Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

2

^•WCirlap

1958 FEBRUAR 2. VASÄRNAP

A. Központi Statisztikai Hiratal jelentőse

(Folytatás az 1. oldalról.)

mint 1956-ban és 20 százalékkal több mint 1955-ben.

Az eladási forgalom növekedése mellett 1957. év folyamán a kereskedelmi készletek nagyobb mértékben nőttek, mint ahogy azt a terv előírta. 1957. január 1 és december 31 között 6,7 milliárd forinttal növekedtek a kereskedelmi készletek.

A készletek értéke 1957 júliusaugusztusában már elérte, szeptemberben pedig már egy- milliárd forinttal meghaladta az 1956 szeptember végi készleteket. 1957 végén körülbelül 15,5 milliárd forint értékű készlet volt a kereskedelem- ben.

Külkereskedelem

J

Az 1957. évi kiviteli tervet 115 százalékra, a behozatali tervet 102 százalékra teljesítette a külkereskedelem — tényleges árak alapján számítva.

Az 1957. évi magas behozatali többlet túlnyomó része (mintegy 90 százaléka) az első félévben keletkezett. A második félévben a külkereskedelmi forgalom passzívuma mérséklődött. sőt november és december hónapokiban már együttesen mintegy 280 millió devizaforint aktívum volt.

Beruházások

1957-ben, annak ellenére, hogy a beruházási tervet 20 Százalékkal túlteljesítették, mintegy 15 százalékkal kevesebbet fordítottak beruházásokra, mint 1956-ban

Az üzembehelyezett beruházásokon belül megnőtt a lakások aránya. 1957-ben — az előzetes adatok szerint. — állami erőből, állami támogatással és magánerőből együttesen 49 000 lakás készült el, csaknem kétszer annyi, mint 1956- ban és másfélszer annyi, mint

1955-ben. Az év végéig tervezett 10 000 bányászlakást — bár egyes befejezési munkálatok még hátra vannak, felépítették.

A lakosság foglalkoztatottsága

és jövedelmei

1956 végén és 1957 januárjában munkanélküliség fenyegetett. A gyorsütemű konszolidálódás ezt elkerülhetővé tette és 1957 végén a foglalkoztatottság — a népgazdaság egészét tekintve — elérte a* ellenforradalom előtti színvonalat.

A munkások és alkalmazottak számán belül megnőtt a termelők aránya: az ipari, az építőipari, a közlekedési, a kereskedelmi vállalatoknál és az állami gazdaságokban együttesen 1000 „termelőre” 1956 harmadik negyedévében 265 „nemtermelő” 1957 harmadik negyedévében 243 „nemtermelő” jutott. Az államigazgatásban (a költségvetési szerveknél) dolgozók száma 1957 harmadik negyedévében mintegy 16 000 fővel volt kevesebb, mint 1956 azonos időszakában.

A lakosság vásárlóereje 1957-ben a végrehajtott béremelések, valamint a kötelező beadás megszüntetése folytán — jelentősen megnőtt.

A munkások és alkalmazottak átlagos nettó nominálbére (egy keresőre jutó bér) 20 százalékkal volt nagyobb, mint

1956- ban. E bérnövekedésben az átlagkeresetek növekedésén kívül szerepe van annak is, hogy 1956-ban még volt,

1957- ben pedig nem volt békekölcsönfizetés és gyermekte- lenségi adó.

A fogyasztói árak átlagos színvonala kis mértékben emelkedett. Az áremelkedéseket is tekintetbe véve a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére az előzetes számítások szerint 1957- ben hozzávetőlegesen 14—16 százalékkal volt magasabb, mint 1956-ban.

A parasztság felvásárlásból és termeltetési előlegből származó pénzbevétele 1957-ben 27 százalékkal volt több, mint 1956-ban. A felvásárlásból származó bevételeknél kisebb mértékben ugyan, de emelkedtek a parasztság szabadpiaci értékesítéséből származó bevételei is. Ezzel szemben

jelentős mértékben növekedtek a parasztság által befizetett adók. Mindezt, továbbá a fogyasztói árszínvonal 1957. évi bizonyos mérvű növekedését is figyelembe véve, a parasztság netto pénzbevételeinek reálértéke — az előzetes számítások szerint — körülbelül 8—10 százalékkal haladta meg az 1956. évi színvonalat. Növekedett a parasztság saját termeléséből származó fogyasztása is. Emellett a termelői készletek is jelentősen növekedtek 1957. év folyamán.

Népmozgalom,

egészségügy

és kulturális eredmények

1957-ben a születések száma csökkent, a természetes szaporodás kevesebb volt, mint 1946. óta bármelyik évben. A múlt évben 167 000 gyermek született és 103 000-en haltak meg (1000 lakosra 17,0 illetve 10,5). Az év folyamán 98 000 házasságot kötöttek (1000 lakosra 10,0), 2000-rel többet, mint 1956-ban. A csecsemőhalandóság 6 százalék volt. a korábbi évekhez képest nem javult.

1957-ben — az átutazásokat, valamint a végleges letelepüléseket nem számítva — 76 000 külföldi állampolgár kereste fel az országot és 135 000 magyar állampolgár járt külföldön.

Az egészségügyi szervezetei komoly feladat elé állította az év folyamán fellépő járványos gyermekbén ulási és influenzajárvány. A járványos gyermek- bénulások száma meghaladta a 2500-at, 117 százalékkal volt több, mint 1954-ben, amikor az eddigi legmagasabb szintet érte eh A mintegy 1 200 000 gyermek beoltása a további járványt, illetve annak jövőbeli veszélyét nagymértékben csökkentette. Október folyamán szokatlan méretű volt az influenzajárvány, amely becslések szerint országosan a lakosság egyharmadát érintette A betegség túlnyomó része enyhe lefolyású volt, 3—6 nap alatt zajlott le. A járvány tartama alatt az orvosi, a gyógyszer- és a kórházi ellátás kielégítő volt.

Az év folyamán 2900 új kórházi ággyal bővült az egészségügyi hálózat.

1957-ben az 1000 munkásra jutó üzemi balesetek száma

százalékkal volt mint az előző

mintegy 10 alacsonyabb, években.

1957-ben jelentős eredmények voltak a kulturális élet fejlesztése terén.

Az általános iskolákban 1 260 000-en tanultak. A napközi otthonokat csaknem 64 000 tanuló vette igénybe. Az általános iskolák VIII. évfolyamát több mint 100 000-en végezték eL Az általános iskolát végzett tanulóknak csaknem háromnegyedrésze középiskolába jár, vagy ipari-kereskedő tanuló- képzésben vesz részt. Az iparikereskedő tanulók száma ez évben mintegy 90 000 volt, 13 300-zal több mint az előző évben.

A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatain 1957-ben csaknem 160 000-en tanultak. Több fiatal szerzett középiskolai képesítést, mint bármikor azelőtt: 1957-ben 31 400-an tettek érettségi, illetve képesítő vizsgát, ebből 25 500-an a nappali tagozatokon.

Az egyetemek, főiskolák hallgatóinak száma az 1957/58. oktatási év elején csaknem 33 000 volt. A hallgatók egy- harmada műszaki pályára készül.

Az elmúlt évben a mozik 750 000 előadást tartottak, melyeket 133 millió látogató nézett meg, mintegy 20 millióval több, mint az elmúlt évben. 1957. év folyamán 12 magyar és 103 külföldi játékfilmet mutattak be. A filmgyártás is fejlődött: 16 nagy játékfilm készült el, héttel több, mint az előző évben. A színházi és operalátogaíók száma 5 900 000 volt, az előző évhez képest 750 000-rel emelkedett.

1957. év végén a rádióelő- fizetők száma 1 774 000 volt, 187 000-rel több, mint egy évvel korábban.

1957. év végén közel 550 időszaki sajtótermék jelent meg, ebbal 21 napilap. A sajtótermékek ' példányszáma 1957-ben mintegy 550 millió volt, 16 millióval volt több, mint az előző évben. A napilapok példányszáma 365 millió volt.

1957. évben összesen 12 300 művet adtak ki, 43 millió példányban.

Budapest, 1958. február 1.

Központi

Statisztikai Hivatal

Új típusú

paradicsomfeldolgozó gép

A Szegedi Vas-'és Fémipari Szövetkezetben újtípusú paradicsomkonzervipari gép, úgynevezett lényelő automata készül. Az új, kísérleti gép jelentősen leegyszerűsíti a feldolgozást. Két külön villany- motorral meghajtott alkatrészei a paradicsomot felszeletelik, préselik, a magtól, héjtól, erezettől elválasztják és a tiszta levet alul tartályban gyűjtik össze. Innen kerül a paradicsom további feldolgozásra, sűrítésre. A gép az új idényben már működik. Naponta több vagon paradicsomot dolgoz fel.

Csonttollú madarat fogtak Hévízen

A Madártani Intézethez érkezett jelentés szerint Hévizén nemrég csonttollú madarak átvonulását észlelték, sőt egy példányt el is fogtak. Ez, az Európa legészakibb vidékein honos, seregély-nagyságú, iza- bellaszürke színű, bóbitás madár eléggé ritka látvány hazánkban. Nevét a másodrendű szárnytollak végén található, pecsétviasz-csepphez hasonló alakú és színű csontkemény képződménytől kapta. Az öregebb példányoknál a' farktollak végein is van „csontcsepp”.

Rendszerint népes csapatban vonul a csonttollú madár, s előszeretettel lepi meg a japán-akác, a szophera stb. bo- gyótermő fákat. — A Madártani Intézet felhívja a lakosságot, hogy a csonttollú madarak esetleges vonulásáról, vagy foglyu’ejtéséről minden alkalommal küldjenek értesítést (Bp II. Garas utca 14.) címére.

Hetven élő leszármazottja van

A szerbiai Le&zkovác közelében levő Medvegya községben él Manaszija .Angyelko- vics 102 éves földműves. Án- gyelkovics a környék legidősebb lakosa. Magas kora ellenére még mindig friss erőben van és ma is szorgalmasan elvégzi háztáji munkáit. Angyel- kovicsnak több mint 70 élő gyermeke, unokája, illetve dédunokája van. Legfiatalabb ükunokája 4 hetes.

mmaLnap

1958. február 2, vasárnap, Karolina napja.

A Nap kél 7,10, nyugszik 16,46 órakor.

A Hold kél 14,58, nyugszik 5,17 órakor.

Várható időjárás ma estig: párás, ködös idő, több helyen zúzmara, néhány helyen hó- szállingózás. Mérsékelt légáramlás, a hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb napali hőmérséklet ma: nyugaton mínusz 2—plusz 1, keleten mínusz 2—mínusz 6 fok között.

— MEGYEBALT rendez a megyei tanács dísztermében február 8-án este a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága.

— MEGALAKULT a megyei nőtanács jogi bizottsága. Elnöke dr. Major Mik- lósné, a megyei bíróság elnökhelyettese. A bizottság minden hónap utolsó péntekén fogadóórát tart a megyei nőtanács irodájában.

— NÉGYSZÁZEZER FORINTOT NYERT variációs játékkal a lottó pénteki sorsolásán a Kiskunfélegyházi Földművesszövetkezet 16 tagú „lottókollektívája”. A csoport 38 hathasábos és egy háromhasábos szelvénnyel játszott, s 3 négyes találatot, 12 hármas találatot és IS kettes találatot ért el.

— A RÁCKEVEI JÄRÄS 10 községében rendezte meg eddig a Hazafias Népfront a falugyűléseket, amelyeken kiegészítették, illetőleg újjáválasztották a népfront-bizottságokat.

— ÁPRILIS 4-E TISZTELETÉRE munkaversenyre hívták ki a gyapjúipari vállalatokat a Váci Fonógyár dolgozói. A verseny értékelését a Gyapjúipari Igazgatóság és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete végzi.

— KÉTEZER TAGGAL nyolcvan öntevékeny Képző- művészeti kör működik a? országban.

— A MAGYAR SAJTÓ NAPJA alkalmából számos üdvözlő távirat érkezett szerkesztőségünkbe. Táviratot küldött többek között a Hazafias Népfront Országos Elnöksége nevében Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a budai járási párt- bizottság kollektívája.

— ÜZEMI- ÉS LAKÁS- FŰTÉSRE szolgáló hőszolgáltató erőművet kap a hároméves tervben a Csepel Autógyár.

— A TÁPIÖSZENTMÁR- TONI nőtanács asszonyai nyolc párnára való tollat gyűjtöttek a fóti Gyermek- város részére.

JELENTIKA Nagyvásártelepre szombaton reggel 10 vagon és nyolc tehergépkocsi áru érkezett, egyebek között három vagon zöldáru, három vagon olasz narancs és két vagon citrom.

Az áruelosztó vállalatok a hétvégi szükségletek eOlátásárá a budaörsi és a Maglód! úti nagy tárolókban elhelyezett árukból friss szállítmányokat Juttattak a csarnokokba és a piacokra. Fagymentes, jóminöségü EUa burgonyát, ha>gymát. levesbe való zöldséget és káposztafélét hoztak forgalomba változatlan áron. Csak a gumós zeller árát emelték a KÖZÉRT zöldséges boltokban. Az elsőosztályút 5.60. a másodosztályút 4.80 forintért árusították. Szárazíőzélékben a kínálat fokozódott. Az állami boltok a vegyes babot kilónként 2.50, a fehér- és fürjbabot S.90, az egyszínű színes babot pedig 3.40 forintért hozták forgalomba. A környékbeli kertészek a tisztított parajt kilónként 10, a zöldhagymát csomónként 1.50—2. a snidlinget cserepenként 5—6 fo- finitért árusították.

Hús és füstöltáru bőven volt a; boltokban és a csarnokokban. Az állami gazdaságok Lenin körúti mintalerakaíában az ömlesztett, füstölt sajtot ikHo- grammonként 28 forintért, a juhászati telepekről érkezett friss juhtúrót pedig 26 forintért árusították.

T)IROS két álló órája gyöm- ' ködte már a száraz kukoricaszárat a tágas nyárikonyha rozoga spórjába. A hideg lassan felengedett s mire lámpagyújtásra került a sor, két kerek almaarca a spór platni- jának izzó vörösével vetélkedett.

A konyha közepén, az apró Iccék előtt halomba csúcsosodott a kosarakból kiöntött csöves kukorica. A lámpa vajsár- ga: fényében aranyiban csillogtak a megsárgult leveleik mögül kikandikáló kukoricaszemek.

Odakint megzörgették az ablakot.

Pillanatra megriadt és sietve igazított kettöt-hármat a szoknya ráncain, ha netán legényvendég érkezne elsőbbnek, illőképpen fogadhassa. De csak Julis volt, a szomszéd ifjú özvegyasszony, aki, ha emberek közé került, azzal tűnt ki a többiek közül, hogy soha egyetlen pillanatra be nem állt a szája. így jött most is nagy garral, hosszan cifrázva mondákája végét.

— Már azt hittem, elkésem, szomszédasszony — csippentett ingerkedőn szemével a lángbaborult arcú lány felé. — Óh, vagy úgy! — nyújtotta hosszan a szót — még mindig nem kötötték be kigyelmed fejét — kacagni kezdett szívből, melegen, s a nagykendőt a sarokba dobva két gömbölyű karjával átölelte a zavartan piruló leányt.

Sorra érkeztek a meghívottak. Lányok, legények, vegyesen. Közben előkerültek az öregek is: Piros apja, anyja meg az öreg, fogatlan Kati néni. Egyedül csak Jóska nem jött. Hej pedig egyedül csak őt várta Piros gondosan rejtett, titkolt érzelmekkel

Bontakozó szerelem

v

J faluba. Tanítónak az iskolába, pedig még piltés volt az álla. De talán éppen ez a se nem legény, se nem gyerek külleme volt az, amiért már az első percben oly nagyon rajta felejtette a szemét. — Jó lenne még iskolába járni! — gondolta kissé szomorúan —. akkor legalább mindennap láthatnám. De így ? Vajon ész- reveszi-e a tanító úr a kis falusi leányt? Biztos van már babája, a városban.

Lassan mindenki a helyére került. Legény a lány mellé, kinek ki udvarolt. Csak Piros mellett tátongott üresen egy hely. Pedig alkadt volna kettő-három is a legények közül, dki szívesen ereszkedett volna mellé, de Julis, ez a csa- lafintos észjárású özvegy már megsejtette a lány féltve őrzött gondolatát, s úgy intézte dolgát, hogy Piros hadd maradjon még csak egyedül, míg a legény meg nem érkezik.

Piros anyja nagy fazekat hordott körbe, amelyben mézes lében úszott a megdagadt, repedthéjú kukorica. Apja még két-három üveg bort is útjára indított, de azok hamar megfeneklettek.

Már térdig lehetett járni a csörgő csuhában, s a fiatalok egyike-másika majd elveszett benne, amikor végre nyílt az ajtó, s belépett rajta a tanító. Piros szeme felcsillant, de nyomban le is sütötte, csak orcáján' k halovány pírja árulkodott nagy-nagy öröméről.

— Hozta isten, tanító úr! — hangoskodott nyomban Julis és arrébb húzódott kissé helyén, hogy helyet adjon a

fiúnak. A tanító néhány pillanatig zavartan álldogált még az ajtóban, de mikor észrevette, hogy ki mellett szorítottak számára helyet, megindult rögvest.

A jókedv lassan körülgyűrűzte az egyre fogyatkozó fosztottam kukoricacsomót. A gazda meggondolta magát és újabb borosüvegéket vett elő. Néha már énekeltek is egyet- egyet, s közben kandi szemekkel lesték a pirosszemű kukoricákat, hogy minél előbb elcsattanjon az első csők.

Julis mellett egy megtermett legény, az alvégi kovács fia, Bandi csapta a szelet. A keze olykor-olykor a tilosba tévedt, az özvegy azonban csak a szavával tiltakozott ilyenkor, a tekintete azonban biztatóan vágott felé.

A FIATAL tanító hangula- VI. ta csak nehezen oldódott. Sok mondandója lett volna a lánynalk, de gondolatait csak azzal tudta kifejezni, hogy néha közelebb húzódott Piroshoz, s ilyenkor, ha testük egy-egy villanásnyi időre ösz- szeért, forróság lepte el, a>kár agy jól fűtött kemencébe dugták volna.

Bandi lelt először pirosszemű 'kukoricát, ő azonban okos volt, s azt tartotta, hogy nem játssza Iki azonnal, meri hátha a csuparánc Kati néni találja a nők közül a párját és akkor menthetetlenül azzal csókolódzhat. Fogta tehát és óvatosan maga mögé süllyesztette a háncs közé. Julis ugyan észrevette a dolgot, de csak magában állapította meg, esze van a legénynek.

Piros szorgos kézzel tépte a

csuhát, hogy zavarát leplezze, így aztán nem csoda, hogy jóval több kvikorica megfordult kezén, mint bármelyik fiatalnak. Természetes tehát, hogy a következő piros cső hozzá került. Amikor tépni kezdte róla a háncsot és reánevették a piros szemek, arca bíborszinű lett, pirosabb talán, mint a kukorica. Legszívesebben eldobta volna, de már magán érezte a tanító tekintetét. Megállt a keze, nem tudta, mitévő legyen. Ekkor szólt rá az öreg Kati néni.

— Ugyan, jányom, ne titkold, jó helyre került az. Elhiheted, hogy jobban örülnék a legényék, mintha én leltem volna meg.

Nagy nevetés támadt, de izgalom is. Vajon ki leli meg a második piros csövet.

Bandi erősen habozott, ne vegye-e elő rejtett kincsét. Szép volt a lány, akár a viruló rózsa, s biztos oly gyönyörűséges a csókja is. Julit azonban észrevehette rajta a nagy tétovázást, mert egészen a füléhez hajolt s odasúgta:

— Adja. oda a tanító úrnak. Biztosan megörül neki.

A legény megvonta a vállát.

— Igen ám, de mi lesz, ha a legközelebbit mag a találja meg?

— Ne féljen, a csókot így is, úgy is megkapja — válaszolt merészen az özvegy —, csak adja oda hamar.

TANÍTÓ először meglepődött, aztán egy ügyes mozdulattal a háncs közé csúsztatta a csókot jelentő csövet. Amikor aztán két- három perc múlva felmutatta,

A

egyszerre zsivalyogni kezdett mindenki.

— Ezt még mi sem intézhettük volna jobban — állapította meg a fogatlan Kati néni.

— Ne pirulj, Piros, nem szégyen az, inkább jó — okoskodott nagy hangon Juli.

Bandi pedig mindenkin túl- téve, elrikkantotta magát:

— Lássuk a csókot!

Piros szabódott egy keveset, de tudta, hogy a piros kukorica törvénye elöl nem le* hét kitérni. A tanító is zavar- ban volt kissé, hogy ennyien nézik, de azért odahajolt és megcsókolta szép illedeVmo- sen a lány izgalomtól rózsás arcát.

— Hohó! — kiáltott ekkor az özvegy —, nem így egyeztünk meg! Egymást kell megeső ■ kölni, nem egyiknek a másikat. Hamar csak újra!

Piros zavarában előbb tenyerébe dugta arcát, de aztán felegyenesedett és inkább csak odalehelt, mint odacsó- kolt egyet a fiú széltől barna arcára. Ahogy utána elkapta a fejét, az orruk összeakadt egy kicsit. Ezen mindenki jót nevetett. Csak Piros röstellte szörnyűségesen a dolgot, felugrott és egyetlen szó nélkül kifutott a nyári konyhából.

A fiatal tanító tehetetlen arccal bámult utána, csak arra eszmélt, hogy valaki erősen szorongatja a kezét.

— Menjen már utána! — súgta a fülébe valaki, s csak már amikor az ajtóban állt. jött rá, hogy a szép özvegy volt a biztató. Illik, nem illik

— tűnődött még egy gondolatnyi ideig, de aztán hamar belátta, visszakozni itt már nem lehet. Széles mozdulattal nyitotta ki a nyári konyha kenetlen ajtaját

Prukner Pál