Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-11 / 35. szám

IS58. FEBRUAR 11. KEDD ^if/C irlap 3 Tisztújítást tartanak a földművcsszövet- kezetekben. Az újjáválasztás közéletünk demokratizálódá­sának jelentős állomása. A szövetkezeti demokratizálódás­sal közelebb visszük a legna­gyobb paraszti tömegszerveze­tet a falu lakosságához. Az el­múlt 14 év alatt a földmű­vesszövetkezetek jelentős sze­repet töltöttek be a falu éle­tében. A termelést szervező, áruellátó és értékesítő felada­tukat sokáig jól látták el. Ké­sőbb a „bolti jelleg”, a ke­reskedelmi tevékenység fejlő­dött ki, s ezzel együtt a szö­vetkezeti demokratizmusból is sokat veszítettek. Az alkalma­zottak vezetése érvényesült és a választott szervek szerepe háttérbe szorult. A párt parasztpolitikája nyomán a földművesszövetke­zeteknél is egészséges irány­ban indult meg a fejlődés. Is- íneretes, hogy a földműves­szövetkezetek előtt olyan fel­adatok állnak, mint a mező- gazdaság fejlődésének előse­gítése, a termelési üzemágak és tagbizottságok létrehozása és működtetése. A különféle termelési szerződések kötése, a mezőgazdasági szaktanácsadás, a szakcsoportok és társulások szervezése szintén a földmű­vesszövetkezetekre hárul. Leg­újabban a gépállomások és az egyéni parasztok között össze­kötő kapocsként szerepel a földművesszövetkezet, amely Szerződést köt a dolgozó pa­rasztokkal, és a kihelyezett gépek foglalkoztatásáról szin­tén a szövetkezet gondoskodik. Ezek új feladatok, amelyek megkívánják a vezetés szilárd­ságát, demokratizmusát, a helyi kezdeményezések kibon­takoztatását. A SZÖVOSZ IV. kongresszusának határozata ilyen irányba mutat. A szövetkezeti demokrácia szélesítését, a dolgozó parasz­tok vezetésbe való bevonását célozza a most megtartandó választás. Februárban és már­ciusban szerte a megyében a földművesszövetkezetekben közgyűlést tartanak, amelye­ken újraválasztják az igazga­tóságokat és a felügyelő bi­zottságokat Az újjáválasztás célja: a ré­gi, kipróbált vezetők mellé tekintélyes, köztiszteletnek ör­vendő, a szövetkezeti munkát szerető emberek kerüljenek. Azt szeretnénk, ha a választá­sok eredményeként a szövetke­zetek vezetőségébe politikailag szilárd, a kereskedelemben is jártas, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését szolgálni tudó dolgozó parasztok kerül­nének, köztük megfelelő szá­mú fiatal és nő. A tisztújítás során arra is törekedni kell, hogy a földmű­vesszövetkezetek vezetőségé­ben tükröződjön a falu társa­dalmi helyzete, s számará­nyuknak megfelelően helyet kapjanak benne a szövetkezeti parasztok és az egyéni gazdál­kodók. A közgyűlések előkészítése a földművesszövetkezetekrc hárul, de a pártszervezeteknek is segíteniök kell, hogy a köz­gyűlések betöltsék hivatásu­kat. Úgy véljük, hogy a falu lakosságának nem mindegy hogy milyen vezetőség ál földművesszövetkezete élén, hiszen a jövőben a falu életé­ben még jelentősebb szerepet tölt be a földművesszövetke­zeti mozgalom. Á méhészek télen sem pihennek Hírek, melyek minden méhészt érdekelnek P est megyében a (öldmű- vesszövetkezetek keretén belül nyolcvannál több méhé­szeti szakcsoport tevékenyke­dik. A szakcsoportok tagjai mintegy 25 ezer méhcsaládot gondoznak. A tavalyi év rend­kívül gyengén sikerült, s bi­zony nem egy méhésznek oko­zott anyagi nehézségeket Ám a méhészek reménykednek, bíznak az idei jobb időjárás­ban és szorgalmasan tanulnak, készülnek az idei évre. Csokorba szedtünk most né­hány olyan friss értesülést, mely bizonyára nagy érdeklő­dést és tetszést kelt a méhész­kedők népes táborában. Harmincezer méhész tanul országszerte A méhészoktatásnak hazánk­éi ban komoly hagyománya van. A felszabadulás előtt és utána szinte minden évben megrendezték az ország külön­böző részeiben az úgynevezett méhész-szaktanfolyamokat. Bár oktatókból nagy a hiány, mivel a gödöllői oktatóképző tanfolyamok megszűntek, mégis a kiváló méhészek se­gítségével az idén mintegy 30 000 méhész tanul tanfolya­mokon. A tanfolyamok közép­pontjában a többtermelés és a méhek egészségvédelmének kérdése áll. A Méhészeti Szö­vetkezeti Központ a tanfolya­mokat megfelelő brosúrákkal és tématervekkel látta el. Pest megye minden szak­csoportjánál megkezdődtek az előadások, melyeiket a mé­hészkedők nagy érdeklődéssel látogatnak. Különösen Magló­don, Nagykőrösön, Cegléden, Dunakeszin, Vácott és Veres- egyházon folynak sikeresen az előadások. Mézelófásítási hetet rendeznek a tavaszon A z ország méhészei a méhlegelők további gyarapítására mézelófásítási hetet rendeznek a tavaszon. A fásítási mozgalmat az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ dol­gozói irányítják, s a munkákba bekapcsolódnak a falusi KISZ- és úttörő-szervezetéit is. A fásítási hét alatt több millió akác-, hars-, juhar-, szál-, japánakác-, csörgőfa, szelídgesztenye ke­rül elültetésre. A tervek szerint az elkövetkezendő években minden tavaszon megrendezik a mézelőfásítási hetet azzal a céllal, hogy 15 év alatt az összes olyan parlagterületeket, út- széleket, legelőket, amelyek más termények nevelésére nem alkalmasak — méhlegelőknek hasznosítsanak. Ezek a fásítások fogják alapját képezni a méhészettéj- lesztő 15 éves tervnek. 15 év alatt a most meglevő 500 ezer méhcsaládot 750 ezer családra fogják szaporítani, s ugyan­akkor a termelést meg fogják kétszerezni. Négyezer jól telelt méhcsaládot adnak köztenyésztésre családok egységes, jó tulaj­donságú. hazánkban aklimati- zálódott fajtákból kerülnek ki. A vevők kívánsága szerint az ismert előnyös áron kaptár­ral vagy kaptár nélkül egy­aránt vásárolhatók. Minden családhoz egy kiló műlépet is juttat a szövetkezeti vállalat. A méhcsaládokból a földmű- vesszövelltezeten keresztül is lehet vásárolni. A Méhészeti Szövetkezeti Központ, mint minden évben, az idén is felkészült arra, hogy jól telelt, erős méh­családokat bocsásson a méhé­szek rendelkezésére. A mint­egy 4000, eladásra váró méh­családot fiatal anyaméhekkel látják el, hogy a nem mindig kedvező viszonyok közé kerüM családiok tovább tudjanak erő­södni. Az eladásra váró méh­Méhcsaeti évköny v jvtent m<ey \ z Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ dolgozói 146 A oldal terjedelmű méhészeti évkönyvet jelentettek meg. Az évkönyv tartalmazza a méhészkedés elmúlt évi eseményeit, közöl szakcikkeket és a termelésre vonatkozó statisztikai ada­tokat. A könyv 3 forintos áron beszerezhető a földműves­szövetkezet éknél. Feltérképezik az ország méhlegelőit A z Országos Méhészeti Szakbizottság megbízta az Erdészeti Tudományos Ku­tatói Intézetet az ország méh- legelőinek feltérképezésével. A térképezési munkálatokat nemrég Csongrád megyében elvégezték s a kész térképeket rövidesen a méhészek rendel­kezésére bocsátják. Most fo­lyik Bács, Pest és Nógrád me­gye méhlegelőinek feltérképe­Miiiiiiiiiiinmnii A térképeken különböző színekkel jelölik meg azokat a nagyobb, összefüggő akácoso­kat, füzeseket, hársfaligeteket és egyéb mézelőviráigú növé­nyeket, melyek méhlegeltetés- re nagyon alkalmasak, s ahol a vándoroltatás is kifizetődő­nek ígérkezik. A térképeket sokszorosítják és valamennyi •méhész rendelkezésére bocsát­ják. Országszerte jól telelnek a méhek A z elmúlt év nem kedvezett a mézgyűjtésnek. Külö­nösen keveset gyűjtöttek a méhek az ősszel, s így leg­több helyen kevés méz ma­radt a családok teleléséhez. A szakemberek tapasztalatai sze­rint a kedvező időjárás miatt eddig még csak alig három, három és fél kiló mézet fo­gyasztottak átlag a családok, de még így is a legtöbb helyen pótlásra szorulnak. A méhé­szetek zömében 3—10 kiló cukrot adtak a méhcsaládok­nak, hogy tavasszal megerő­södve kezdhessenek a méz­gyűjtéshez. A földművesszö­vetkezeteik a méhészeknek hatmillió forint hitelt adtak cukorvásárlásra, s a rossz ter­més miatt az elmúlt évből származó hárommillió forint értékű hitelre is halasztást kaptak. A megyében 20 500 méhcsaládot gondoznak a szakcsoportok. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter vezetésével küldöttség utazott Szófiába A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa mezőgazdasá­gi állandó bizottsága február 11-től 15-ig tartja ülését Szó­fiában, amelyen magyar rész­ről Dögéi Imre földművelés- ügyi miniszter vezetésével hattagú delegáció vesz részt. A küldöttség vasárnap este el­utazott Szófiába. Egy óra Nagykőrösön, a szövetkezeti vasboStban Hitelesítik a boltban a mérőedényeket, mércéket, melyek­kel egyaránt pontosan lehet majd mérni a tejet is, a bort is Kitűnőek a Csepel gyártmányú kerékpárok és évente szinte minden mennyiséget el tud adni a bolt. Dékány József ládagyári munkás egy szép, új, olcsó kerékpárra „alkuszik” Jó az agronómus a háznál A termelői szakcsoportok I és társulások alapszabályairól | , kormány nemrég megjelent 5/1958. (I. 15.) számú = /I rendeletével újólag szabályozta az egyes szövetke- | I zeti típusok működési engedélye kiadásának feltételeit és \ 1 működésük alapvető szabályait. A termelői szakcsoportok működésének alapvető sza- | 1 bátyai a következők: A tagok valamely termelési ágban | 1 közösen végzik a mezőgazdasági termelés egyes folyama- | I tait (pl- rizstermelés, öntözéses termelés, szőlő- vagy | 1 gyümölcstermelés, szerződéses ipari növények termelése, | 1 gyógynövénytermelés, közös géphasználat, állattenyésztés, f I kertimag termelés stb). A tagok a szakcsoport tevékeny- § f ségében az alapszabályban megjelölt és a közgyűlés által | I meghatározott mértékű személyes munkával vesznek | 1 részt. Közösen végzik a közös tevékenységet szolgáló be- § 1 szerzést, értékesítést. A közös tevékenységre vonatkozóan § I termelési és pénzügyi tervet készítenek. Közös alapot lé- I 1 tesítenek, melyet évenként legalább 5 százalékkal nő- § | veinek. f A mezőgazdasági társulások tevékenységüket az aláb- í I bt alapvető szabályok szerint folytatják: A tagak — meg- \ I határozott időre, vagy bizonyos meghatározott gazdasági 1 1 cél megvalósítása érdekében — egy-egy termelési ágban | 1 valamely munkafolyamat pl. gyümölcs-, szőlőtelepítés, § szántás, vetés, permetezés, trágyázás stb.) közös elvégző- | -éré társulnak. A közös munkákat a tagok személyesen \ '•égzik. A közösen beszerzett vagyontárgyok a társulás | tagjainak közös tulajdonát képezik. A közös tiszta jőve- | leimet a társulásban való közreműködés arányában oszt- 1 | ják szét, a teljesített munka és vagyoni érdekeltség szerint. \ A termelői szakcsoportok és a mezőgazdasági társu- | I lások a -földművesszövetkezetek keretében működnek. I : S .- <tltMIMIIIIIIIlllll!ll)ltlllltllllllllllllllltlllllfl1tltl!tllllltlllH!riltlllllU>llllllllllllltllimiltll!tllllllllUlltlltlUltllll!lllllllllllllfimil>. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy jó „boltot’’ csináltak a földművesszövet­kezeteik azzal, hogy agronómu- sokat állítottak be a termelés és a szerződéskötések meg­szervezésére. Éveken keresz­tül nem volt ezeknek a fel­adatoknak gazdájuk — külö­nösen a termelésnek — s ez meg is látszott a földműves- szövetkezet munkáján. Ha most már arról beszélhetünk, hogy az említett munkaterü­leten van már előrehaladás, úgy e sikerekben feltétlenül részük van az agronómusok- nak is. Az Érdi Földművesszövetke­zet tavaly november 15-e óta alkalmazza Pinikovics József agronómufit Amikor Nagy Péter elvtársat, a földműves­szövetkezet ügyvezető elnö­két kérdezzük, mi a véle­ménye az agronómus munká­járól, meggyőződéssel vála­szolja. — Már régebben is el kelt volna egy képzett, mezőgaz- dasági szakember. Hiába, min­denhez nem érthet az ügyve­zető elnök sem. Én például a kereskedelemiben vagyok jártas. Dicséret illeti Nagy Péter elvtársat és a földművesszö­vetkezet igazgatóságát, hogy nem „kötik” íróasztalhoz Pinkovics elvtársat, hanem módot és lehetőséget adnak neki, hogy ott végezze mun­káját, ahol erre legjobban szükség van, a szakcsoportok­ban és az egyéni parasztok között. — Nem volt idegen számom­ra a mukaterület, mert 1953 óta dolgozom Érden, ekkor kerültem a helyi gépállomás­ra — mondja Pinkovics elv­társ. amikor munkaköréről ér­deklődünk. A további beszélgetés során elénk tárul az a sokoldalú, hasznos munka, amit a ter­melés fellendítése érdekében végez. — Mit tesz a szakcsoportok megerősítése és fejlesztése ér­dekében? — kérdezzük. — Körzeti földművesszö­vetkezetünknél öt szakcsoport működik, három Érden, egy Százhalombattán és egy Di- ósdon. Mindegyiknek meg­vannak a tervei és problémái. — Mondana ezek közül né­hányat? — Az érdi méhészeti szak­csoport 114 taggal és mintegy ezer méhcsaláddal gazdálko­dik. Legnagyobb gondjuk a „legelők” biztosítása. Mézelés idején nyakukba veszik a me­gyét és egyik helyről a másik­ra vándorolnak. Pinkovics elvtárs elmond­ja, hogy miként igyekszik se­gíteni nehézségeiken. Az egyik mód a község utcáinak fásítása, a másik pedig a köz­ség határában levő terméket­len hegycsúcs erdősítése. Ezek megvalósítása érdekében már tett is lépéseket az illetékes szerveknél. Az idei mézelést azzal segítik, hogy megszerzi az állami gazdaságok köz­pontjától a „mézlegelő” térké­pét. A parkvárosi gyümölcster­melő szakcsoportban 16 fő 22 hold és 600 öl szétszórt gyü­mölcsössel dolgozik. Itt az idén tavasszal 3,5 kh málnát telepítünk. A málnatövek be­szerzésére — előnyös feltéte­lek mellett — megkötöttük a szerződést — folytatja. Szép tervek vannak a diósdi szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoportban is. A közös be­gyűjtő létesítéséről már ír­tunk. Itt a közös védekezés megszervezését tartja a leg­fontosabbnak, s ezt szorgal­mazza is. — Jól működik még Száz­halombattán a gyógynövény- és virágtermelő szakcsoport Ennek a szakcsoportnak a tag­sága már minden munkát kö­zösen végez, s talán már a kö­zeljövőben termelőszövetke­zetté alakul. Ezt segítjük elő üvegház építésével és egy ba­romfitelep létesítésével —» mondja. Ha Pinkovics elvtárs mun­kájáról beszélünk, feltétlenül meg kell említeni azt a tevé­kenységét is, amit annak érde­kében tesz, hogy a földműves­szövetkezet bőségesen ellássa a három község — Érd, Száz­halombatta és Diósd •— ter­melőit műtrágyával és védeke­zőszerekkel: Cikkünknek azt a címet ad­tuk, hogy „Jó az agronómus a háznál”. Ez így igaz. A párt agrárpolitikai tézisei, valamint a SZÖVOSZ IV; országos kongresszusa azt a feladatot tűzte a földművesszövetkeze­tek elé, hogy segítsék az egyé­nileg dolgozó parasztokat és a szakcsoportokat a termelés­ben. Eigy jól képzett mezőgaz­dasági szakember — amint ezt az Érdi Földművesszövetkezet példáján is látjuk — aprópénz­re tudja váltani e nemes el­gondolásokat: Állatbiztosításra gondos ál­lattartás mellett is szükség vám Mihók Sándor VMtiiiimiiiiiiHi'iiiimimiiiiiiiiniiiMiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiir Válaszolnak az illetékesek 1 * Pesit megyei Hírlap február 6-i számában, bíráló j J\ cikk jelent meg a nagykőrösi 11: sz. földműves- j | szövetkezeti vasboltról. A cikk szerint a vasbolt dolgozója i 1 csak akkor cserélte vissza a hibás zománcedényt, amikor j I a vevő a sajtóval fenyegetőzött. A MÉSZÖV a cikkben i | foglaltakat kivizsgálta. Megállapítást nyert, hogy a vásárló, egy idős asszony, j I sajátkezűleg választott ki egy darab 8 literes fazekat, i 1 majd kifizette, s eltávozott a boltból. Csaknem egy óra i | múlva visszajött és mutatta, hogy a fazékról babszem I 1 nagyságú helyen leverődött a zománc, s kérte, cseréljék i 1 vissza a fazekat. A bolt eladója meg nem engedett han- ; | gon beszélt a vevővel g megtagadta a fazék kicserélését, j | mivel a rendelkezések szerint zománcedényt az üzletből \ | való távozás után nem lehet visszacserélni, későbbi rek- i | lamációkat nem fogadhatnak eL Az üzlet vezetője a vevőt, aki a segéddel folytatott j 1 vita után újból elhagyta az üzletet — visszahívta és a fa- ; | zekat kicseiélte. Tette ezt a vevő idős korára való tefciii- j 1 tettel. Hangsúlyozzuk, hogy ezért cserélték vissza a feze- \ | kait, nem pedig, mert a vevő a sajtóval fenyegetőzött \ A bolt panaszkönyvébe az elmúlt 3 év alatt mind- I I össze egy panaszos bejegyzést tettek a vevők, a mostani- j | hoz hasonló eset nem fordult elő. Az eladót, mert a vevő- í I vei meg nem engedhető hangon beszélt, dorgálásban ré- i I szesítették. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents