Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-18 / 41. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK J Egy évtizede... (5. oldalon) 1 MSZM P P E S T . ■ ' * * ■ " 1 < / M £ GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS 1 APJA II. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM ARA 50 FILLER 1958. FEBRUÁR 18. KEDD Jelentősen fejlődött állattenyésztésünk Állattenyésztési szakemberek tanácskozása A megye állattenyésztési szakemberei értekezleten tár­gyalták meg állattartásunk je­lenlegi helyzetét. Az előadó Mikolai Ferenc, megyei főál­lattenyésztő elmondotta: ta­valy 90 885 szarvasmarhát, 5497 lovat, 237 347 sertést, 87 197 darab juhot és 17 000 kecskét számláltak össze a me­gyében. Az ellenforradalom okozta állatállomány csökkenést már nagyjából kihevertük, megszilárdult az állattar­tás, állattenyésztés, megnőtt a ter­melési kedv. Sikerült megte­remteni a jó állattenyésztés alapját, s erre az alapra lehet építeni a jövőben. További fel­adatként az egy katasztráhs holdra eső számosállat-lét­szám növelését jelölte meg, valamint a további minőségi fejlesztést. — El kell érni — mondotta f—, hogy a termelőszövetkeze­tek fő jövedelme állattenyész­tésből származzék. Ezért nö­velni kell főleg a tehenek számarányát, tejhozamát és a szarvasmarhák vágósúlyát. Az értekezleten sok szó esett ez állatok mesterséges meg­termékenyítéséről. Ez időben 61 Pest megyei községben ve­zették be már ezt az eljárást. Ezáltal 250 köztenyésztésű bikát vonhattak ki a for­galomból, s így másfélmil­lió forintos megtakarítást értek el. Több járási állattenyésztési felügyelő panaszolta, hogy sok a törzskönyvezetten „zug” bi­ka, amelyek rontják a szarvasmarhaállomány minő­ségét. Mielőbbi intézkedést kértek ennek megszüntetésére. Úgyszintén többen beszélteik arról, bogy a legelők javítá­sát, tisztogatását nem szabad elhanyagolni. Kis Lajos, nagy- kátai járási állattenyésztési felügyelő megemlítette, hogy járásában elindították az „Egy kocsi trágya” mozgalmat, amely azt jelenti, hogy minden legeltető gazda egy-egy kocsi trágyát visz a legelőre. Dr. Kéri Miklós, megyei fő- éllatorvos a legelők víztelenítésére, s a májmételykór megaka­dályozására hívta fel a fi­gyelmet. Fontos feladatként jelölte meg a szarvasmarha-tuberkulózis elleni harcot is. Ez annál fon­tosabb feladat, mivel a főváros tejellátásának 60—70 százalé­kát a Pest megyei tehene« szolgáltatják. I — Az elmúlt években jó eredményeket értünk el a tu­berkulózis elleni harcban — mondotta, de az ellenforradal­mat követő zűrzavaros idők­ben abbamaradt a tuberkuló­zis elleni védekezés és sajnos, igen nagyfokú e betegség el­terjedése. Felhívta a szakem­berek figyelmét, hogy folytas­sák tovább a tuberkulózis el­leni harcot. A részvevők közül többen elmondták, hogy nagy mérték­ben megnőtt a termelők köré­ben a baromfitenyésztés iránti érdeklődés. A keltetőállomások alig győ­zik az igények kielégítését. Az egyéniek mellett egyre több tsz kér például kis pulykát, libát, kacsát. A vecsési és váci baromfikel­tető telep vezetői felvetettek egy fontos problémát: a ba­romfikezelő szakemberek hiá­nyát. Javasolták, hogy indítsa^ nak miinél több tanfolyamot, vagy tegyék lehetővé, hogy a tsz-ek baromfitenyésztői egy- egy állami gazdaságba, illetve baromfi kutatóintézetbe elme- hessenek tanulni, s később fel­használják a tanultakat. Sz—« Mesélnek a konfettiszemek... A konfettiszemek adlóhoz tapadtak, az olajos a söprű nem tudta eltüntetni vala­mennyit. Tegnap este bál volt ebben a teremben. Fiatal pá­rok kacaj a zengett. Lányok és fiúk szeme csillant össze. Szállt a dal, s a zene szár­nyain ringó fiatalok álmodtak egy szép, szerelmes, boldog jö­vőről. Milyen nagyszerűen példáz­za ez a mai, vasárnap délelőtti gyűlés igazát, szükségességét. Most a bál helyett a nép­front aktívái gyűltek itt össze a ceglédi kultúrház dísztermé­ben. Most munkások és pa­rasztik, tanárok, orvosok és papok beszélgetnek a béke kérdéséről. Vass Istvánná elvtársnő, a népfront országos tanácsának titkára beszél az összefogás szükségességéről. A teremben 300 ember hallgatja a béke, a függetlenség, a szocializmus igéit. Igen, a béke kérdésében mindenki egyetért, itt nincs vita. A bélke pedig a szocia­lizmus építésének, hazánk fel­virágzásának egyik feltétele. Ezt bizonyítani személyében is jött ide Bakos Pali bácsi, Dubinszkí Mihály, Gyarmati Imre, Siket Mihály, Monostori Lajosné, Anka Péter s még annyi ember, Hatvan taggal kiegészítették a városi népfront-bizottságot. Most már sokan vannak és egyre többen lesznek. Növekvő erejük lesz záloga a boldog jö- vőnkinek — és a báloknak is. Mert béke van, esténként fiatal párok kacaghatnak eb­ben a teremben, álmodhatnak a szép, szerelmes jövőről. Úgy, ahogy e gyűlés részve­vőinek ezt az áruló konfetti­szemek elmesélték. Ünnepség a Petőfi Színházban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Pártbizott­sága, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság hét­főn este a Petőfi Színházban ünnepséget rendezett a ma­gyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meg­kötésének tizedik évfordulója alkalmából. Részt vett az ünnepségen Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke. Apró Antal, Bőven van tennivalónk! ÜIÍSHEIT i IHECIEI m- ÉS GIER «DEM BliOITSÉG Hétfőn délelőtt tartotta első megbeszélését a megyei nő­tanács mellett működő anya- és gyermekvédelmi bizottság. A megbeszélésen tisztázták a bizottság első félévi feladatait, s a nemzetközi nőnappal kap­csolatos tennivalóit. Az utóbbit illetően elhatározták, hogy március 8-ig meglátogatják a bizottság tagjainak körzetébe tartozó községek idős, beteg asszonyait és felköszöntik őket, valamint, hogy részt vesznek az ünnepségek előkészítésében. A bizottság munkatervében számos olyan szociális prog­ram szerepel, amely követendő példa lehet más társadalmi szerveknek is. így például tervbevették, hogy rendszere­sen meglátogatják a nevelő­szülőkhöz kiadott állam i gon­dozott gyermekeket, s ellen­őrzik, milyen körülmények kö­zött élnek, rendesen járnak-e iskolába, s hogy valóban ott­honra találtak-e nevelőszü- lelknél? Elhatározták továbbá a községi szülőotthonok, álla­mi gyermekotthonok, óvodák és bölcsődék látogatását. Fehér Lajos, Kállai Gyula* Marosán György. Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Komócsin Zoltán es Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai; Megjelent az ünnepségen J. I. Gromov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Ott volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra nyitotta meg az ünnepséget; Ezután Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszédet mondott az ünnep­ségen J. I. Gromov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is* Két megye asszonyai összefognak JÓL SIKERÜLT TALÁLKOZÓ A Földművelésügyi Minisz­térium szakoktatási főigazga­tósága, az MSZMP alapszerve­zettel és a szakszervezeti bi­zottsággal karöltve vacsorá­val egybekötött műsoros estet rendezett a Gödöllői Agrártu-. dományi Egyetemen a minisz-i térium összes szakoktatói, a| kísérleti intézet gazdaságai-1 nak oktatószemélyzete és mun-1 katársai részvételével. f Az est kiemelkedő eseménye | volt az egyetem népi együtte-| sének fellépése. Bemutatták | Végvári koreográfiájával Bar-| tók Román táncait. A népi | együttesnek ráadást is kellett | adnia, amikor is a Palóc tán-1 cokat mutatták be. | A kísérő zenét az egyetem ­népi zenekara szolgáltatta. A népi zenekar a kíséreten kívül önálló számokkal is szerepelt, a közönség nagy tetszésnyilvá­nítása mellett. F. F. A Pest megyei és a Tolna megyei nőtanács asszonyai el­határozták, hogy közösen épí­tenek felmegy megyei házat a Gyermek varosban. Február 17-én, hétfőn Kovács Antalné, a nőtanács Pest megyei titká­ra és Scheuring János, a me- , gyei tanács tervosztályának egyik mérnöke Szekszárdra utazott a tervezés, illetve az építkezés megbeszélésére. Mini hírt adtunk róla, a megyei ta­nács tervosztályának dolgozói vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik az épít­kezés összes tervrajzait. A munka vezetője Scheuring Já­nos lesz. Lehetőség nyílik a magyar és a német tudományos intézetek közvetlen együttműködésére A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság Műszáki Tudomá­nyos Együttműködési Bizottsá­ga 1958. február 11—13-a kö­zött tartotta VIII, ülésszakát Budapesten. A bizottságok ülésükről a következő közleményt adták ki: Az ülésszakon gazdasági kapcsolataink további megerő­kiittiiiiiiiiiitMiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiimiiiiitfiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiimiiiiiiiHiiitiiir.: Vasárnap délután Budaörsön az úttörők nagyszabású jel­mezes karnevál estet rendeztek az általános iskola díszter­mében. Képünkön a megnyitó csárdást táncolja a bál hercege és hercegnője, Papp Gábor és Lukasik Éva VIII. osztályos tanulók sítését és elmélyítését szolgáló határozatokat hoztak, amelyek hozzájárulnak a két ország gazdasági fejlődésének meg­gyorsításához. A két ország kölcsönösen segítséget nyújt egymásnak, szakértőket hív­nak meg és műszaki tudomá­nyos dokumentációkat cserél­nek ki. A Magyar Népköztársaság tapasztalatokat ad át a Német Demokratikus Köztársaságnak többek között az alumínium | felhasználása, a Diesel-mozdo- I nyok, a vasúti kocsik gyártása, | valamint előregyártott acélbe- I tandemek építőipari felhasz- ! nálásának területén. 1 A Német Demokratikus | Köztársaság a műanyagok elő- | állítása, felhasználása és a | vegyipar egyéb területein, va- ! lamint a gépipar technológiai | kérdéseiben nyújt segítséget a | Magyar Népköztársaságnak. I Ezenkívül a bizottság foglal- ! kozott a népgazdaság vala- ! mennyi területét, köztük a me. ! zőgazdaságot és a könnyűipart 1 érintő kérdésekkel. | A műszaki tudományos | együttműködés további fejlesz- I tésére és eredményességének | fokozására határozatot hoztak 1 a tudományos kutatóintézetek | közötti. közvetlen együttműkö- = désrőL = »IIMIIIIMIIIIHinilllllimlllllllMIIMIIIHIMIIMIIIMIIMIIIlMIIIMHllllMMIIIMMIUMIHIIMIIIimillimiHHIIHIWIHIIIIIIIIIIIIimillllllllHrtmimHIMIIIIIMItlUIIHIlHUMIIHIIIIIIIIIIIIIIitlIMHIIIIMIIIMHnnMIMIMIt AKIK A MELEGET HOZZÁK Varga Ignác furakodik közel, és ő is kérdez: — És a bányász bácsiék mi­lyen mélyen mennek le a föld alá? — Három-négyszáz méter- nyíre ... Csak nem akarsz te is bányász lenni, hogy ez is érdekel? Á kisfiú azonban eltűnik, megindulnak a gyerekek, ne­velők, vendégek az ebédlő felé, ahol rögtönzött műsor várja a meleget hozó dorogiakat. Mű­sor, amit a vendégek kezdenek meg, mert Tóth János — ki tudja hányadszor egy órán be­lül — ismét elmondja az aján­dékszén megszületésének tör­ténetét. Végül hozzáteszi; — A szénből annyit kül­dünk, amennyi kell, a többi­nek az árát fizetjük ki, hadd épüljön belőle nektek mindaz, ami csak kell! Es Barna Lajos, az igazgató számol; — Tíz vagonnyit tudunk tá­rolni, a többinek az árából, 190 000 forintból pedig sok minden lesz itt, gyerekek! Azután lepereg a műsor, a gyerekek egy része a bányász­életről készített 15 nagy, kere­tezett fényképet csodálja (eze­ket is a dorogiak hozták), ka­réjba fogják a vendégeket, vi­szik őket szobáról szobára, ta­lán azzal a titkolt, nem titkolt reménységgel a szívükben, hogy a bányászok is elkalau­zolják egyszer őket a föld mé­lyében. Hiszen, ha egyszer már kezdetét vette ez a nagy barátkozás, akkor ... A teherautókra pedig fellép néhány nagy fiú lapáttal él kezdik ledobálni a szenet, an t meleget ad ugyan, de közel sl melegít úgy, mint az a mául fűtőanyag, amit a dorogi b. J nyászok ugyancsak magúkká hoztak; a szeretet.-ami Sándor, József, Benedek, várjatok csak nyugton március 18-19-20-ig! Nem rólatok aka­rok most szólni, rólatok, akik zsákban hordjátok a nép nyel­ve szerint a meleget, hanem azokról, akik teherautószám, vagontételben juttatják a me­leget adó szenet a Gyermekvá­ros lakóinak.., Hetvenhárom vagon ... Hét­ezerháromszáz mázsa ... Eny- nyit gyűjtöttek össze saját il­letményszenükből a dorogi bá­nyászok, és ennyit ajánlottak fel a Gyermekvárosnak, sőt, hétfőn délelőtt, nem sokkal 11 óra után el is hozták két ha­talmas teherautón a rengeteg szén hetvenharmad részét, 110 mázsányit. Gondolható, hogy izgalom­mal várták a gyerekek és a fóti gyermekközösség felnőtt vezetői is a nagyértékű ado­mányt jelképesen átadó doro­giakat. Es nemcsak ők: újság­írók. rádiósok, filmesek is fel­sorakoztak a vaskapunál, ami­kor begördült a két teherkocsi. Tóth János, a dorogi tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke nem is tudta hirtelené- ben, kinek válaszoljon, — Kinek az ötlete volt? Hát a járási nőtanácsé, (Kollár Ist­vánná, a gondolat szülőanyja szaporán bólogat mellette, és már átölel vagy négy kicsit — félkarjával). Mi aztán körle­veleket írtunk, két hét múlva már 50 vagon szén volt együtt. A végeredmény: 73 vagon. Es ez 3—5 mázsás felajánlásokból gyűlt egybe. — Hogy szívesen adták-e? Hát hogyne, mi senkit se kényszerítettünk. Meg aztán nem is az első eset ez. Tavaly az iskoláknak gyűjtöttünk szenet, igaz. akkor jóval keve­sebb gyűlt össze, de most, a Gyermekvárosnak — és nem folytatja, csak körülnéz, a sok­sok mosolygós gyermekarcon megpihen a tekintete. És a nagydarab bányászem­ber szeme melegít. Apró lurkó, a negyedikes i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents