Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 33. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! &Cirla­A lottó tárgysorsolás nyereménylistája (5. oldalon) II. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1958. FEBRUAR 8. SZOMBAT Hétszáz féle tavaszi és nyári virágmag A Kertimag Vállalat az idén 700 fajta tavaszi és nyári vi- ráigmagot hoz forgalomba. An­náik ellenére, hogy tavaly nem volt jó évjárat salyiából, a szaküzletekben elegendő mag van. A cserepes virágmagvak- ból, így ciklámenből, primulá­ból nagy a választék. Gazdag választékkal rendelkeznek a eza közietek a különböző fajta őszirózsákból és szárazságtűrő nyári virágokból is. Uj neme­sítés az Erna nevezetű bár­sonyvirág. Az északi államok­ból három esztendővel ezelőtt importált mályvamagvakat már olyan nagy mennyiségben szaporították, hogy kielégítik az igényelhet,; Újítási díjból autó j I Az Ózdi Kohászati Üze- | | mek egyik legszorgalma- 1 I sabb újítója, Gállik János | | villanyszerelő, karbantartó | 1 művezető. Számos újítással | | járult már a gyári dalgo- | | zók munkájának könnyítő- | 1 séhez, a gazdaságosabb tér- \ | melés elősegítéséhez, heg- 1 1 utóbb a százhuszadik úji- f | fást javaslatot nyújtotta | | be, ezúttal a durvahenger- f | műi nehéz és veszélyes fi- | | zikai munkát igyekezett | 1 megkönnyíteni. A henge-1 1 rek alól kikerülő anyagot | I eddig fogóval, kézi erővel 1 | helyezték az üregbe, Cal- | | lik javaslata alapján ezt a | ! műveletet a jövőben gépi | 1 fogóberendezéssel végzik | | és így a munkát az eddigi § | hat helyett két munkás lát- | | halja el. így műszakonként | 1 négy dolgozót más munka- | | helyre irányíthatnak. A | | számítások szerint a mun-1 1 ka gépesítéséitől évente | | mintegy 240 000 forint meg-1 | takarítást várnak, | Gállik János eddigi úji- I | fásaiért már több tízezer 1 | forint jutalmat kapott. Az 1 | újítási díjakból hozatta | | rendbe házát, garázst épí- | | tett, most pedig autót vá-1 1 sárolt, 1- x «nmiiitHiiiuniiimHmiinmnmmitmmimmtiinHtimntin CEGLÉDI TELEFON: Új gőzkemence Szórják a műtrágyát Szövetkezésben az erő AZ IMRCSI B „December 21-én vettük át a mintegy 80 000 forintos költ­séggel épített gőzkemencénket — mondja Andó Antal, a ceg­lédi Sütőipari Vállalat Mizsei úti telepének vezetője. — A kemencét azóta hat héten át fokozatosan fűtöttük, hogy az építőanyagban lekötött ned­vesség fokozatosan elpárolog­jon (hirtelen felfűtés esetén ugyanis a gőz szétfeszítette volna az új építményt). A fel­fűtés befejezésével megkezd­tük az új kemencében a sü­tést. Két héten át úgynevezett átmenősütésre használjuk csak új kemencénket, két hét múlva azonban fokozatosan elérjük a 350—400 fokot, és így a kemence vetősütésre is alkalmas lesz. Folyamatos műszakban 100—110 darab kétkilós kenyeret sütünk majd mindkét sütőtérben. A gőzkemence révén nemcsak a md munkánk könnyebbedik meg, hanem tisztább, szebb ikemyéret tudunk adni fogyasz­tóinknak is.’* Radosiza Miklós, a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetke­zet elnöke közli: „Az idő megenyhültével kiszórtuk a cukorrépa alá a kálium-mű­trágyát 25 holdon. Azért kei­ket már ilyen korán xnűtrá- gyáznunk, mert a kálisónak elég magas a klórtartalma és legalább négy hét kell, amíg ez a talajban közömbösödik, és a fiatal növényt nem tá­madja meg, A jövő héten ká­lisót, szuperfoszfátot és kevés pétisót szórunk 60 hold sző­lőnkre. A 60 holdból 18 hold- r.yi új telepítésű, erre a 18 holdra holdankint 5 mázsa orgaíoszfátot szórunk. Ebben a gazdasági évben összesen 18 vagon műtrágyát adunk a földnek, azaz holdankint — átlagban számítva — több iránt másfél mázsát. Ez nem­csak annyit jelent, hogy bő termést várhatunk, hanem nagy kedvezménnyel is együtt A koreai néphadsereg katonái segítik egy híd építését a Tetong folyón jár. Ha ugyanis például szu­perfoszfátból holdankint egy mázsánál többet szórunk, 50 százalékos vásárlási árkedvez­ményt kapunk. Mi 12 vagon szuperfoszfátot használunk fel idén, ebből hat vagon ingyen­ben van. Nyugodtan mondha­tom tehát: áld nem szór mű­trágyát, butaságot tesz.” ★ „Ebben a pillanatban kap­tam meg a nyomdából a ter­melőszövetkezetek életéről szóló brosúrasorozat első szá­mált — mondja Lencsés Gábor, a Ceglédi yárcsi Tanács v. b. titkára. — Ez a kis füzet a vá- | ros 11 termelőszövetkezetének § zárszámadási eredményeit is- | merteti, és remélem kedvet | teremt majd egyéni gazdáink 1 között a szövetkezeti gazdái- | kodásra. A füzetet ugyanis a | környék gazdái között osztjuk j majd ki. Ezenkívül még egy jó hírt | közölhetek: a mai vb-ülés két | új szakcsoport megalakítására | adott engedélyi 66 tag 1051 holdon és 9 tag 15 kát. holdon | alakít szőlő- és gyümölcster- I meló szakcsoportot.” | A Pest-Szolnok megyei Pincegazdaság inárcsi pincéjében ilyenkor is lázas munka folyik. Most éppen horseprő- préselésliez gurítják a hordót Huszonnégyezer fajta növény Tápiószelén AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB NÖVÉNYFAJTA-GYŰJTEMÉNYÉBEN Huszonnégyezer fajta nö­vény található az Országos Növényfajta Kísérleti Inté­zet tápiószelei gazdaságában. Megvan itt a Magyarorszá­gon honos vagy meghonosít­ható összes mezőgazdasági és a legtöbb kertgazdasági nö­vény. A dísznövények fájta- gyűjteményét most kezdik ki­építeni. Az intézet csaknem két­száz országgal áll rend­szeres kapcsolatban. Ta­valy négyezer fajta magot kaptak külföldről, s öt­ezer fajtát küldtek külön­böző országokba. A fajtaösszehasonlító kí­sérletek eredményeképpen rendszeresen sok, az eddig alkalmazottaknál jobb tulaj­donságokkal rendelkező nö­vényfajta kerül a mezőgazda- sági köztermesztésbe. Több állami gazdaságban például már termelik az Egyiptomból származó alexandriai herét, az ed­dig ismert legjobb egy­éves herefajtát. Ez az évente ötször-hatszor is kaszálható takarmány külö­nösen a rizs>-vetésforgóknál alkalmazható jól, s másfél- szer-kétszer annyit terem, mint az első éves vöröshere. Nemrégiben Dél-Afrikából érkezett repülőgépen szállít­mány az intézetbe; vattába | csomagolva húsz sztyeppefű- | tövet kaptak. Ez a Magyarországon ed- | dig egyáltalán nem is- | mert fűféle igen nagy tér- | mőképességű, jól tűri a | szárazságot | és — dél-afrikai származása 1 ellenére — a hideget is. A tő- | veket egyelőre üveghózban | ^Wiik, tavasszal kerülnek I szabadföldi ültetésre. A dél- s afrikai sztyeppéiű valőezí- l nűleg alkalmas lesz a száraz- | fekvésű hazai gyepek felújí- | tására. Kerekes Lajos pincemester a pince két dolgozójával csapo­lást végez Biztatóak a cipöellátás kilátásai aa ­Tíz és félmillió párnál több cipő a hazai vásárlóknak *— Növekszik az export is — Lesz elegendő gyermekcipő Mit várhat a lakosság a cipő­ipartól ebben az évben? — Erre a kérdésre kért válasz az MTI munkatársa a Könnyű­ipari Minisztérium illetékes igazgatóságán. Mint ismeretes,' sok cipő készül a helyi iparban és a szövetkezeteknél is, több­ségét azonban az állami nagy­ipar adja, s a számok alapján biztatóak a kilátások. Először is afelől nyugtatják Üzemi tanács választás a Szentendrei Cementipari Vállalatnál A Szentendrei Cementipari Vállalatnál megtartott üzemi tanácsválasztásról nyugodtan elmondhatjuk, hogy igen jól sikerült. Nem azért, mert a a szakszervezet által javasolt emberek többségével a dolgo­zók egyetértettek, hanem azért, mert igen alaposan — úgy is mondhatnánk, hogy igen harcosan — megvitatták a szóba kerülő jelölteket. A szakszervezet javaslatá­ban felvetődő hibákat a köz­ség korrigálta. Nem egyeztek bele abba. egyes üzemrészek ne legyenek megfelelően kép­viselve és megmondták a vé­leményüket arról, akit nem tartottak az üzemi tanácstag­ságra alkalmasnak. Azért vi­szont szinte egyöntetűen har­coltak. hogy olyan kiváló szak­ember, mint Kiing Ferenc gyártásvezető bekerüljön az üzemi tanácsba. A dolgozók aktivitását igen pozitívan kell értékelni, mert ez azt jelenti, hogy a cement­ipariak megértették az üzemi tanács jelentőségét, szerepét, azt magukénak tartják, nagy reményeket fűznek hozzá. Most már az üzemi tanácsom a sor. Ha lelkiismeretesen, harcosan fog hozzá felada­tainak elvégzéséhez, akkor nagyban elősegíti a Cement­ipari Vállalat fejlődését, a ma még meglevő hibák és hiányosságok megszüntetését. Szabó Béla meg a szülőket a cipőipari igazgatóság vezetői; hogy elegendő gyermekcipő lesz: a tavalyi négymillió pár helyett fél millió párral többet gyártanak. Elsősorban a legkeresettebb számok — a 23—26-os cipők — mennyiségét növelik. Az Ifjú­sági Cipőgyár és a Kecskeméti Cipőgyár az idén először készít a kicsik számára gyógy betétes cipőket. Ennek a sarkát is meghosszabbítják, hogy jobban tartsa a lábat. A gyógybetétes gyermekcipőkből az első ötven. ezret, még ebben a negyedév­ben az üzletekbe szállítják. Már megtalálhatók a cipő­boltokban a bordó vixes- bőrből készült iskolacipők, amelyeket, főleg a vidéki szülők kívánságára, bőr­talppal láttak el. így korcsolyacipőnek is megfe­lel. Ebből a tartós cipőből 120 000 párt gyártanak az idén. A nyárra úgynevezett szlipp eljárással — bevont talp. és sarokrésszel — csinálják a szí­A lottó hatodik hetének nyerőszámai: 51, 64, 67, 73, 87 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság február 7-én, pén­teken délelőtt Rákoskeresztúron az Uj Világ Filmszínházban kettős lottósorsolást rendezett. Először a hatodik heti nyerő­számok kihúzására került sor. Erre a hétre ismét növekedett a lottózók száma: 3 325 197 szelvényt küldtek be a fogadók, így egy-egy nyerőosztályra körülbelül 1 246 000 forint jut. Az öt nyerőszám a következő: 51, 64, 67, 73, 87. Ezután a januári tárgynyereménysorsolásra került sor. A húzáson az első hónap öt játékhete közül az első hét 2 191 921 szelvénye vett részt. Ezúttal összesen 382 értékes tárgynyere­mény talált gazdára. A tárgysonsolás nyereménylistáját az 5. oldalon közöljüji. nes szandálokat a kislányok* nak. A tervek szerint a gyárak 1958-ban 10 650 000 pár bőrcipőt adnak át a belke­reskedelemnek. Ez 426 000 párral több, mint a tavalyi mennyiség. Ezenkívül egymillió négyszázhuszonfhá- romezer pár vászon- és torna­cipő készül, s gyártanak hat­vanezer papucsot is. A papucs, készítés eddig a helyi ipar fel­adata volt, de most a gyárak is bekapcsolódnak, hogy a keres­letet kielégítsék. A nők kedvében járnak azzal is, hogy kívánságuk szerint, a divatnak megfe­lelően, 90 000—100 000 pár tüsarkú és körülbelül ugyanennyi trotőrsarkú körömcipőt is gyártanak. Újdonság lesz a krepptalp egyik változata; a színes, át­tetsző, formába öntött transz­parens gumitalpas női cipő. A Tisza Cipőgyárban megkezdik a pehelykönnyű, mikroporózus gumitalp alkalmazásának kí­sérleteit. Az új talp súlya fele lesz a réginek. Erre az évre a cipőipar ex- portúelaöatai is megnőttek. A tavalyi 800 000 párral szemben most kétmillió párnál is többet exportál­nak. A magyar rámánvarrott cipők felveszik a versenyt a csehszlo­vák és a német cipőkkel, eze­ket külföldön is-szívesen vise­lik. Az export növelését lehe­tővé teszik részben a belkeres­kedelem nagyobb raktárkész­letei, részben pedig azok az új gépek, amelyeket tavaly, éppen a kivitel fokozása érdekében, a külkereskedelem szerzett be az iparnak.

Next

/
Thumbnails
Contents