Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-05 / 30. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! kz/C irta p \' * Fotonrakétaval a kozmoszba (5, oldalon) I MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1958. FEBRUÁR 5. SZERDA BÉKÉT A VILÁGNAK! ■„Minden jó magvat a béke kint a földre“ — írta már két­ezer évvel ezelőtt békedalában a görög költő. Az emberiség békevágya azonban mindig el­bukott, mert az igazság mel­lett nem volt bot, az óhaj nem társult erővel, amely lefog­hatta volna a háborús gyújto­gatok kezét. Üj, reményteljes vonása korunknak, hogy a békének olyan erős barátja van, mint a Szovjetunió. A háborús szándék megtörik a szocialista világtábor el­szántságán és a béke hívei­nek szervezett csapata orszá­gokkal, népekkel, új töme­gekkel gyarapodik napról nap­ra. Ebben a fejlődésben je­lentős előrelépés a világ 9000 tudósának drámai hangú bé- kefclhívása, akik a hideghá­ború akadályai ellenére egye­sültek a háborús katasztrófa elhárítására. Ezerhétszáz ame­rikai tudós nem habozott ne­vét a szovjet tudósok neve mellé róni! A tudomány, a szellem népszavazása ez a béke mellett. „A XX. század emberének nagyszerű hatalma ne szol­gáljon többé az őslények agyá­val rendelkező tábornokok és a középkori inkvizitorok szí­vével rendelkező miniszterek összeesküvésének*’ — írja fel­hívásukról egy francia lap. A 9000 tudós fellépésének súlyát a tudomány megnövekedett szerepe húzza alá. Egy nem­rég megtartott békemozgal­mi gyűlésünkön az előadó arról beszélt, hogy a II. vi­lágháborúban a részvevő nem- Zetek 93 millió embert tartot­tak fegyverben, a termelésből körülbelül 900 000 millió mun­kaóra esett ki. Még közepe­sen gépesített gyártás esetén is 900 millió gépkocsit le­hetett volna ezzel a munka- mennyiséggel előállítani! Egy hidrogénbomba hatása száz­ezerszer nagyobb; mint a múlt világháború legnagyobb méretű, 10 tonnás bombájának pusztítóereje. Olyan mennyi­ségű uránérc van a Földön, hogy talán ezer évig is képes fedezni az emberiség energia- szükségletét, pótolva a sze­net, olajat és a többi, mai energiaforrásokat. Az atom­energia tehát nemcsak az energiakérdést, hanem az anyagkérdést is megoldja. Ami pedig az emberi munkát il­leti, küszöbön áll az egyes munkafolyamatok teljes au­tomatizálása. Az új elektro­nikus gépek megvalósítása mentesítené az embert a munkától és az ember csak a gépek tervezőjévé, működé­sük szabályozójává válna. Olyan válaszút előtt állunk tehát, ahol a béke. a bőség, a jólét, egészség felé nyit kaput, a háború a teljes pusztulást hozná. A harc még csak most bontakozik ki. Egyre több a józan hang. Az ENSZ-közgyű- lés jelenlegi elnöke javasolta nemrég, hogy tudósok, diplo­maták tartsanak megbeszélést a világűr-korszak problémái­nak békés rendezésére. Eb­ben a helyzetben óriási jelen­tőségű az a diplomáciai offen- ziva, amelyet a Szovjetunió folytat. De a béke ügye, saj­nos, nem mindenütt magától értetődik. Dulles a hideghá­ború megszállottjaként utaz­gat Párizstól Bagdadig, hogy a Bulganyin-levelek hatását ellensúlyozza, az imperialista front lazulását megakadályoz­za. Míg most elküldött har­madik levelében a szovjet mi­niszterelnök meleg szavakkal említi meg a tudósok béke­kiáltványát, addig az amerikai szenátus hadikészenléti albi­zottsága programot fogadott el az Egyesült Államok tu­dományos életének további militarizálásáról. A nagy párbeszéd legfris­sebb eseménye — Bulganyin elvtárs új levele — olyan pil­lanatban érkezett, amikor a csúcsértekezlet szükségességé­nek gondolata egyre újabb tömegeket hódít meg, ' s egy­re nehezebb kitérni a köz­vélemény nyomása alól. Két lényeges kérdésben, a ta­lálkozó előkészítése és a na­pirend kérdésében a levél tiszta helyzetet teremt. A mi népünk, amelyet az el­lenforradalom idején megérin­tett a III. világháború, a pusz­tulás szele, a békepolitika, a jólét, a szocializmus útján akar járni, a Szovjetunió olda­lán áll. Ezt fejezte ki a moszk­vai békenyilatkozat aláírásá­val kormányunk, ezt fejezi ki dolgozó népünk egész termelő­alkotó munkájával. Kádár elvtárs az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán a magyar közvélemény teljes egyetérté­sével követelhette: „Békét a világnak!’* — és mondhatta el, hogy a magyar nép külpoliti­kája alapvető elveinek meg­felelően támogatja a szovjet kormány békejavaslatait. Szétszedhető „vikend" garázs A képen látható szétszedhe­tő autógarázs mintapéldányát a tavalyi ipari vásáron mutat­ták be először. Az ötletes konstrukció nagy feltűnést keltett autóskörökben, hiszen Magyarországon ez az első ilyenirányú kísérlet. A szét­szedhető és könnyen szállítha­tó vikendgarázs hullámosított alumíniumlemezből készül. Négy, egyenként 104 centimé­teres tagból áll. összerakása, illetve szétszedése nem kíván különösenbb szakképzettséget. Bárhol felállítható. Az ötletes kis garázs eladási ára körülbelül 9 ezer forint lesz. A Váci Híradástechnikai Vállalat gyártja. Nagy kedvezményeket kapnak a termelőszövetkezetek közös állatállományuk kialakítására Hegyek a Déli-sarkvidéken A brit déli-sarki expedíció jelentette, hogy a Déli-sark környékén az 500—600 méter vastag jégréteg alatt hegysé­geket fedezett fel. Magát a Déli-sarkot több mint 2000 méter vastagságú jégréteg borítja. A déli-sarki expedíció lon­doni központja közzétette a dr. Vivian Fuchsrot február 1-i keltezéssel érkezett első jelentést, amely a sarkvidék geológiai szerkezetével foglal­kozik. A távirati jelentés elmondja azt is, hogy Geoffroy Pratt, az expedíciónak nemrégen szén- monoxid-mérgezésben megbe­tegedett tagja már meggyó­Horváth Imre külügymi­niszter élhunyta alkalmából a budapesti diplomáciai testület vezetői február 4-én, kedden látogatást tettek a Külügymi­nisztériumban; Hao De-cin, a Kínai Nép- köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a diplomáciai testület doyenje Az ellenforradalom a terme- lőszöveűkezetekben a legna­gyobb károkat az állatállo­mányban okozta és ezt a pusztítást az elmúlt évben sem sikerült teljes mértékben hely­rehozni. Még mindig sok ter­melőszövetkezetben nem kielé­gítő a közös állattenyésztés, különösen áll ez a szarvasmar­ha- és a baromfiállományra. A termelőszövetkezetek kö­zös szarvasmarhaállományá- nak fejlesztése érdekében a meglevő állomány szaporula­tán és a termelőszövetkezetek mély együttérzéséről biztosí­totta a Külügyminisztérium vezetőit. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Külügyminisztérium nevében Sík Endre, a külügyminiszter első helyettese mondott kö­szönetét a részvétnyilvánítá­sért; saját erőből történő vásárlá­sain kívül 1958-ban a Tenyészállat- forgalmi Gazdasági Iro­da útján igen kedvezmé­nyes feltételek mellett 11000 tenyészmarhát vá­sárolhatnak a szövetkeze­tek. A kedvezmény értéke függ az elért termelési szinttől is. Például, ha az illető termelő- szövetkezetben az egy tehénre jutó évi tejhozam eléri a 2500 kilogramm átlagot, akkor a vásárlástól számított egy év múlva a termelőszövetkezet 15 százalékos hitel-elengedést kap. Abban az esetben, ha saját erőből vásárolta az ál­latokat, az elengedett össze­get egyéb hiteléből írják jó­vá. Magasabb termelési szinx elérésével növekszik a ked­vezmény is. Az állami, a kísérleti, a tan- és a célgazdaságok ezer jó minőségű tenyész-szarvasmar- hát bocsátanak a termelőszö­vetkezeti gazdaságok rendel­kezésére. Ezenkívül részben szerződéssel lekötött üszőkből, részben szabadpiaci felvásár­lásokból 5000 tenyészmarhát vásárolhatnak. Ezeknél a vá­sárlásoknál a termelőszövetke­zetek a szabadpiaci és az ál­lami, illetve szerződött ár közötti különbséget vissza nem térítendő hozzájárulás­ként megkapják. A közös szarvasmarhaállo- mány fejlesztését mozdítja elő az a lehetőség is, hogy a termelőszövetkezetek 1958-ban kedvezményes feltételek mellett 10 000 vemhes és tenyészérett üszőre te­nyésztési, továbbá mint­egy 5000 szarvasmarhára hizlalási szerződést köt­hetnek. A közös sertésállomány fej­lesztése érdekében azok a termelőszövetkezeteik, amelyek megfelelő elhelyezési, takar­mányozási és tenyésztési fel­tételekkel rendelkeznek, 4000 jó minőségű kocasüldőt sze­rezhetnek be kedvezményes feltételekkel a Tenyészállat- forgalmi Gazdasági Irodá­tól. A gyengébb termelőszö­vetkezeteknek főleg áruterme­lésre mintegy hatezer koca­süldőről gondoskodnak. A kedvezmény itt is az elért termelési szintek arányában növekszik. A sertésállomány minősé­gének javítására a Te- íiyészállatforgalmi Gazda­sági Iroda 500 tenyészkant is juttat a termelőszövet­kezeteknek. A juhállomány fejlesztésé­re a közös gazdaságok ebben az évben kedvezményes tör­lesztési feltételek mellett 30 000 nőstény juhot vásárol­hatnak, az állami gazdaságok pedig a gyapjútermelés foko­zására 1000 kiváló gyapjúter­melésű, törzskönyvezett anya­juhot és 500 kost adnak el a termelőszövetkezeteknek. A szövetkezetek 'mintegy 10 000 ürü hizlalására is kedvezmé­nyes szerződést köthetnek. A közös baromfitartás fej­lesztése és a meglevő baromfi- fárőhelye-k kihasználása vé­gett lehetőséget biztosítanak arra, hogy 1958-ban 100 000 sütni és rántani való csir­ke, 20 000 liba, 50 000 ka­csa és 30 000 pulyka fel­Hol lehet szerződni a jövőben gépi munkára? A. földművesszövetkezetek veszik át a gépállomási szerző déskötéseket gyűlt. Horváth Imre elvtárs temetése A Horváth Imre elvtárs temetésének megrendezésére ala­kult párt- és kormánybizottság közli: Horváth Imre elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, külügyminisztert, a kommunista mozgalom régi harcosát február 6-án délelőtt 9 órától fél 12 óráig a Nemzeti Galéria (volt Munkásmozgalmi Intézet) csarnokában ravatalozzák fel (Kossuth Lajos tér 12.). Temetése ugyanaz nap délután léi 2 órakor lesz a Kere­pesi temetőben a Kossuth Mauzóleum előtti díszsírhelyen. (MTI) ____________ I A diplomáciai testület részvétlátogatása a Külügyminisztériumban 1950-ig sokkal szorosabb kapcsolatuk volt a földműves- szövetkezeteknek a falvak dol­gozó parasztságával, mint az utóbbi esztendőkben. (Néhány éve jóformán csak a boltok tartoztak a földművesszövetke­zetek hatáskörébe; Az MSZMP politikája jelentős változást hozott ezen a terüle­ten is. Ismét a szövetkezetek hatáskörébe tartozik a felvá­sárlás, a szerződéskötés külön­féle növényféleségekre, s hoz­zájuk tartoznak rövidesen az egyéni gazdáknak a gépállo­mással történő szerződéskötései is, A termelőszövetkezetekkel és tszcsk-kel továbbra is a gépál­lomás köti a szerződést. Bizto­sítja számukra a megfelelő traktorokat, cséplőgépeket, kü­lönböző erőgépeket. Az ezen felül meglevő különféle gépe­ket kihelyezi a földművesszö- vetkezetekhez. A traktorosokat a gépállomás dolgozói közül a termelőszövetkezetek választ­hatják ki, s jogukban áll visz- szaküldeni a traktorost, ha nem végez megfelelő munkát. A földművesszövetkezetek kötik viszont a szerződéseket a különböző szakcsoportokkal, termelői társulásokkal, gépi társulásokkal és egyéni gaz­dákkal. A leszerződött munkát a földművesszövetkezet irányí­tásával a gépállomás kihelye­zett traktorosai, dolgozói vég zik. Néhány hét múlva megjön­nek a jó idők, kezdődhet a me­zőgazdasági munka, addigra meg kell kötni a szerződéseket. Azért is fontos ez, mert így munka közben a traktorosok be tudják majd tartani az idő- i sorrendet és figyelemmel le­hetnek a gazdaságosságra is. A szerződéskötésekhez a földmű­vesszövetkezetek segítségül hívhatják a termelési bizottsá­gok, tanácsi állandó bizottsá­gok tagjait, a tanyai boltoso­kat, postásokat, stb. Ezek a megkötött szerződések után ju. talékot kapnak. A traktorosok által kötött szerződések után szintén jutalékot kell adni. A földművesszövetkezetek és •gépállomások ilyen irányú együttműködése mindkét félre előnyös. A földművesszövetke­zeteknek a lakossággal való kapcsolata sokoldalúbbá válik ezáltal. A gépállomásoknak pe­dig azért, mert hiszen saját ap­parátusukkal nem tudják át­fogni a megye egész földmű­velő lakosságát. A két szerv együttes erővel még jobban el tudja terjeszteni, meg tudja szerettetni a gépi munkát, ezen keresztül pedig jelentősen nö­velhetjük a mezőgazdasági ter­méshozamokat. — Sz. e. — nevelésére köthessenek szerződést. A baromfi törzsállomány fej* lesztésére 370 000 naposcsibét egyenként 2 forintos és 12 000 tenyészibaromfit, egyenként 25 forintos ártámogatással jut­tatnak a termelőszövetkezetek- nek. Az állami gazdaságok pedig darabonként 4 forintos ártámogatással 20 000 jó mi­nőségű, előnevelt jérce-csir- két bocsátanak a termelőszö­vetkezetek rendelkezésére. Nem történt semmi“ áront az interur- - bán telefon be- ! csengetését. 1 Várom, ég aggő- | dóm: ha be is, jön | időben Szentendre, 1 akad-e valami a hor- 1 gomra, valami hír, | valami esemény, amit | a holnapi lapban ol- | vasóink elé tálalha- | tok, illő formába ká­li nyarítva és valami I „szín”-nel nyaikon- I öntve? | És íme, ahogy je­! lentkezik a „köz- | pont”, és bejelenti: 1 „Jön Szentendre” — | valóra válnak aggó- 1 dalmaim: a v. b. tit- I kára már nincsen 1 benn (öt óra jóval el- I múlt). Az ismeretlen | leányhang a drót túl- | só végén azt is tudo- | másomra hozza: „Va- ! lószínűleg az elnök 1 elvtárs is eltávozott | már.” | Szerencsémre té­I ved. I Tibet Ferenc benn | van, sőt, a telefon I gyenge mikrofonja ' jónéhány hangot is ideszállít a szobájá­ból. Minden bizony­nyal értekezik. — Van-e valami érdekes újság Szent­endrén? — kérdem és a telefonkagylót gyúrikodva várom a választ. — Semmi! — mond­ja ö. — Nem történt semmi érdekes. Min­den megy a maga út­ján, de nem történt különösebb. Valalki beszél mel­lette, ő beleszól a kagylóba: — Egy pillanat! Várók. Mikor ismét meg­szólal, már vidá­mabb a hangja: — Érdekes lesz a kéziszerszámgyár­ban az üzemi tanács megválasztása... Hogy mikor?... Holnap­után lesz a nagy nap... — És másvalami? — Semmi.., Azaz­hogy mégis,,. Ma küldtük el a meghí­vókat az állandó bi­zottsági elnökök pén­teki munkaértekez­letére. Ez is érdekes lesz! A tanácstör­vényt ugyanis csak hézagosán ismerik a tanácstagok, meg kell velük alaposan is­mertetni, hogy é}ni tudjanak jogaikkal. Ezt a munkaértekez­letet egyébként a január 24-i tanács­ülésen határoztuk el. Egyúttal megbeszél­jük az állandó bi­zottságok elnökeivel az 1958-as terveket és azt, hogyan tud­juk erősítem a ta­nács tömegszerveze- ti jellegét, és me­lyek e téren az ál­landó bizottságok feladatai... — Köszönöm. Más valami? — Most már iga­zán semmi , . . Egy pillanat... Valaki megint meg­szólal a szentendrei elnöki szobában, az­után ismét Tibel elv­társ hangját hallom: — Most mondja a sütőipari vállalat igazgatója, hogy ma érkezett még hoz­zájuk egy 25 000 fo­rint értékű dagasztó­gép. A gépet Po- mázon állítják majd munkába, és segít­ségével nemcsak az emberi munkát te­szik könnyebbé, ha­nem korábban, jobb kenyeret adhatnak a fogyasztóknak. Hosszúra nyúlt a beszélgetés, bizonyá­ra jónéhányan tü­relmetlenül várnak a vonalra, az értekez­letet sem szabad so­ká fenntartanom, így hát csak eny- nyit tudtunk meg, és adhatunk közzé ar­ról, ami Szentend­rén történt — annak ellenére, hogy vol­taképpen „nem tör­tént semmi”. — ami —

Next

/
Thumbnails
Contents