Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

1958. FEBRUÁR 25. KEDD m» MEG üftirlap 3 Kielégítő a szövetkezeti boltok kisgépellátáso \ Sikeresen halad a gépi munka szerződéskötése FÖLDMŰVES SZÖVETKEZET \ — 1957-ben 4 millió forinttal több mezőgazdasági kisgépet vásároltak a megyében, mint 1956-ban — Fiataljaink érdekében •oKan és sokszor szóltak már, és meg lehet állapítani, hogy nem kevés eredménnyel. Sokat tettünk és mégis keve­set — ezt mutatják a tények és erről beszélnek a tapaszta­latok. Mind a KlSZ-szcrveze- teknek, mind a földművesszö­vetkezeteknek érdekük, hogy az, eddiginél többet és főleg ha­tékonyabban foglalkozzanak a falvak ifjúságával, újra meg­szerettessék velük a paraszti munkát cs értessék meg: ta­nult, művelt parasztfiatalokra van szüksége hazánknak. A földművesszövetkezetek- nek Pest megyében mintegy 140 ezer tagjuk van. Ennek egy része, csaknem 30 százaléka fiatalokból áll. Mégis, alig né­hány helyen találunk olyan KISZ-szervezetre, amelyben a földművesszövetkezeti fiatalok is tevékenykednek. Öcsán, Dömsődön, Kiskunlacházán, de sorolhatnánk tovább, sok fiatal dolgozik a szövetkezeteknél, mégsincs életképes, működő KISZ-szervezetük. Ezért pedig elsősorban nem a földműves- szövetkezetek, hanem a KISZ községi és járási szervei fele­lősek. Megyei szinten, a MÉSZÖV és a KISZ megyei bizottság közölt az együttműködés jó­nak, helyesnek mondható és ez a napokban meginkább erősö­dött. A Szövetkezetek Pest me­gyei Központja igazgatósága a napokban, igazgatósági ülé­sen több érdekes és minden bi­zonnyal Sokat érő határozato­kat hozott a földművesszövet­kezetek és a KISZ-szervezetek fokozottabb együttműködés« érdekében. Megállapodtak abban, hogy a földművesszövetkezetek er­kölcsi és anyagi támogatásban részesítik a IÍISZ-szervezete- ket. Lehetőség szerint bevá­lasztják az igazgatóságokba az ifjúsági szervezet egy-egy ve- zetőségi tagját. A KISZ is segít a szövetke­zeti eszme térhódításában és a napokban megvitatja, mit kell tennie, hogy a parasztfiatalok között eredményesebben ter­jesszék a szövetkezeti gondola­tot. A föidművesszövetkezetek időszerű feladatai elvégzésé­ben is segítséget nyújtanak a KISZ-szervezetek, s ahol a já­rási KISZ-bizottságok szüksé­gesnek tartják, ott a földmű­vesszövetkezetnél ifjúsági szer. vezetet hívnak életre. A fiata­lok a szövetkezeti demokrácia érvényesítése, illetve erősítése érdekében részt vesznek a szövetkezeti munkában és küz. deni fognak a szövetkezeti vagyon védelméért. A megye földművesszövet­kezeti üzletei 1957-ben csak­nem 13 millió forint értékű mezőgazdasági kisgépet adtak el. Az emelkedés százalékban 1936-hoz viszonyítva 50 szá­zalékot, forintban 4 és fél millió forint emelkedést jelen­tett. Az előjegyzések és a je­lek szerint a dolgozó parasz­tok az idén a múlt évinél is többet költenek beruházásra. Sokkal több árut el ' tudtak volna adni a boltok, de nem volt mit. ciusban még nem lesz elegen­dő, de egyéb cikkekből, mint például répavágó, füllesztő, morzsoló, darálók stb. nem lesz hiány. A növényvédelemhez szük­séges gépek is nagy választék­ban megvásárolhatók a szö­vetkezeti boltokban, mind há­ti, mind kézi porzókból és mindenfajta permetezőgépek­ből válogathatnak a vevők. A megyénkben olyannyira ked­velt Vermorell-féle permete­zőkből és magasnyomású per­metezőkből is kedvükre válo­gathatnak a gazdák. , Magtisztító gépekből (a ke- Tavaly a permetezés idején j resett GR—KR rostákból is) megfelelő készlettel rendel­keznek. Szőlőpréseket, szőlő- zúzókat már most is vehetnek a termelők. Különböző nagy­ságú tejszeparátorokat és te­jeskannákat is nagy mennyi­ségben hoznak forgalomba. Kielégítő az ellátás mezőgaz­dasági kisgép alkatrészekből és mezőgazdasági szerárukból (ásó, kapa, sajtolt lapát, nyitó­kapa stb.). nem volt elegendő permetező­gép. vetés idején hiányzott a vetőgép, míg az ősszel szőlő- zűzóból és présekből a keres­letnek csak töredékét tudták a boltok kielégíteni. Iparunk egyre többet gyárt a legjob­ban keresett mezőgazdasági kisgépekből és a szövetkezeti boltok is alaposabban felké­szültek, nagyobb raktárkész­lettel rendelkeznek. Biztosítva van az ellátás a tavaszi hónapokban ekéből, boronából és egyéb talajműve­lő eszközökből. Vetőgépekből minden fajtából megfelelő mennyiségű van raktáron, pontosabban a szövetkezeti boltokban. Takarmányozó gé­pekből (s2ecskavágó stb.) már­‘-MiiuimiimiiiimiMiiMinimimiimiiiiitiniiiiimiiiiiiiiHiiH^ EMLÉKLAP 1 ÉS DÍSZOKLEVÉL f | Rövidesen kiosztják azok-1 | nak a földművesszövelke- 1 | zeti tagoknak, igazgatósági | | tagoknak és szövetkezeti I I dolgozóknak az emléklapo-1 | kát és díszokleveleket, akik 1 | az ellenforradalom idején | | derekasan helytálltak. § | Mint ismeretes, a SZŐ. I. | VOSZ IV. *Kongresszusa i | hozott olyan határozatot, \ | hogy emléklappal és dísz-1 | oklevéllel kell jutalmazni I ! a földművesszövetkezetek l 1 érdekeit képviseld és ve- f | delmező szövetkezeti tago- I | kát. Áz emléklapokat és | | díszokleveleket a küldött-1 1 gyűlések keretében adják 1 I át az arra érdemeseknek. 1 deiték meg ezeket a cikkeket. A földművesszövetkezetek me­gyénkben csaknem kilencmil­lió forintos mezőgazdasági kisgép készlettel rendelkez­nek, míg szerárukból 4 millió forintnyi a raktárkészlet. A megyében 27 vas-szaküz- let és 130 vegyesbolt foglalko­zik mezőgazdasági gép és szeráruk árusításával. Ezeken kívül március végéig 15 köz­ségben (Cegléd, Dabas, Pilis, Nagykáta stb.) rendeznek a föidművesszövetkezetek vevö- ankéttal és vásárlással egybe­kötött kisgép-bemutatókat. Már többször beszámol­tunk lapunk hasábjain is arról, hogy ez évtől kezdő­dően a szakcsoportok és egyéb termelők a földműves- szövetkezettel köthetik meg különböző gépimunka szer­ződéseiket. A ceglédi járási­ban 1958 folyamán csaknem 100 ezer normál hold terüle­tet művelteinek meg a ter­melők a földmű vessző vetke­zettel kötött gépimunka szer­ződések alapján. Mintegy 60 ezer normálhold területen talajmunkát fognak végezni a gépállomások gépei. Az elmúlt évben a föld­művesszövetkezetek a ceglé­di járásban mintegy 3 ezer normálholdat szerződtettek a Szabályozták a részesedés és a visszatérítés kifizetését Méhészeti cikkekből az ellátás kielégítő. Igaz, sok boltban nem lehet kaptárakat vásárolni. Ennek oka az is, hogy a boltvezetők későn ren­A SZÖVOSZ elnökének uta­sítása értelmében a földmű- vesszövetkezet tagját a föld­mű vessz övét kezein él történt vásárlások, illetve a földmű­vesszövetkezet részére történt értékesítések után — ideértve az előzetes értékesítési megál­lapodást, továbbá a szerződés alapján átadott terményeket is — visszatérítés illeti meg. Visszatérítésben azonban csak azok a tagok része­Itl a tavasz, egyre-másra vásárolják a termelők a növény­védőszereket. Csemőn T. Kiss Mihály, a földművesszövet­kezet dolgozója Oláh Istvánnak növényvédőszert ad el a műtrágyaraktárban Kedvezően fogadták a termelők a hegyközségekről szóló rendelkezést Régi kívánsága teljesült a szőlő- és gyümölcstermelő gazdáknak a hegyközségek lé­tesítéséről szóló, napokban megjelent rendelettel. Noha alig 10 nap telt el a rendelet megjelenése óta, számos pél- da és jel mutatja, hogy a ter­melők körében rendkívül ked­vező visszhangra talált és akadt olyan szőlőtermelő vi­dék is, ahol a gazdák a ren­delet megjelenését követő na­pon összejöttek és elhatároz­ták a hegyközség megalakítá­sát. Nem új dolog megyénkben a hegyközség, hiszen az or­szágban a legelsők között ta­valy tavasszal, inkább tavasz elején, éppen Cegléden ala­kult meg egy azóta is példa­mutatóan működő hegyközség. Maga az élet vetette fel a ren­delet megjelenését, mert szükség van egy olyan egysé­ges szervezetre, mely össze­fogja a termelőket és segitsé­miimiiiitiuimMiiliHllMmiiHiMiiiiiMii.iiimmimi.immmiiHiii.riiHiimiii iiimHitiimiiiiiiniiiiHliimiimHiiiiiHiiiiiiiiiiiiiittiniiititmiiiiiiiiiiiiiilifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiittitHi.itiiHntitiiiiiimfmit.’ Ö reghegyi szőlő- és gyümölcs- termelő szakcsoport néven 1958 januárjá­ban újabb szakcso­porttal gazdagodott Cegléd. A földmü- vesszövetkezet irá­nyítása mellett 66 dolgozó paraszt 93 kh szőlőterülettel, 26 kh szántóval és 11 kh gyümölcsössel szak­csoportot alakított. Elnökké Pető Sán­dort választották, aki elnöke volt a tavaly feloszlott egyik ceg­lédi tszcs-nek. A föld mind a tagok saját tulajdonát képezi tartalékterületet nem bérelnek. Noha új a szak­csoport máris van Budapesten két bor­kimérésük és 18 ezer forint értékű közös alapjuk, Ehhez hozzá kell még számíta­nunk a két fővárosi Újra a szövetkezés borkimérés berende­zéseit és vagyontár­gyait. A tagok há­roméves tervet dol­goztak ki és tevé­kenységüket ennek megfelelően végzik. Az értékesítést közö­sen teljes egészében a földművesszövetke­zeti rendszeren ke­resztül végzik. Ki­véve természetesen azt a bormennyisé­get, amelyet rend­szeresen saját kimé­réseikben adnak el. 1bben az évben vásárlási és el­adási visszatérítés címén a szakcsoport 39 218 forintot fize­tett vissza tagjainak. Berendeztek székhá­zat is saját pénzük­ből. kb. 30 ezer Ft érlékben. A tagok El már előzőleg is meg­ismerkedtek a szö­vetkezés előnyeivel, hiszen többségük tag­ja volt a feloszlott 1. típusú termelőcso­portnak. Most újra közösen dolgoznak, igaz egy hajszállal kisebb fokon mint előzőleg, azonban bíznak benne, hogy most már nem vissza, hanem előre fognak lépni. Nagyon sok min­dent akarnak közös erőből közös boszn­iaira beszerezni. Az idén vásárolnak bor­szivattyút, legkésőbb jövőre Fürge nevű motoros szőlőművelő gépet. Két hold terü­leten faiskolát és szőlőgyökereztető te­lepet fognak létesíte­get nyújt a termeléssel kap­csolatos problémáik megoldá­sában. Az újra életrekeltett hegy­községek legfőbb feladata a szőlő- és gyümölcskultúra fej­lesztése, a növényvédelem és az értékesítés együttes, közös megszervezése lesz. A tapasz­talt szőlőtermelők jól tudják, hogy az elmúlt években mi­lyen sok nehézséget jelentett egy ilyen egységes szervezet hiánya. A mezőgazdaságban alig van olyan művelési ág, | amelyben a gazdák annyira ni. összesen csaknem í egymásra lennének utalva, 70 ezer forint beru-1 mint éppen a szőlőtermelés- házást végeznek a f ben. Elég, ha csak arra uta­sadéi erejükből és | lünk, milyen sok gondot je- csupán 30 ezer forint \ lent a szőlőhegyekre vezető rövidlejáratú hitelt | utak karbantartása, a növénv- kérnek a földműves- | védelem megszervezése, köze»» szövetkezettől. \ kutak létesítése stb. a szakcsoport jö- ; A hegyközségek — a szak- ■óx vedelem elosz-1 csoportoknál lényegesen ns- tási módszere némi- | gyobb önállósággal — a föld­képp meghaladja a § művesszövetkezetek keretén szakcsoportoknál di- \ belül végzik munkájukat. Ve- ratban levő forrná- 1 zetőiket, az elnöliöt és az in­kát. A tisztajövede- | téző bizottsági ingókat maguk lem 50 százalékát fel-i a hegyközségek tagjai választ- nem osztható közös § ják meg. A hegyközség köz- alapra tartalékolják. \ gyűlése dönt a közös alap lé- Ennek 10 százalékát | tesítéséről, annak felhasználá- visszatartják esetle-1 sáról, a hegyközségi járulék, ges kiadásokra, míg | valamint a hegyközség tulaj­ét megmaradó 40 szá- f donában levő géphasználati zalékot a csoport tag- \ <Uj összegének megállapításá- jai között osztják szét I róL A hegyközségi szervezet annak arányában I megalakításáról hozott intéz­, __, | ke des nagy népszerűségnek ho gy az egyes tagok f önmd a t»rmelők érében s mennyiben vettek | minden bizonnyal hathatósan részt a munkában és . elősegíti szőlő- és gyümölcs- a jövedelem növelé-1 kultúránk további felvirágzá- sében. 1 sát, sedhetnek, akik a részje­gyek összegét teljes egé­szében kifizették. (Az alapszabály értelmében ogy tagnak legalább egy darab ötvenforintos részjegyet kell váltania.) A visszatérítés ősz- szegének kiszámítása a tagok­tól beszedett vásárlási-értéke­sítési könyvek alapján törté­nik. A visszatérítés címén kifi­zethető összeget a tiszta feles­leg felosztásakor a földműves­szövetkezet közgyűlése állapít­ja meg. Visszatérítés és részjegy utáni részesedés címén a tiszta felesleg legfeljebb 20 százaléka osztható szét a tagok részére, A felosztásra kerülő összeget az egyes tagok között a vásár­lási-értékesítési könyvekben bejegyzett forgalmak arányá­ban kell felosztani. Az egy tag részére kifizethető visszatérítés nem haladhatja meg a vásár lási-értékesítési könyvbe be­jegyzett összeg 3 százalékát, A tagoknak a vásárlási-érté­kesítési visszatérítést, vala­mint ä rész jegyek' utáni - részt» sedést vásárlási utalvány’ for­májában adják ki. A részesedés, illetve a visszatérítés összegéből a tagok — amennyiben ezt kívánják — további rész­jegyeket is jegyezhetnek, A tagok felajánlása alapján a közgyűlés a részesedés, illetve a visszatérítés összegét a tagok által meghatározott célú beru­házásokra is fordíthatja. Az utasítás rendelkezéseit már az 1957. évi visszatéríté­sek elszámolása során is al­kalmazni kell, gépállomás részére. Az idén kapott terv sokszorosa a ta­valyi — igaz más módszerek mellett folyó — gépimunka tervnek. Az abonyi, a ceglé­di és a nagykőrösi gépállo­másokkal a járás területen mindenütt megbeszéléseket tartottak és úgy határoztak, hogy március 5-ig mindenütt átveszik a gépállomásoktól az erőgépeket és a traktoro­kat. A járás területén a gépi­munkákat a földművesszö­vetkezetek részéről a szövet­kezeti mezőgazdászok irá­nyítják. Abonyban, Nagykő­rösön, Jászkarajenőn, Kocsé- ron, Albertirsán, Csemőn egy-egy földművesszövetke­zeti mezőgazdász működik máris, míg Cegléden kettő, de rövidesen Törtei is kap földművesszövetkezeti mező gazdászt. Igen-igen kezdeten va­gyunk még a gépi­munka szerződéskötéseknek. A ceglédi járásban alig 5 nap alatt félezernél jóval több holdra kötöttek gépi talajmunka, szerződést. Nagy kőrösön 275, Törteién 2.10 normálholdra. A szerződéskö­téseknél nagy feladat hárul a földművesszövetkezetek me zőgazdasági üzemágaira. A munkába bevonják az elis­merten jó, tekintélyes gazdá­kat. a tanyai boltosokat, ta­nítókat, sőt a postásokat Is. Ezeket megbízólevéllel és a szerződéskötésekhez szüksé­ges nyomtatványokkal látják el. Ezekben a napokban meg­történik minden községben a dii’őfelelősök kinevezése, akik kiadják a traktorosok­nak a munkát és ellenőrzi!» annak minőségét. Hol vannak az árjelző cédulák, táblák? Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrzései so­rán megállapította, hogy a földművesszövetkezeti vegyes, boltokban és italboltokban nem használják a kereskedel­mi szabályzatban előírt árjeíző címkéket, illetve táblákat. Fel­hívták a boltvezetők figyelmét, hogy feltűnő helyen, illetve ahol az szükséges, minden árunál tegyék ki az előírt ár­jelző címkéket. Az italboltok­ban a kiöntőüvegeken tartó­san kötelesek megjelölni — hogy azt a vevő is jól láthas­sa —, az üvegben milyen ital van és annak mennyi a szesz­foka. így talán kevesebb téve­dést követnek el a boltosok — és az a meglepő — a vevők kárára. A hiánymentes leltárért A Biatorbágyi Földnnivesszö- vetkezet a minap levelet kül­dött a földművesszövetkezetek budai—szentendrei járási köz­pontjába. Érdekes és figyelem­re méltó vállalásról adtak hírt a sorok. A társadalmi tulajdon meg­óvása, a szövetkezeti vagyon gyarapítása és a szövetkezetek jó hírnevének öregbítése érde­kében a Biatorbágyi Földmű­vesszövetkezet igazgatósága, szakszervezeti bizottsága és dolgozói elhatározták, hogy 1958. évben hiány nélkül zár­ják leltáraikat. A felügyelő bi­zottság pontosan kidolgozott terv szerinti munkáját az igaz. gatóság a legmesszebbmenőkig segíti. A szövetkezeti vagyon védelméhez szükséges előfelté­teleket biztosítja, míg a bolti dolgozók becsületesen dolgoz­nak, kizárják maguk közül azt, aki vét a társadalmi tulajdon ellen. A vállalást a földműves- szövetkezet 11 boltvezetője, kiskereskedelmi iizemágvezc- tője, a szakszervezeti bizott­ság, valamint a felügyelő bi­zottság elnöke írta alá. Helyes cs megszívlelendő az a javaslatuk, hogy kérik a me­gye minden földművesszövet­kezetét, csatlakozzanak moz­galmukhoz és védjék minde­nütt az eddiginél sokkal job­ban a földművesszövetkezetek vagyonát. niiimMHiinniiiiiiimmiiiiiiuiHuiimifiiitiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiitiiiiiiimniiiiitiiHiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiitiiiiiiimt (Expedíciót indítottak a titokzatos hegyiember felkutatására) Türelem kollégák, mindjárt utolérjük

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents