Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-05 / 30. szám

1958. FEBRÜÄR 5. SZERDA Pf,ST MEGYE &Cirlap Szerezzünk érvényt a párt szervezeti szabályzatának A ráckevei járás kommunis­tái is — a pártonkívüli dol­gozókkal együtt — a párt cél­kitűzéseiért dolgoznak. Ezt mutatja az is, hogy üzemeink az 1957. évi tervíeladataikat 100 százalékra teljesítették, a Csepel Autógyárban csakúgy, mint a Pest vidéki Gépgyár­ban. Ez az autógyári dolgo­zóknak 10 napi bérnek meg­felelő nyereségrészesedést is jelent; Mezőgazdasági üzemeinkben sikerrel teljesítettük az őszi betakarítási, szántás-vetési munkáikat. A párttagok pél­damutató munkája nyomán és a fáradtságot nem ismerő, türelmes, felvilágosító szó se­gítségével a párt tagjai kö­zelebb kerültek a pártomkívü- liekihez. Tökölön, Dömsödön, Áporkán például ha a párt­szervezet pártnapot, vagy egyéb politikai előadást ren­dez, azon a pártonkívüli mun­kások, dolgozó parasztok szí­vesen vesznek részt és egyre többen mondják el vélemé­nyüket a nemzetközi, vala­mint a belpolitikai kérdések­ről. Tapasztalják, hogy amit elmondanak, azt nemcsak meghallgatják, hanem a hibá­kat. ki is javítják. A bizalom, a helyes viszony azonban nem mindenütt fej­lődik egészségesen. Vannak pártszervezeteink, mint a délegylházi, a szigetbecsei, amelyekben nem szívesen és csalk ritkán hallgatják meg a dolgozók véleményét; Több szervezetünkben bukkannak elő ferde, szektás nézetek: a dolgozók véleményének lebe­csülése, az erő fitogtatása, a kommunista gőg, ami vissza- taszítólag hat az emberekre. A tagkönytiiosrtó taggyűlé­sek, az ott elhangzott beszá­molók, s a viták bizonyítot­ták: amíg a múlt év első fe­lében párttagságunk alig 50 százaléka végzett pártmunkát az alapszervezetében, a tag- könyvkiosztó taggyűlési be­számolók már arról adtak szá­mot, hogy pártszervezeteink zömében a párttagok 80 szá­zalékának konkrét megbízatá­sa van. Ez azt jelenti, hogy valamely társadalmi szervben politikai tevékenységet fejte­nek ki. Különböző tömegszer­vezetekben, a szakszerveze­tekben, a Hazafias Népfront helyi bizottságaiban, a föld­művesszövetkezeti mozgalom­ban, a most szerveződő gazda­körökben, a kulturális és sportmozgalomban végzik pártfeladatukat, mint pél­dául Dömsödön, Szigethalmon, Ráckevén és Kisfcunlacháeán. A tagkön yvkiosztó taggyű­lések előkészítése során ke­ményen harcoltunk azzal a helytelen nézettel szemben, hogy a Párt tagjának a pár- tonikívülmél több joga van. E taggyűléseket felhasználtuk arra, hogy megértessük a párt. tagjaival: nincs több joguk, de több a kötelességük: több áldozatot, fáradságot kell vállalnidk. Példásan kell dol- gozniok, feddhetetlenül él­niük, szerényen, érthetően megmagyarázniok, amit a tö­megek nem értenek, segíte­niük az emberekben felmerülő kételyek eloszlatását. Csakis az olyan párttagok szava meggyőző, akik egyen­rangú félként kezelik a pár- tonkívülieket, csak ők ér­hetik el, hogy a pártonkívü- liek velünk együtt küzdjenek a nehézségek legyűrésében. Sok élvtárs azonban nem tud­ja még megérteni az országos pártértekezletnek azt a hatá­rozott állásfoglalását, hogy — a párttisztségek kivételével — minden posztot pártankívüli te betölthet. Pedig ez a párt­álláspont a gyakorlatban is érvényesül. Járásunkban szép számmal vannak pártonkívüli vezetők, akik jól elvégzik munkájukat. A pártonkívüli vezetőkkel szemben még fel- felbukikanó bizalmatlanságot szét kell oszlatni. PártsrervezeteinJí nagy több­ségében jó a fegyelem. De varrnak elyan szervezeteink, amelyekben néha baj van a pártfegyelemmel; A pártta­gok nem járnak rendszeresen a párt rendezvényeire s nem tartják magukra kötelezőnek a párt határozatait, mint pél­dául a szigetszentmiklósi alap- szervezetben Kálmán Gyula elvtárs, aki az új tagköny­véhez többszöri felszólításra sem volt hajlandó fényképet adni; Előfordul fegyelemsértés a pártot érintő más kérdések­ben is. Dumaharaszti alap- szervezetünkben például ok­tóber hónapban a tagság 56 százaléka, decemberben 87,9 százaléka fizetett tagdíjat. Ma- kádi alapszervezetünkben 91,6 százalék, a dömsödi alapszer- vezetlben decemberben 97 szá­zalék fizetett tagdíjat. Döm­södön Császár János elvtárs, vagy a tököli pártszervezetben Szántó Imre; Bilisics Péter elvtársak is azok közé tartoz­nak, akik rendszertelenül fi­zetik tagsági díjukat. Párt- szervezeteink többsége azon­ban becsületesen eleget tesz a párt iránti kötelezettségének. Egyes szervezeteink, mint például a Dunaharaszti Víz­műépítő Vállalat, a Pest vidéki Gépgyár, Lórév, Áporka, Szi­gethalom, Szigetújfalu közsé­gek rendszeresen, 100 százalé­kosan teljesítik anyagi köte­lezettségüket a párttal szem­ben. Ahhoz, hogy a fegyelme­zetlenséget felszámolj ük, az alapszervezeti vezetőségeknek határozottan fel kell lépniök a fegyelemsértőikkel szemben.- </ 'M ''y ' f P ' V* • * ' í rí-':-:!­Először meggyőző szóval, s ha ez nem elég, akkor éljenek a szervezeti szabályzat adta esz­közökkel. Minden Párttagra kötele­zőek a párt határozatai, szer­vezeti szabályzata, amelynek betartása és betartatása a leg­főbb biztosíték az aktív párt­szervezeti élet kibontakoztatá­sára, a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat elmélyítésére. Juhász János, a ráckevei járási pártbizottság titkára Gyapjúhoz hasonló műszálból Dté&zJitrLek, készülnek blúzok a nyárra | a kajómmielleÁ 1 Harmincezer pulóvert és jelzik, hogy a gyapjút húsz! kardigánt gyárt havonta a zuglói Divat Kötöttárugyár. A tavaszra 45 féle modellt ter­veznek és ezekhez 18—20 féle színű fonalat használnak fel. A kardigánokat, a kötött kabá­tokat csavart és színesmintás kötésű pánttal díszítik, s új­szerű a rejtett gombolás. Gyár­tanak a nőknek csíkos kuli- kabátokat, jersey blúzokat, a férfiaknak pedig mellényeket és sportpulóvereket is. A vásárlók közül bizonyára kevesen figyelték meg azt a kis cédulát, amelyet újabban a pulóvereken találnak. Ezek százalékban perionnal kever-1 ték. A szintetikus műszállal | tartósabbá teszik a kötötthol-1 mikat, ára viszont azonos. | Ugyanannyi pénzért tehátj jobbminőségű árut kapnak a| vásárlók. Ezt ugyanúgy kellf kezelni, mosni, szárítani, mint- \ ha tiszta gyapjú lenne. A nyárra más polyamid-féle- 1 ségből, orlonból, bártanból és I pardonból is kötnek majd f blúzokat. Ezek a műszálak a f gyapjúhoz hasonlítanak, köny- | nyen moshatók, tartósak és 1 viseletűk kellemes. Gyomnövény-térkép a kultúrnövények termesztésének szolgálatában Érdekes növényföldrajzi térképek készülnek a Botanikai Kutató Intézetben Üzembe helyezték a skavmai erőművet \ A Magyar Tudományos Aka­démia irányításával most ké­szül az első átfogó hazai nö­vényföldrajzi térkép az ország természetes és kultúr-tájainak jellemző mmtaterületeiről. A munka egy részén az Akadé­mia vácrátóti Botanikai Ku­tató Intézetében dolgoznak; Dr. Kárpáti István botani­kus kutató csoportja az Duna ártér jellemző mintaterületei­nek, elsősorban az erdőknek növémyföldrajzi térképeit ké­szíti. Valamennyi tájegységen megvizsgálják a Duna men­ti erdők növénytársulásá­nak jellegét és ezek kap­csolatát a talajjal. A talaj-, a fa- és a gyökér­mintákat az intézet laborató­riumában részletesen megvizs­gálják. A kutató munka és a majd elkészülő térképek tudo­mányos jelentősége, hogy pon­tosan rögzíti az erdők jelen­legi összetételét, hiszen az a telepítések, és más körülmé­nyek következtében állandóan változik, A kutatócsoport tér­képező munkája során más érdekes tudományos eredmé­nyekre is bukkan. Itt állapították meg pél­dául az egyik, eddig a Földközi-tenger mellékéről idetelepítettnek vélt kőris­fajtáról, hogy laz Magyar- országon őshonos, s ezzel a felfedezéssel gyara­pították hazánk ismert flórá­ját. A térképező munka nagy segítséget nyújt az erdőműve­lésihez is, mert a természetes körülmények rekonstruálásá­ból következtetni lehet arra, hogy az egyes vidékeken, az adott viszonyok között milyen fafajták telepítése a legalkal­masabb. Helyszíni kutatómun­kájuk során a botanikusok sok szakmai tanácsot is adnak az erdészeknek. A növényföldrajzi térképek másik csoportja, amely dr. Új­városi Miklós és dr. Kárpáti István közös munkájával ké­szül, a szántóföldi gyomnövé­nyek elterjedési viszonyait rög. zíti. Mint a botanikusok meg­állapították, a talaj-, az éghajlati és az egyéb adott viszonyok pon­tosan meghatározzák, hogy egy bizonyos területen mi­lyen gyomnövények fejlőd­nek ki. így a gyomnövénytársulások alapján visszafelé is lehet kö­vetkeztetni ezekre az adatokra. A gyomnövény-térképről az eddig alkamazott módszerek­nél egyszerűbben meg lehet majd állapítani egy-egy táj­egység talajának, éghajlata- f | nak stb. jellemvonásait, svég-f| ső soron azt is. hogy milyen 1J kultúrnövény termesztésére a I ! legalkalmasabb. A térkép első | j része váchartyáni adatok alap- I jan mar elkészült, a továbbiak- | kísérlcti telepén készülllek a kis ban az ország különböző táj-1 hajómodellek. Rövidesen a bol- egységem végeznek majd vizs- | tofehan is kaphatók gálátokat. \ (Szurok János felvétele) aillHMIMIIIIHIIIIimHIIIIinilllUfiHnillllttlttlIIIIIIIIIIMMHHint! Nyilvános vitára bocsátották a szakszervezetek alapszabálytervezetét A Szakszervezetek Országos Tanácsa XIII. teljes ülésének határozata értelmében nyilvá­nos vitára bocsátotta a szak- szervezetek alapszabály-terve­zetét, valamint a szakszerve­zetek XIX. kongresszusa ha­tározati javaslatát. E doku­mentumok teljes terjedelem­ben megjelentek a Népszavá­ban. Mód és lehetőség ez ar­ra, hogy a szervezett dolgozók észrevételeikkel, véleményük­kel járuljanak hozzá a szak- szervezetek tevékenységét meghatározó fontos dokumen­tumok kialakításához. A határozati javaslat ál­lást foglal a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány politikája mellett, s hangsúlyozza a szakszervezetek felelőssé­gét a munkáshatalom megszilárdításáért, a gaz­dasági élet helyreállítá­sáért, a dolgozók életszín­vonalának alakulásáért. Részletezi a szakszervezetek feladatait a termelő erők fej­lesztésében, a termelés gazda­ságosságának növelésében, a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javításában, kul­turális színvonalának emelé­sében. Megszabja azokat az eszközöket és módszereket, amelyek segítségével a szak- szervezeti funkcionáriusok és aktivisták eleget tehetnek kö­telességeiknek, megnöveke­dett feladataiknak. Az alapszabály-tervezet az eddiginél tömörebben és világosabban határozza meg a szakszervezetek he­lyét, szerepét a népi de­mokráciában. Leszögezi, hogy a szakszerve­zetek „a Hazafias Népfront keretében tevékenyen részt vesznpk. az áUqmtyfgtlpú szer­vek megválasztásában, a népi hatáföm megerősítésének mun­kájában”. A szakszervezeti tag jogain és kötelességein kí­vül ismerteti a tagsággal járó előnyöket is. Erőteljesen hang­súlyozza a szakszervezeti de­mokrácia követelményeit, a tagság aktív részvételét a vezetésben, saját ügyeinek in­tézésében. Igen nagy teret szentel az üzemi, vállalati alapszervezeteknek, ezzel is kifejezve jelentőségüket, mun­kájuk fontosságát. Nem tesz megkötéseket az alapszerveze­tek vezetőségi tagjainak lét­számát illetően. Ebben a kér­désben a döntés joga a tag­gyűlést illeti meg. Részletesen meghatározza a szakszervezeti csopor­tok feladatait is és ismét felújítja a hagyományos bizalmi testületet, mint a szakszervezeti bizottság tanácsadó szervét, ezzel is jelezve, milyen fontos sze­rep hárul a bizalmiakra, Az alapszabály-tervezet tar­talmazza a munkás demokrá­cia új szerveit és fórumait, a termelési tanácskozásokat és az üzemi tanácsokat, s a szak- szervezeti szervek kötelessé­gévé teszi, hogy 1 1 rendszeresei» foglalkozzanak az üzemi de­mokrácia fejlesztésével. A je­lenleg érvényben levő alap­szabályokban hiányzik a szak­maközi bizottságok munkájá­nak a szabályozása. Az új alapszabály a szakszervezetek munkájának összehangolására intézkedik a városokban, a já­rásokban, a szakmaközi bi­zottságok létrehozásánál. Ugyancsak előírja, hogy az iparági szakszervezete­ken belül az egyes szak­mák sajátos érdekeinek védelmére szakosztályokat kell létrehozni. Az új alapszabály — bár alapelveiben a jelenlegire épül — sok lényeges részkér­désben változik. A változá­sok mind azt a célt szolgálják, hogy a szakszervezetek még eredményesebben láthassák él nagy feladataikat. Magánkereskedők csak halászati termelőszövetkezetektől vásárolhatnak halat Három új típusú táskarádió, hallás javító készülék a Telefongyár idei fejlesztési tervében A napokban adták át rendeltetésének a szovjet műszaki segítséggel és főleg szovjet berendezésekkel felszerelt mo­dem skavinai (Lengyelország) erőművet, amelynek előre­láthatólag 1960-ban történő befejezése után 500 megawatt teljesítménye lesz ! A Telefongyár konstruk- I tőrjeire, tervezőire eddig két- ! három fejlesztési téma jutott, s | így nem tudtak mindegyikkel ! kielégítően foglalkozni. Ezért | hosszabb idő telt el, amíg az | üzem egy új gyártmánya a ! piacra került. Az idén sóikkal | körültekintőbben, gondosab- | ban állították össze gyárt- ! mámyfejlesztési tervüket, 1 amelyben mindössze tíz új | típusú készülék kialakítása ! szerepel. Többek között el- ! készítik a hallásjavító készü­ljék mintapéldányát, amely a |*jelenleg belföldön használatos |<csöves készülékeknél lényege- | sen kisebb lesz. Az új gyártmányok közül különösen nagy érdeklődésre tarthatnak számot az új típusú táskarádiók. Az egyik há- romihullámsávos, nyomógom­bos, a jelenleginél jobb, s a kivitele is szebb. A másik új típus az ultrarövid hullám­sávval ellátott készülék, a harmadik pedig a tranziszto­ros telepes táskarádió. Ennek a laboratóriumi példánya már elkészült. Az idén a minta­darab kialakítására, s a gyártás előkészítésére kerül sor. Az új készülékek gyártá­sát a jövő évben kezdi meg az üzem. Több. Ízben előfordult, hogy magánkiskereskedők központi árualapból származó halat hoz­tak forgalomba, s kihasználva az esetleges áruhiányt, a fo­gyasztóközönséget megkárosí­tották. A kereskedelmi fel­ügyeleti főosztály ezért megtil­totta, hogy magánkereskedők a központi árualapból — álla­mi vállalatoktól, gazdaságok­tól — szerezzenek be halat. Az iparigazolvánnyal ren­delkező magánhalkereskedők csak az úgynevezett helyi áru­alapból, a halászati termelő- szövetkezetektől és haltenyész­téssel foglalkozó tsz-ektől vá­sárolhatnak. A halászati termelőszövet­kezetek ugyancsak saját fogá- sú halat hozhatnak forgalom­ba. Továbbeladásra nem vásá­rolhatnak. A tanácsok és a kereskedelmi felügyelőségek az utasítás megtartását a jö­vőben szigorúan ellenőrzik. Expedíció indul a „titokzatos vidék" felkutatására A közeljövőben régészeti expedíció indul az Arab-félsziget eddig ismeretlen úgynevezett „titokzatos vidékének” felkutatá­sára. A félsziget délkeleti részén levő sivatagi területen ásatá­sokat végeznek majd, mert a hagyományok szerint ott vastag homokréteg alatt az izlám előtti időkből való városok és te­metők romjai találhatók. Ez az első külföldi expedíció, amely Muszkát és Oman szultánjától engedélyt kapott a rejtélyes vidék felkutatására; A feltevések szerint mintegy 250 kilométerre Muszkattól északra vannak Ubara, a legendáshírű város romjai;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents