Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 36. szám

1958. FEBRUÁR 12. SZERDA Wft MEGYEI ü/Cirlap Yft>a«ífj4Matlíistif/unk időszerű kérdései : A talaj adottságainak megfelelő növénytermelést! A párt és a kormány elkép­zelése és a dolgozó parasztok akarata találkozott: többet és jobban termelni, mint eddig, kirántani a mezőgazdaságot az elmaradottság kátyújából és európai szintre emelni. Ez csak úgy lehetséges, ha egy­szerre kettős feladatot oldunk meg. Egyrészt állandóan erő­sítjük, illetve fejlesztjük a szövetkezeti szektort, másrészt lépésről lépésre növeljük a kisparaszti gazdaságok terme­lését. Ezekről a problémákról be­szélgettünk az egyik alföldi községben, Jászkarajenőn, egy gazdaköri gyűlésen. Ab­ban egyetértettünk, hogy me­zőgazdaságunk jelenlegi szín­vonala alacsony és sok a ten­nivalónk, hogy fellendítsük azt. örvendetes tény, hogy a múlt évben már termelési si­kerekről adhattunk számot. Javult a termőtalaj minősége, nagyobb kedvvel dolgoztak a parasztok, s mindez a termelés volumenében mutatkozott meg. Egyre inkább olyan nö­vényt termesztenek, amely a talaj adottságoknak megfelel, s amelynek termelése kifize­tődik azon a bizonyos terüle­ten, amelyen termelik. A múlt évben kevesebb volt a kenyérgabona vetésterülete megyénkben, mint a korábbi években. Ugyanakkor megnö­vekedett a takarmánynövé­nyek vetésterülete. Ez helye­sen befolyásolja a mezőgazda­ság szerkezetének változását, mert a több takarmány lehe­tővé teszi a több állat tartá­sát. A szerkezeti változás te­hát pozitív irányban történt és a mezőgazdasági termelés rentabilitását segítette elő. 1957-ben mind a szövetkezeti, mind az egyéni parasztok ki­fogástalanul művelték meg a földet, biztosították a gyomta­lanítást és éltek a kormány nyújtotta lehetőségekkel. Me­gyénkben hét növény féleség­ből 780 vagon nemesített ve­tőmagot vettek igénybe. Ez is hozzájárult a terméseredmé­nyek növeléséhez. Őszi búzá­ból például a háromévi átlag 8,2 mázsa volt, 1957-ben pe­dig hodanként 9 mázsás me­gyei átlagot értünk el. Kuko­ricából a korábbi három évi átlag 11 mázsa volt, 1957-ben holdanként 13,6 mázsát taka­rítottunk be. Még jelentősebb volt az emelkedés a termelő- szövetkezeteknél. A búza ter­mésátlaga holdanként 11 má­zsa volt. Vajon megelégedhetünk-e ezzel? Nem! Különösen nem elégedhetünk meg, ha figye­lembe vesszük, hogy például a Német Demokratikus Köztár­saságban, Csehszlovákiában egyes növényféleségekből 50 százalékkal magasabb termés- eredményeket érnek el, jnint nálunk. Nem beszélve azok­ról az országokról, mint a Szovjetunió, Anglia, ahol a modern technika alkalmazá­sával, a nagyüzemi módszerek biztosításával mégegyszer- annyi termést takarítanak be egy holdról, mint nálunk. Mi tehát a teendő? A talajerőt kell növelnünk, illetve a ta­lajerőt pótolnunk. A talajvédelem nálunk az elmúlt években nem volt meg­felelő. Nem törődtek a talaj­erő visszapótlásával, nem for­dítottak gondot a termőtalajok táperejének növelésére. A múlt évben itt is történt változás. Kormányzatunk létrehozta a talajvédelmi bizottságokat, amelyeknek feladata, hogy a talaj szerkezetét megvizsgál­va tanácsokat adjanak: mi­képpen lehetséges a talaj ter­mőerejének növelése. Me­gyénkben talajvédelemre mintegy 100 000 katasztrális hold földterület szorul. Víz- és szélkároknak kitett föld­területünk meghaladja a 19 000 holdat. Ezért fontos, hogy a dolgozó parasztok, a mezőgaz­dasági és különböző társadal­mi szervek összefogjanak a talajvédelemre és a talaj táp­erejének biztosításával is nö­veljék a terméshozamokat. A talajerőt mindenekelőtt szervestrágyával lelhet és kell pótolni. Előzetes számítások szerint megyerik szántóterüle­tének mintegy egyötödéit te­ríthetjük meg trágyával, ez azonban nem elegendő. Tehát más módszerekhez kell fo­lyamodnunk. Számunkra egyetlen járható út van. A számosállat meny- nyiségi növelése, a zöldtrágyá­zás alkalmazása. Növelni kell tehát az egy holdra jutó számosállat mennyiségét, különösen a szarvasmarha-állományt. Gaz­dáink bizonyára tudják, hogy a műtrágya is csak akkor ér valamit, ha a talajnak szer­vestrágyát is adunk. Mert ha szervestrágyát nem terítünk szét a földeken, cikkor két- három év után a műtrágya sem ér semmit, hisz az ilyen földterületen kiég a nemes növény. Az állatállomány sza­porítása korlátolt és lassú. Átmenetileg tehát ajánlatos a zöldtrágyázás. Ez nem áll másból, mint másodvetések leszántásából, A vetőmagot a szövetkezetek és az egyéni gazdák egyaránt biztosítani tudják. A tapasztalat az, hogy szövetkezeteink csak kismér­tékben alkalmazzák a zöldtrá­gyázást. (A múlt évben a má­sodvetésekből háromszáz ka- tasztrális holdon alkalmazták a zöldtrágyázást.) Az egyéni parasztok pedig csak abban az esetben, ha a másodvetés nem sikerült. Ez /helytelen felfogás. A másodvétést, még ha alkalmas volna is takar­mányozásra, érdemes zöld­trágyának felhasználni, mert sokszorosan kifizetődik ez a növénytermelésben. Termé­szetesen más trágyázás! mód­szert is lehet alkalmazni. Ilyen például a komposzt .készítése, a tőzegkorpa felhasználása, amelynek alkalmazása mind hozzájárul a talajerő pótlá­sához. A talaj termőerejének meg­tartása és fokozása érdeké­ben helyes az agrotechnikai eljárásók alkalmazása is, Ezek közül csak egyet emlí­tek, az őszi mélyszántást. Ná­lunk a nyár, sok esetben a ta­vasz is csapadékszegény, a ta­laj szerkezete pedig eléggé la­za, s ha az őszi szántással nem biztosítjuk az őszi csapadék tárolását, akkor a száraz ta­lajban igen kevés termést érünk el. Mégis kevesen al­kalmazzák az őszi mélyszán­tást/ A talajerő megóvása ér- dekében fontos még a tarló- hántás. Mindezek alkalmazása nem ütközik nehézségbe. Mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasz­tok földjeiken a gépállomások segítségével, vagy saját iga­erejük igénybevételével bizto­sítani tudják az idejében vég­zett szántást, s ezzel is hozzá­járulnak a talajerő megóvásá­hoz, amely elengedhetetlen feltétele a magasabb termés­átlagok elérésének. Gáli Sándor RÉGI VICC I terjedt el pár évtized előtt a § magyar posta pontosságáról és | leleményességéről. A vicc sze- I rint valaki feladott egy leve- | let Kovács István névre, a bo-1 ríték aljára pedig egy ötkoro- | nás képét rajzolta. A posta ké- | sedelem nélkül kilcézbesítette | a levelet Nagybecskerekre Ko- | rács Istvánnak. A megfejtés \ könnyű volt: az ötkoronás | nagy volt, bedses és kerek. | A Pest megyei Hírlap szer- | kesztősége, most évtizedek | múltán tapasztalhatta, hogy a \ posta semmit sem vesztett■ le- | leményességéből, pontossága- \ bői és gyorsaságából. _ A | Pest megyei Hírlap címére | ugyanis naponta többszáz | megfejtés érkezik az 5000 1 forintos rejtvénypályázatra. | Az egyik borítékon a sok kö-1 zött csupán ez állott: „5000 fo- | rintos rejtvénypályázat'. Sem cím nem vált rajta, sem az, hová kézbesítendő a levél, még a feladó neve sem szerepelj a borítékon. A Pest megyei Hír­lap 24 órán belül, késedelem nélkül megkapta a levelet. Köszönjük a Posta jó és lel­kiismeretes munkáját! TE TSZIK? Ma zárja kapuit a lenipari vállalatok kiállítása Budapes­ten, a Váci utca 27. szám alatt, amelyen az idén gyártandó termékeiket mutatták be. A képen a Budakalászi Textil- művek kiállításának egy részlete látható. A gyár a brüsz- szeli világkiállításra küldendő textiliákat is bemutatta JÓ HÍR A GAZDÁKNAK: Megkezdték a gyomtalanításra használható krezonit gyártását Több üzemorvos lesz a kisipari szövetkezetekben A kisipari szövetkezetekben eddig 82 üzemorvos látta el az egészségügyi szolgálatot, el­Szorgos munkában Ugye, milyen helyes ez a kis­lány, aki láthatóan elmerülve munkájában örömmel végzi feladatát. Biztosan hibátlan lesz ez a szövet, melyet átvizs­gál és vevője sokáig fogja hordani sősorban azokban, amelyekben egészségre ártalmas anyagok­kal dolgoznak. A Kisipari Szö­vetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet idei tervének készíté­sekor elhatározta, hogy szé­lesíti az üzemorvosi hálózatát, ami azért is szükséges, mert 1957-ben több új szövetkezet alakult és ezekben nagy szám­ban dolgoznak idősek és gon­dozásra szoruló csőidként mun­kaképességűek. Fokozottabban őrködnek majd a fodrász-szö­vetkezetek tagjainak, egészsé­gén is. Üjabb negyven orvost szándékoznak az üzemegész­ségügy szolgálatába állítani, ezek többsége vidékre kerüL Fajtaismertető vándorkiállítás kertészeknek A Kertimag Vállalat fajta- ismertető kiállítást szervezett kertészeknek, A kiállítás 150 zöldségfajta megismerését és népszerűsítését segíti elő. Ma­ketteken, fényképeken mutat­ják be az egyes fajták jelleg­zetességeit és mellékelik a növény magvait is. A fűzfői Nitrokémiában új anyaggal növelték a gyomirtó­szerek választékát. Az Európa- szerte ismert ddkonirt nevű hormones hatású, gabomagyom- irtószer után a gyár szakem­berei most a kertészeknek és a lentermelőknek szereztek örö­met a krezonit dőállításával. A krezonit a kultúrnövények három fajtáját, a borsót, a hagymát és a lent nem tá­madja meg, ellenben e nővé- nyék vetése közé permetezve, minden gyomot elpusztít. A krezonit gyártását alapos meg­előző vizsgálatok után a fel­sőbb szervek is jóváhagyták, A hazai megrendeléseket meg­előzően nemrégen a szovjet mezőgazdaság számára már 60 tonnát szállítottak. A Nitroké- mia, a hazai igények kielégí­tésére, megkezdte az új anyag üzemszerű gyártását A táska-, a zseb- és az autórádiókhoz is kell engedély A rádiózás fejlődésével a nagyobb készülékeken kívül mind több hazai és külföldi hordozható rádió jelenik meg. Újabban már zsebrádió­kat, a közel jövőben pe­dig különféle tranzisztoros készülékeket is vásárol­hatnak az érdeklődők. Felvetődik az a kérdés: kell-e ezekhez a kis hordozható rá­diókhoz engedély? A Postavezérigazgatóság rá­dió szakosztályának tájékozta­tása szerint minden rádióké­szülékhez kell engedély. A táska-, a zseb- és az egyéb hordozható rádióké­szülékekhez olyan enge­délyt adnak, amelyen fel­tüntetik, hogy „hordoz­ható”, s a tulajdonosnak az igazolást állandóan magá­nál kell tartania. Abban az esetben, ha valaki­nek a nagy rádióján kívül hordozható készüléke' i'á" Van, mindkettőre kell engedélyt váltani. Ugyancsak kell enge­dély az autórádiókhoz is. Az autórádió tulajdonosának a készülék működési igazolvá­nyán kívül magánál kell tarta­nia az utolsó havi nyugtát is. Aki nem jelenti be rádió- készülékét, orvhallgatónak számít. ' Ha az ellenőrzés felfedezi a be nem jelentett rádiókészüléke­ket, a tulajdonosnak visszame­nőleg meg kell fizetnie az elő­fizetési díjat, s esetleg bírósági úton is felelősségre vonják. J\[EM OLYAN RÉGEN no­li sült Bodzás Jani. Édes menyecske ez az Annus, vé­kony a dereka, Virág az arca. Nincs is semmi baj. Szépen élnek, elkészült az új ház, jól keres Jani a Váci Kötöttáru- gyárban. Annus is ügyes, min­dig talpon Vám, sürög-forog a kis tanyán. Mondom, nincs itt semmi baj, csak az öreg Bod­zás ne nyaggatná folyton Ja­nit: — Pulya vagy te még, fiam, elkaparod ezt az asszonyt! Nagyszájú fehérszemély lesz belőle, meglátod. El kell tán­gálni párszor. Én is azt csi­náltam az anyáddal. Jani persze csak hümmögött. Kemény legény az öreg, nem nagyon jó ellenkezni vele. Meg aztán úgysem értené meg, hogy az Annus egészen más. Édesbeszédű. Olyan a hangja, mintha énekelne. És hogy jól főz, azt még az öreg is elis­merte. Persze, még kell ta­nulnia egyet-mást. Például, hogy csak azt főzzön estebéd­re, amit Jani kíván. A fiút úgy szoktatta még az anyja, hogy mindig megmondta neki előre, mi lesz vacsorára. Jól esik neki egész nap a beígért izekkel szájában járkálni; csu­rog a nyála a jó falatra. Jani azonban nem követheti ezt, nagyon jó tanító akar len­ni. Elhatározta, hogy megvár­ja, míg az asszony magától rá­jön. Csak pedzegeti néha: — Tegnap a Balogh tepertős pogácsát hozott a gyárba. En­gem is megkínált. Jaj, de fi­nom volt!... — és megborzong a gyönyörűségtől. Sajnos, Annus ezt még nem érti. Aznap este is túrós csu­verve \o r szát főzött például, semmi mást. Egyszer aztán kicsúszott Ja­ni száján a kívánság: — Kisanyám! Kóttes tésztát ennék! Ügy látszik azonban, ez sem volt elég, mert a kisanyám az estén hurkát sütött. — A szomszédból kaptuk, disznót öltek — mondta ked­vesen. Nem lehetett haragudni rá. TTÁT EZ IGY VOLT eddig', Jl Az utóbbi időben azon­ban annyit rágta Jani fülét az öreg Bodzás, hogy a fiú meg­emberelte magát. Elhatároz­ta, hogy most már keményen bánik majd Annussal a főzés dolgában, ha kell, elmegy az adminisztratív intézkedésekig. Lássuk csak, mi is legyen? Már rég nem evett paszulyt. Főzzön hát azt az édes cudar. Reggel megcsókolta és kemé­nyen odavetette, foghegyről: — Annus! Este bableves le­gyen! — Jó. majd fejtek egy szakajtóval. Ez eddig rendben is volna. Jani büszkén dörzsölte kezét. Egész nap az járt a fejében, hogy ...a füstölt kolbász, amit remélhetőleg, beletesz az asz- szony. Meg csipetkét. Meg jó erős paprikát. öt órakor, dudálás után, úgv szaladt kifelé a kapun, mintha hajtanák. Fel a kerék­párra, usgyi, haza, a tanyára. Befordult a kisdűlőn. Világlik a ház, télen, ilyenkor már sötét van, csak az otthoni fé­nyek köszöntik ismerősen a hazaérkezőt. Az udvaron a ku­tya nyiiszög, nyálja-fálja a csizmáját, nagyokat ugrik: ha­zajött a gazda. Jani be az aj­tón. izgatottan szimatol, hát­ha orrba vágja már itt a leves szaga. Benyit. Hát a kony­hában sötét vám, a szentségit! Be sincs fűtve. Lámpát gyújt. A tűzhelyen semmi. Benyit a szobába. Ott is sötét van. — Annus! — kiabál dühö­sen. Az asszony messziről vá­laszol, a kert végéből. Jani elindul. Az ifjasszony a kert aljában guggol ködmönben. Hajáról félrecsúszott a kendő. Arca kipirult, kis orra is vö­rös. Szeme fényes, mintha lázas volna. Póznákat rakos­gat. Csupa tűz. Körülötte két idősebb ember matat. Annus vezényel: ■— Oda, Miska bácsi, mé­lyebbre ... Így nem lesz jó. s Fogja csak... Hóóó... az anyád, görcsös a vége! Na, méa ezt az egyet, vége, me­hetünk! — Ledobja a fűrészt és csak most fordul Jani felé: — Megcsináltuk a kerítést, ügye. éhes vagy, lelkem? — mondja selymes hangon. — Mindjárt kapsz vacsorát. / .AN1BAN elhűl a vér. Va­csorát? Most vacsorát, mikor a konyhában nincsen semmi? Kemény lépésekkel indul befelé. Annus gyanútla­nul iköveti. Jani megáll a konyha közepén, leveti a fel­ső kabátját, lassú mozdulatok­kal, ahogy apjától tanulta. Ugyanígy csatolja le a nad­rágszíját is. Fenyegetően néz Annusra, de az nem vesz ész­re semmit. Odatörleszkedvk férjéhez, mórikálja magát és kuncogva meséli, hogy: — Elcsaltam a Mihály bá­csit. Azt mondta, három na­pig tart, míg megcsinálja a ke­rítést. Hát én is beálltam kö­zéjük és úgy megdolgoztattam őket, hogy alig bírták az ira­mot. Készen lettünk estére, örülsz neki? Jani megnémuU. Bizsereg a tenyere, de azért a nadrágszí­jat mégis felakasztja. Aztán leül az asztalhoz. Annus kém­leli az arcát. — Nagyon éhes vagy? Gyor­san megfőzöm a vacsorát. Pap­rikáskrumplit. Ugye, szere­ted? Jani felhördül: — Bablevest mondtam! — és mert a torka kiszáradt, szá­jához emeli a vizeskancsót. Annus a bableves szóra nevet­ni kezd, még a dereka is haj* ladozik belé: — Megőrültél, Jani? Regge­lig se puhúlna meg! Jani nézi a nevető asszonyt. Milyen fürge, vidám és elége­dett. Arcát elönti a vér, gyom­ra görcsösen összehúzódik, fo­gai összecsattannak és egy hir­telen. görcsös mozdulattal a csupor vizet az asszony arcába löt tyinti. Annus annyira megijedt, hogy mozdulni se tudott. Nem szólt semmit, szájáru fagyott a nevetés. Sőt, mintha egy ki­csit sírásra is hajlana az ajka. Jani is hallgat. Csak a kutya veri fel a csendet, a gazdájára támad, mint egy hős. JNNUS TÉRT ELŐSZÖR -fi- magához. Kezefejével le- lesimítja víztől csapzott haját, meggyújtja a tüzet, felteszi a vizet, aztán leül a kispadkára melegedni. Didereg. Kezét ölébe ejti, olyan, mint egy kis ázott veréb. Néha megtörli az orrát. Jani nézi egy darabig, aztán körülnéz, mit lehetne csinálni. Meglátja a bakancsát. Buzgón kezdi kefélni, mintha az élete függne tőle. Dehogy nézne az asszonyra. Annus néha gyanú­san szusszan, minden pillanat­ban sírás lehet belőle. Jani nem bírja, átfogja a vállát, ügyetlenül, s félszegen csak ennyit mond: — Nem fázol meg? •— Ne-e-e-m — pityeréi az asszony és odabújik az urához. így ülnek egy kicsit, csend­bem Aztán Annus kijelenti, hogy: — Megcsinálom a babot, szódabikarbónával hamarább megy. — Nem — mondja Jani —, csinálj csak paprikáskrumplit, — Szó se lehet róla, az lesz, amit te akarsz. Egyik sem engedett. így hát megcsinálták mind a kettőt. Este ették meg a krumplit, s hajnalra lett kész a bab. De Jani azóta kerüli az ap­ját. Gesztelyi Valéria

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents