Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

1958. FEBRUÁR 25. KEDD ßtS7 MtG wCirlap Hűség és féltékenység Ismeretterjesztő előadás Cegléden Cegléden a művelődési ház­ban a napokban dr. Bencsdth Aladárné egyetemi adjunktus i,Hűség és féltékenység” c. ismeretterjesztő előadást tar­tott. Az előadás iránti érdeklődés óriási volt. A több mint ezer embert befogadó teremben már az előadás megkezdése előtt fél órával nem lehetett üres széket találni, jeléül an­nak, hogy valóban közérdekű és tartalmas előadásokon szí­vesen vesznek részt az embe­rek. Bencsáthné beszédét azzal kezdte, hogy a társadalomban kialakult egy bizonyos ferde felfogás, amely szerint a fér­fiaknak és nőknek más-más erkölcsi mércéje van. Ha a férfi megtéved és vét a házas­társi hűség ellen, az emberek fejcsóválva, félig megbocsá­tó, félig cinkos mosollyal be­szélnek a „hódításról". Általában senkinek sem jut eszébe — még ■ a nőknek sem —, hogy részvétükkel a meg­csalt feleség felé forduljanak, inkább valamiféle glóriát fon­nak a Don Juan feje köré; ér­dekes ember lesz. Bezzeg, ha az asszony árulja el a családi tűzhelyet! — Osztályrésze — okok és magyarázatok kere­sése nélkül -— a megvetés, a társaságból való kiközösítés lesz. — Csak egyféle erkölcs van — mondta az előadó — pontosan annyira vétkes a hűtlen férj, mint a hűtlen feleség, s helytelen erköcsi érzékre vall, ha ezt nem így érezzük. Más kérdés — de ez a vétkesség kérdésén mit sem változtat — hogy a női hűtlen­ség következményeiben sok­kal súlyosabb lehet. Mai életberendezkedésünk — folytatta —, amikor a nők is kenyérkereső munkát véged­nek — nagyon próbára teszi a házastársi hűséget. A férj el- . megy a munkahelyre, ahol az otthon maradt, néha rosszked­vű. fáradt anya és feleség he­lyett a mindig csinos, mindig kedves munkatársnő fogadja Talán észre sem veszik, hogy egyre jobban várják a találkozást. Egv idő után már együtt mennek ebédelni, majd együtt indulnak munka után hazafelé. Később mindjárt haza sem mennek — jó idő van; sétálnak. Otthon pedig a feleség hiába találgatja: va­jon mi a baja a férjének, aki olyan jó ember, de mostaná­ban mindig ideges, unott. — Itt jön azután a munkatársak felelőssége: a tulajdonképpeni társadalmi felelősség, akik ahelyett, hogy a férjnek megmagyaráznák: milyen ve­szélyes útra tévedt, a feleség­nek szólnak és kész a házibot­rány, aminek esetleg válás a vége. — Mi a teendő? Az elő­adó azt tanácsolja a felesé­geknek, hogy korán vegyék fel a versenyt a „másikkal”. Lé­giiének a férjeikhez türelme­sek, kedvesek, legyenek ott­hon is csinosak. Gondozzák külsejüket; ne tűrjenek magu­kon csámpás cipőt, se ócska ruhát. Teremtsenek olyan lég­kört, hogy a férj szívesen menjen háza. Legyenek olyan odaadok, mint a szerelem hajnalán, a házasság előtt. A házastársi hűséget előadó szerint — a férfiak sze­gik meg gyakrabban, s ők teszik néha elviselhetetlenné az együttélést durvaságukkal, iszákosságuk'kal. vagy félté­kenységükkel. Az asszony — mondotta — ösztönei * miatt ritkán hűtlen, esetleg a férj említett hibái miatt válik azzá. A féltékenység kérdésére áttérve, az előadó egy szellemes, megállapítással kezdte; Csak azok érdemlik meg a féltékenységet, akik nem adnak rá okot. így hát a féltékenységnek nincs is létjo­gosultsága. mert, akire félté­kenynek kell lenni, nem ér­demli meg szerelmünket. Egyébként különbséget tesz féltés és féltékenység között. Az első: féltem magam attól, hogy elveszítem azt, akit sze­retek, de ugyanakkor őt is féltem attól, hogy elveszíthet engem. — Ez erény. A félté­kenység azonban bűn, olykor betegség, mely megkeseríti a családi életet. Sok érdekes kérdés felveté­se után kitért még az előadó arra, hogy csökkenti-e a férj családfői jogait, ha a feleség többet keres, mint a férj. Egyáltalán,: jelenti-e ez a kö­rülmény á férj alacsonyább- rendűségét? — Szégyelleném — mondot­ta —, ha egyetlen asszony is akadna, aki férje értékét fo­rintban akarná kifejezni. A házasság lényege, hogy váll­vetve. komolyan harcoljon férj és feleség a boldogabb jövendőért és nincs külön-külön elért ered­mény, nincs én — hanem mi, mert az egyik munkájában láthatatlanul részt vesz a má­sik. Munkájuk olyan, mint két, egymásba folyó patak, ahol nem lényeges, hogy me­lyik vízcsepp melyik meder­ből való. Az előadás befejezéseképpen dr, Bencsáth Aladárné az idő­sebb korosztályokhoz fordult azzal a kéréssel, hogy ők is törekedjenek tudatosan har­monikus családi élet kialakí­tására. Nemcsak azért, mert a boldog családi élet megaranyoz­za az élet őszi napjait is, de azért is, hogy a fiatalok előtt a szülők házassága példamuta­tás legyen. Az előadást filmvetítés kö­vette. jHiniHiuiininimiiiHHimiiimiiiiiHuiiiHiiiiiiimiMHMiuitt I Rókák a fa tetején ] | Ezekben a napokban ér-| 1 dekes rókavadászat kezdő-\ | dött a Heves megyei Po-1 1 roszló község Tisza menti | | határában, A folyó ugyanis | 1 ezen a részén az olvadási | következtében kilépett | 1 medréből és elöntötte a?.\ | árterületet. A víz először ki- | I sebb-nagyobb szigeteket | | alkotott, amelyeken vedel-1 | met találtak a különböző | | vadak. Az áradó folyó | | azonban később a szigete-f I két is ellepte. Az odaszo-% 1 rult vadak nagy része ki-í 1 menekült, kiúszott, a ró-| | kák viszont erre nem vál-i | lalkoztak, hanem a víz elöli % fákra menekültek. 1 A poroszlói vadászoki I csónakkal járják az árte- \ | riiletet és a még élő hasz- i I nos vadakat megmentik, o\ | kártékony rókákat pedig | 1 lelövik. A község vadászai | | a hét végén mintegy 30 ró-| I kát „szállítottak” le ily mó- I | dón a.-fák tetejéről és tét-1 ! tek ártalmatlanná. E fur-l | csa vadászatot folytatják a | 1 poroszlóiak, hogy a nyáron | | minél kevesebb ellensége f | legyen a nyúlnak és a fű-1 I cánnak. Védekezés a gyümölcsösben — rügyfakadás előtt A minőségi gyümölcstermelés biztosítása, valamint az export­szállítások nagyobbmérvű növeke­dése szükségessé teszi a gyümöl­csösökben a rügyfakadás előtti védekezést. Igen komoly kártételt okoz a gyümölcsösökben, kiváltképpen az almánál és a körténél a kalifor­niai paizstetű. A paizstetű elleni védekezésnél az egyik legjobban ismert és bevált módszerén, a gyümölcsfaolaion kívül igen hatá­sos védekezést biztosít a házilag készített mészkénlé, amelynek alapanyaga a Floristella kénpor. Az elmúlt évek tapasztalata alapján igen sok földművesszövet­kezet foglalkozott komoly ered­ménnyel a házi mészkénlé főzéssel s a termelők igényeit folyplnato-« san ki tudták elégíteni. Esetenként az egyénileg dolgozó parasztok házilag is előállítják a mészkénlét. A földművesszövetkezetek már most gondoskodjanak a mészkénlé főzéséhez szükséges kénpor meg­rendeléséről. a MÜNÖSZER megyei kirendeltségétől. A földművesszövetkezetei?: gaz­dasági érdeke, hogy a dolgozó pa­rasztok a növényvédelemhez szük­séges szereket már most be tud­ják szerezni. Az időbeni védeke­zés biztosíték arra, hogy a fel­vásárlás alkalmával minőségileg kifogástalan — exportképes — gyü­mölcsöt fognak a termelők a föld- művesszövetkezetnek átadni. A földművesszövetkezetek a pajzs- tetű elleni védekezéshez szükséges szereken kívül az egyéb növény­védőszerek megrendeléséről, illet­ve forgalombahozataláról is köte­lesek gondoskodni. A mészkénlé fogyasztói ára a múlt évhez viszonyítva változatlan, literenként 1.40 forintért hozzák forgalomba. A mészkénlé főzéssel kapcsolatban a földművesszövetke­zetek szakmai támogatást kérje­nek a szövetkezeti vagy a községi agronómustól. szükség esetén a megyei növényvédő állomástól. Fontos, hogy naponta csak any- nyi mészkénlevet főzzenek, ameny- nyi felhasználása még aznap biz­tosítható. Imivel a házilag készített mészkénlé egyik napról a másikra nem tartható el. Ahol a mészkénlé főzés nem ki­fizetődő, a kismértékű felhaszná- lát miatt, ott a földművesszövet­kezetek gondoskodjanak a gyári készítésű szilárd mészkénlé, a NEOPOL megrendeléséről. ^ Ez ugyanolyan hatású védekezőszer, mint a házilag készített mészkénlé. A NEOPOL Is megrendelhető a MÜNÖSZER megyei kirendeltségé­től. Népfront-nagygyűlés Váraosmikolán Nagygyűlést hirdetett a Ha­zafias Népfront-bizottság feb­ruár 21-én Vámosmíkoián. A művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt az érdeklő­dőkkel. Mintegy hatszáza.n jöttek el. Este hét órakor Gasparik Pál, a helyi nép­front-bizottság titkára üdvö­zölte a megjelenteket. Tenczer Béláné, országgyűlési képvi­selő bevezetőjében ismertet­te a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának eddig végzett munkáját. Ezután nagy taps közepette kezdte el beszédét a gyűlés szónoka. Dinnyés Lajos ország- gyűlési képviselő. Megemlé­kezett a Hazafias Népfront régi munkájáról, röviden ösz- szeföglalta a felszabadulás Után elért eredményeket, el­mondta a hibákat is, és hang­! súlyozta a népi összefogás je­lentőségét. A beszéd után a hozzászólók elmondták, hogy bíznak a pártban és a kormányban, fi­gyelemmel kísérik munkáját. Ezután a Hazafias Népfront helyi bizottságának kibővíté­sére került sor, megválasztot­ták az új vezetőségi tagokat. Ä törieliek már teljesítették tervüket A zöldségfélék termelésére is a földművesszövetkezetek kötik a szerződéseket a gazdákkal. A ceglédi járás zöldségter­melési szerződési tervét egy hónap alatt csaknem 60 százalék­ra teljesítette. Az előirányzott 1714 hold helyett 1248 holdra köttettek eddig szerződést. A járás területén eddig egyedül a törtettek teljesítették túl a tervüket, míg 80 százalékos ered­ményt ért el a ceglédberceli, a ceglédi és a köröstetétleni földművesszövetkezet. A köröstetétleni felvásárló szinte teljesen egyedül kötötte le 347 holdra a szerződéseket. Ez az ő érdeke, hiszen ő is fogja felvásárolni a zöldségféléket a szerződést kötő termelőktől. Márpedig minél többet tud felvásárolni, annál magasabb lesz az ő jövedelme is. Egyébként a leszerződött zöldségféléket a járás területén teljes egészében a földművesszövetkezetek vásárolják majd fel. Különösen korai kelkáposztából, uborkából, zellerből, valamint görög és sárgadinnyéből halad jól a járásban a szerződéskötés, FÉLÉV UTÁN — ÉRETTSÉGI ELŐTT (IV.) A KISZ-TITKÄR A századik újítás jutalma Századik újítását fogadták el Ott Ferenc húzóműhelyi csoportvezetőnek a Csepel Autógyárban. A fiatal mun­kás öt éve dolgozik a gyárban s azóta rendszeresen foglal­kozik újítással. Ezek közül legutóbbi, „jubiláló” újítása a legjelentősebb. Újfajta elektromos lógyítókemencét szerkesztett, amelynek kapa­citása nyolcszor nagyobb, ra­kodási ideje viszont nyolcszor kevesebb, mint az eddigi ke­mencéé, s ezzel az egész hú­zóműhely termelőképességét kétszeresére növelte. Ezenfe­lül az új kemence építésénél is mintegy háromszázezer fo­rintot takarítottak meg. Ott Ferenc 99 újításáért öt év alatt harmincezer forint díjat kapott; századik újítá­sáért pedig 15 ezer forintot. Az összeg egy részéből rádiót, gramofont, porszívót és mo­sógépet vásárolt, . Az iskola — KISZ-szervezete az ősz óta jelentősen- mege T\j~ södött. Nemcsak számszerűen — taglétszámuk meghaladja a százat —, de a munka minősé­gét illetően is. — A napokban igen érdekes és eredményes taggyűlésünk volt — meséli lelkesen Len­gyelfalvi Erzsi, az iskola KISZ-titkára. — A taggyűlé­sen két napirendi pont szere­pelt. Az egyik: a munkaterv, a másik a félévi tanulmányi eredmények megvitatása volt. Ez utóbbi igen nagy problémát okoz az iskola KlSZ-szerveze- tének annál is inkább, mert a hatvanhárom bukott diák kö­zül hét KISZ-tag. Ezért a tag­gyűlés úgy határozott, hogy ezeknek a diákoknak tagságát mindaddig felfüggeszti, amíg Sehol sem oly. élénk a ta­vasz, mint a réteken. Sehol nincs tavasszal annyi vidám színfolt, mint a réteken. A ré­tek tavasza más, mint az er­dőé. Az erdők tavasza szerény, mint a bokrok mélyén lappan­gó ibolyák csendes kékje. Az erdőikben a fák a primadon­nák, a virágok csak statiszta­szerepet játszanak. A rétek primadonnái a színes leplű és színes szirmú virágok. A sások és náz'itfűfélék szerényebb zöldes színeikkel csak keretet adnak a réteken a tavaszi nap­fénytől aranyként csillogó sár­ga tobzódásnak, mert a rétek színfoltjai tavasszá többnyire meleget, vidámságát sugárzó sárgás, aranyos színek. Legkorábban tavaszodik a pusztai száraz réteken, napos, füves lejtőkön Kopár, elszáradt fűmaradványoktól szürke tájat hagy vissza ilyen területeken a tél. A száraz ré­tek növényeinek csak a föld­alatti része telel át. földfeletti részeik elpusztulnak. A téli hótakaró fehérsége után csak rövid kérészéletű ez az unal­mas szürkeség. A földfeletti részek újraképződnek és sár­gával tarkázott zöldbe borul­nak a pusztai rétek. A füvek és sások még csak leveleket hoznak tavasszal, virágzásuk a nyár elejére esik. Bár akad egy-két kivétel, mint a lap­pangó sás és a tavaszi sás. TAVASZ a réfeke n A színes szirmú és színes leplű virágok igen sok fajá­nak azonban tavaszra esik a virágzása. Legfeltűnőbb a ta­vaszi hérics. Nem hiába kapta a tudományban a szépséget jel­ző Adonis nevet. Pompás, ha­talmas sárga színfoltjai, ame­lyek finoman szeldelt levelű szárak tetején büszkélkednek, festő ecsetjére méltóak. Me­gyénk falvaiban sok helyen azt mondják erről a növényről, hogy nem szabad hazavinni, mert a csirkék, baromfiak el­pusztulnak tőle. Kísérletkép­pen egyszer hoztam haza be­lőle és a csirkéim elé vetet­tem. Csirkéim egyet-kettőt belecsippentettek, azután ér­deklődés nélkül odébbálltak. Nem kellett nekik. Mérges nö­vény ugyan, de úgy hiszem, nem kell annyira félni tőle, mert a csirkék nem eszik meg és így el sem pusztulhatnak tőle. De nemcsak mérges, ha­nem gyógynövény is. Szívmű­ködést szabályozó és nyugtató hatása van. A fehér színt apró, jelentéktelen virágok képvise­lik a keresztesvirágúak közül, mint amilyen a tavaszi dara­virág. A sötétebb színeket fel­tűnőbb növények alkotják. A kékeslila leánykökörcsin és a feketebíbor feketekökörcsi.n. Csodaszép látvány heverő szá­rán fényeszöld leveleivel és ibolyákét virágaival a pusztai meténg. Köznyelvünk a rét fogalmát kissé szőkébben értelmezi, mint a növénytársulástan és többnyire csak a nedvesebb talajú, nyáron is zöldellő ré­teket érti alatta és a patak- vagy folyómenti mocsaras és áradásos réte­ket. Ezek egy részét tavasz- szal többnyire viz borítja és a növényvilág csak később in­dul fejlődésnek rajtuk. A pa­takmenti rétek szélein, agya­gos talajon azonban van a ta­vasznak egy igen korai és köz­ismert pionírja. Ez a marti lapu, amely sokszor már feb­ruárban kinyílik. Egy kis fasv meg sem kottyan neki. Pikkelyszerű barnás levelek­kel borított szárain sárga fész­kes virágfejecskéik ülnek. Le­velei csak nyáron jelennek meg. a virágok eltűnése után. Ezeket gyógynövényként gyűj­tik. Áorilisra azonban virágdísz­be öltöznek a nedvesebb rétek is. A gyermekláncfű és a gólyahír virágainak özöne visszavonhatatlanul tavaszt hirdet itt is. Egyes területe­ken. mint például a gödöllői dombvidék magasságos rét­ni a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium meghívásának is. A megélénkülő KISZ-élet láttán egyre több fiatal kéri felvételét az iskola KlSZ-szer- vezetébe. Mintegy ötven felvé­tett kérelem vár megvitatásra. — Különösen a negyedikesek között akad igen sok jelentke­ző — jegyzi meg Lenigyelfalvi Erzsi csendesen — s ez egy ki­csit elgondolkoztató. Bár leg­többjüket tiszta és nemes szán­dék vezeti hozzánk, vannak azonban olyanok is, akik csak azért akarnak most KISZ-ta- gok lenni, hogy az egyetemi felvételnél ezt ráírhassák a je­lentkezési lapra. Éppen ezért elhatároztuk, hogy a jelentke. Erről ma még csak elképzelé­seink vannak. így például a jelentkezőnek ismernie kell a KISZ célkitűzéseit, a tagok jo­gait és kötelességeit, milyen ifjúsági szervezetek voltak idáig és így tovább. Elsőrendű feltétel a jó tanulmányi ered­mény! Ezt azért mondom, mert az elmúlt napokban nem egy bukott diák is jelentkezett fel­vételre. Kérésüket természete­sen el -kell, hogy utasítsuk, de a nevelésükről azért nem mondunk le. Azt szeretnénk, ha mielőbb ők is a KISZ tagjai lehetnének. Mindez beszédesen bizonyít­ja. hogy a KISZ-szervezet jól dolgozik és komoly segítséget nyújt a gimnázium nevelői tes­tületének munkájához. Ezt el­ismeri az iskola vezetősége is, és ezért minden nehézség elle­nére a napokban lehetővé tet­te, hogy külön klubhelyiséget kapjanak az iskolában. Ez pe­dig további jó munkára ösziö- röz. Prukner Pál jein, megjelenik a kevésbé is­mert mocsári pitypang is, amely közismert rokonától, a gyermekláncfűtől keskenyebb leveleivel és a virágzathoz si­muló fészekpikkelyeivel kü­lönbözik. A homoki rétek tavaszában, megyénk déli ré­szén a sárga, keresztes virágú sodrós ternye és a hegyi ter- nye homoki alfaja, a Subspe­cies Gmelini visz fontos szere­pet. Az ibolyák közül pedig a Viola Ambigua és a homoki ibolya. A szikes rétek, amilyenek megyénk déli részén vannak, a kiskunsági homokbuckák köz­ti mélyebb, tavasszal vízzel elárasztott területen, későn tavaszodnak. Májusban vál­nak hirtelen sokszínűvé. Ilyen­kor sárga, fehér, piros, kék virágok töméséi lepik el a szi­kes réteket. Kora tavaszi virá­ga kevés van a szikes rétek­nek. A villás boglárka (Ra­nunculus oadatusj is csak áp­rilisban jelenik meg. A rétek életében május már új szakaszt jelent. Májusban az addig statisztaszerepet ját­szó füvek és sásfélék verseny­re kelnek a színes szirmú és színes Iepiű virágokkal. Ök is virágozni kezdenek. A fü­vek virágzása azonban már a tavasz végét és a nyár kezde­tét jelenti. nÁvánvi Pál az egyeseket ki nem javítják; Ez az intézkedés, ha szigo­rú is, de mindenképpen igaz­ságos. A bukott diák valóban nem méltó a kiszista címre, s tagságra. A felfüggesztés azon­ban egymagában még nem oldja meg ezt a kérdét. — Ez való igaz — adja meg a választ Lengyelfalvi Erzsi. — Ezért nyomban azt is elhatá­roztuk, hogy minden bukott diák mellé keresünk egy jó ta­nuló kiszistát, akinek becsü­letbeli kötelessége lesz segíte­ni gyengébb társának, hogy ki­javíthassa rossz osztályzatait. Ez azonban csak az egyik do­log. A másik, s úgy vélem ez a fontosabb — megelőzni azt, hogy beszekundázzfenak a diá­kok. Természetesen ez nem csupán a KISZ-szervezeten múlik, hanem a tanulókon is. Mégis szeretnénk elérni: min­den kiszista alapvető kötelessé­gének tartsa, hogy becsülettel felkészüljön az órákra. Az iskola KISZ-szervezete a helyes úton indult el, amikor első és legfontosabb feladata­ként a tanulmányi eredmé­nyek emelését jelölte meg. De a most megvitatásra került munkaterv többi pontja is azt bizonyítja, hogy élénk KISZ- életet akarnak teremteni az is­kolában. így például a közel­jövőben irodalmi est megren­dezését tervezik. A városi KISZ-szervezettel közösen munkás-paraszt-diák találko­zót készítenek elő. Tovább fej­lesztik a levelező kapcsolatot a külföldi iskolákkal. Népi tánc­csoportot szeretnének alakíta­ni. Meglátogatnak majd né­hány gyárat, üzemet. S a ta­vasszal eleget szeretnének ten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents