehát minden 10 000 bejegyzett cégre 53 csőd ju­tott A háború óta ez a csúcs­pont a csődök tekintetében. A gyárak és a viszonteladók raktáraiban közel 900 ezer el­adatlan gépkocsi hever, az acélipar pedig kapacitásának már csupán jelével dolgozik. Az amerikai Reynolds News ízerint a munkanélküliek szá­ma ötmillió, tehát a munkások összlétszámának több mint 6 százaléka. Az autóipar terme­lése 25 százalékkal alacso­nyabb, mint 1957-ben volt. Az ipari' termelés 1957 de­cemberében 7 százalékkal volt kisebb, mint 1956 ugyanazon időszakában. A munkanélkü­livé vált dolgozók a nagyobb közszükségleti cikkekhez ka­pott hitel esedékes részleteit nem tudják fizetni — így a vásárolt, cikkeket elveszik tő­lük 'ék azok vlsiszakerülnék' a kereskedőhöz. Á gépkocsipiac, a televíziós készülékek és rá­diók piaca az összeomlás felé halad. A kereskedők — érezve a válságot — csökkentik rak­táraikat, vagyis eladnak anél­kül, hogy vásárolnának. Ez természetesen tovább szűkíti az ipar eladási lehetőségeit. A munkások és tisztviselők — minthogy állásuk bizonytalan­ná vált, nem vásárolnak nél­külözhető cikkeket. Az eladat­lan áruk tehát állandóan hal­mozódnak. A tőkések pedig — minthogy a termelés csökke­nése következtében profitjuk is csökkent — korlátozzák be­ruházásaikat, ami viszont is­mét csak a munkanélküliek többmilliós seregének növelé­sét eredményezi. így halad az amerikai gaz­dasági élet egyik napról a má­sikra gyorsulóbb ütemben egyre mélyebben a válságba. A katonai kiadások növelése esak félmegoldás Felmerül természetesen a kérdés: Mit tesznek az ame­rikai monopóliumok s a washingtoni kormány a to­vábbi hanyatlás elkerülése, a válság gyors „lezárása” érde­kében? A menekvés első iránya ez­úttal is a katonai kiadások gyors növelése. Eisenhower elnök mór a januári kongresz- szusi költségvetési vitában felemelt összegű katonai ki­adások követelésével lépett fel, s azóta újabb pótkiadások gyors megszavazását kérte. Ezzel kapcsolatban igen érde­kes Varga Jenő, ismert köz­gazdász elemzése, amelyet a Neues Deutschland moszkvai tudósítója előtt így fejtett ki: Az a remény, hogy a katonai kiadások növelése rövidesen lezárja a válságot — megala­pozatlan. A szőkébb értelem­ben vett fegyverkezési kiadá­sok összege milliárd dollárban számolva 1955-ben 39,1, 1956- ban 40,4, és 1957 első kilenc hónapjának alapján 44-re emelkedett. Mint látjuk — folytatja Varga Jenő — a válság kit őrt, bár a ka­tonai kiadások 1957-ben 4 milliárd dollárral, vagyis 10 százalékkal voltak nagyobbak, mint az előző évben. A katonai kiadások növelé­se egymagában tehát nem old­ja meg teljesen a helyzetet. Maradnak más „csatornáik”: a külföldnek szánt katonai és gazdasági segélynyújtás, az export növelése, s ebben ter­mészetesen nagy szerepet kap­hatna a Kelettel való kereske­delmi kapcsolatok fejlesztése, az embargók feloldása. Az. angolok, franciák és nyugatnémetek menekülnek a válság elöl Amíg az Egyesült Államok legnagyobb monopolistái ha­boznak az utóbbi megoldás útjára lépni, a többi nyugati országok — közöttük nem kis mértékben Nagy-Britannia, Franciaország és Nyugat-Né- metország — keleti piacok után kutatnak, s bár habozva, kényszeredetten, de igyekez­nek növelni a szocialista or­szágokba irányuló exportju­kat. Az Egyesült Államok gaz­dasági hanyatlása ugyanis gyors ütemben átterjedhet a többi tőkés ország gazdasági életébe is, s azokat magával ránthatja a szakadékba: S ennek a veszélye jelenleg azért is igen nagy, mert a legtöbb nyugati tőkés ország gazdasági élete hasonló gon­dokkal küzd. Elég utalni az úgynevezett nyugatnémet „Wirtschaftswunder” — „gaz­dasági csoda” — gyors ha­nyatlására: a Ruhr-vidéken tornyosuló másfél millió ton­nányi eladatlan szénhegyekre, a szombati munka szünetelte­tésére (amely magával vonja a munkások fizetésének csök­kenését), a munkanélküliek számának növekedésére, az élelmiszercikkek és háztartási eszközök árának többszöri felemelésére, s a növekvő ex­portnehézségekre. A „gazdasá­gi csoda” csődje tehát gyor­sabban bekövetkezett, mint azt a nyugatnémet monopolis­ták gondolták. Anglia és Franciaország va- lutáris válsággal küzd, a ter­melés egyhelyben topog (Fran­ciaországban legfeljebb az Al­gériába szögesdrótokat és ak­nákat szállító vállalatok ter­melése és profitja növekszik), a beruházások mindkét or­szágban csökkenő tendenciát mutatnak. Megvannak tehát a feltételek, hogy az amerikai túltermelési válság Nyugat- Európára is átterjedjen. Eh­hez hozzátehetjük, Hogy Ja­pánban is hasonló gondokkal küzdenek. 1929 és 1958 amerikai párhuzama A Welt című hamburgi nagypolgári lap egyik legutób­bi számának vezércikke — amelyet Ferdinand Fried, a lap közgazdasági szakértője írt — borús képet fest a je­lenlegi tőkés gazdasági hely­zetről, megállapítva, hogy az Egyesült Államokban az 1953- asnál mélyebb és súlyosabb visszaesésre kell számítani. Fried szerint Amerikában már az 1929-es világválsággal állítják párhuzamba a jelen­legi irányzatot. Éppen ezért, a jelenlegi helyzet számos veszélyt rejt magában az egész világra nézve. Az amerikai monopo­listák 1950-ben a koreai há­ború kirobbantásával mene­kültek meg időlegesen az amerikai gazdasági hanyatlás elharapózásától. Természete­sen a mai nemzetközi hely­zet, a szocialista tábor ereje megnehezíti számukra az ilyen manővereket, hiszen ma már az amerikai tőkések kö­zött is találni olyanokat, (ha egyelőre keveset is azokból, akik reálisan próbálják érté­kelni a jelenlegi erőviszonyo­kat), akik a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztésével igyekeznek kijutni a zsákutcá­ból, felismerve a veszélyt, hogy egy esetleges szörnyű háború saját létüknek, a ka­pitalizmusnak vetne véget. ★ 1958 egyik fő politikai prob­lémája tehát valóban az ame­rikai gazdasági élet alakulása, amély nyilvánvalóan erősen befolyásolja az amerikai és a többi nyugati kormány kül­politikai állásfoglalását, ne­vezetesen egy sorrakerülő csúcsértekezlet sikerét is. Mindenesetre, amíg a tőkés világpiacot ellentmondások és válságok rengetik, addig _ a szocialista országok gazdasága szüntelenül erősödik, s ben­nünket nem fenyegetnek a gazdasági válság rémei. A gazdasági vesztegzár, az an­nakidején ellenünk dobott bu­meráng most azokra sújt le, akik ezzel a szocialista orszá­gok gazdasági fejlődése útjá­ba kíséreltek sorompót állí­tani- Sebes Tibor Rendőrterror a nyugatnémet sztrájkolok ellen Nyugat-Németország külön­böző vidékein már hat hete sztrájkolnak a textilipari munkások tízezrei. A vállal­kozók az utóbbi napokban terrorintézkedéseket fogana­tosítottak. A munkások egy részének fenyegető levelet írtak és ebben közölték, amennyiben nem állnak mun­kába, elbocsátják őket. A fe­nyegetés hatására több mun­kás vállalkozott arra, hogy munkába áll. A vállalkozók autóbuszokat küldtek a kör­nyékbeli dolgozókért, a sztrájkőrségek azonban való­ságos barikádokat emeltek az autóbuszok útjába. így a sztrájktörés nem sikerült. A rendőrség a vállalkozók meg­bízásából több sztrájkőrt őri­zetbe vett „a közrend megza­varása címén”. CSÜTÖRTÖKÖN ESTE 49 főnyi disszidens-csoport indult haza Párizsból. A hazatérők között hat kiskorú van. Szom­baton újabb kisebb csoport indult útnak. A párizsi ma­gyar konzulátuson napról napra újabb disszidensek je­lentkeznek hazatérésre. BONNBAN a hadügyi ter­hek kérdéseivel foglalkozó hi­vatalban hatalmas sikkasztás­ra és megvesztegetésre derült fény. A vizsgálat megállapí­totta, hogy közel kétmillió márkát nem létező személyek­nek történt kifizetések címén számolták el. A hivatal alkal­mazottját letartóztatták. AZ AMERIKAI LÉGIERŐ pénteken kilőtte a Thor 1500 mérföldes hatótávolságú raké­tát. A szemtanúk állítása sze­rint a kísérlet sikeres volt. A SZAJNA a francia fővá­ros közelében több külváros alacsonyan fekvő házait elön­tötte. Több száz házat kiürí­tettek és százával kellett ki­menteni a lakókat az ár által fenyegetett épületekből. A ká­rok máris rendkívül súlyosak. FEBRUÁR 28-ÁN este Brüsszelben bejelentették, hogy a belga király nyitja meg hivatalosan április 17-én az 1958. évi brüsszeli világ- kiállítást. A francia kormány lemond a külügyminiszteri értekezlet követeléséről A francia kormány pénteken közölte, lemond arról a köve­teléséről, hogy feltétlenül kül­ügyminiszteri értekezletet hív­\i egyiptomi—szudáni határvita janak össze, ha a kelet—nyu­gati csúcsértekezletet „más esz­közökkel is kielégítően elő le­het készíteni“. Ez azt jelenti, hogy a fran­cia kormány rugalmasabb ál-' láspontot foglalt el a csúcsérte­kezlet tekintetében. A külügyminisztérium szóvi­vője azonban az újságírók to­vábbi kérdéseire hangsúlyozta, hogy Franciaország továbbra is a külügyminiszteri értekezle­tet tekinti „a legkívánatosabb útnak a csúcsértekezlet felé”. A francia bejelentéssel egy­idejűleg íolyik a NATO külön­leges munkacsoportjának ta­nácskozása, amely a Kelet és Nyugat közötti csúcstalálkozó előkészítésének problémáit ta­nulmányozza. A bejelentés ar­ra mutat, hogy sikerült elsimí­tani a legnagyobb ellentétet, amely a francia és az angol— amerikai álláspont között volt, 'Hla ™ K ki'N, x. GAZDA SZEMEVEl/i Hogyan vessük a mákot Kora tavaszi növényeink közül az erősebb fagyokra sem érzékeny a mák. Csírá­zásához már 3—4 fok meleg is elegendő. Amilyen jól bírja a mák a hideget, annyira igényli viszont a jó talajelő­készítést. Éppen ezért gon­doskodjunk róla, hogy kerti- földszerűen készítsük elő a mák vetőágyát. Szántóföldi termesztésre elsősorban a kék mák ajánlható, mert ez bő­vebben terem, mint a többi fajta. Vetés előtt csíráztatás- sal próbáljuk ki a vetőmagot. A csíráztatási próbával akkor lehetünk elégedettek, ha a magvak legalább 80 százalé­ka erélyes csírát hajt. A vetés nagy gondosságot kíván. A jól beállított vető­gépbe kvarchomokkal össze­keverve öntsük a mákot. Ve­tőmagból kát holdanként 2 kilogramm elegendő. A sor­táv 36—40 cm, a vetésmélység pedig legfeljebb 1 cm legyen. Vetés előtt fogassal és hen­gerrel felváltva készítsük el a magágyat, mégpedig úgy. ' hogy utoljára hengerrel nyo­massuk simára a talajt. Vetés után újra járassuk a hengert, így az apró mag egyenletesen odanyomódik a talajszem­csékhez. Ha a föld cserepese­désre hajlamos, akkor a má­kot gyorscsírázó sorjelző nö­vénnyel vessük, hogy a sara- bolást mielőbb elvégezhessük. Sor jelző növénynek legjobb fehér mustárt vetni. A vincellérbogdr elleni védekezés Az élszaporodott vincellér­bogár nagy pusztítást okoz­hat a szőlőben. A védekezés ellene a legegyszerűbb, ha rügyfakadáskor mészarzená- tos porzást vagy permetezést alkalmazunk. Permetezés ese­tén a jól közömbösített fél- százalékos bordói lébe 0,7 szá­zalékos mészarzenátot keve­rünk. Ha a szőlő lucernással ha­táros. nagyon ajánlatos a lu­cernást meredekfalú, 30 cm széles és ugyanilyen mély árokkal elhatárolni, közvetle­nül a tél elmúltával. A vin­cellérbogár ugyanis a lucer­nás gyökereire tojja tojásait, s lárvája is mindvégig a föld­ben él. A lucerna gyökerét rágja, s nem egyszer ezzel is jelentős kárt okoz. Innen raj­zanak ki tavasz kezdetén a bogarak. A lucernásból elő- kerülő és az árokba lehullt* bogarakat rendszeresen sze­degetni kell. Nagyon jó véde­kezési mód a baromfiakkal, pulykákkal történő összeetetés is. Később azonban gondos­kodni kell arról, hogy a sző­lőbe terelt baromfiak naponta elegendő szemestakarmányt és bőséges ivóvizet kapjanak, nehogy a szőlőszemeket le­csipkedjék. Készítsük elő az igásállatokat a tavaszi munkákra adagokat is emelni kell. A nehéz munkára való áttérés előtt 2—3 héttel az igáslovak abrakadagját 3—4 kilóig, az ökrök abrakadagját pedig_. 2 kilóig növelhetjük. A takar­mányadagok fölemelésével egyidőben folyamatosan szok­tassuk hozzá a nehezebb munkákhoz is igásállatainkat. Kitavaszodáskor az igaerő­re is nagyobb munka hárul. Ezért fontos, hogy igásálla­tainkat megfelelően készítsük elő a tavaszi munkákra. Első és"legfontosabb"félácíaí ä té­len át etetett silányabb szé­na- és szárfélék helyett lu­cernaszénát, zabosbükkönyt vagy jó minőségű rétiszénát adni a jószágnak. Az abrak­A gyümölcsfák helyes metszéséről Akár tavasszal, akár ősszel ültetjük a gyümölcsfát, ta­vasszal van az ideje a met­szésnek. A metszéssel erősí­tést végzünk a fa törzsén, mert csak a fejlett törzs tud­ja a lombozatot kifejleszteni, s később a dús termést meg­érlelni. Legfontosabb, hogy a fiatal fán helyes koronát ala­kítsunk ki. Rossz metszés évi 20—30 kilogramm terméscsök­kenést is eredményezhet. Az első évi metszésnél, ha az oltványon 4—5-nél több vessző van, az alsó, gyengéb­beket levágjuk. Vigyázzunk azonban, hogy a visszamaradt vesszők egymástól egyenlő távolságban legyenek. A me­redeken álló vesszőket egy­A szovjet kormány emlékiratot intézett az Egyesült Államokhoz Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője pénteken este az alábbi közleményt olvasta fel a sajtó képviselőinek: A közelmúltban a világ­sajtót bejárta a hír, hogy az új Egyesült Arab Köztársa­ság egyik szövetségi része, Egyiptom és déli szomszéd­ja, Szudán között határvita keletkezett. A szóbanforgó vitás területek (térképün­kön feketén): az északi szé­lesség 22 fokától északra, Vádi Halfatói a Nílus két partján mintegy 30 km mélységű kisebb beszögellés, valamint a Vörös-tenger parti Halaib térség, „Pénteken, moszkvai időszá­mítás szerint reggel 9 órakor a szovjet külügyminisztériumba hivatták Llevelyn Thompson nagykövetet. Gromiko szovjet külügyminiszter emlékiratot adott át neki az esetleges csúcsértekezlet előkészítő eljá­rásainak íkérdéseiről.‘, mástól kis fadarabbal támasz- szűk ki, hogy megerősödve helyes irányba fejlődjenek. Kikötésnél drótot ne alkal­mazzunk, nehogy sebet ejt­sen a csemetén. Vastagabb zsineg, heveder, vagy ruhada­rab megfelelő erre a célra. A második évi metszés lé­nyegében azonos az elsővel, a hajtásokat itt is általában egyharmadára vágjuk vissza. Ha azonban az első évben a koronahajtások igen erősen fejlődtek (körülbelül 80—100 centiméter), a vezérvesszőt nem metsszük annyira visz- sza, hanem újabb ágcsoportot nevelünk. Persze, csak erős fejlődés esetén beszélhetünk erről, különben ez a munka a harmadik évben esedékes. A negyedik évi metszéssel — a hajtások visszavágásával, a fölösleges sűrűsödés meg­akadályozásával — lényegé­ben befejeződik a korona ki­alakítása. Egyik legfontosabb felada­tunk még, hogy a fiatal fá­nak megfelelő mennyiségű nedvességet biztosítsunk. Az őszi telepítésnél nem szüksé­ges, viszont a tavaszinál fel­tétlenül jól meg kell öntözni a csemetét, amiről aztán majd a nyár folyamán sem feled­kezhetünk el. (h. v.) Mindenféle kés é!fpúra lka trész t, motoralkatrészt megtalál a \ föiílművesszövetkezeti^ boltokban \ ooc o<k;<k;<><>oco<kk><x>oo oo-oooo o-oooo-o-oo ooo^oo-o-ooc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents