Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-12 / 36. szám
1958. FEBRUÁR 12. SZERDA Wft MEGYEI ü/Cirlap Yft>a«ífj4Matlíistif/unk időszerű kérdései : A talaj adottságainak megfelelő növénytermelést! A párt és a kormány elképzelése és a dolgozó parasztok akarata találkozott: többet és jobban termelni, mint eddig, kirántani a mezőgazdaságot az elmaradottság kátyújából és európai szintre emelni. Ez csak úgy lehetséges, ha egyszerre kettős feladatot oldunk meg. Egyrészt állandóan erősítjük, illetve fejlesztjük a szövetkezeti szektort, másrészt lépésről lépésre növeljük a kisparaszti gazdaságok termelését. Ezekről a problémákról beszélgettünk az egyik alföldi községben, Jászkarajenőn, egy gazdaköri gyűlésen. Abban egyetértettünk, hogy mezőgazdaságunk jelenlegi színvonala alacsony és sok a tennivalónk, hogy fellendítsük azt. örvendetes tény, hogy a múlt évben már termelési sikerekről adhattunk számot. Javult a termőtalaj minősége, nagyobb kedvvel dolgoztak a parasztok, s mindez a termelés volumenében mutatkozott meg. Egyre inkább olyan növényt termesztenek, amely a talaj adottságoknak megfelel, s amelynek termelése kifizetődik azon a bizonyos területen, amelyen termelik. A múlt évben kevesebb volt a kenyérgabona vetésterülete megyénkben, mint a korábbi években. Ugyanakkor megnövekedett a takarmánynövények vetésterülete. Ez helyesen befolyásolja a mezőgazdaság szerkezetének változását, mert a több takarmány lehetővé teszi a több állat tartását. A szerkezeti változás tehát pozitív irányban történt és a mezőgazdasági termelés rentabilitását segítette elő. 1957-ben mind a szövetkezeti, mind az egyéni parasztok kifogástalanul művelték meg a földet, biztosították a gyomtalanítást és éltek a kormány nyújtotta lehetőségekkel. Megyénkben hét növény féleségből 780 vagon nemesített vetőmagot vettek igénybe. Ez is hozzájárult a terméseredmények növeléséhez. Őszi búzából például a háromévi átlag 8,2 mázsa volt, 1957-ben pedig hodanként 9 mázsás megyei átlagot értünk el. Kukoricából a korábbi három évi átlag 11 mázsa volt, 1957-ben holdanként 13,6 mázsát takarítottunk be. Még jelentősebb volt az emelkedés a termelő- szövetkezeteknél. A búza termésátlaga holdanként 11 mázsa volt. Vajon megelégedhetünk-e ezzel? Nem! Különösen nem elégedhetünk meg, ha figyelembe vesszük, hogy például a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában egyes növényféleségekből 50 százalékkal magasabb termés- eredményeket érnek el, jnint nálunk. Nem beszélve azokról az országokról, mint a Szovjetunió, Anglia, ahol a modern technika alkalmazásával, a nagyüzemi módszerek biztosításával mégegyszer- annyi termést takarítanak be egy holdról, mint nálunk. Mi tehát a teendő? A talajerőt kell növelnünk, illetve a talajerőt pótolnunk. A talajvédelem nálunk az elmúlt években nem volt megfelelő. Nem törődtek a talajerő visszapótlásával, nem fordítottak gondot a termőtalajok táperejének növelésére. A múlt évben itt is történt változás. Kormányzatunk létrehozta a talajvédelmi bizottságokat, amelyeknek feladata, hogy a talaj szerkezetét megvizsgálva tanácsokat adjanak: miképpen lehetséges a talaj termőerejének növelése. Megyénkben talajvédelemre mintegy 100 000 katasztrális hold földterület szorul. Víz- és szélkároknak kitett földterületünk meghaladja a 19 000 holdat. Ezért fontos, hogy a dolgozó parasztok, a mezőgazdasági és különböző társadalmi szervek összefogjanak a talajvédelemre és a talaj táperejének biztosításával is növeljék a terméshozamokat. A talajerőt mindenekelőtt szervestrágyával lelhet és kell pótolni. Előzetes számítások szerint megyerik szántóterületének mintegy egyötödéit teríthetjük meg trágyával, ez azonban nem elegendő. Tehát más módszerekhez kell folyamodnunk. Számunkra egyetlen járható út van. A számosállat meny- nyiségi növelése, a zöldtrágyázás alkalmazása. Növelni kell tehát az egy holdra jutó számosállat mennyiségét, különösen a szarvasmarha-állományt. Gazdáink bizonyára tudják, hogy a műtrágya is csak akkor ér valamit, ha a talajnak szervestrágyát is adunk. Mert ha szervestrágyát nem terítünk szét a földeken, cikkor két- három év után a műtrágya sem ér semmit, hisz az ilyen földterületen kiég a nemes növény. Az állatállomány szaporítása korlátolt és lassú. Átmenetileg tehát ajánlatos a zöldtrágyázás. Ez nem áll másból, mint másodvetések leszántásából, A vetőmagot a szövetkezetek és az egyéni gazdák egyaránt biztosítani tudják. A tapasztalat az, hogy szövetkezeteink csak kismértékben alkalmazzák a zöldtrágyázást. (A múlt évben a másodvetésekből háromszáz ka- tasztrális holdon alkalmazták a zöldtrágyázást.) Az egyéni parasztok pedig csak abban az esetben, ha a másodvetés nem sikerült. Ez /helytelen felfogás. A másodvétést, még ha alkalmas volna is takarmányozásra, érdemes zöldtrágyának felhasználni, mert sokszorosan kifizetődik ez a növénytermelésben. Természetesen más trágyázás! módszert is lehet alkalmazni. Ilyen például a komposzt .készítése, a tőzegkorpa felhasználása, amelynek alkalmazása mind hozzájárul a talajerő pótlásához. A talaj termőerejének megtartása és fokozása érdekében helyes az agrotechnikai eljárásók alkalmazása is, Ezek közül csak egyet említek, az őszi mélyszántást. Nálunk a nyár, sok esetben a tavasz is csapadékszegény, a talaj szerkezete pedig eléggé laza, s ha az őszi szántással nem biztosítjuk az őszi csapadék tárolását, akkor a száraz talajban igen kevés termést érünk el. Mégis kevesen alkalmazzák az őszi mélyszántást/ A talajerő megóvása ér- dekében fontos még a tarló- hántás. Mindezek alkalmazása nem ütközik nehézségbe. Mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok földjeiken a gépállomások segítségével, vagy saját igaerejük igénybevételével biztosítani tudják az idejében végzett szántást, s ezzel is hozzájárulnak a talajerő megóvásához, amely elengedhetetlen feltétele a magasabb termésátlagok elérésének. Gáli Sándor RÉGI VICC I terjedt el pár évtized előtt a § magyar posta pontosságáról és | leleményességéről. A vicc sze- I rint valaki feladott egy leve- | let Kovács István névre, a bo-1 ríték aljára pedig egy ötkoro- | nás képét rajzolta. A posta ké- | sedelem nélkül kilcézbesítette | a levelet Nagybecskerekre Ko- | rács Istvánnak. A megfejtés \ könnyű volt: az ötkoronás | nagy volt, bedses és kerek. | A Pest megyei Hírlap szer- | kesztősége, most évtizedek | múltán tapasztalhatta, hogy a \ posta semmit sem vesztett■ le- | leményességéből, pontossága- \ bői és gyorsaságából. _ A | Pest megyei Hírlap címére | ugyanis naponta többszáz | megfejtés érkezik az 5000 1 forintos rejtvénypályázatra. | Az egyik borítékon a sok kö-1 zött csupán ez állott: „5000 fo- | rintos rejtvénypályázat'. Sem cím nem vált rajta, sem az, hová kézbesítendő a levél, még a feladó neve sem szerepelj a borítékon. A Pest megyei Hírlap 24 órán belül, késedelem nélkül megkapta a levelet. Köszönjük a Posta jó és lelkiismeretes munkáját! TE TSZIK? Ma zárja kapuit a lenipari vállalatok kiállítása Budapesten, a Váci utca 27. szám alatt, amelyen az idén gyártandó termékeiket mutatták be. A képen a Budakalászi Textil- művek kiállításának egy részlete látható. A gyár a brüsz- szeli világkiállításra küldendő textiliákat is bemutatta JÓ HÍR A GAZDÁKNAK: Megkezdték a gyomtalanításra használható krezonit gyártását Több üzemorvos lesz a kisipari szövetkezetekben A kisipari szövetkezetekben eddig 82 üzemorvos látta el az egészségügyi szolgálatot, elSzorgos munkában Ugye, milyen helyes ez a kislány, aki láthatóan elmerülve munkájában örömmel végzi feladatát. Biztosan hibátlan lesz ez a szövet, melyet átvizsgál és vevője sokáig fogja hordani sősorban azokban, amelyekben egészségre ártalmas anyagokkal dolgoznak. A Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet idei tervének készítésekor elhatározta, hogy szélesíti az üzemorvosi hálózatát, ami azért is szükséges, mert 1957-ben több új szövetkezet alakult és ezekben nagy számban dolgoznak idősek és gondozásra szoruló csőidként munkaképességűek. Fokozottabban őrködnek majd a fodrász-szövetkezetek tagjainak, egészségén is. Üjabb negyven orvost szándékoznak az üzemegészségügy szolgálatába állítani, ezek többsége vidékre kerüL Fajtaismertető vándorkiállítás kertészeknek A Kertimag Vállalat fajta- ismertető kiállítást szervezett kertészeknek, A kiállítás 150 zöldségfajta megismerését és népszerűsítését segíti elő. Maketteken, fényképeken mutatják be az egyes fajták jellegzetességeit és mellékelik a növény magvait is. A fűzfői Nitrokémiában új anyaggal növelték a gyomirtószerek választékát. Az Európa- szerte ismert ddkonirt nevű hormones hatású, gabomagyom- irtószer után a gyár szakemberei most a kertészeknek és a lentermelőknek szereztek örömet a krezonit dőállításával. A krezonit a kultúrnövények három fajtáját, a borsót, a hagymát és a lent nem támadja meg, ellenben e nővé- nyék vetése közé permetezve, minden gyomot elpusztít. A krezonit gyártását alapos megelőző vizsgálatok után a felsőbb szervek is jóváhagyták, A hazai megrendeléseket megelőzően nemrégen a szovjet mezőgazdaság számára már 60 tonnát szállítottak. A Nitroké- mia, a hazai igények kielégítésére, megkezdte az új anyag üzemszerű gyártását A táska-, a zseb- és az autórádiókhoz is kell engedély A rádiózás fejlődésével a nagyobb készülékeken kívül mind több hazai és külföldi hordozható rádió jelenik meg. Újabban már zsebrádiókat, a közel jövőben pedig különféle tranzisztoros készülékeket is vásárolhatnak az érdeklődők. Felvetődik az a kérdés: kell-e ezekhez a kis hordozható rádiókhoz engedély? A Postavezérigazgatóság rádió szakosztályának tájékoztatása szerint minden rádiókészülékhez kell engedély. A táska-, a zseb- és az egyéb hordozható rádiókészülékekhez olyan engedélyt adnak, amelyen feltüntetik, hogy „hordozható”, s a tulajdonosnak az igazolást állandóan magánál kell tartania. Abban az esetben, ha valakinek a nagy rádióján kívül hordozható készüléke' i'á" Van, mindkettőre kell engedélyt váltani. Ugyancsak kell engedély az autórádiókhoz is. Az autórádió tulajdonosának a készülék működési igazolványán kívül magánál kell tartania az utolsó havi nyugtát is. Aki nem jelenti be rádió- készülékét, orvhallgatónak számít. ' Ha az ellenőrzés felfedezi a be nem jelentett rádiókészülékeket, a tulajdonosnak visszamenőleg meg kell fizetnie az előfizetési díjat, s esetleg bírósági úton is felelősségre vonják. J\[EM OLYAN RÉGEN noli sült Bodzás Jani. Édes menyecske ez az Annus, vékony a dereka, Virág az arca. Nincs is semmi baj. Szépen élnek, elkészült az új ház, jól keres Jani a Váci Kötöttáru- gyárban. Annus is ügyes, mindig talpon Vám, sürög-forog a kis tanyán. Mondom, nincs itt semmi baj, csak az öreg Bodzás ne nyaggatná folyton Janit: — Pulya vagy te még, fiam, elkaparod ezt az asszonyt! Nagyszájú fehérszemély lesz belőle, meglátod. El kell tángálni párszor. Én is azt csináltam az anyáddal. Jani persze csak hümmögött. Kemény legény az öreg, nem nagyon jó ellenkezni vele. Meg aztán úgysem értené meg, hogy az Annus egészen más. Édesbeszédű. Olyan a hangja, mintha énekelne. És hogy jól főz, azt még az öreg is elismerte. Persze, még kell tanulnia egyet-mást. Például, hogy csak azt főzzön estebédre, amit Jani kíván. A fiút úgy szoktatta még az anyja, hogy mindig megmondta neki előre, mi lesz vacsorára. Jól esik neki egész nap a beígért izekkel szájában járkálni; csurog a nyála a jó falatra. Jani azonban nem követheti ezt, nagyon jó tanító akar lenni. Elhatározta, hogy megvárja, míg az asszony magától rájön. Csak pedzegeti néha: — Tegnap a Balogh tepertős pogácsát hozott a gyárba. Engem is megkínált. Jaj, de finom volt!... — és megborzong a gyönyörűségtől. Sajnos, Annus ezt még nem érti. Aznap este is túrós csuverve \o r szát főzött például, semmi mást. Egyszer aztán kicsúszott Jani száján a kívánság: — Kisanyám! Kóttes tésztát ennék! Ügy látszik azonban, ez sem volt elég, mert a kisanyám az estén hurkát sütött. — A szomszédból kaptuk, disznót öltek — mondta kedvesen. Nem lehetett haragudni rá. TTÁT EZ IGY VOLT eddig', Jl Az utóbbi időben azonban annyit rágta Jani fülét az öreg Bodzás, hogy a fiú megemberelte magát. Elhatározta, hogy most már keményen bánik majd Annussal a főzés dolgában, ha kell, elmegy az adminisztratív intézkedésekig. Lássuk csak, mi is legyen? Már rég nem evett paszulyt. Főzzön hát azt az édes cudar. Reggel megcsókolta és keményen odavetette, foghegyről: — Annus! Este bableves legyen! — Jó. majd fejtek egy szakajtóval. Ez eddig rendben is volna. Jani büszkén dörzsölte kezét. Egész nap az járt a fejében, hogy ...a füstölt kolbász, amit remélhetőleg, beletesz az asz- szony. Meg csipetkét. Meg jó erős paprikát. öt órakor, dudálás után, úgv szaladt kifelé a kapun, mintha hajtanák. Fel a kerékpárra, usgyi, haza, a tanyára. Befordult a kisdűlőn. Világlik a ház, télen, ilyenkor már sötét van, csak az otthoni fények köszöntik ismerősen a hazaérkezőt. Az udvaron a kutya nyiiszög, nyálja-fálja a csizmáját, nagyokat ugrik: hazajött a gazda. Jani be az ajtón. izgatottan szimatol, hátha orrba vágja már itt a leves szaga. Benyit. Hát a konyhában sötét vám, a szentségit! Be sincs fűtve. Lámpát gyújt. A tűzhelyen semmi. Benyit a szobába. Ott is sötét van. — Annus! — kiabál dühösen. Az asszony messziről válaszol, a kert végéből. Jani elindul. Az ifjasszony a kert aljában guggol ködmönben. Hajáról félrecsúszott a kendő. Arca kipirult, kis orra is vörös. Szeme fényes, mintha lázas volna. Póznákat rakosgat. Csupa tűz. Körülötte két idősebb ember matat. Annus vezényel: ■— Oda, Miska bácsi, mélyebbre ... Így nem lesz jó. s Fogja csak... Hóóó... az anyád, görcsös a vége! Na, méa ezt az egyet, vége, mehetünk! — Ledobja a fűrészt és csak most fordul Jani felé: — Megcsináltuk a kerítést, ügye. éhes vagy, lelkem? — mondja selymes hangon. — Mindjárt kapsz vacsorát. / .AN1BAN elhűl a vér. Vacsorát? Most vacsorát, mikor a konyhában nincsen semmi? Kemény lépésekkel indul befelé. Annus gyanútlanul iköveti. Jani megáll a konyha közepén, leveti a felső kabátját, lassú mozdulatokkal, ahogy apjától tanulta. Ugyanígy csatolja le a nadrágszíját is. Fenyegetően néz Annusra, de az nem vesz észre semmit. Odatörleszkedvk férjéhez, mórikálja magát és kuncogva meséli, hogy: — Elcsaltam a Mihály bácsit. Azt mondta, három napig tart, míg megcsinálja a kerítést. Hát én is beálltam közéjük és úgy megdolgoztattam őket, hogy alig bírták az iramot. Készen lettünk estére, örülsz neki? Jani megnémuU. Bizsereg a tenyere, de azért a nadrágszíjat mégis felakasztja. Aztán leül az asztalhoz. Annus kémleli az arcát. — Nagyon éhes vagy? Gyorsan megfőzöm a vacsorát. Paprikáskrumplit. Ugye, szereted? Jani felhördül: — Bablevest mondtam! — és mert a torka kiszáradt, szájához emeli a vizeskancsót. Annus a bableves szóra nevetni kezd, még a dereka is haj* ladozik belé: — Megőrültél, Jani? Reggelig se puhúlna meg! Jani nézi a nevető asszonyt. Milyen fürge, vidám és elégedett. Arcát elönti a vér, gyomra görcsösen összehúzódik, fogai összecsattannak és egy hirtelen. görcsös mozdulattal a csupor vizet az asszony arcába löt tyinti. Annus annyira megijedt, hogy mozdulni se tudott. Nem szólt semmit, szájáru fagyott a nevetés. Sőt, mintha egy kicsit sírásra is hajlana az ajka. Jani is hallgat. Csak a kutya veri fel a csendet, a gazdájára támad, mint egy hős. JNNUS TÉRT ELŐSZÖR -fi- magához. Kezefejével le- lesimítja víztől csapzott haját, meggyújtja a tüzet, felteszi a vizet, aztán leül a kispadkára melegedni. Didereg. Kezét ölébe ejti, olyan, mint egy kis ázott veréb. Néha megtörli az orrát. Jani nézi egy darabig, aztán körülnéz, mit lehetne csinálni. Meglátja a bakancsát. Buzgón kezdi kefélni, mintha az élete függne tőle. Dehogy nézne az asszonyra. Annus néha gyanúsan szusszan, minden pillanatban sírás lehet belőle. Jani nem bírja, átfogja a vállát, ügyetlenül, s félszegen csak ennyit mond: — Nem fázol meg? •— Ne-e-e-m — pityeréi az asszony és odabújik az urához. így ülnek egy kicsit, csendbem Aztán Annus kijelenti, hogy: — Megcsinálom a babot, szódabikarbónával hamarább megy. — Nem — mondja Jani —, csinálj csak paprikáskrumplit, — Szó se lehet róla, az lesz, amit te akarsz. Egyik sem engedett. így hát megcsinálták mind a kettőt. Este ették meg a krumplit, s hajnalra lett kész a bab. De Jani azóta kerüli az apját. Gesztelyi Valéria