Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-08 / 33. szám
tsss. FEBRUÁR 8. SZOMBAT rrrt MEGY hírlap Meddig röpködnek még a milliók « 4.vfßlt*tli ímvpűllnmtts höaművosítósu körűt ? um mmtiimwni m mm ki mm műin uMiiiiiiiiiniiitiiimiiiHHiiiiiMiniiHitr volna. Egyszóval, a lejtési | _ Nyugodt és megfontolt embernek ismeri mindenki I egyenetlenség, a hullámosság | Sándor Ferencet, a megyei gépállomási igazgatóság ve- I íolytán egy-egy szakaszon | zetőjét. Annál meglepőbb, hogy nemrégiben igen szigorú I megreked a szennyvíz, a fe- ! hangú átiratot intézett a budapesti Központi Döntőbizott- ! káIia’ s bűzlik ma)d nyáron át, I ság elnökéhez, ' 1,0 l'"1"—] Aí 'Saját luxusautóján akar isliolába járni a gyerek, amikor legénybátyjának még kerékpárra sem telik és az apja krumplifőzeléket vacsorázik esténként. Ha a kölyök túlságosan erőszakosnak mutatkozik, a fenekére vernek, legfeljebb bömböl egy kicsit, s akkor aztán elhallgat, mint a versben cserebogár. De mi történik, ha akad egy nágyon igényes és erő- = szakos dada, aki az autó mellé még lökhajdásos repülő- § gépet is igényel a nebuló száradra? És még egyéb olyan 1 dolgokat, amelyeket talán az ebadta hasznosítani sem | tud? Nem érdemel-e az elnáspángolásnál szigorúbb bűn- § tetést az ilyen nevelő? 1 .'«miMiimmtUiurtiiiiiiiuiiiiHiiinin Hazánkban Szekszárd és Zalaegerszeg megyeszékhelynek, Cegléd városának és még több más, 20—50. ezres lakott helységnek nincsen vízvezetéke, nincsenek közművei. De akadtak nálunk „nagyvonalú” emberek az elmúlt esztendőkben, akik úgy szerették fiatal, serdülő gépállomásainkat, hogy már-már azzal sem törődtek, ha ölelésükkel megfojtják őket. A szenvedő alanyok közé tartozik a Ceglédi Gépállomás is. Itt 7953 óta húzódik a közművesítés ügye. A Közműtervező Vállalat készítette el a terveket, de azok rosz- szak voltak, s egyébként is megszűnt később ez a vállalat. Átvette működési területét a Mélyépítési Tervező Vállalat. Hát tervezni, tervezgetni éppenséggel volt mit. A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium bejelentette, hogy ugyanazon a telekrészen felépíti közlekedési gépjavító vállalatát, nem sokkal utána jelentkezett az akkori Begyűjtési Minisztérium, hogy gabonatelepet is létesít ugyanott Erre azt mondották- a nagyszabású tervezők, hogy együtt kell megépíteni a három vállalat, mármint a gépjavító, a gabonatelep és a gépállomás közműveit. Megállapodtak a közös közművesítésben és a költségek arányos viselésében. Itt lépett azonban közbe a nagyigényű dada, aki nem volt más, mint az FM kollégiuma, illetve a tervező hivatal. A gépállomások dadája azt mondta: „Eh, mit kicsinyeskedjünk, tervezzük meg a gépállomás közművét 500 főre.” így is történt. S itt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az egyébkén; nagy gépállomásnak ma is 150 dolgozója van összesen és ebből nem több, mint 40—50 használná a közművet, ha volna. A többiek ugyanis ■ kint dolgoznak a határban, kulacsból vagy csobolyóból isszák a vizet és a szomszédos kukoricásban lépnek félre, ha éppen más szükségletük kerül. Egyszóval, elkezdték építeni, építgetni a közművet, s a beruházási összegek szépen fogytak. Épült, épülgetett a csatornahálózat, a derítótelep, s egyebek. Ám nem vették figyelembe a kivitelezők azt, amit már a tervezők sem vettek figyelembe. Azt tudniillik, hogy egy méter alatt már talajvíz van, s ez a betoncsöveken erősen átszivárog. Az építés befejező stádiumában derült ki, hogy a kivitelezés is rossz volt, a víz visszafelé folyt volna a csatornákon. Persze, már a talajvíz miatt is átvehetetle- nül silány volt az építés, a rossz kivitelezés csak tetőzte a bajt;;; írjuk, ne írjuk azt a hosszú huzavonát, vitát és veszekedést, amely évekre húzódott a tervező és kivitelező vállalat között, hogy vajon ki a felelős az addig befektetett egy millió forintos kárért. Nemi Folytassuk ott, hogy összeült egy bizottság a vita eldöntésére az Építésügyi Minisztériumban. S a bizottság vezetője szült egy hallatlanul szellemes javaslatot (az olvasó ki sem találná): hagyják a fenébe az egészet, s építsenek külHmfMHiiiittimtiuHtmraKiiiiHMiMir ső árnyékszékeket. Afféle falusi deszkalatrinákat. A nagyon magas lóról egyszerra nagyon mélyre huppantak. . t Akkor, amikor másfélmillió forint volt már benne a Ceglédi Gépállomás közművesítésében! Mert, hogy a történet teljes legyen, tudni kell: a Begyűjtési Minisztérium visszalépett, nem épített gabonató- lepet. a gépjavító, helyesebben a Közlekedési Minisztérium pedig elunván a vitát, maga erejéből megépítette a szükséges közműveket. így a gépállomás egyedül maradt a szédületesen nagyra tervezett közművesítéssel. Végül is az Építésügyi Minisztérium úgy döntött, hogy szedjék fel a rosszul megépített csatorna- hálózatot és építsék újra; Újabb százezer forint költség ugyan, de hát — vagy nagyot, vagy semmit! — ha mér csinálunk valamit, az legyen jó. Hozzáfogtak, s végeztek vele másodszorra 1957 szeptemberében. Ekkor azonban már nemcsak a kivitelező vállalat, hanem az Építésügyi Minisztérium is szigorúan ragaszkodott hozzá, hogy vegye át. de aztán átvegye ám most már - gépállomás ezt a nagyszabású alkotást! Igen, csakhogy a gépállomásnak van egy építészmérnöke (mellesleg elátkozta már a pillanatot is, amikor erre a pályára adta a fejét), s ő tudván kötelességét, a rosszat nem vehette át. Mert a közmű, a fent említett időpontban rosszabb volt, mint valaha Az előírt három ezrelékes egyenletes lejtés helyett a másfél kilométer hosszú csatorna hullámos volt, helyenként semmit sem lejtett, másutt viszont háromszor annyit, mint kellett ha van olyan bolond, aki átveszi ezt a felemás „művet”. És a többi építmény? A csatorna újjáépítéséig két esztendő telt el. Ez idő alatt a szennyvíztisztító telep szétfagyott, a víztorony berendezését pedig ismeretlen tettesek leszerelték és darabonként ellopták. Pillanatnyilag tehát a közmű átvehetetlen — állítják a Ceglédi Gépállomáson, s a gépállomások megyei igazgatóságán. A döntőbizottság az Építésügyi Minisztériumot kérte fel szakértői véleményadásra. így állnak tóhát a dolgok pillanatnyilag. S az előzmények ilyen előrebocsátása után úgy gondoljuk, érthető a gépállomások megyei igazgatóságának felháborodása, amikor tiltakozik a döntőbizottság elnökénél az ellen, hogy véleményezésre az Építésügyi Minisztériumot jelölte ki. Az ügy tárgyilagos elintézése érdekének az felelne meg a legjobban, ha egy érdektelen szervet, például a Műszaki Egyetemet, vagy a Csatornázási Vállalatot jelölnék ki szakvéleményezésre, a vita eldöntésére. A magunk részéről kíváncsian várjuk a bonyolult ügyben a kibontakozást. Lehetséges, hogy Cegléd yárosa átveszi az óriásira tervezett közművet? Lehetséges, de nem biztos. Biztos csak ainnyi, hogy a gépállomások nagyzoíó dadája, aki ennyire maximalista módon, a körültekintés legcsekélyebb jele nélkül terveztette a Ceglédi Gépállomás közmű^ veit, megfelelő büntetést érdemel. Holka Vilmos Farsang a váci úttörőházban A farsang a fiataloké, A váci úttörőház is benépesült a farsangi szórakozás jegyében. Az általános és középiskolás ifjúság jelmezbált rendezett, A sok közül kivált és díjat nyert Vadász Katalin, Vigh Jutka, Marha Sarolta, Vigh Magda, Zcmplényi Zsuzsa és Havasi Károly jelmeze. A tánc-zenekart Míves Ottó vezényelte ,-sok lemezzel”, Áz előítéletek ellen jentő tényeket tárt a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé Szabó Elemér elvtárs, a mezőgazda- sági osztály vezetője. „Nem akarnak tanulni a tsz-tagok, nem érdekli őket a szakmai kérdés.” Nem akarunk hinni annak, amit hallunk. Hogyan lehetséges? Éppen azok, akik szakítottak a régi, bizonytalan paraszti élettel és új útra léptek, idegenkednének a tanulástól? Szinte hihetetlen. Pedig így van. A tények erről tanúskodnak. Valami régi előítélet, a tanulástól való idegenkedés, az iskolai műveltség lebecsülése az, ami távoltartja a szövetkezeti parasztokat a szakiskoláktól, Valami helytelen nézet él az emberekben. „Korábban is volt szakképzettség nélküli vezető, mégis jó volt elnöknek, brigádvezetőnek. Minek menjünk éppen mi iskolára!“ — így vélekednek az emberek. Van egy kis irigység azokkal szemben, akik iskolára kerülnek. „Nem küldünk tsz-ünkből iskolára senkit, mert ha jól elvégzi és visszajön, akkor majd ő lesz a vezető, az elnök. Inkább senki se kerüljön iskolára, mintsem aztán, mi alacsonyabb beosztásban dolgozzunk” — vélekednek egyes termelőszövetkezeti elnökök. Mindegyik nézet helytelen és káros, s egyáltalán nem segíti elő a nagyüzemi gazdálkodás kibontakozását, a mezőgazdasági termelés fellendítését. A tanulás lebecsülése, a helytelen előítélet mutatkozik meg abban is, hogy megyénk termelőszövetkezeteibe az idén nem engedték be az ezüstkalászos tanfolyamokat. Elszomorító tény éz! Ma már nem lehet úgy gazdálkodni, mint korábban. Mit ér az olyan elv, amit ma is egyesek hangoztatnak: „Nagyapámnak jó volt, nekem is jó. Korábban sem maradt műveletlenül a föld, a tsz-ben sem fog úgy maradni!“ Káros és elavult felfogás ez. Nem elég egyesülni, közösen dolgozni! A szövetkezeti gazdaságban rövid idő alatt ki kell alakítani a nagyüzemi módszereket, a hozzáértő szakvezetést, a számolni, tervezni tudó, előrelátó, a gazdasági fellendülést előresegítő módszert. Enélkül nincs fejlett mezőgazdaság és nem lehet boldog falu. Gondolkozzanak el ezen a termelőszövetkezeti tagok, elsősorban a vezetők és ne gátolják, hanem segítsék elő, hogy minél több művelt, a mezőgazdasági szakkérdéseket ismerő, iskolázott tsz- parasst legyen szerte a megyében, akik gazdaságuk fellendítésével, a modem technika alkalmazásával valóban az új paraszti élet kialakítás són munkálkodnak. Küzdjük le az előítéleteiket és kövessük azoknak a példáját, akik a szakiskolák elvégzése után is szívesen állnak oda az eke szarva meJilé. hogy mezőgazdaságunknak világhíre legyen, (g. s.) \ Csepel tóprhn 25 százalékkal növelték a Diesgl-autémstará teljesítőképességét A Csepel Autógyár kísérleti laboratóriumában, viszonylag rövid kutatómunka után, jelentősen korszerűsítették a négy- és a hathengeres Diesel- motorokat. A motoron végrehajtott módosítások nem változtatják meg az eddigi motortípust, tehát megtakaríthat •— Aztán szeret az a fiú? Lehozná érted a csillagokat? —kérdezgette incselkedve' kishugát Kati néni. — Ha kérném, még a Nagymedvét is lezavarná — mondta Ági hetykén. A néni megsimogatta a barna lányt és nem kerekedett volna különösebb vita, ha Ági nem toldja meg az előbbi mondatát. — Így még nem szerettek lányt soha, az biztos! — No, no — vette fel a kesztyűt Kati néni. — Tatán volt már ekkora viharos valami a világtörténelemben. — Soha — ismételte meg a lány konokul. Az öreg néni pergő nyelvvel támadott. — Volt egyszer ... vőlegényem is. Elesett szegény, még az első háborúban. Táncolni indultunk volna egy este, de rettenetes fogfájás gyötört. El is mentünk nyomban a szomszéd fogorvoshoz. A várószobában egy csomó dagadt arcú, kínlódó eroMárciuslian megkezdik az első magyar perion műszalgyár szerelését A nyergesújfalui Magyar Viscosa Gyárban rövidesen befejezik az első magyar perion műszálgyár építését. A Német Demokratikus Köztársaságtól vásárolt gépek szerelését, mintegy 20 főnyi német mérnök- és szerelőcsoport irányításával, március elején kezdik meg. A német mérnökök első csoportja már megérkezett a gyárba. Rövidesen hazaérkeznek a prem- nitzi gyárból azok a magyar mérnökök, technikusok és szakmunkások is, akik ott öt hónapig tanulmányozták a műszálgyártást. Ezek a szakemberek irányítják majd az új magyar üzemet ..........................."""""................................................................................................................... V ETÉLKEDŐ • / A kínlódó gyerek mellett virrasztva, a borogatást cserélgetve, aggódva, köny- nyezve nem lehet duzzogni. A láz füzében elégett a nagy megbántás is. Kati néni megemelte a forró kis fejet, Rózsika néni belediktálta az orvosságot ... összeműködtek, mint az óramű, szövetségesek egy keserves harcban. Aztán elmúlt a baj. A kicsi még ágyban maradt. Láz- talan volt már és újra virgonc. Kati néni limonádét csinált. A szomszédtól szerzett citrom levét ■facsargatta egy pohárba. Felkavarta és Laci felé nyújtotta a finom italt. Rózsika néni azonban, aki sasszemmel figyelte a dolgokat, elkapta a poharat és a kis kanállal utá- nozhatatlanul diadalmas arckifejezéssel kiemelt egy csöppnyi citrommagot, ami elkerülte Kati éber figyelmét és azt mormogta: — Még az hiányzik, hogy ez a szegény gyerek magot nyeljen! Sz. M. bér... hogy — hogy nem, mire rám került volna a sor, kiállt a fogfájás. Szépen eljöttünk... Hazaértem, kezdődött elölről a fájás, pokolian szenvedtem. Másnap aztán újra elmentünk a fogorvoshoz. Ott ült velem, vigasztalt, simogatta a kezem. Ahogy az előttem kővetkező ember bement az orvoshoz, megszűnt a fájdalom. Magyarázhatott nekem szegény, már kint is voltam az ajtón. Még haza sem értem, újra be- leállt a kín. Vissza az orvoshoz... Várni kellett persze megint. Az én vőlegényem hajtogatta, hogy így nem fog fájni ... úgy nem fog fájni, de én csak a fejem ráztam. Nyílt az ajtó, hát nem bement az a fiú. Hogy engem bátorítson, kihúzatta a makkegészséges, jó fogát. Csakhogy elhiggyem végre, semmi az egész foghúzás. Ági visszafojtott lélegzettel hallgatta a nénit, akinek kedves, gömbölyű arca átszellemült az emléktől. Fehér haja csak úgy rázkódott a csöndes belső nevetéstől, ahogy folytatta. — Mire kijött szegény, már otthon is voltam. Ha egyszer elmúlt a fájás ... Ági lefőzve hallgatott. Mi is „a med- vetáncoltatás” egy ilyen foghúzás mellett? Aztán villant egyet a szép szeme. — Ez nem is rossz tipp — mormolta. Szegény fiú! HARAGOSOK A két öregasszony között örök a harag. Hogyne, mikor Kati néni nem átallotta azt mondani, hogy Rózsika elrontotta a születésnapi süteményt. Most nem beszélnek egymással. Illetve megszakadt a közvetlen diplomáciai kapcsolat és a szegény fiatalok útján üzengetnek csak. így megy ez két napig és így ment volna ítéletnapig, dehát a kis Lacika megbetegedett. tó az új típusok gyártásának bevezetésekor szükséges több millió forintos felszerszámo- zási költség és lényegében azonosak maradnak az alkát- részek is. A csekély változtatás azonban rendkívül nagy- jelentőségű; a négyhengeres motorok teljesítőképességét az eddigi 85 lóerőről 105-re, a hathengeresekét 125-ről 155 lóerőre emeli. Az átalakított motor működéséhez az eddiginél 15 százalékkal kevesebb üzemanyagra van szükség. Az eddigi 3,5 tonnás teherautók az átalakított motorral 4,5—5 tonna terhet szállíthatnak majd, a farmotoros városközi autóbuszok sebessége pedig az eddigi 75-ről 100 kilométerre növelhető. A magyar Diesel-motorok ezzel megközelítik a legjobb külföldi motorok teljesítőképességét. A Csepel Autógyárban eddig 14 mintapéldányt készítettek a nagyobb teljesítményű motorokból. Ezeket a Járműfejlesztési Intézet, • az IKARUS-gyár^ és a Csepel Autógyár használja próba- utakon. A sorozatgyártást a harmadik negyedévben kezdik megi Megnégyszereződött a rádióhallgatók száma A kulturális fejlődés többek között a rádióhallgatók számának növekedésében is lemérhető. Az elmúlt években igen nagyarányú volt a rádióelőfizetők száméinak növekedése. 1937-hez képest például a rádióelőfizetők száma töhb- mixtt négyszeresére nőtt. Jelentős a növekedés és a fejlődés a vezetékes rádiózás tekintetében is. 1950-től napjainkig több mint 14 000 kilométer vezetéket építettek, s míg 1950-ben csak Budapesten volt, 1955-re 398 városban és faluban építettek vezetékes rádióhálózatot. A rádióhallgatók számának növekedésével párhuzamosan évről évre javult a műszaki színvonal. Az adók kilowatt-teljesítménye az utóbbi években megháromszorozódott. Gigantikus gőzkazán A Szovjetunióban az uráli hőerőművek számára óriási gőzkazánt készítettek. A gőzkazán, amely 40 méter magas és 22 méter széles, óránként 640 tonna gőzt termel. A janikowoi nátriumgyár Lengyelországban az elmúlt esztendő végén készült el a legnagyobb nátriumgyár, amely naponta közel 800 tonna nátriumot termel
