Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI A M S Z M .P PEST h E G Y E l B I II. ÉVFOLYAM, 68. SZÄM an\ so fii i i:st A fákról a házakról és az emberekről (2. oldalon) J a J A N"Á C S . L A P J A' 1958. MÁRCIUS 21. PÉNTEK IFJÚ SZÍVVEL Évfordulón ifjú mozgalmun­kat köszöntjük. Ifjút, mert egyéves, mert a miénk, a fia­talok szervezete. Az ellenforra­dalom leverése, az eszmei zűr­zavar leküzdése, a néphatalom védelme közben született a KISZ. Egyéves, még sem mai, mert tartalmában utóda, örö­köse. folytatója a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség dicső harcainak, a DISZ jó hagyo­mányainak. Harminckilenc évvel ezelőtt egy szép tavaszi napon, már­cius 21-én népünk örömmá­morban ünnepelte a Tanács- köztársaság megalakulását. Ennél a világtörténelmi jelen­tőség! eseménynél ott voltak elődeink, az ifjú kommunisták is. Amit akkor, azon a tavaszi napon -vállaltak, később is hű­ek maradtak hozzá, védték a Tanácsköztársaságot, harcoltak a Horfhy-fasizmus ellen. A nép ügyéért, az elnyomás ellen küzdve áldozta életét Lőwy, Ságvári, Kulich, Geisler Eta, Pataki, Braun Éva és sok száz fiatal kommunista. Az ellenforradalom ellen harcolva dőlt ki sorainkból Kállai Éva, Biksza Miklós, a maglódi ifj. Bata Ferenc és mások, ök vérükkel mosták le azt a gyalázatot, ami ifjúsá­gunk becsületén esett. Magad­ra emelték az ellenforradalom által sárbatiport vörös lobo­gót... Az ő példájuk nyomán visz- szük tovább szent ügyünket, keményen dolgozunk a magyar ifjúság megnyeréséért, s ma­gasra tartjuk a vértől pirosló zászlókat. Szent elhatározással és igaz hittel dolgozunk, mert mi, idő­sebb ifjak még tudjuk, hogy mi volt a múltban az ifjúság helyzete. Ökölbe szorul az ember ke­ze, ha a felszabadulás előtti életre gondol. Az inasévek ke­serű kenyerére, az uradalmi ököristállók, bérestanyák és pókhálós, bűzös lakások vac,- kain hánykődó parasztfiatalok ra. A szegénység, a nyomorú­ság sirt a cselédgyerekekről. Ma már nincs cseléd, s ha van is gond, kevesebb és más mint régen. Az ifjúság nem a betevő falat megszerzésén fá­radozik, nyitva áll előtte az út a társadalmi felemelkedésre, az érvényesülésre. S ebben benne van a kommunisták munkája is. Kicsiny még a mi táborunk, kicsiny, de erős. Úgy igyek­szünk dolgozni, hogy holnap újabbak csatlakozzanak hoz­zánk. Bízunk a jövendőben, az ifjúság holnapjában. Ifjú szívvel, ifjúi lélekkel daloljuk: „Könnyű a szívünk vidám a nyár, Mint röpke szellő, dal messze száll. Boldog hazában, új ifjúságunk Országot épít már.“ Magyar filmhét kezdődött megyénkben Csütörtökön megyeszerte megkezdődött a magyar film hete Pest megyében. Március 26-ig hetven moziban mutat­ják be a magyar filmművészet régebbi és új alkotásait. Öiven tonna hering A bús vét előtti szokásos ke­reslet kielégítésére a külke­reskedelem ötven tonna he- ringet vásárolt Dániából. Ezt a mennyiséget már át is adta a feldolgozó konzervgyárak­nak, úgyhogy rövidesen isméi kapható lesz. A kommuniinms eszméje elvezeti \ népünket a teljes győzelemig Díszünnepség az Erkel Színházban a Magyar Tanácsköztársaság ( megalakulásának 39. évfordulója alkalmából A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 39. év­fordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizottsága csütörtökön este ünnepsé­get rendezett az Erkel Színházban, Az ünnepség elnökségében helyet foglaltak Apró Antal, Biszku Béla. Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai,, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai. Az el­nökségben volt a Központi Bizottság számos tagja, valamint a tömegszervezetek képviselői, a magyar munkásmozgalom sok régi harcosa, továbbá a politikai, társadalmi és művészeti élet több kiválósága. Kállai Gyula elvtárs nyitotta meg az ünnepséget, majd Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja tartotta meg ünnepi beszédét. ^jypmcy Dezső »‘I vlárs ümwpi beszédje — Harminckilenc esztendő­vel ezelőtt bejárta az országot és a nagyvilágot a hír: Buda­pesten forradalmi kormány alakult, amely a proletariátus képviseletében átvette a ha­talmat. Dicsősége a magyar mun­kásmozgalomnak és nem­zetünk történelmének, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalmat kö­vetően elsőnek Magyar- országon győzött a szo­cialista forradalom — kezdte ünnepi beszédét Ne­mes elvtárs. — A hatalmat 1919. március 21-én az egye­sült kommunista-szocialista párt vette át a magyar mun­kásosztály és a szegény­parasztság nevében. A hata­lom átvételének ez a módja, tehát az, hogy a két munkás­párt együttes erői álltak ki a Tanácsköztársaság megvalósí­tásáért, a két párt, a kommu­nista és a szociáldemokrata párt erőinek egyesítése egyik döntő tényezője volt annak, hogy az előállt helyzetben a magyar proletariátus békésen vehette át a hatalmat. Na­gyon fontos tanulság ez még akkor is, ha az erők egyesíté­se hibás módon valósult meg. Tudva való ugyanis, hogy az egyesült kommunista-szo­cialista pártban egy-két kivé­tellel benn maradtak az ösz- szes reformisták, akik nem a proletárdiktatúra eszméjéért rajongtak. Benn voltak az egyesült pártban az ingatag centrista elemek, akik csak addig fogadták el a Tanács- köztársaságot. amíg a mun- késtörpegek nyomását erő­sebbnek érezték a külső és belső ellenforradalmi erők együttes nyomásánál. A két párt egyesülésének ez a mód­ja. ilyen jellege a Tanácsköz­társaság belső nehézségeinek egyik fő forrásává vált. Nemes elvtárs a többi kö­zött utalt arra. hogy eddig ki­zárólag, vagy csaknem kizáró­lag azt hangsúlyoztuk, hegy a szociáldemokrata vezérkar a tömegek nyomására csupán manőverként ment bele az egvesülésbe. De az is bizonyos, hogy a baloldali szocialisták — közöttük a balszárny veze­tői, valamint a szociálde­mokrata »árt és a szak- szervezetek közép és alsó funkcionáriusainak nagy többsége — szíwel-lélek- kel álltak a Tanácsköztár­saság mellé. A baloldali szocialista veze­tők sem látták azt — amit akkor Kun Béla és a többi kommunista vezető sem látott —, hogy a reformistákkal va ló egyesülés milyen veszélyt jelent egy forradalmi pártra és a munkáshatalomra. De az ő számukra a kommunista párttal -való egyesülés nem manőver volt, hanem a mun­káshatalomért folyó harc ügyének szolgálata. Ezután Nemes elvtárs. em­lékeztetve a Tanácsköztársa­ság vívmányaira, alrrói szélt, hogy a Magyar Tanácsi köztársaság milyen óriási tár­sadalomátalakító muntkába fo­gott a tőkés rendszer felszá­molására és a szocialista rendszer kiépítésére, majd a magyar munkásosztály győ. zelmének nemzetközi hatásé­ról szólott. — Nem csupán a szocialis­ta forradalom győzelmének ténye volt nagy hatással a nyugat-európai munkásmoz­galomra — mondotta —. ha­nem az is. hogy a magyar munkásosztály a két munkáspárt erőinek egyesítésével vívta ki nagy győzelmét. Ez a tény az erők forradalmi egyesíté­sére ösztönzött másutt is. Beszélt Nemes elvtárs ar­ról is. hogy az egyesülés ne­gatív vonásai ugyancsak éreztették hatásukat az euró­pai munkásmozgalomban, mégpedig negatív irányban: nehezítették a reformistákkal való szakítást. — Mégis nagy dolog volt az, -•hogy a magyar munkásosztály ^919 márciusi- ragyogó győzel­mének példája megmutatta, hogy az összes szocialista erők forradalmi egyesülése milyen lendületet ad a proletariátus felszabadulási harcának, a szocialista forradalomért folyó küzdelemnek — mondotta és utalt az 1919 áprilisában meg­született Bajor Tanácsköztár­saságra, majd arról beszélt, hagy annak májusban történt '.‘«verése után az európai reak­ció fokozottabban összpontosí­totta erőit a Magyar Tanács­köztársaság ellen. Ekkor, 1919 május végén küldte el Lenin nevezetes üd­vözletét a magyar munkások­nak, amelyben az orosz munkások és pa­rasztok államának üdvöz­letét küldte és tanácsot adott a hatalom megvédé­A Váchartyáni Gépállomás egyik nagyteljesítményű mély- forgató gépe megkezdte a tavaszi munkát. ItlIIIIIIMIIIItlHilltfítlIIMIIIItlIimitlilllUllilllllllllllllUIIHHItmiMIUIIUIIIIIIIMimiltlHIIIIIIHIIIIItlIillllllllllllllilllltlHIIlftlUIII Szabad »zemnu‘l is látták Budapest felett a szputnyik 11-t Március 18-án, 19-én és 20-án, a reggeli és az esti órákban szabad szemmel is látták a Budapest felett átvonuló szputnyik Il-t, így I9-én 19 óra 07 perckor, 20-án pedig 3 óra 18 perckor. Az észlelésekről a budapesti csillagvizsgáló intézet jelentéseket küldött Moszkvába. Befejeződtek az ezüstkalászos tanfolyamok a váci járásban (Folytatás a 2. oldalon) Jól tájékozott washingtoni körök szerint júniusban lehetséges a kiiíiigyminiszteri találkozó Jól tájékozott washingtoni körök véleménye szerint a2 amerikai kormány arra szá­mít, hogy júniusban megtart­ják a csúcsértekezletet előké­szítő külügyminiszteri talál­kozót. Ha a külügyminiszte­rek eredményt érnek el, úgy a kormányhoz közelálló washingtoni körök szerint a csúcsértekezlet három hónap múlva összeülhet. Az Egyesült Államok jobb­nak tartja, ha a csúcsértekez­let nem Amerikában, hanem Genfben ül össze. Washing­tonban különösen azt hangsú­lyozzák, hogy Genfben meg­vannak a szükséges be­rendezések, míg Washing­tonban hiányzanak. Kösd, Rád, Csornád, Vác- bottyán községekben tar­tottak ezüstkalászos-tanfolya­mot, s a négy községben közel száz egyénileg dol­gozó paraszt fordította a téli estéket mezőgazdasági tudása gyarapítására. A tanuláshoz a váci mezőgazdasági technikum tanárai adtak segítséget. Hogy oktatómunkájuk nem volt hiá­bavaló, azt bebizonyították a hallgatók jó felkészültségükkel a záróvizsgákon. Különösen a rádi és a Váebottyáni hallgatók tűntek ki eredményes felele­teikkel. Az ünnepélyes keretek között megrendezett vizsgákon részt vettek a községek vezetői, a Hazafias Népfront helyi el­nökeivel együtt. A vizsgák befejeztével, ba­ráti beszélgetés közepette tet­tek ígéretet a tanfolyam hall­gatói, hogy tudásukat tovább gyarapítják, szélesítik. Meg­alakították a mezőgazdasági szakköröket, amelyek kereten belül kísérleti parcellákat léte­sítenek, s ígérték, ott sem fog­ják véka alá rejteni egyéni ta­pasztalataikat. Szikora Pál a Váci Járási Tanács vb-elnökhelyettese ERŐSEBBEK LETTEXK kultusz miatt a párttörténet­írók elferdítettek... Ma is sok feladatot vállal­nak magukra. Ha a párt kéri őket, sem fáradtságot, sem ne­hézséget nem ismernek. Nagyon szeretik az ifjúságot és szívesen tanítják is. Szerető szavakkal magyarázzák: a pár­tért, a kommunista eszméért mindent meg kell tenni. Sok áldozatot, kitartást követel a mi harcunk. Sokat kell tanul­nunk, hogy jól tudjuk szolgál­ni a népet. Emlékeztetnek ar­ra: a régi elvtársak sokkal ne­hezebb körülmények között él­tek, mégis megtalálták a mód­ját, hogy képezzék magukat, fejlesszék tudásukat. Végső ta­nulságként is azt mondották: többet követeljünk magunktól, ne elégedjünk meg azzal a fel­készültséggel, amellyel ma re ndelkezünk... Lelkesedéssel, izgalommal lestük Hunya és Timár elvtár­sak szavait. Ahogy emlékez­tek, mi is végig jártuk velük gondolatban az első proletár- diktatúra kivívásának görön­gyös útjait. Velük voltunk a győzelem kivívásánál, s nagyon fájt a bukás. Beszélgettünk: múltról, je­lenről, s arról — hogyan to­vább? Élmény volt e bensőséges találkozás ... Másképp nézi a folyamot, aki látta a forrást —- és a tengert, amelybe öm­lik ... Az eleven történelem látogatott hozzánk... Az első Tanácsköztársaság. Erősebbek lettünk. Hunya István és Tiinár József elvtári Tanfolyam a termclöszöietkezeti baromfiten észiők részére Kéthetes tanfolyam kezdő­dött Pécelen a Pest megyei Tanács rendezésében a ter­melőszövetkezeti baromfite­nyésztők részére. A hallgatók megismerik a legkorszerűbb baromfitenyésztési eljáráso­kat, így a mély-almos rend­szert, a pecsenyecsibe nevelé­si módszert, gyakorlati tapasz­talatokat pedig Gödöllőn, a Kisállattenyésztési Kutató In­tézetben szereznek. Tizenöt Pest megyei termelőszövetke­zet küldte el egy-egy dolgozó­ját a tanfolyamra. Két idős kommunistát látott vendégül a szerkesztőség: Hu­nya István és Timár József elvtársat. Körülvesszük őket és hallgatjuk visszaemlékezé­seiket: hogyan is volt 1919-ben. A Tanácsköztársaság meg­alakulását, dicső napjait és bu­kásának keserű emlékeit idé­zik. Mindketten harcoltak a proletárdiktatúráért, soha nem féltették életüket, s az illegali­tás éveiben is a munkásmozga­lomnak áldozták ifjúságukat, tudásukat, hitüket. Hosszú harcuk alatt őket is érte sérelem, bántalom, mégis mindig hűséges katonái ma­radtak a pártnak. Egyszerűek, szerények. Kiigazítanak olyan tévedéseket, amelyeket az el­múlt évek során a személyi

Next

/
Thumbnails
Contents