Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-28 / 50. szám
rtsT MEGY ü/íh-laf) 1958. FEBRUÁR 28. PÉNTEK Nyolc új fotoklub A Magyar Fotóművészek Szövetsége nemrég kezdte meig a fotoklubok szervezését, hogy az elszórtan működő üzemi fotókörök központi művészeti irányítást, szakmai segítséget kapjanak. Ebben az évben az ország nyolc városában alakult már fotoklub. A győri klub a győri hetek idején máris rendez kiállítást. A többi városban, így Szegeden, Cegléden, Kecskeméten, Pécsett, Szombathelyen, Nagykanizsán és Kaposvárott, szintén megindult az élet a fotoklubokban. A szövetség kiváló fotóművészeket bíz meg előadások tartásával. Márciusban például Szegeden és Miskolcon Vadas Ernő, a szövetség elnöke, Győrött Sándor Zsuzsa, Cegléden Járai Rudolf, Szombathelyen dr. Király Zoltán, Pécsett Pedig Kálmán Kata tart előadást. Egy elhibázott könyv margójára ■CjfiiLm, Színház, Dróttá tóm Oltóanyag az ázsiai nátha ellen A berlini Robert Koch intézetben olyan oltóanyagot kísérleteztek ki az ázsiai nátha ellen, amely sokszorta hatékonyabb, mint az eddig ismert szerek. A több heti immunitást adó gyógyszer alumínium- oxid kristályokra telepített élő vírusokból áll. Az eleven radarkészíilék Ismeretes, hogy a denevérek hallás útján tájékozódnak és 20 méter távolságból észreveszik a tárgyakat. A kibocsátott és visszavert ultrahangok következtében jól tájékozódik repülés közben a guachero nevű dél-amerikai madár is. A hang útján történő helymeghatározás azonban, mint ahogy kiderült, az állatok világában nem a „legnagyobb teljesítmény”, találkozunk ennél „korszerűbb” eszközökkel is. Nemrég mégállapították, hogy a víztároló iszapjában élő mormirus nevű nyugat-afrikai halnak olyan szervei vannak, amelyek elektromágneses impulzusok leadására és vételére szolgálnak. A mormirus e természetes „radar-berendezés” segítségével a fény számára áthatolhatatlan iszapban nagyszerűen „lát”, s ez lehetővé teszi, hogy a veszélyes találkozásokat elkerülje. I ZGATOTTAN, nagy érdeklődéssel veszi kézbe az ember Dallos Sándor: A nap szerelmese című könyvét. Hiszen nem kisebb alakról, mint a legnagyobb magyar festőről. Munkácsy Mihály- ról szól a könyv. A várakozás tehát nagy. De a könyvet végigolvasva, az ember csalódást érez. Csalódást, mert alig tudott meg valamit, s amit megtudott, az is inkább írói fantázia, mint a festőzseni életéhez kapcsolódó valóság. A szerző úgy jelöli művét, hogy szimfónia Munkácsy Mihály életére. Három alaptételre kívánta felépíteni: a festő szerelmi élete, betegsé- ge-vívódása és művészetének beérése. Elöljáróban meg kell mondani, hogy az alaptételek aránya eltorzult, a szerelmi élet az, amely igen egészségtelen túlsúlyba került, s a legkisebb súlyt éppen az nyomja a latban, ami a legfontosabb lenne: a művésszé válás, a művésszé érés. A majdnem G00 oldalas könyv bő és részletes leírásokat taralmaz a festő szerelmi életéről, a szerelmi élet okozta viharokról, de ugyanakkor alig találni még csak utalást is arra. hogyan és nM formálta hatalmas alkotóvá Munkácsyt. Az író ugyan igyekszaik ezt bizonygatni, de: hamisan! A szerelmi életet tünteti úgy fel, mint alapvető okot, mint a festőben szunnyadó zseni lángralobbantóját. Igaz. a szerelmi élet, az érzelmek. egyetlen embernél sem játszanak csekély szerepet. Fokozottan áll ez művészemberre. De alapvető, emfoerformáló, művésszé érlelő, edző erő nem lehet. Az író azonban ezt igyekszik bizonygatni, s ez az igyekezet sodorja arra az útra, hogy a könyv lapjainak döntő többségét a szerelmi élet részletezése foglalja el. De aránytalanná, s zilálttá teszi a művet az is, hogy gyengén megírt, művészileg alacsony színvonalon megoldott részek váltogatják egymást jól eltalált, művészileg hiteles részletekkel, s így nem sikerült a könyvnek egységes arculatot adni. A Z ARÁNYTALANSÁGOKHOZ tartozik az is, hogy az ember nagyon sokat, tud meg a szeretkező férfiról,- a nővágyó, a szerelmeket hajszoló hímről, s nagyon keveset az emberről, akinek csak egyik alkotóeleme a férfi, s még kevesebbet a művészemberről, holott Munkácsy mindenekelőtt művész volt, s művészete érdekében a legnagyobb szerelmet is hajlandó lett volna eldobni. A szerelmeken való csüngés tehát önmagában is hamis, de még inkább hamissá válik, amikor az író úgy mutatja be Munkácsyt, mint aki minden útjába kerülő asszonyt addig kerülgetett, míg le nem vette a lábáról. Igaz, hogy ez — az író szerint — nem volt nehéz, mert mindenki (!) első pillanatra beleszeretett a daliás festőjelöltbe. Az író Munkácsy ifjúkorát választotta megírandó tárnaként, nyilván azért, hogy elkapja. s az olvasó elé tárhassa a művésszé érés izgalmas, szent pillanatait. Kétségtelen. hogy ez a legnehezebb feladatok egyike. Sajnos, elgondolást nem is sikerült megvalósítania. Túl sokat markolt az író, túl sokat akart adni, de végül keveset ad | mert elveszik az apró részié- | tekben, nem tudja a festőzseni | igazi, egységes alakját elénk | varázsolni. Munkácsy alakja már csak | azért sem válhat hitelessé. | mert hiányzik a környezet- i rajz, hiányzik a háttér, ahon- | nan kiemelkedett A könyv | elején még igyekszik hátteret | festeni az író. de amikor a | festő Pestre, majd Bécsbe 1 kerül, ez az igyekezet elvész. | valahol a föld és a levegőten- | ger között lebeg a főhős alak- | ja, s éppen ezért nem válik | hitelessé. A könyv végére pe- § dig már csak az marad a kör- § nvezetből, a háttérből, hogv | Munkácsy unos-untalan érzé- | kenykediik asztalos inas volta | miatt, még akkor is, amikor | erre senki sem céloz. Éppen | ezért ez az érzékenység — | ami különben érthető volna | — Dallos ábrázolásában már- | már hisztériává válik. A FEKETE DOSSZIÉ Távvezérlésű játék villanyvonatokat, lánctalpas játékvontatókat hoz forgalomba az idén az Állami Pen z\ erő Az Állami Pénzverőben' új rendszerű, táwezérlésű játék villanyvasutak gyártását kezdték meg. A játék hű modellje a Boco-típusú villanyvonatoknak. A garnitúra villanymozdonyból, három pótkocsiból és 24 darab 30 centiméteres sínpályából álL A kapcsolótábla kezelésével a szerelvény előre és hátra vezérelhető, tetszés szerint szétkapcsolható. A játékvasutat szemaforok, őrházak és sorompók egészítik ki. A villanyvasúton kívül még egy új, mechanizált játék készül: a lánctalpas vontató. Előreláthatólag az év második felében hozzák forgalomba. A mintegy 20 centiméter hosszúságú ás 15 centiméter szélességű lánctalpas vontató száraz elemmel működik. A szerkezete igen ötletes, forgezsá- mollyal látják el és akadály esetén önműködően megfordul. A játékvontatót nagyobbrészt műanyagból készítik. Az Állami Pénzverő mechanizált játékainak választéka a lövőben tovább bővül majd, mert rövidesen mintegy hárommillió forint költséggel korszerű játékgyártó üzemrészt létesítenek. Rám ne mondja senki, hogy későn hozom ki a gépeket! ................................................................................................................................. p i HIHETETLEN Munkácsy § érzékenysége, de ezentúl | vívódása is. mert az író áb-1 rázolása szerint Munkácsy § túlontúl is biztos volt a ma- I ga zssniségében, hiszen már | pár rajz elkészítése után úgy | nyilatkozik az éppen „soron § levő“ szerelmesnek, hogy 1 lesz még ő világhírű! De ez | a magabiztosság végigkíséri | mindenütt, s éppen ezért meg- | alapozatlanok, hihetetlenek | kétségbeesései, gyötrelmei. Za- | varó az is és torzóvá teszi a | könyvet, hogy igen sok a mo- | dorosság a könyv stílusában, 1 olykor még a szerelem legfor- § róbb perceiben is. Olyan pa- | pírízű, kiagyalt szavak csúsz- f nek a szereplők szájára, hogy 1 az már bántó. Szerepel a könyvben több | érthetetlen, s az író által is | megmagyarázatlanul hagyott \ részlet. A „legnagyobb“ sze- f relemnek, Svennek az eltűné-1 se ilyen elsősorban, de lehet- | ne más példákat is felhozni. | Zavaróak a tárgyi tévedések | is, mint például az, hogy a | Tépéscsinálck keletkezését az § író előbbre teszi, mint a Sí- | ralomházét, holott az utóbbit | ,18ö9->ben.- míg- a Tépéscsiná-| lókát 1371-ben festette Mun- | kácsy. A szerző nem értékeli Mun- | kácsy egy-egy művét még | annyira sem, amennyire a re- | gény keretei lehetőséget ad- | nak erre. Éppen ezért- nem ér- § zékelhetó, hogy miért jelent | fejlődést egv-egy újabb alko- | tása az előzőekkel szemben, \ de nem érzékelhető az sem, | hogy miért nagyok, miért ér- | tek el világhírt ezek az alko- | tások. Dallos úgy tünteti fel Mun- | kácsyt, mint aki üstökösként | robbant ki kisszerű, elmara- | dőlt családjából, holott köz-1 tudomású. hogy a Lieb-család- | ban Munkácsy előtt már hosz- | szú emberöltőkön keresztül | volt egy-egy művészember. | Bántó és zavaró az is. hogy § igen sokszor variálja Dallas | Munkácsy ifjúkorában szer- | zett vérbaját, igyekezve ezzel | bizonygatni azt az annyiszor | megcáfolt elméletet, mely sze- | rint egy-egy ilyen betegség | döntő (!) a művésszé válás- | bar». A KORTÄRSAK is helyet 1 kapnak a könyv lapjain, | de itt is nagy az aránytalan- | ság. Munkácsy igen sokat | tanult Knaustól — koloriszti- | kus érzéket, a tónus megfelelő | használatát —, Courbettől — | realista látásmódot, hiszen | lenyűgöző hatással volt rá | a párizsi kiállítás kapujában | levő barakkban Courbet ké- | pernek megtekintése —, de | mindezt úgy értelmezni, | hogy nélkülük Munkácsy nem | lett volna azzá. akivé, hely- | télén. Munkácsy sokat ta-1 nult tőlük, de Munkácsy — | Munkácsy volt Knaus és | Courbet nélkül is, egyéni al- | feotó, aki a legnagyobb hatá- | sokat is a maga egyéni alka-1 tához formálta. összegezésül: dicsérendő | Dallos írói próbálkozása, a | nagy érdeklődésre számottar- | tó téma megérintése. A könyv | azonban aránytalanságaival, | | kidolgozatlan részleteivel tor- | : zóvá válik, nem tud méltó és | j maradandó emléket állítani | \ Munkácsynak \ Mészáros Ottó = Rövidesen bemutatásra kerül filmszínházainkban A fekete dosszié című francia—olasz film, Jean Marc Bory és Daniele Delorme főszereplésével ■iiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiii A KÖLTŐ t film elme után ábrándosul szemű, lobogó hajú költő jut az eszünkbe. De ennek a filmnek a főhőse egészen más. Beülünk a moziba és a vásznon megjelenik egy szőke, nyúlánk, félig kamasz, félig férfi: a költő. Legújabb versét szavalja a leoltok estjén és a gimnazista lányok rajongó szemmel lesik minden szavát. Hirtelen nyílik az ajtó és fegyveres járőrök lépnek a színházba: egy matróz, egy katona és egy fiatal lány. Az újonnan megalakult szovjet hatalmat védik. Itt találkozik először Taraszov, a költő és Olga, a forradalmárlány. Taraszov egyedül él édesanyjával egy szegényes kis szobában, ahonan a tanács elköltözteti őket slép, világos nagy lakásba. A matróz felismeri a költő tehetségét és Taraszov vállalja a május elsejei ünnepség szervezését. Hetekig ír és készül megfeszített akaraterővel a nagy napra. Olga mindig mellette áll, segíti, biztatja. Nem sokkal később az intervenciós csapatok megszállják a várost. A költőből forradalmár, majd vöröskatona lesz és városa felszabadítására nem a Pegazuson, hanem egy szilaj lovon érkezik meg. Visszaállítják a szovjet hatalmat, de Taraszov most sem pihen, ír, agitál és fáradhatatlanul dolgozik. A költők feladatát megfogalmazni még szóban is nehéz, hát még filmen. De ebben az esetben a próbálkozás sikerrel járt: a néző megérti a film szándékát. Az író a történetet sok kalandos epizóddal bővíti, csakhogy ezek a kalandok kissé erőltetettek és sokszor valószínűtlenek. A főhőst gyakran állítják elképzelhetetlen helyzet elé és az életét vagy furfanggal, vagy váratlan szerencsével tudja csal* megőrizni. A filmben a történelem legfontosabb, sorsdöntő napjairól kapunk hiteles képet. Az 1920- as évek szovjet társadalmának szembenálló rétegei harcolnak egymással. A kort a proletárok szemével látjuk: az alakoskodó gróf, a goromba háztulajdonosné és a fehér tisztigárda hadnagya mind a népi hatalom ellenségei, d• vannak olyanok is, akik csak a pénzüket és kényelmüket féltik, mint például a gyógyszerész felesége. Ezekben a társadalmi harcokban válik Taraszov tudatos költővé. De nemcsak mint költő, hanem mint ember i* figyelemre méltó. Gyengéd, jószívű, de ha szükség van rá, akkor kemény és hajlíthatat- lan. Vidám és mindig, minden helyzetben feltalálja magát. A film komoly mondanivalója, amellett izgalmas és érdekes. Bizonyára tetszeni fon a nézőknek. __________(m. e.) A z öntevékeny ének- és zenekarok vezetőinek vizsgáztatása Miniszteri rendelet írta elő. hogy az öntevékeny ének- és zenekarok hivatásos vezetőinek vizsgát kell tenniök a működési engedély megszerzéséhez. A rendelet megjelenése óta számos tanfolyamot rendeztek Budapesten és vidéken, amelyeken a vizsgára kötelezett karnagyok többsége részt vett. Eddig négyszázan tették le sikerrel a vizsgát és szerezték meg a működési engedélyt. Az öntevékeny énekés zenekarok vezetőinek vizsgáztatása az év közepére befejeződik. nuiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiititiiAntonio de Marti- nő professzor. a nagytekintélyű orvos, aki a múlt században a nápolyi klinikát vezette, hallgatóit egy eszméletlenül fekvő, súlyos beteg ágya köré gyűjtötte ősszé'. Miközben a tudós hosz- szú előadást tartott a betegség ismérveiről, lefolyásáról, a paciens hirtelen felnyitotta szemét, csodálkozva meredt az őt körülvevő fehér- köpenyes férfiakra és megkérdezte: — Kik ezek az idióták? — Mily szerencsés fordulat — kiáltott fel de Martino. — A beteg állapotában határozott javulás állott be! Már megismeri környezetét! * III. Musztafa kalifa udvarába egyszer híres perzsa orvos étkezett, hogy felajánlja szolgálatait az uralkodónak. De mielőtt alkalma nyílt volna a bemutatkozásra. érdeklődött az egyik udvari embernél, milyen ott az élet. — Nagyon egyszerű — szólt a magyarázat. — Valameny- nnien, a kalifa ís, és mi, az ő szolgái csak akkor eszünk, ha éhesek vagyunk és akkor is oly mértékletesen, hogy az étkezés után is marad még étvágyunk. — Ha ez a helyzet — felelt a perzsa —. akkor itt. nem sóik a keresnivalóm. És azon nyomban elindult egy másik uralkodó udvarába • •— Hány embert küldött művészetével a föld alá1 — kérdezte Nagy Frigyes egy alkalommal tréfásan az egyik híres orvostól: Az orvos nem jött zavarba. ~ Pontosan liá- romszázezerszer kevesebbet, mint felség a maga művészetével! — felelte A király értette a tréfát és jót nevetett a bátor válaszon. * Levret szülészorvost Versaillesbe hívták, hogy segítséget nyújtson a trónörökösnének a szülésnél. Amikor a trónörökösnek bemutatták, az leereszkedően így szólt: ‘— ön bizonyára nagyon boldog, Levret úr. hogy a trónörökösnének segítségére lehetett? Ez 7 ILMHIRADO ................................................... RÉ VÉSZ GYÖRGY Egyszer az életben címmel bűnügyi filmvígjáték elkészítését tervezi. A film egy kisfiú életének megmentéséről szól. A főszereplő tanár alakját Latabár Kálmán formálja meg, míg a női szerepet Ruttfcay Évának szánja a rendező. MÁRCIUS ID-EN forgató- csoport utazik Bulgáriába, hogy próbafelvételeket készítsen a Dunai hajós című bolgár—magyar koprodukciós film bolgár szereplőiről. MOSZKVÁBAN az Újságírók Központi Székházában bemutatták a Vihar születése című új, színes szovjet játékfilmet. OFFENBACH BAGATELL című operettjéből a moszkvai központi televíziós stúdióban televíziós filmet készítettek. FERNANDEL legújabb filmje az Esőköpenyes ember. PÁRIZSBAN az Action filmklubban a napokban bemutatták Máriássy Félix Egy pikoló világos című filmjét, A MÁSODIK NEGYED ÉVBEN nálunk is bemutatásra kerül az Apák és fiúk című olasz film, amelynek főszereplői Vittorio de Sica és Anto- nella Lualdi. NEMRÉG FEJEZTÉK BE Jugoszláviában az Egy év útja című jugoszláv—olasz cinemascope filmet Silvana Pan- paninivel a főszerepben. nagy hírnevet szerer önnek! — Ha már most nem volna nagy hírnevem — felelte a szülész —. akkor ma nem volnék ittl • Tristan Bernard egyszer meglátogatta egy sebész barátját, aki éppen egy véres, műtétet fejezett be. Miközben a sebész a szerszámait tisztogatta, a látogatójához fordult: — ön bizonyára mészárosnak tart engem.. * — Semmiesetre sem — felelte Tristan Bemard. — Sőt, ellenkezőleg, én alapvető különbséget látok a mészáros és a sebész között! — Mégpedig? — A mészáros előbb megöli áldozatát és csak aztán darabolja fel! P. E. ORVOSOK ÉS BETEGEK
