Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

«Äf MEGY I üJCiriap 1958. FEBRUAR 13, CSÜTÖRTÖK «HfimilllltllltlttllltltllllllllHMlIHtlltlllfHmMllttllllHIHtllH ' I I j JELMEZBÁL KÓKAN ! | Az elmúlt vasárnapot ke- | | vesen felejtik el a kókaiak | 1 közül. Olyan eseménydús és 1 | oly szép volt, hogy nehéz | | lesz egyhamar napirendre | | térni felette. Már korán reg- | 1 a el megkezdődött az orseá-1 | gos vásár, amelyen nem-§ | csak a választék volt igen § | bőséges, de vásárló is annyi 1 | akadt, mint talán még soha. | | Máskor egy ilyen nagy-1 | szabású országos vásár isi I ünnepszámba ment Kákán, | | vasárnap azonban mégis el- 1 | homályosult a nap fény- | 1 pontja: a jelmezbál mellett. I | Több mint száz iskolásgye-1 | rek a legkülönbözőbb jel-1 | mezekben jött a bálba. Ha-1 | llk Évike hólabdának öltő- I | zött. El is nyerte az első | 1 díjat. Bánáti Judit Piroska | | jelmezét öltötte magára és | | Pcesgai Janika volt a far- | | kas. Kéményseprőből több 1 | is akadt: Varró Janika, Né- § 1 meth Andris és Szénié Jós-1 lka is a fekete, szurtoIs ru- I | hát választotta báli öltözé- | 1 kill. Hasio István ördögnek, | | Somai Ildikó pedig Cinlka | 1 Pannának öltözött. De volt | 1 Itt indián, magyar ruhás | | kislány, csikóslegény, bak-1 i tér, cigányasszony, pincér és \ | ki győzné még felsorolni | I mindazt a sok ötletességet, | | amely ezen a napon bevet- | 1 nult a farsangi bálterembe. § 1 Este új bál kezdődött a | 1 szülői munkaközösség és 0 I | pedagógusok rendezésében. § i A késő éjszakai órákig állt f I a bál, táncoltak a párok, 1 I fiatalok és öregek egyaránt | M S a kitűnő szórakozáson ki- | | viiil jó szolgálatot tett ez a i I bál azért is, mert bevételét | 1 a falu gyermekeinek szóra- 1 1 koztatására és kulturális cé- 1 I lókra fordítja majd a szü- | | lői munlcaközösség. ^«tiiMiiiiiiiiininiiimimiii|iiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiHiiiiinmtiih A TETTES ISMERETLEN MINDEN ŰJ magyar film bemutatóját őszinte érdeklő­dés előzte mag: egyszerű mo­zirajongók és szigorú kritikus egyaránt nagy izgalommal vár feleletet arra, hogy filmgyár­tásunk mennyit lépett előre azon az úton, amelyet olyan filmek fémjeleznek, mint a Körhinta, a Szakadék »vagy éppen a Hannibál tanár úr. Ilyen érdeklődéssel fektetettek A tettes ismeretlen cítmű új magyar film elé is: vajon a Láz, a Külvárosi legenda s más elhibázott, félresikerült filmek után filmművészeink megtalálták-e újra a helyes utat. S a felelet: biztató. A tetten ismeretlen című film, ha részedben még magán is hor­dozza múlt éviben bemutatott film-elődjei hibáit és gyenge­ségeit, egésziében véve már azt bizonyítja: válságba került filmművészetünk, ha lassan is, de újra önmagára talál. A tettes ismeretlen monda­nivalója őszinte és tiszta. Az új szépítőszerek használatát tanulják . a kozmetikusok és a fodrászok “ Ezekben a napokban vizs- .góznak azok a fodrászszovet- ikezetben dolgozó mesterek, akik haj- és szempillafes- téssel is foglalkoznak. A most használatos új festékkel ez­után csak azok dolgozhatnak, akik szakvizsgát tettek. A kozmetikusok számára rö­videsen-hathetes tanfolyam in­dul, amelyen bőrgyógyász szakorvosok és kiváló szakem­berek ismertetik a bőrápolás legújabb tudományos ta­pasztalatait, a szintetikus úton előállított vitaminok, a pla­centa- és más új krémek felhasználását. Három-négy nap múlva a Duna eléri az évi közepes vízszintet Az időjárás hirtelen enyhü­lése következtében megkezdő­dött az olvadás a Duna egész vízgyűjtő területén. A folyók vízszintje jelentősen emelke­dett. a Dunán már jég egyál­talán nincsen, a Tiszán pedig most van felszakadozóban. A* osztrák vízgyűjtő terü­leten az olvádás és az esőzés egy-két nap alatt egy méter­rel emelte a Duna vízszintjét. További emelkedésre is kilá­tás van. Az eddigi előrejelzé­sek szerint még egy méterrel emelkedik a Duna vízszintje, S ezzel három-négy nap múlva eléri az évi közepes vízállást. Szerdán Budapestnél a Du­na már 256 centiméter volt. A főváros ivóvízellátása is- lé­nyegesen javult. Egy budai bérházban játsza­dozó gyerekek egy, még a há­borúból ittmaradt aknára ta­lálnak. A rozsdamarta vas­börtönben ott lapul a halál. Vajon ki nyitja meg évtizede lezárt ajtaját, ki szabadítja ki belőle a pusztulás, gyilkolás szellemét, amelyet egy szét­rombolt társadalom őrült ve­zetői zártak a vaspalackba? A film befejezése: felelet. Az ak­na földre hullva, robbanva fröccsen szét. kínt és halált hoz az önfeledten játszó gyer­mekekre, s bár rendőrileg a tettes ismeretlen, a néző mégis tisztán érzi, hogy a bűnös egyedül a háború. S e tény felismerése nyomban intő például szolgál a mának is: emberek vigyázzatok! Ne en­gedjétek mógegyszer a világ­ra rászabadulni a gyilkolást. Tiszta és őszinte A tettes is­meretlen alapeszméje, köz­ponti mondanivalója. AM AHOGYAN a film al­kotói a helyes mondanivaló köré csoportosítják az egész történetet, az mór korántsem hibátlan. A történet színhe­lye egy budai bérház, amely még magán viseli a háború ütötte sebeket. A színhely megválasztásából eredően a film hősei a budai bérház la­kói lesznek. De ha egy pil­lantást vetünk a közelmúltban bemutatott magyar filmekre, könnyen felidéződ'ik bennünk, akár az Egy pikoló világos, akár a Külvárosi legenda bér­háza. Kiket is látunk tulaj­donképpen megelevenedni a mozi vásznán? A kamaszlány Ildinek az apját ölte meg a bomba. Matydnak, a vicefiú­nak az anyját. A félkarú mű­vezető szintén a háború rok- kantja, ezért hagyja ott a fe­lesége is. Az orvos nem tud szabadulni a deportálásban el­pusztult szerettei emlékétől, s ezért nem is tudja igazán sze­retni második feleségét, s kisfiát. De még a nőbolond gépkocsivezető is azért nem csinál problémát az összetört lányszívekiből, mert — mint azt maga is bevallja Ildinek — a háború eldurvította a lel­két. De vajon a háború bor­zalmaiból egy évtized után sincs felszabadulás? Egy évti­zed távlatából is ilyen eleve­nen kísért még az öldöklés szelleme? S mindenkiben ilyen egyértelmű elevenséggel? Ezt aligha hisszük el a film alkotóinak. Annál is inkább, mert könnyűszerrel rájövünk szükségességére: az alapöt­let — az a/kna útja a megtalá­lástól a felrobbanásig — túl­ságosan vérszegény ahhoz, hogy kitöltse a film egészét. Szükséges tehát újabb szálak bonyolítása, amelyek azután — s ez dicséretére válik az író Nád'asy Lászlónak — szinte mértani pontossággal futnak össze a film végén. A film másik komoly hibá­ja, hogy alkotói nem tudnak szabadulni az olasz nearealis- ta filmek hatása alól, ahe­lyett, hogy alkotó módon al­kalmaznák azok erényeit és tanulságait, akarva vagy aka­ratlanul azok másolóivá vál­nak. Ezt az érzést pedig még csak fokozza a nézőben az a tény, hogyha olykor nem látná, feltűnni a film kockáin a Ha­lászbástyát, vagy más buda­pesti nevezetesség képét, könnyen azt hihetné, hogy va­lahol Olaszországban, vagy akár Franciaországban ját­szódik ez a történet. A FILMET az alapjában he­lyes eszmei mondanivalón túl elsősorban a kiváló rendezés — Ranódy László és Nádasy László munkája —, a gyakran újszerű fényképezés — Illés György — és. a neves színész- gárda számos sikeres alakítá­sa — Tolnay Klári, Páger An­tal, Bara Margit, Ajtay György, Makláry Zoltán, Bár- dy György, Simor Erzsi, Day- ka Margit, Mezei Mária — teszi maradandó élménnyé. Külön szólni kell a két tehet­séges gyerekszereplőről, Ku- bik Béláról és Moór Marian- ról, akik új, üde színfoltot jelentenek a magyar film­gyártásban. Prukner Pál Újabb kedvezmények a termelőszövetkezetek építkezéséhez Tájcrtvheisiet a Föletmüveiésügt/i 3Minisatcriumhan A kormány a legutóbbi, termelőszövetkezetekre vonat­kozó határozatában megvál­toztatta a közös gazdaságok hitelrendszerét, s a múlttól el­térően, bizonyos feltételek mel­FérjgyiEkossági kísérlet Cegléden Tancsik János ceglédi lakos 1952-ben nősült meg. Feleségé­nek már házasságon kivül szü­letett egy kisfia. Tancsik szor­galmas, dolgos ember volt, fe­lesége annál jobban költötte a pénzt. Gyakran elmaradozott hazulról, sokszor látták italbol­tokban, ahol különböző férfiak­kal szeszesitalt fogyasztott. Tancsik egy ideig haza adta keresetét, később, amikor lát­ta, hogy a felesége a pénzt el­költi, csak a napi kiadásokra hagyott nála bizonyos összege­ket, vagy pedig ő maga vásá­rolta meg az élelmiszert. Tan- csikéknak időközben született egy gyermekük, kéöbb az asszony törvénytelen fia is ve­lük lakott. A házastársak kö­zött egyre gyakoribb volt a né­zeteltérés, mert Tancsik szű­kén, kimérve adta haza a pénzt. A múlt év októberének vé­gén Tancsikné elhatározta, hogy megöli házastársát. Ami­kor Tancsik az esti órákban hazatért, az asszony egy vas- doronggal paprikát tört a szo­bában. Tancsik elaludt, felesé­ge pedig a vasdoronggal több­ször egymásután .fejbeverte, míg eszméletét vesztette. Utá­na jelentkezett a rendőrségen., ahonnan kimentek a nyomo­zók és az eszméletlen Tancsi- kot a kórházba szállították. Hónapokig tartott, míg fel­épült, de még most sincs tel­jes szellemi képességének bir­tokában Tancsikné vallomásában el­mondotta, gyűlölte férjét, mert zsugorinak tartotta, ezért min­den áron végezni akart vele. A Pest megyei Ügyészség Tancsik Jánosné ellen kiadta a vádiratot gyilkosság bűntet­tének kísérlete miatt. lett nagyobb hitel-elenge­désekre nyújt lehetőséget a tsz-építkezéseknél. így többek között, ha egy ter­melőszövetkezet tehénistállót épít, azt jó termelőképességű állatokkal tölti meg, s a gaz­daság az árutermelés fokozá­sát és a korszerű gazdálkodást célzó feltételeknek is megfe­lel: az építési költségekből 70 százalékos hitelengedményben is részesülhet. A rendelet végrehajtásának megtárgyalására a Földműve­lésügyi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közö­sen az elmúlt hetekben több úgynevezett táj értekezletet tartott, ahová meghívták a hitelnyújtó bankkirendeltsé­gek szakembereit, a járási és a megyei tanácsoknak a tsz- ek építési ügyeivel foglalko­zó mérnökeit, technológu­sait és előadóit. Az utolsó háromnapos ér­tekezlet kedden kezdődött Budapesten, a Földművelés- ügyi Minisztériumban, ahol a megjelent mintegy 150 szak­ember előtt a Földművelés- ügyi Minisztérium építési és beruházási, valamint a Ma­gyar Nemzeti Bank mezőgaz­dasági részlegének vezetői tartottak beszámolót. A tanácskozás részvevői el­határozták, hogy a termelőszövetkezeti gaz­daságoknak minőségben sokkal jobb, és a célnak is megfelelőbb épületeket építenek a jövőben. Az istállókat 50—70 éves idő­tartamra tervezik, s minden­kor figyelembe veszik a helyi adottságokat és a majorkiala- kítási terveket. A Földművelésügyi Minisz­térium építési, beruházási és ellátási igazgatósága a közeli napokban 40—50 féle kész tervet bocsát a szövetkezetek rendelkezésére, amiből a kö­zösségek vezetői sajátmaguk választhatják ki a környeze­tüknek legjobban megfelelő épület-típusokat. A típus-tervek listáját to­vább bővítik, s a nyár vé­gére már 80—100 épület­terv között válogathatnak a termelőszövetkezetek. A kormányszervek gondos­kodnak arról, hogy a termelő­szövetkezeti építkezésekhez megfelelő mennyiségű tégla, cserép, cement, pala álljon rendelkezésre. A TÜZÉP-tele- peknek, s a földművesszövet­kezeti fatelepeknek elsősor­ban a termelőszövetkezetek igényeit kell kielégíteni. A tanácskozás harmadik napján, csütörtökön belső ad­minisztratív kérdésekről tár­gyalnak az egybegyűltek. ■ Cjpilm, Színház- Qt'ődalötn ■ A varsói televízió operaelőadása A napokban mutatták be a varsói televízióban Karel Kupinski: A Kozieniecka erdő erdésze fímű operáját. Ké­pünkön: Krystany Kamienska és Barbara Krafft, az opera két főszereplője HHMIHmtIINttllltfmiHIfllltIHIMIIflltIM Andre Maurois i SZEPTEMBERI RÓZSÁK EURÓPA KIADÓ TITaurois új regényének, a m Szeptemberi rózsáknak hőse híres és nagy író, melles­leg olyan ember, akit elké­nyeztetett és megrontott a si­ker, a jó élet, a nők, a vállain felkapaszkodva érvényesülő fe­leség. Utolsó kalandját, kitöré­si kísérletét és önkéntes visz- szavonulását, békés beletörő­dését az elszenvedett öregségbe írta meg a népszerű francia regényíró. Ez az öregség valahogy nem a leélt évekkel természetesen beálló biológiai következmény: inkább társadalmi elöregedés. A regény hőse polgári iró: egész idegrendszere, érdeklődé­se, életformája polgári, nincs kapcsolata a mai élet valódi problémáival. Az anyagi gon­dok, a háború vagy a béke kérdése, a háború utáni világ sorékérdései, a valóság ábrázo­lásának gyötrelmei nem törnek be kellemesen temperált, mes­terséges világítású és mester­kélt világába. Lázadása, elége­detlensége is abból ered, az nyugtalanítja, hogy férfiélete, a szerelmi halandók izgalmai végetértek-e számára az öreg­ség ffcüszőben? De ezt a gyöt­relmet is irodalmi formákban szenvedi végig. Maurois embe­rei enervált, túlkulturált, élve­zeteiktől meycsömörlött, de két­ségtelenül jólnevelt és szelle­mes emberek, akik már min­dent tudnak, tű Iker ültek a Jón és Rosszán és már nem lelke sednek semmiért. Maurois sze ­líd iróniával, részvéttel néze­geti ezt a túlfinomodott, ön­magát túlélt világot. Milyen az az élet, ami után az író vágyódik? Kik szemé­lyesítik meg azt a friss köze­get, amelyhez nem képes át­törni a hős? Milyen az a más* amely új energiákkal telítené elfáradt alkotói vénáját? Két fiatal művészlány: a fe­hér emigráns könyörtelen, fa­lánk étvágyú rajzművész és a félig cigány, félig spanyol dél amerikai szépség, ez a veszé­lyesen és halálosan szép. okos színé szpö. Mindkettőjük szá­mára csak értékes vadász, zsákmány, karrierjük egyen- getője az öregedő író, aki úgy kúszik fel képletesen szólva a kötélhágcsón a szeretett lány elcsábítására, hogy közben egyre a visszavonulás útját ké­szíti el és legalább úgy fél a szerelmi diadaltól, mint ahogy szégyellene vereségét. Jellemző egyébként, ahogy Maurois Délamerikárái ír. P ru szerinte álomország, ahol a miniszterek fő foglalkozása a költészet (a parasztokról, ast amerikai trösztök kizsákmá­nyolt, írástudatlan munkásai­ról nyilván nem is beszélve). A végén az író kénytelen még a tényleg szépen, hangu­latosan megírt szerelmi törté­netet is tönkresilányítani, hogy érthetővé tegye hőse megfuta- modását. Aki azonban szereti a szép mondatokat, a sziporkázó szel­lemességet, a jól kihegyezett csattanókat, a szerelemről szó­ló aforizmákat, aki könnyű és élvezetes olvasmányt akar, jól szórakozhat. A Szeptemberi rózsák szemre szép, kellemes parfömillatú tet­szetős csokor, de persze mű­virág. Sz. M. ANNA-MARIE KOLB, a német filmgyártás új üdvös­kéje. KÉT ŰJ DEFA-FILM is foglalkozik a fiatalok sorsával és helytállásával. „A tett szín­helye Berlin” cselekménye napjainkban, a Hajnalig ül­dözve című film pedig a szá­zadforduló idején játszódik, MIIIIIIIIHIIIIIIIItlIllllllf fulfill II Ilit HIM ILMHÍRADÓ ...........»,i«iii|iiiiiimuiiiiniiiiimilllll!Hl!||||[|!|||||!!Hin„ A PANNÓNIA FILMSTÚ­DIÓBAN négy film feliratozá­si munkái folynak. Ezek: Radzs Kapui A 420-as urak című kétrészes hindu, a Tra- ven híres regényéből készült Akasztottak lázadása című mexikói, Zsiska a nép élén című csehszlovák és A fekete dosszié című francia film. A BAKARUHABAN című film újabb sikeréről érkezett hír. Helsinkiben már negye­dik hete játsszák telt házak eiőtt. FIGYELEMRE MÉLTÓ fil­met mutattak be Olaszország­ban. A dicsőség horizontjai címmel. A nyugatnémet— amerikai közös produkció tör­ténete Párizsban játszódik, az első világháború idején. A film egy hiú tábornokról szól, aki feláldozza hadosztályát: Nagyszerű vádirat ez a film az ájh°zafiság és a háborút dicsőítő militarizmus ellen _ í rja a filmről az Unita kriti­kusa. GRAHAM GREEN világ­hírű regényéi, A csendes ame­rikai ~t megfilmesítették.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents