Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 36. szám

PEST MEGYEI VTLJg PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! K^Cirlap I legfőbb érték az ember! A Budakalászi Gyapjúárugyárban 1957-ben 500 000 forin­1 tot fordítottak a munkafeltételek megjavítására. M $ Z M P II. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM MEGYEI 'BÍZÓT T's ÁGA t. S ÁRA 50 FILLÉR M t G Y l I TANÁCS l. A P .j A 1958. FEBRUÁR 12. SZERDA MS satt ki fény hasúnk felett | Kedden hajnalban az ég-1 1 bolton szokatlanul erősen I | izzó északi fény volt lát- | 1 ható az ország felett. A1 1 Csillagvizsgáló Intézetben I | hajnali fél 4 órától negyed | 15-igr figyelték az erősen vö- | | röses színben izzó északi \ | fényt. A tájékoztatás sze-1 | rint ehhez hasonló erősségű { 1 északi fényt az utóbbi év-1 | tizedben nem tapasztaltak f | Magyarországon. Általá-1 | ban az északi fény erőssége l | azokban az években növek- \ | szik, amikor a naptevé-1 | kenység is erős. Kedden | | hajnalban a megfigyelést 1 | akadályozta a nagy köd. | | Általában azokról a magas-1 1 latokról lehetett látni, ahol | | nem volt ködképződés. TT*i * Lj tipusu mezőgazdasági gépek A Makói Gépgyárban új tí­pusú mezőgazdasági gépek mintapéldányai készülték él. A Kolbai-féle ikens:ros kuko­ricavetőgépet a gyár tervezői az Agrártudományi Egyetem­mel együttműködve szerkesz­tették meg A gép univerzális: beállítható borsó, bab, répa­mag és más, fészkes vetésű termény vetésére is. Az első három példánnyal a Gödöllőd Agrártudományi Egyetem gya­korlati, a Gépkisérleti Intézet pedig elméleti kísérleteket folytat. Ha beválik, még az idén rátérnek a sorozatgyár­tására. Elkészült az úgynevezett me­zőgazdasági mindent felhordó öt mintapéldánya is. Szomorú a szeneskályha - jön a Mekalor Cázolajtüzelésú kályhák gyártását kezdi el a Törökbálinti Mechanikai Művek Nem kell különösebben bi­zonygatni, milyen „strapát" jelent az évi tüzelő biztosítása, a mindennapos szénfelhordás, favágás, a kályhatisztításról _ nem is beszélve. Mennyivel könnyebb lenne öt perc alatt befűteni! Sokak régi óhajának tesz eleget a Törökbálinti Mechani­kai Művek azzaj, hogy az idei harmadik negyedév­ben elkezdi a gázolajtüze­lésű kályhák gyártását. Mekalor lesz az új kályha neve. körülbelül 1500—2000 darab készül el belőle az idén. A belkereskedelem 20 000— 30 000 darabot igényel az új kályháiból az eddigi számítások szerint. Ha biztosítható lesz a gázolaj szükséglet, jövőre már 20 000 kályhát készít az üzem. A Mekalor egy méter magas, 40x30 centiméteres téglalap ala­pú, különböző színűre zo­máncozott kivitelben ké­szül. Súlya 50 kilogramm lesz. Az új kályha amellett, hogy meleget ad, a szoba dísze lesz. A kályha fogyasztása sza­bályozható. A beállítástól füg­gően 0,5—6 deciliter gázolajat fogyaszt óránként. Hasznosít­ható fűtőteljesítménye 5000 ka­lória, míg a jó széntüzelésű kályhákkal is csupán 3000 ka­lóriát lehet elérni. Ezzel a tel­jesítménnyel 150 köbméteres, azaz egy 8x5 méteres helyiség befűzésére lesz képes. Enyhe marad az idő A köd a főváros és az ipari gócok „helyi jelensége" — például Miskolc — vidékét lepte el, ahol a szennyezett le­vegő hozzájárul a köd képző­déséhez. Hó csupán a Kékesen és a Galyatetőn van számotte­vő mennyiségben, de ez is szinte teljesen alkalmatlan a sportolásra. A közeli napokban valószí­nűleg tovább tart az enyhe légtömegek beáramlása. Elő­reláthatólag szerdán a Dunán­túl egyes vidékein szórványo­san esők lesznek, záporokra, sőt kisebb zivatarokra is szá­mítani lehet. A hőmérséklet néhány napig lényegesen nem változik, a ködmentes helye­ken plusz 10 fokot is eléri, Az Atlanti-óceán déli részé­ről érkezett enyhe légtömegek napok óta tavaszias szeleket hoztak Európa-szerte. Hazánk­ban több vidéken a hőmérsék­let plusz 10 fok fölé emelke­dett, sőt Szegeden 16 fokot mértek. A Meteorológiai Inté­zet központi előrejelző osztá­lyán adott tájékoztatás szerint a felmelegedés okozta ködkép­ződést hétfőn még nagy terüle­teken tapasztalták. Budapes­ten a látótér 20 méternél is szőkébbre szorult, ami több balesetet okozott a közlekedés­ben, Kedden kissé megritkult a köd, s a jelentések szerint már csak a főváros területét, továbbá a nagyobb ipari gócok Jaj. de finom ez a kolbász! — mondaná a kis Julika, ha evés helyett beszélne. De még a szemüvegét is felvette, hogy jobban lássa a finom falatokat, ame'yeket az óvónéni rakott elébe és arra biztatja, hogy az ebédből ne maradjon egy falat sem A Mekalor öt perc alatt tökéletesen működésbe hozhattó. Spi­rituszba áztatott vattával, vagy kóccal lehet begyúj­tani. Különösen a férjek kedvence lesz, mert nem kell hozzá gyűjtést vágni, nem kell kiha- muzni, szenet felhordani a pincéből. Kormozni is csak évenként egyszer kelj a füst­csövet. Nagy előnye hogy tiszta és szagtalan. Tökéletes bizton­sággal működik, kezelése egy-1 szerű. Külön útmutatót készí-1 tenek használatához és meg- 1 szervezik majd az új kályha | javító szolgálatát is. , Nem a külső köpenyén át 1 melegít az új kályha, ha- | nem légcirkulációs elven 1 működik# Körülbelül 2000 | forint körül lesz az ára, § Népgazdasági haszna is lesz 1 a Mekalor nagyobb méretű al- | kalmazásának, mert kevesebb I szenet és fát kell majd impor- | bálnunk, | Korszerű védőrácsokkal takarták el a gépek forgórészeit, melyek e nélkül könnyen súlyos balesetet okozhatnak Mii tartogat a vásárlók számára a kotszovoipar? lem fesz hiány harisnyából, fehéme műből, tréningruhából sem Több üzemrészt láttak el tetőablakkal és ezenkívül min­den gép fölé fénycsöveket szereltek. Ilyen körülmények között valóban öröm a munka A télen-nyáron egyaránt használatos ízléses kötött­holmik kereslete egyre növekszik. A kötszövőipar már 1957-ben 1100 tonnával többet termelt, mint az előző évben, az idén pedig 750—800 tonná­val növeli eddigi termelését. Ha figyelembe vesszük, hogy egy tonna hatezer darab kö­töttárut jelent, akkor láthat­juk, hogy a többletmennyiség­ből is sok százezer vásárlónak jut. A kötöttholmik alapanyag­összetétele is lényegesen meg­változott az utóbbi években. A műselymet, a pamutot, de még a gyapjút is kezdi kiszorítani a szintetikus műanyag. 1956-ban a kötszövőipar összes gyártmányának még csak 0,2 százaléka volt nylonból, ebben az évben ennek már a négy­szerese lesz különféle szinteti­kus műszálból. A tiszta gyapjú aránya is emelkedik és már 13,9 százaléka készül száz szá­zalékos gyapjúból. A kötszövőipar szakembe­reinek véleménye szerint 1958-ban bőségesen és nagy választékban lesz mindenféle zokni és haris­nya! 33 millió 300 000 párat készíte­nek, s ez 5 400 000 párral több a tavalyinál. Tíz százaléka szintetikus harisnya, illetve zokni lesz, amiről tudvalevő, hogy legalább mégegyszer olyan erős, mint a műselyem. Ebben az évben ki tudják elé­gíteni azokat is, akik fehérne­műket, tréningruhákat, vagy svájci sapkát akarnak vásá­rolni. A éehér neműellátással a Mo­sonmagyaróvári Kötöttárugyár törődik, ahol az eddigieknél finomabb fésűs psmutfonalból gyártják a svájci fehérnemű­ket. A Habselyemárugyár hat új géppel gazdagodik, s ezeken háromszor annyit termelnek, mint a régieken. így a habse­lyem fehérneműkben sem lesz már hiány. Az Óbudai és a Hódmező­vásárhelyi Harisnyagyár- | ban ismét gyártják a tér- | digérő úgynevezett short- | harisnyákat, de most már | nemcsak műselyemből, ha- | nem nylonból is. Hogy a vastagszálútól a leg- | vékonyabbig mindenféle minő-1 ségű harisnyát megtaláljanak | a vásárlók, három új gépet | kap az Óbudai Harisnyagyári pesterzsébeti telepe. Ezeken a | gépeken a legfinomabb, az | üvegnylonnál is átlátszóbb ha-1 risnyák készülnek. A győri! Kötöttkesztyűgyár ötven gé-1 pet kapott, amelyeken nyugati f megrendelők számára kötik a 1 mintás kesztyűket. A Mosan-1 magyaróvári Kötöttárugyár-1 ban a napokban avatták fel az | új konfekció üzemet. Üjabb és újabb gépeket állítanak munkába. A képen a Német Demokratikus Köztársaságból kapott modern szö- vetkikcszítő gép látható — .......iiiiiitmtiiiiiiiiiiiinimiMiimniiiiiijNiii.'imiHiHiimmnmnmiimmmiiiiiiniiiHiiimoimiiiiiM K itüntették a földrengés okozta károk helyreállításában kitűnt dolgozókat Kedd délelőtt bensőséges ünnepség színhelye volt a Pest megyei Tanács épülete, ahol kitüntették az 1956-os földrengés okozta károk hely­reállításában kitűnt dolgozó­kat. Az ünnepségen megjelent Köböl József elvtárs, az épí­tésügyi miniszter helyettese. Lakatos Imre, a Pest megyei Tanács vb-titkárának megnyi­tó szavai után Szabó Károly elvtárs, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke emelkedett szólásra. — 1956 január 12-én föld­rengés sújtotta megyénk egyes községeit. így Dunaharaszti, Taksony, Szigetszentmiklós, Sziget- halom, Aisónémedi, Duna- varsány, Délegyháza és Gyál területén okozott ki­sebb vagy nagyobb káro­kat a lakosságnak. Mintegy 6430 lakóépület ron­gálódott meg megyénk terüle­tén. A párt, a kormány, a ta­nács és a társadalmi szervek segítségével- azonban sikerült I HÁROM SZÍNBEN, NÉGY-ÖTFÉLE SZABÁSSAL, 120 ezer pár nylonkesztyű készül a Váci Kötöttárugyárban A tavalyinál négyszer több, összesen 120 000 pár nylon­kesztyűt gyárt az idén, nagyrészt az év első hónapjaiban, a Váci Kötöttárugyár. A mennyiséggel együtt nő a választék is. Tavaly még csak fehér színű, sima, fehémeműanyagból készí­tették a nylonkesztyűket, mindössze kétféle fazonban. Az idén speciális, mintázott nylonkesztyűkelmét gyártanak a Hab­selyem Kötöttárugyárban fehér, világoskék és halványzöld színben. A Váci Kötöttárugyárban ebből négy-ötféle szabású, közöttük hosszúszárú kesztyűket is, varrnak. rövid időn belül jelentős szá-| mű kényszerlakásban elhe­lyezni a hajléktalanná vált családokat, bár ezt a munkát igen megnehezítette a sokszor 15—20 fokos hideg. A kár mintegy 77 millió forint értéket tett ki. A bajt pedig még fokozta az 1956 márciusában bekövet­kezett jeges árvíz, amely a megye 15 községét érintette a ráckevei járásban. Ezekben a községekben össze­sen 652 épület sérült meg, amelyek közül 217 házat tel­jesen újjá kellett építeni. — A károk helyreállítása még 1956-ban megkezdődött, de a gyorsütemű munkát az ellenforradalom megzavarta, egy időre majdnem teljesen megbénította. 1957 végére mégis telje­sen helyreállítottuk mind a földrengés, mind az árvíz okozta károkat. A helyre- állítás során felhasználtak mintegy 40 millió téglát, 2 és félmillió cserepet, 8 tonna meszet, 6800 tonna cementet és 1100 köbmé­ter fát. Szabó Károly elvtárs befe­jezésül megköszönte a minisz­tériumok, a tanácsi dolgozók, a vállalatok, társadalmi szer­vek és a honvédség hathatós segítségét, majd átadta a kor­mány és az egyes minisztériu­mok kitüntetéseit a helyreál­lítási munkában derekasan helytállóknak. A Szocialista Munkáért Ér­demérem kitüntetésben része­sült Szijjártó Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottság el­nökének helyettese, Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára, Both Zsigmond, a me­gyei tanács igazgatási osztá­lyának a vezetője, Komor Bé­la, a megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője, Cerocky András, a Dabasi Já­rási Tanács építési csoportjá­nak vezetője, Béki József, a Ráckevei Járási Tanács volt elnökhelyettese, Gálos Géza, a dunaharaszti tanács vb-elnö- ke, Józsa Gábomé, a sziget- szentmiklósi tanács vb-titkára, Kelemen Gábor, a dunavarsá- nyi tanács vb-elnöke, Gere József, a sziget-szentmiklósi tanács vb-elnökhelyettese, Tizenkilenc tanácsi és vál­lalati dolgozó miniszteri ki­tüntetést kapott. (I Ilii ttlIHIUlliimillHllllllt || tinit |||f |||(||t|t|it||||||t|||||||||||f||i FEKETE MINORKA Most nyílt meg Varsóban a kisállattenyésztők orízágos kiállítása, amelyen a fenti Fekete Minorka fajkakas első díjat nyert

Next

/
Thumbnails
Contents