Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-22 / 69. szám

s 1958. MÁRCIUS 22. SZOMBAT "^Cirlaú Naponta vívott harc a tömegekért Gyomro lakosságának egy | százaléka kommunista, de a község életére gyakorolt hatá­suk jóval jelentősebb számará­nyuknál. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a pártszerve, zetek — különösen pedig a községi alapszervezet — szün­telenül kutatják, mi foglalkoz­tatja az embereket s mi az, amiben segítséget, útmutatást várrak a párttól mindennapi problémájukban, gondjaikban. És ez nem könnyű feladat Gyomron, amelynek fő jelleg­zetességét az adja meg, hogy a község lélekszámúnak 45 szá­zaléka a fővárosban vagy a környező községekben dolgo­zik. Adámka János, a községi alapszervezet titkára maga is bejáró, akinek az utazás napi (két órát vesz el szabadidejé­ből, vagy ha úgy tetszik, ab­ból az időből, amit az idős kommunista a pártnak áldoz. Mert pihenőidőről nála nem­igen lehet beszélni. Amikor hazaérkezik, első útja a párt­házba vezet, ahol ő, vagy a ve­zetőség más tagjai naponta tartanak fogadóórákat. Egy esztendővel ezelőtt ho­nosították meg a tömegkapcso­lat erősítésének ezt a kitűnő módszerét. Azóta a pártonkí- vüliek százai fordultak meg a gyömrői pártházban, olyanok, akiknek azelőtt a párttal sem­miféle kapcsolatuk nem volt. Előfordul, hogy a látogató nem valami élet-halál kérdést je­lentő problémával fordul a párthoz, de úgy még senki sem távozott onnan, hogy megbánta volna a közeledést. A pórt iránti bizalmat nem is a nagy sérelmek orvoslása szilárdítot­ta meg Gyomron. A jó kapcso­latot kifejezi az is, hogy az em. berek nagyon gyakran családi problémáikkal a párthoz for­dulnak és kérik ki a kommu­nisták véleményét, tanácsát. Olyan eset is megtörtént, hogy egy 82 éves nénike azzal állí­tott be az egyik fogadóórára- „békítsék“ meg lakótársát (67 éves nénikéről van szó), aki őt állandóan molesztálja. Éppen Ádámlka elvtárs volt „ügyele­tes“, mi mást tehetett, kiment a ..perlekedők“ közé és barát­ságosan megoldotta az alka­lomszülte, szokatlan Pártfel­adatot. Persze sokkal többször kellett olyan ügyben állást fog­lalnia a pártvezetőségnek, amely egy-egy dolgozó számá­ra létkérdést jelentett. NcmrCIJlbRn az Építőipari Ktsz-ben problémák voltak a munkaszervezés körül, sőt a szövetkezeti demokrácia sem volt dicsérni való. Elég legyen annyi, hogy egy összetűzés folytán azonnali hatállyal elbo­csátották Molnár Sándor má- zolót. Molnár panaszával n pártszervezethez fordult és meg is kapta a remélt segítsé­get. Ez a „beavatkozás“ több­szörös haszonnal is járt. A pártvezetőség az Építőipari Ktsz vezetőivel való tanácsko­zás során alaposan megismerte az ottani problémákat és észre­vételeivel. javaslataival segít­séget adott a ktsz vezetőinek, ugyanakkor a szövetkezet dol­gozói megismerkedve a párt álláspontjával, egészen más szemmel nézték a kommunis­ták ténykedését, mint koráb­ban. Hasonlóan megjavult a vi­szony a Vasipari Ktsz és a köz­ségi pártszervezet között. Egy esztendeje még ott is „kom- munistamemtes“, ..csillagmen­tes“ szövetkezetét akartak, ma már héttagú pártszervezetük van, a ktsz vezetőségében pe­dig három kommunista dol­gozik. A községi pártszervezet munkájának köszönhető, hogy a közelmúltban ugyancsak hét taggal, pártszervezet alakult a Petőfi Termelőszövetkezetben is. Ádámka elvtárs és a többi vezetőségi tag az új alapszer­vezetek létrehozását tanácsol­va, nagyon helyesen abból a felismerésből indult ki, hogy egy*egy tenm^őüzem. életére még a legaktívabb külső (köz­ségi) pártszervezet sem gyako­rolhat olyan befolyást, mint egy számbelileg kicsiny, de mégis a munkások között élő szervezet. HOSSZÚ idl! 9 az is gondot okozott a községi alapszerve­zetnek, hogy a még legjobban ' megszervezett szabad pértna- I pok sem tudták teljesen betöl- ! teni feladatukat a tömegek po­litikai nevelésében. A közel­múltban azután olyan határo­zat született, hogy az egész községnek szóló pártnapok mellett, állandó előadókkal, minden nagyobb termelőhe­lyen (7 ilyen van a községben) tartanak majd politikai előadá­sokat. Ez a kezdeményezés — amint azt a legnagyobb, a Sza­bóipari Ktsz példája is bizo­nyítja — jól bevált a gyakor­latban. A gyömrői kommunisták jó úton haladnak. Az elért ered­mények odaadó, szívós munká­ban születtek s ez arra kötele­zi a pártszervezet minden tag­ját, hogy a tömegszervezetek­ben, ahol dolgoznak ők is — miként a vezetőség — szünte­lenül kutassák, hogyan szilár­díthatják tovább a párt tekin­télyét, szélesíthetik a párt mö­gött sorakozó rokonszenvezök táborát. Az alapozás munkáját a gyömrőj elv társak jól végzik. (andrás) A Szövetkezetek Országos Szö­vetsége a magyar szövetkezeti mozgalom történetének feldolgo­zására pályázatot hirdetett. A fel­hívás szerint pályázni lehet: A szövetkezetek szerepe'a kapitalista Magyax’ország mezőgazdaságában, A Hangya Szövetkezet szerepe a gazdasági és politikai életben, A magyar munkásszövetkezés törté­nete és A lenini szövetkezeti terv megvalósítása Magyarországon Cf- mű témakörök .megírására. A mü­Nagvobb érrtartalniú kőzetre bukkantak Az alig pár éve megnyitott Gyöngyösoroszi Ércbányában az elmúlt hetekben a kutatá­sok és feltárások során dú- sabb érclelőhelyekre bukkan­tak. A vizsgálatok megállapí­tották, hogy a kőzet ezeken a helyeken 30 százalékkal több ércet tartalmaz, mint az ed­dig művelés alatt levő bánya­részekben. így az ércelőkészí­tőmű az elmúlt tiz napban minden megerőltetés nélkül túlteljesítette tervét. Cink- szinporból 17 tonnával, ólom- szinporból pedig 3 tonnával tetézték meg március máso­dik dekádjának tervét. Mérgező hatású méz A méhek mérgező hatású mézet is készítenek, ha olyan virágokból gyűjtik a nektárt, amelyek az emberi szervezet­re nézve mérgező anyagokat tartalmaznak. Ilyen eseteket Japánból, az Egyesült Álla­mokból és főleg Űj-Zélandfeól jelentettek. A mérget tartal­mazó méz fogyasztása után szédülés, hányás, látási és el­mezavar lép fel.. sőt gyerekek­nél haláleset is bekövetkezik. Törökországban többször oko­zott már mérgezést egy méz- fai ta amelyet a méhek a Fe­kete-tenger partján, egy rho- dodendron-faita virágaiból gyűjtenek. veknek hiteles adatokra és doku­mentációkra kell támaszkodniok. A beküldött munkákra témánként két pályadijat állapítottak meg: I. díj: a pályamű kiadása és az ezzel járó szerzői tiszteletdíj, íven­ként 1600 forint, II. díj: Ivenként 800 forint. A pályázattal kapcsolat­ban bővebb felvilágosítást a SZÖVOSZ oktatási osztálya nyújt. A kéziratok beküldésének határ­ideje 1958. július 15. Feldolgozzák a magyar sző vetkezeti mozgalom történetét Az egész ország sport- és játékszaküzleteiben ke­resse a szövetkezetünk által gyártott modern, ötletes műanyag játékokat Érdi Műanyag Ktsz Mai és következő lapszámainkban bemutatjuk olva­sóinknak a megye kisipari szövetkezeteit. Közöljük pontos cimüket, ismertetjük főbb gyártmányaikat, valamint, hogy milyen szakmába vágó munkát vállalnak. Kérjük olvasóinkat, őrizzék meg ezt az oldalt, mert mindenkor tájékozódhatnak, bogy milyen munkát hol, melyik kisipari szövetkezetné] végeztethetnek el leg­előnyösebben ' Növekszik az intézeti szülések, az abortuszok száma Látogatás a megyei szülészfőorvosi hivatalban A Statisztikai Hivatal Pest megyei igazgatósága közölte az alábbi adatokat: 1957-ben az abortuszok száma a szüle­tések számának 84,3 százaléka volt. 1956-ban 69,1 százaléka. Ez a százalékadat késztetett bennünket arra. hogy fel­keressük a megyei kórházban a szülészfőorvosi hivatalt, s ott beszélgessünk dr. Lázár Károllyal, a szülészeti osztály adjunktusával. Az ő rendel­kezésükre több statisztikai adat áll. A megye szülészeti és kór­házi ellátottság szempontjából eléggé elhanyagolt. Ennek oka elsősorban a főváros kö­zelsége. hisz a lakosság jó ré­sze a fővárosi rendeléseket keresi fel. A megyének négy szü­lészeti osztálya van: Vá­cott, Gödöllőn, Cegléden és Nagykőrösön. Az elhelyezés s az ágylétszám nem megfelelő, s ugyanez mondható el a szülőotthonok­ra is. 1945 után létesültek a szentendrei, nagykátai, mo­non. tápiószelei és dömsödi szülőotthonok, amelyek kö­zül a tápiószelei és a dömsödi csak négyágyas. A ráckevei és aszódi szü­lőotthonok alapítását tervbe vették, s épp így a ceglédi szülészeti osztály modernizálását. Meg­beszélések folynak a váci ott­hon bővítésére vonatkozólag is. Az intézeti és otthoni szülé­sek aránya az utolsó hét évben lényegesen megváltozott. 1950-ben 1887 intézeti szü­léssel szemben 11 368 ott­honi szülés állt, míg a múlt évben 3722 intézeti­vei szemben csupán 4270 otthoni. Az arány országos szempont­ból még így is a legrosszabb. Természetesen, ha beszámít­juk azt a 6000—8000 pesti in­tézeti szülést, mely szintén népmozgalmi szempontból Pest megyét érinti, az arány lényegesen javul. Fejlődött a terhesvizsgálat és a gondozás kiszélesítése. A nemibetegségek is lényegesen csökkentek, a nemibeteggondo- zók működése következtében. A szüléssel és a gyermekágy- gyal kapcsolatos megbetegedé­sek száma is lényegesen csök­kent. Ezt legfeltűnőbben a ha­lálozási statisztika mutatja. Az 1955—57. években össze­sen két haláleset történt, az 1950—52-es öt halálozással szemben. Az abortuszok száma tete­mesen megnőtt. Természetesen ehhez hozzá­járul. hogy míg régebben as abortuszok jó része titkos mó­don folyt le. addig most az abortuszok intézetben, sokkal higiénikusabban, jobb körül­mények között történnek. 1950-ben 1334 intézeti művi beavatkozást hajtottak vég­re. 1957-ben több mint kilenc­ezret. A múlt évben a művi beavatkozással kapcsolatos ha­láleset nem történt. Érdekes adat, hogy me­gyénkben a születések száma az el­múlt nyolc év távlatában sokkal kisebb mértékben csökkent, mint másutt. (1950: 13 374. 1951: 12 144, 1952: 11 320. 1953: 11521, 1954: 12 290, 1955: 10 603, 1956 : 9430. 1957 : 8089). Ezzel szemben például Budapesten 1953-ban körülbelül 40 000 szülés folyt le, míg 1957-ben csak 21 000. Nem változott meg az arány az ikerszülésekkel kapcsolat­ban. Változatlanul átlagban 80 szülésre esik egy iikerszülés. A megyében 1950 óta hármas- iker-szülések voltak, négyes­iker nem született. ÉRDI LABBELIKÉSZfTŐ KTSZ férfi!-, női és gyermek­kézi munkával, minőségi kivitelben készít. ■r Javítást, gumitalpalást határidőre vállal. A kereskedelem részére készített cipőinket a megye szaküzleteiben vásárolhatja meg. Kiskunlacházi Vegyesipari Ktsz Kiskunlacháza, Lenin u. 40. Telefon: 16. Részlegeink : CIPÉSZMÜHELYÜNKBEN mérték utáni férfi-, női és gyermekcipők első­rendű kivitelben készülnek. Javítást, gumitalpalást vállalunk. Negyedévenként 2000 pár futballcipőt gyártunk. Az ország összes sportszerboltjaiban meg­találhatja készítményeinket. Műhely: Kiskunlacházán és Dömsödön! FÉRFISZABÖ-RÉSZLEGÜNK termékeit a megye ruházati boltjaiban vásá­rolhatja meg. NŐI ÉS FÉRFIFODRASZATUNK Kiskunlacházán és Aporkán működik. Modern hajápolás, hideg, meleg dauer. LAKATOS- ÉS MOTORSZERELŐ­RÉSZLEGÜNK vállalja gépkocsik, motorkerékpárok, kerté­szeti motorok, permetező készülékek, tűzhe­lyek és kályhák javítását. Fényezett és festett bátorok, üzletberendezések készítését, épületasztalos munkát, ■ualoniszerelést, valamint minden usztalosszakanába vágó munkát vállal az Érdi Asztalosipari Ktsz Érdi Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz KOVACSMÜHELYÜNKBEN kocsik javítását, lovak patkolását és minden egyéb kovácsmunkát vállalunk. LAKATOSÜZEMÜNKBEN mindenféle lakatosmunkával állunk a lakos­ság szolgálatában. BOGNARRÉSZLEGÜNK minden típusú kocsi készítését, javítását vállalja. SZÍJGYÁRTÓ-RÉSZLEGÜNK új lószerszámokat készít, javít és vállal minden egyéb szíjgyártó-munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents