Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-11 / 35. szám

1958. FEBRUAR 11. KEDD Cf*f Meer I k/CiHap A pártoktatás önkéntességéről A pártoktatás szervezésében messzemenően figyelembe vettük az alapszervezetek és az évek óta propagandamunkát végző elvtársak javaslatait. Já­rásunkban 48 „Marxizmus—le- ninizmus kérdései’’ és 68 „Idő­szerű kérdések’’ tanfolyamot szerveztünk. Ezenkívül 160 elvtárs jelentkezett az egyéni tanulás különböző formáira Azokban a pártszervezetekben nem szerveztünk oktatást, ahol nem voltak meg a megfelelő feltételek. A tanfolyamok né­hány kivételével ma is rend­szeresen megtartják a foglal­kozást. Pártszervezeteink több­sége szívügyének tekinti az ok­tatást. Ezeken a helyeken rendszeresen megjelennek a hallgatók, a propagandisták jól felkészülnek, kevés a hiányzás, és több helyen emel­kedik a hallgatók száma. Nagykovácsiban Cza'bán elv­társ, Budakeszin Kasza elv­társ, Budaörsön Hipszki elv- társ igen lelkiismeretesen fog­lalkozik a pártoktatással. A propagandisták többsége jól felkészül a foglalko­zásokra, rendszeresen eljárnak a járási konferenciára. Pél­dául: dr. Nemes Dezső elvtárs Bia, Veres Árpád Páty ÁMG, vagy Molnár József né elv­társnő a Keményfémipari Vál­lalattól. P ártok tatásunknak jelentős Szerepe van abban, hogy párt­tagságunk soraiban igen sok olyan elvi és politikai kérdés tisztázódott, amelyek az ellen- forradalommal kapcsolatban különösen gyakran vetődtek fel. Párttagjaink egy része nem érti az oktatásban való rész­vétel önkéntességét. Sok kom­munista úgy értelmezd, hogy önként választja meg, hogy tanul-e vagy sem. Vannak élvtársafc, akik a szervezett oktatásban való részvételt te­hernek és „szükséges rossz­nak” tekintik, különösen ózok, akik vezető beosztásban dol­goznak. Tapasztaltuk ezt, ami­kor az önálló tanulás különbö­ző formáit szerveztük. Többen úgy képzelték, hogy laza ke­reténél fogva kevésbé lelhet figyelemmel kísérni a fegyel­mezett, rendszeres tanulást; Az oktatás önkéntessége azt jelenti, hogy minden párttag önként válassza meg azt az ok­tatási formát és témát, ame­lyen tanul és amely téma ér-* dekli. J elentős számban vannak párttagok járásunk terü­letén is, akik ugyan formáli­san jelentkeztek az oktatásra, de foglalkozásokra rendszerte­lenül járnak. A hivatali párt- szervezeteknél például több helyen előszeretettel hivatkoz­nak arra, hogy kiszállásra kel­lett menni, azért nem tudtak megjelenni a foglalkpzáson és sorozatosan elnapolják a sze­mináriumok, foglalkozások időpontjait. Az ilyen és ha­sonló jelenségeknél fogva vonták össze két szeminárium hallgatóit a Mechanikai Mű­veknél is, ahol az egyik pro­pagandista eltávozott az üzemből és a pártvezetőség nem bízott meg helyette mást, hanem a könnyebb megoldást választotta. Hasonló állás­pontra helyezkedtek a soly­mári, perbáli és tárnoki párt- szervezet vezetői, ahol a gyenge szervezés miatt ne­hezen induló „Időszerű kérdé­sek’’ című tanfolyamok meg­szűntek. A propagandamunka sike­re, az oktatás fegyelme és lá­togatottsága nagyban függ at­tól, hogy a propagandista elv­társak felkészültek, fegyelme­zettek legyenek és érezzék a felelősséget munkájukért. Ahol már kezdetben ezt tapasztal­ták a hallgatók, ott ered­ményesek és látogatottak a szemináriumok. Tapasztaltuk ezt például a biai termelőszö­vetkezetben, ahol Deáki Már­ton elvtáxs rendszeresen meg­jelenik és megtartja a foglal­kozásokat annak ellenére, hogy Budapestről jár Biára. Hallgatói szeretik, t1 jelenségek arra utalnak, *-4 hogy fokozottabb gondot kell fordítani az oktatásra. El kell érnünk, hogy az ideoló­giai munka ne harmad- vagy negyedrendű legyen. Főkép­pen azt kell megértetni párt­tagjainkkal, hogy a marxiz­mus—leninizmus tanulása a kommunisták számára létszük­séglet, s hogy ennek ismerete nélkül eredményes munkát vé­gezni nem lehet. A marxiz­mus—leninizmus tanításainak ismerete ma már nemcsak po­litikai kérdés, hanem az ál­talános műveltség kérdése is. Árva József, a Budai Járási Pártbizottság osztályvezetője Eredményesen megoldott feladat Az elmúlt év utolsó negyedében vaskohászatunk felhívta a figyel­met arra, hogy vashulladék tarta­lékai csökkenőben vannak és a téli szállítási nehézségek miatt számolnia kell a tartalékok to­vábbi csökikenésével. Vaskohászatunk nehéz helyzete vasgyűjtő hónap szervezését tette szükségessé. * A Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat, amely a vashulladék gyűjtési feladatait mindig eredményesen szokta meg­oldani, most is segítségére sietett vaskohászatunknak. Telepei, más feladatuk teljesíté­sének szükségességét sem veszítve szem elől. rendkívüli erőfeszítése­ket tettek tervenfelüli vashulladék mennyiség begyűjtése és átadása érdekében. Fáradozásukat siker koronázta. A vállalat 1957. IV. ne­gyedévében 100 vagon tervenfelüli vashulladékot gyűjtött be és érté­kesítési tervét jelentősen túltelje­sítve több mint 350 vagon vasat adott át kohászatunknak. Ennek az eredménynek elérésé­ben jelentős szerepet játszottak a vállalat Pest megyei telepei. A du- naharaszti telep 25, a gödöllői te­lep 32, a monori telep 22, a váci telep 38. a szentendrei telep 30, a ceglédi telep 26. az érdi telep 20, a nagykőrösi telep pedig 12 va­gon vashulladékkal járult hozzá a gyűjtés sikeréhez. A lakosság, amely a napilapok­ból értesült vaskohászatunk ne­hézségeiről. összegyűjtötte a ház­tartásban keletkező hulladékokat és összekötve a kellemeset a hasz­nossal, túlnyomórészt MÉH sors­jegy ellenében adta át a MÉH-te- lepeknek. A Pest megyei lakosok közt sok nyerő akadt. De sokan megfeledkeztek arról, hogy sors- jegytulajdonosok és a mai napig sem váltották be a nyertes sors­jegyüket. pedig a beváltási határ­idő _ 1958 február 20 — már na­gyon közel van. Jó lenne, ha min­denki, akinek MÉH sorsjegy vari birtokában, megnézné a nyerőlis­tát, amely minden MÉH telepen megtalálható és sietne felvenni nyereményét, vagy a legközelebbi Állami Áruházban árura váltani vásárlási utalványát. A hazai vashulladék begyűjtése jelentős jjnport megtakarítást je­lent. Ha a lakosság rendszeresen fogja összegyűjteni és a MÉH te­lepnek átadni háztartási hulladé­kát, akkor hasznosan járul hozzá népgazdaságunk behozatali gond­jainak csökkentéséhez. HÁNY NYERGET... NÉPMŰVÉSZ JUHÁSZ Jan Lipták szlovákiai juhász szabad idejében fából mesteri szobrocskákat farag, amelyek nagy keresletnek örvendenek nemcsak hazájában, de külföldön is A termelőszövetkezetek gazdasági erősödését és fejlődését segíti elő az új pénz- és hitelgazdáikodási rendszer A Magyar Távirati Iroda ér­tesülése szerint rövidesen megjelenik annak a rendelet­nek a végrehajtási utasítása, amely szabályozza a termelő- szövetkezetek pénz- és hitel- gazdálkodását. A rendelet az MSZMP politikájának tézi­seire épül. Célja: az áruter­melés fokozása, a közös gaz­daság alapjainak megteremté­se, fejlesztése. Az új hitelrend­szer a termelőszövetkezetek eddigi hitel- és pénzgazdálko­dásából megtartja mindazt, ami a gyakorlatban bevált, biztosítja a termelőszövetke­zetek pénzügyi önállóságát, a A „suketnéma" Bencze Vincc kaland // Múlt év végén Érden napi­renden voltak a betörések és a lopások. A bűncselekmények elszaporodását úgy akarta megakadályozni a Pest megyei Főkapitányság, hogy a nyomo­zók átfésülték Érd területét, hogy onnan eltávolítsák a gya­nús elemeket. így jutottak el Érd-parkvérosba, ahol tudo­másukra jutott, hogy egy Bencze Vince nevezetű ember lakott ott, aki soha sem dolgo­zott és mégis mindig nagyon jól élt. Bencze Vincét azonban sehol sem találták, csak annyit tudtak meg róla, hogy főbérle­ti lakása van Budapesten, a VIII. kerület, Berzsenyi utca 3. szám alatt. Bencze Vince la­kását azonban Budapesten is üresen találták, ezért orszá­gos körözést adtak ki ellene. A körözés kiadása után pár nappal jelentette a Szekszárdi Járási Kapitányság, hogy itt elfogták Bencze Vincét és már útban van a Pest megyei Fő- kapitányságra. Meg is étkezett egy rendőr kíséretében. Mikor a nyomozók ki akarták hall­gatni. Bencze jelbeszéddel, ujjmutogatással jelezte, hogy süketnéma. A nyomozók egy ideig bele­mentek a játékba, majd az egyikük így szólt hozzá: — Ide figyeljen Bencze, ne tetesse magát süketnérhának. A Berzsenyi utcai házfelügye­lő elmondta nekünk, hogy ma- •ga nagy murikat csapott ott­fai hon, sokszor énekelt és na­gyon szép hangja van. — Ja, ha így van — hang­zott a válász a „s-üketné- ma” Bencze szájáról —, akkor elmondom, hogy miért lettem süketméma. Bencze fiatal korában szen­vedélyes nősülő volt. A rend­őrségi kihallgatásakor nem tudta megmondani, hogy hány felesége volt, és'hány nővel élt együtt. Arra azonban bizto­san emlékezett, hogy a külön­böző feleségektől 28 gyerme­ke él szerte az országban. — Tetszik tudni, az úgy volt, hogy amikor a hadifogságból hazajöttem — folytatta val­lomását — egy ideig rendesen dolgoztam, majd egy betörő­bandába keveredtem. Hat év­re ítéltek, büntetésemet 1957. január 4-én töltöttem ki. Nem tudtam mit csinálni, azt sem tudtam, hogy honnan szerez­zek pénzt, mikor kezembe ke­rült a hadifogoly igazolvá­nyom. Bencze társaságban hallot­ta, hogy valaki süketnéma iga­zolványokkal ezreket keres. Ez megihlette őt. — Hamisítottam magamnak egy süketnéma igazolványt, melyre rávezettem, hogy ha­difogoly pilóta voltam és sú­lyosan beteg vagyok. Ezt az igazolványt elláttam fényké­pemmel és kellő hatósági pe­cséttel. Kipróbálta, vajon ér-e va­lamit az igazolvány. Felment Budapestre a XIII. kerületi tanácshoz, ott felmutatta a sü­ketnéma igazolványát és nyolc gyermekről szóló születési bi­zonyítványt. Lakást kért. Ka­pott is a Sallay Imre u. 12/a. alatt, itt azonban nem sokáig lakott, mert elcserélte ráfize­téssel a Berzsenyi utcai la­kással. Utána elindult az országba. Nem volt olyan község, tsz, gyár vagy vállalat, ahol Ben- eze ne fordult volna meg. Min­denütt jelbeszéddel értette meg magát és mindenütt fel­mutatta az igazolványt. Na­gyon megsajnálták „szegény” Benczét. Sehol sem adtak ke­vesebbet 100 forintnál, de volt olyan hely, ahol 300 forintot is kapott. Az adományozott összegeket rávezették az iga­zolvány hátlapjára és az ado­mányozók még pecséttel is el­látták. így járt városról vá­rosra a „süketnéma’’ Bencze Szegedtől Sopronig, Nyíregy­házától Pécsig. Mikor mindezt elmondotta, kiderült, hogy Benczének na­gyon jó az emlékező tehetsége, mert még olyan „tarhálást” is kibökött, melyekről nem volt feljegyzés a süketméma igazol­ványon. Bencze kihallgatása ezzel vé­get ért. Az aktákat átadták a Budai Járási Ügyészségnek, ahol most készítik ügyében a vádiratot. Kalmár Pál számla feletti kizárólagos rendelkezési jogát. A termelőszövetkezetek az évközben felmerülő termelési kiadásaikhoz, a tagok évközi előlegeihez szükséges pénzt, a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges beruházásokat saját bevételeikből biztosítják. Az új rendszer szerint azonban az állam ezekhez a kiadásokhoz jelentős hiteltámogatást nyújt a Magyar Nemzeti Bank út­ján. A rövidlejáratú hitelt azoknak a termelőszövetkeze­teknek nyújtja, amelyek a hi­tel fedezetét és visszafizetését árutermeléssel, tehát állami felvásárló vállalatokkal, föld­művesszövetkezetekkel, in­tézményekkel kötött szerző­dések alapján biztosítják. A szerződéssel lekötött áruk ér­tékének 60 százalékáig vehet­nek igénybe a termelőszövet­kezetek üzemviteli célokra hitelt. Ebből kifizethetnek olyan termelési kiadásokat, munkaegység-előlegeket, ame­lyekhez a megfelelő időpont­ban nem rendelkeznek ele­gendő bevétellel. Pénzügyi kedvezményt kap­hatnak a tsz-ek egyéb felté­telekkel is. Ha a tsz istállótrá­gya helyett műtrágyát vagy zöldtrágyázást vezet be, a vé­telár jelentős részét a bank megtéríti. Ha például éves át­lagban holdanként legalább 100 kiló műtrágyát használ fel, a vételárból 25—75 százalékot térítenek meg, aszerint, hogy nitrogén, foszfor vagy káli műtrágyáról van szó. A termelőszövetkezetek jó­szágállományának fejleszté­sét is nagy mértékben segíti az új hitelrendszer. A jó mi­nőségű tehenek, üszők és ko­cák vásárlása esetén továbbra is árkülönbözet-megtérítésben részesülnek a tsz-ek. Ezenkí­vül tehenek és üszők vásárlá­sánál a termelési eredménytől függően 10—20 százalékig, tcrzstenyésztő termelőszövet­kezeteknél 20—30 százalékig engedélyezhetik a tartozás törlését. C aligula római császárról jegyezték fel a króniká­sok, hogy uralkodása idején sa­ját lovát nevezte ki proconsullá birodalmában. Az utána kö­vetkező századok embere ezen bizonyára felháborodott. Könnyű volt neki: ő még nem tudta, hogy mi az a káder- hiány?! Manapság? Minden 18. élet­évét betöltött állampolgár tud­ja, hogy olyan kóros betegség, aminek a lappangási ideje né­hány év, s rendkívül legyen­gíti a szervezetet. Rendszerint úgy kezdődik, hogy Kunda elvtárs gondterhelten felső- hajt: „Kellene nékem egy JÁSZÖV igazgató .;.“ Ez már a fertőzés, amit lá­zas kutatás követ a különböző dossziékban, irrattári leletek­ben, noteszokban, majd el­hangzik a diagnózis: „Kovalik éppen jó lesz! Igaz, hogy je­lenleg járási kultúrotthon­igazgató, de majd megszüntet­jük a státuszát, s társadalmi munkában fogja ellátni, tisz­teletdíjért. Az is igaz. hogy mellékesen vöröskeresztes tit­kár, az oktatási állandó bizott­ság elnöke, tanácstag, nép­frontaktíva, és a hangosbe- tnondó kezelője, de ezt még el­bírja;;. Hiszen az egész JÁ­SZÖV ügy napi 8 órás elfog­laltságot jelent...“ Tudom, a kedves olvasó most mérgesen kifakad: túloz­ni azért nem kell! Éppen ezért engedjék meg nekem, hogy té­nyekkel bizonyítsak: Berényi György függetlení­tett népfronttitkár, a nagyká- tai járásban. Ha szabad így mondanom, ez a főfoglalkozá­sa. Ezenkívül pártvezetőségi tág a járási tanács alapszerve­zetében, ugyanott KISZ veze­tőségi tag a KlSZ-szervezet- ben, a Tápiószelei Traktor SE labdarúgó szakosztályának he. lyettes vezetője, a járási KlSZ-bizottsiág megbízásából a nagykátai KISZ-szervezet „patronusa“ s most akarják „beszervezni“ járási vöröske­resztes aktívának. Azt már csak úgy mellékesen említem, hogy hivatalból részt vesz a járási tanács vb-ülésein. sze­mináriumra jár, községi nép­fronttanácskozósokat tart, a vonaton jár be a munkahe­lyére. Ami marad, azit meg­osztja a pihenés és a szórako­zás között.; ; :;. Én tudom, hogy lovas­nemzet vagyunk. Ez azonban nem zárja ki a nyeregről:. * egyebekről szóló közmondás igazságát! Nyíri Éva Új élet a nagykátai Az elmúlt esztendők során talán, egyetlen olyan népmű­veléssel foglalkozó értekezlet sem volt a megyében, ame­lyen elrettentő példáiként ne emlegették volna a nagykátai járási kultúrotthont, ahol sem egy szakikör, sem kultu­rális élet nem volt. Csák a kultúrhóz neve utalt rendelte­tésére, működése azonban annak megcsúfolása volt. Ami­kor a múlt év utolsó napjaiban Várallyai Béla átvette a kul­túrotthon vezetését, egyet­len szakkör sem létezett. A kasszában egyetlen fillér sem volt, csak úgy, mint ahogy a pince is üresen ' tátongott, egyetlen kiló tüzelő nélkül. De még a kultúrotthon kulcsét sem találták sehol, álkulccsal kellett sorra nyalogatni helyi­ségeit. Ám annál több betört ablakot, összetört széket ta­láltak odabenn. A régi vezetők közül nem egy azzal érvelt, hogy az ér­deklődés hiányában nem le­het élénk kulturális életet te­remteni Nagykátán. S tettek­kel bizonyították, hogy meg sem kísérelték, legfeljebb any- nyit, hogy Csáki szalmájaként kezelték a kultúrotthon ja­vait Nos, ilyen körülmények között egy cseppet sem volt biztató az új kultúrotthon- igazgató helyzete. Várallyai Béla. mégis megpróbálta a le­hetetlent: néhány hét alatt ki­húzni a kátyúból a kultúrott­hon megakadt szekerét. Ezért maga köré gyűjtötte mindazo­kat, akikről úgy vélte, hogy nemcsak szavakban, de tet­teikkel is készek a kultúrott­hon új életének megindításá­ra. S fáradozása csakúgy, mint a sok álmatlanul töltött éj­szaka — nem volt hiábavaló. ALifc egy hónap telt el azóta, hogy a tápiószentmártoni mű­velődési ház igazgatása mellett átvette a nagykátai járási kul­túrotthon vezetését s máris szép eredmények jelzik az egyhónapos munka hatását. Legelső gondja volt, hogy anyagilag a kultúrotthon ja­iNHiMiitiiHfiiiiiMiiitiniiiiiiiiiiiiiiiiiniiM vára billentse a mérleget, « beszerezze a szükséges tüze­lőmennyiséget, amely nél­kül nincs kultúrélet a fagyó« téli estéken a legjobb szerve­zés mellett sem. Azután ma­ga mellé állította a község majd minden pedagógusát Horváth Lajos rajztanárt nyomban megbízta a képző­művészeti szakkör megszerve­zésével. Baross Péter tanár önként vállalkozott arra, hogy újjáalakítja a széthullott szín­játszó csoportot. Puskás Pi­roska tánctanámő a népi tán­cosakat fogta újra összej Gyulai Margit tanárnő az énekkar megalakítását vállal­ta el. Baross Péter tanár a színjátszó csoport vezetése mellett összegyűjtötte a fény­képezés kedvelőit is. Várallyai Béla tehát szinte egyik napról a másikra a semrfúiből teremtett új életet a kultúrházban s ez a lelkes* pezsgő ütemű munka átra­gadt mindazokra, akik szívü­kön viselték Nagykáta kultúr- életének újjáteremtését. Se­gített a pártszervezet, a KISZ és a tanács. De jöttek a dol­gozó parasztok is, ötletekkel, javaslatokkal. Létesítsenek zeneiskolát! — így szólt az egyik kérés, s Várallyai Béla néhány napon belül hozzákez­dett megszervezéséhez. Már az első napokban több mint húsz szülő jelentkezett, hogy szeretné zenére taníttatni a gyermekét. Alakítsuk át a két éve szétesett, szimfonikus za- nekant! — hangzott a másik javaslat, s ma mór ennek meg­valósításán is gondolkoznak a kultúrotthon vezetői. S mi biztosaik vagyunk benne, hogy ez a kérdés sem marad sokáig megvalósítatlanul, Új filet sarjad a nagykátai kultúrházban, s így van ez jól* A kezdet biztató, s most már a nagykátaiakon múlik, hogy soha többé ne kullogjanak utolsó helyen a kultúra terü­letén sem! (prukner) iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniMiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiitiia ............... ............... ~ ■ .....’ Á ' J aj, de nehéz percek, minden mozűu’aira vigyázni kell, ha az ember életében először kezeli önállóan a kanalat..,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents