Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-23 / 46. szám
■ 1958. FEBRUAR 23. VASÁRNAP F+PVT' MECTEt ii/Cirlap Csodálatos utasszállító repülőgép Már hírt adtunk arról, hogy az „II—18” típusú gép hosszú próbaútjáról visszaérkezett Moszkvába. A Szovjet Tájékoztatási Iroda munkatársa elbeszélgetett V. Kokkinaki- val, a Szovjetunió kétszeres hősével, a gép kísérleti pilótáiéval. — A gép 75—100 utassal, átlagban 650 kilométeres óránkénti sebességgel még a legtávolabbi utakat is megteszi. Amikor Adlerból Moszkvába repültem, állandóan 8000 méter magasságban tartózkodtam gépemmel. Az éjjeli repülések, 14 kísérleti manőver és egyes motorok működésének tapasztalatai után bátran kijelenthetem, hogy az „II— Í8” csodálatos utasszállító- gép. Megduplázzák a termelést, kétszeresére nő a dolgozók száma a 1 Srißns í ttuhagyár ceglédi telepén A tavaszra több mint 100000 tonna műtrágyát vásárolunk külföldről A műhelyekben serényen folyik a munka. Fiú-, lányka- és bébikabátokat varrnak a szorgos kezek. Az udvar túlsó szélén kőművesek dolgoznak, i Egyes helyeken már teljesen, másutt embermagasságig fel- j húzott falakat látunk. A Május 1 Ruhagyár ceglédi telepén történik mindez. Szűcs Lajos telepvezetőhöz fordulunk: Mit építenek? Bővítjük az üzemet. KöÚj tehervagonok A burgasi (Bolgár Népköztársaság) Vörös Csillag Vagon- gyárban megkezdték áz ötvenlonnás négytengelyes F- típnsú tehervagonok gyártását. 1300 darabot készítenek belőle még ebben az esztendőben, amelynek jelentős része • exportra kerül Az Orion idei első njtípusii rádiókészüléke Az Orion Rádiógyár az idén 5t újtípusú rádiókészüléket ígyárt. Az első, AR 306-os típusú r. diók már sorozatban készülnek. t Az AR 306-as hétcsöves, rövid-, közép-, hosszú- és ultra- rövid-hullámsávo6, nyomógombos készülék. A kisméretű, de nagy teljesítményű szuper rá- 'diót nagy érdeklődéssel vártáit a szakemberek és a közönség. Ez ugyanis az eddigi legolcsóbb ultrarövid-hullómsávos .rádió, amely széleseblf Tömegek számára teszi lehetővé a kiváló zenei és prózai műsor hallgatását. A rádió ára 1850 forint. Az üzem már átadta az első ezer ilyen készüléket a kereskedelemnek. rülbelül kétszeresére nő a területünk. A harminckétméteres egyemeletes új épületben mintegy 240 új dolgozót foglalkoztatunk majd. Ezáltal a termelés megdup- ' lázódik. Megtudjuk még, hogy január első napjaiban kezdték az építést és a szerződés szerint szeptember 30-án kell megindulnia az új üzemrésznek. — Régen várták már a ceglédiek ezt a bővítést. Ki is szivárgott a híre, mielőtt még az építkezés megkezdődött volna. Most már több mint 200 jelentkezőt tartunk nyilván. Többségük nő — veszi át a szót V árkonyi Sándomé, az adminisztráció vezetője. — Mi oldódik meg még az új építkezéssel? — Bővítjük az öltözőt és a fürdőt. Nagyobb lesz a kultúrtermünk és korszerű, új iroda is épül. Most ugyan nem látszik, de azelőtt olyan volt ennek a kis üzemnek az udvara, mint egy mesebeli virágoskert. Vissza- varázsolják-e az építkezés befejezése után a régi tüneményt? Ismét a telepvezetőé a szó: — Természetesen, utána tiniét parkosítunk. De más terveink is vannak. Mivel az új üzemrész udvara nagyobb a régiénél, ott kézi- labdapályát szeretnénk építeni. Úgy tervezzük, hogy ezt a munkát a KISZ-szervezetre bízzuk. — Mennyibe kerül az új üzemrész felépítése? l— Kétmillió forint költséggel tervezték az építkezést. — Mi hiányzik még ahhoz, hogy majd zavartalanul kezd-, hessék a munkát? — Jó szakemberekre lenne még szükségünk. Azokat is várjuk, akik már dolgoztak üzemünkben, de közben elmentek tőlünk. lányt, gyerekei is születtek. Sajnos, a házasságkötésnek az anyakönyvben nem akadtak nyomára: az állítólagos eskető plébános meghalt; az állítólagos tanúk közül egyiknek nyo- maveszett, a másikat felakasztották. Egyre megy. Rózsa Sándor továbbra is adta a volt honvédet, s talán meg is maradt volna a becsület útján, ha nem történik vele egy csúnya igazságtalanság. A szabadságharc,ibukott A „királyi‘‘ tisztviselők vették át a hatalmat. Ez a szolgalelkü társaság egymásra árverezett, ki képes a bécsi kormányt jobban kiszolgálni. Ilyen törtető alak volt Gaál Eduárd, „cs. kir. kerületi főnök“, ügy okoskodott, hogy a forradalmi kormány amnesztiája érvénytelen és Rózsa Sándor régi bűnei megtorlást kívánnak. 1849; november 15-én kiküldött három rendőrt és tizenkét katonát, fogják el Rózsa Sándort. Éj idején körülfogták a házát s a vezető nagy hangon bekiáltott: — Add meg magad, Rózsa Sándor! Ez előkapta kétcsövű pisztolyát, s a kamrának az udvarra nyíló ajtajából a támodók közé lőtt. Eltalált egy Brendza nevű Galíciából való katonát, ez egy hónap múlva a sérülésbe belehalt. A másik golyó Száry Bálint katonát érte, ez ézolgálatképtelen lett tőle. A pillanatnyi zavarban Rózsa kiugrott az ajtón, az istállóba rohant, lóra kapott és elnyargalt. Nem merték üldözni, szekérre rakták sebesültjeiket és vitézül hazamentek Szegedre. Hajnalban Rózsa visszatért, Összeszedte a holmiját és így búcsúzott Bodó Katitól: — Már most élj, ahogy tudsz, én tovább megyek. így lett Rózsa Sándorból újra betyár. (Részlet a szerző készülő könyvéből.) A Bács megyei Építőipari Vállalat dolgozói építkeznek itt. Pintér Sándor „alléger" irányítja a munkát. — Mikor készül el az épület? — Vállaltuk, hogy augusztus 20-ra tető alá húzzuk az épületet — válaszolja, de hozzáteszi még: — Ha az idő is engedi! Reméljük, jó időiben nem lesz hiány és sikerül majd a szerződést kedvezően „megszegni”, — kas — A CHEMOLIMPEX Külkereskedelmi Vállalat szerzi be külföldről a mezőgazdaság részére szükséges műtrágya és növényvédőszer egy részét. Háromféle műtrágyát importál, ezek közül az egyik, a jól ismert linzi só. A Szovjetunióból, a Kola-félszigetről származó nyersfoszfátot hoz be, amelyből itthon készül szuperfoszfát, a Német Demokratikus Köztársaságból pedig a rizsföldek műtrágyázására kálisót vásárolt. A tavaszra több mint 100 000 tonna linzi sót és kálisót kötött le a vállalat és ez a mennyiség március végéig érkezik meg. Az idén kísérlet céljára vásároltak olyan, úgynevezett kombinált vegyszert is, amely valamennyi hatóanyagot tartalmazza. A cukorrépa-termelők számára, ugyancsak kísérletezésre* mésznitrogént szereztek be.. A savanyú földek hasznosítására Izraelből és Marokkóból mintegy 25 000 tonna egészen finoman őrölt foszfátot vásárolnak. Gondoskodnak a különböző növényvédőszerekről és hazai gyártásukhoz szükséges alapanyagokról is. Idei tervükben 16 375 tonna rézgálic behozatala szerepel, míg tavaly 14 000 tonnát importáltak. A termelőket tehát igyekeznek ebben az évben is jól ellátni. Megvesztegette az éjjeli őrt, ajtót, ablakot lopott A ceglédi községgazdálkodási vállalatnál észrevették, hogy az egyes építkezések területéről sorban tűnnek el az ajtók, ablakkeretek, s egyéb építkezési anyagok. Figyelni kezdték, kd a tolvaj, mivel azonban ez nem vezetett eredményre, megtették a feljelentést a Ceglédi Járási Kapitányságon. A nyomozás csakhamar eredményre vezetett. Sikerült előkeríteni a tolvajt, Támad! Sándor segédmunkás személyében. Támadi nem tagadott, elmondotta, hogy körülbelül 3500 forint értékben lopott építkezési anyagokat. Vallomása szerint ez úgy volt lehetséges, hogy esetenként fél deci pálinkával, vagy fél liter borral megvesztegette az éjjeli őrt, aki megengedte neki, hogy az építkezés területéről éjjel magával vigye a lopott anyagokat. Támadi ügyében a Ceglédi Járási Ügyészség társadalma tulajdon elleni lopás miatt vádiratott adott ki, az éjjeli őrt pedig bűnsegédi bűnrészességért vádolták meg. Tízéves a MÁV Utasellátó éfszolgálata Február utolsó napjaiban» ünnepli a MÁV Utasellátó Vállalat mozgó-étszolgálata fennállásának tizedik évfordulóját. A MÁV Konzum-szövet- kezet 1948. február 28-án indította útjára az első étszlogála- tos kocsikat Budapest—Záhony vonalon, 1948 nyarán megindult a belföldi személyhajóik, a dunai személyszállító hajók éttermi, büfé-szolgálata is, mégpedig ugyancsak a MÁV-étszolgálát kezelésében. A MÁV sokat tesz az utazó- közönség kényelme érdekében? így az elmúlt években 25 új korszerű büfékocsit, 10 új hálókocsit építtetett és állított forgalomba. A közeljövőben az elavult étkezőkocsi-parkot, ugyancsak a legkorszerűbb követelményeknek megfelelően, fokozatosan felújítjuk. FÉLÉV UTÁN - ÉRETTSÉGI ELŐTT (III.) ES AKI 4 4 4 Felhő redőzi homlokát. A szava is csendes, leginkább csak akkor beszél, ha kérdezik* Akkor is csak a legszükségesebbet mondja, s a feltett kérdésekre válaszol. Barna haja sűrű zuhatagként öleli körül kissé kerek arcát, s ez akaratlanul is komorabbá, hűvösebbé teszi. A neve Papp Lívia, s egyike azoknak, akik nek sürgősen javítaniok kei különben baj lesz nemcsak a évvégi osztályvizsgáknál, ha nem az érettségin is. Vajon mi az oka eddi| gyenge szereplésének? — Nem tehetek róla — men tegetőzik zavartan —, aká mennyit tanulok, a fizika se hogy sem megy a fejembt Nem értem az összefüggése két. így azután akármit esi nálok, a már megértett anya is összezavarodik bennem fe lelet közben. Tudom, ez ko moly hiba, eddig mégsem si került megtalálnom az ellen szerét. Pedig naponta . négy öt órát is tanulok. Igaz ugyan, hogy a fizik nem tartozik a legkönnyeb tantárgyak közé, bár nem eg lány az osztályban szíveset ben tanulja, mint például magyar irodalmat, vagy a tői ténelmet. De mégsem olya: nehéz, hogy ne lehessen .meg tanulni. Talán éppen a tanú lási módszerben van a hiba? — Minden leckét először el olvasok, utána pedig szaka szónként tanulom meg. Máso! is így teszik* nem tudom, lám miért nem válik be. nam hogy a diákok közül sokan hívei a szakaszos tanulásnak, ez a módszer azonban nem minden tantárgy esetében szerencsés. A mate•?<': ?■‘W TE • rv vármegyével szövetkezve nekilátott az üldözésnek. Hiábavaló hajsza volt. Hallatlan ügyességgel siklott ki az üldözők közül, s ha nagyon megszorították, a papirosba ta~ kart aranyak eltakarták a nyomát. Csak elkövetett rablásai nak a híre keringett szájról- szájra; öt magát senki sem látta, vagy nem akarta látni. Még azt sem tudták, tulajdonképpen hol lakik? Fellángolt a szabadságharc és Rózsa Sándor alakja hirtelen előbukkant. , A hírek szerint a forradalmi kormány amnesztiát adott neki azzal a feltétellel, hogy szabadcsapatot szervez s azzal táborba száll a délvidéki szerb felkelők ellen. A menlevelet Jókai Mór vitte el neki, kalandos módon. He is írta, miként adták kézről kézre a betyárok sötét éjjel, mocsarakban, nádasokon, füzes szigeteken keresztül, addig a rejtekhelyig, ahol Rózsa Sándor tanyázott, s ott átadta a menlevelet. Azonban Jókai sohasem látta Rózsa Sándort és nem kézbesített neki semmiféle menlevelet. Csak annyi igaz belőle, hogy Kossuth valóban megbízta a kézbesítéssel, s a kalandos vállalkozás annyira megtetszett neki, hogy kiszínezte a regényíró erejével s a végén maga is elhitte. Most lássuk a költészet után e valóságot. Az amnesztia ügyében Kossuth Hírlapja ezt a hírt közölte: „A Szeged környékét rettegésben tartó Rózsa Sándor nevű hírhedt rablóvezér a szegedi magisztrátust azzal lepte meg, hogy azon esetre, ha neki teljes bűnbocsánatot biztosítanak, hajlandó 200 derék lovasával az ellenség ellen indulni, és azokat mint vezér mindenféle szükséges felszereléssel ellátni. Ajánlata elfogadtatván, bejött a városba, zászlaját kibontotta és a népnek gyújtó melyet ezerfogadva le 03 beszédet tartott, szeres éljennel emberek.“ A „gyújtó beszéd“ persze a fantázia terméke. Rózsa Sándort általában kevés beszédű, inkább szótlan embernek írták le. Hogy lelkes volt a hangulat, valószínű, de ezt inkább szenzációnak lehetne nevezni: íme végre valahára színről színre látható a puszták titokzatos rémalakja, a nagy megtért bűnös, aki ezentúl karikás ostorával a haza ellenségeit fogja kihajtani az országból. Háborús szereplésüknek részleteit nem ismerjük, de Vetter Antal tábornok szerint „Annyi gaztettet követtek el, hogy ő kénytelen volt visszahívásukat a hadügyminisztériumtól erélyesen követelni“. Ez azonban — folytatja a tábornok — csak akkor következett be, amikor a megyék polgári hatóságai is a hadügyminiszterhez fordultak s a banditák kihágásait leírták. Voltaképpen a kormány nem is várt vitézi tetteket tőlük. Az volt az utasítás, hogy érvényesítsék korábbi szakismereteiket és zsákmányoljanak az ellenségtől marhákat a honvédhadsereg számára. Kossuth mellékesen arra is gondolt, hogy ilyen módon megszabadítja az Alföldet az elszaoo- rodott betyároktól. Rózsa Sándor a parancsot teljesítette is, de nem. az ellenség csordáit hajtotta el. hanem védtelen, csupán öregek, nők és gyermekek által lakott falvakat rohant meg s azoknak a barmait rabolta el. Pár hónapi garázdálkodás után tehát vége lett a hősi kalandnak. A csapat feloszlott, ki-ki visszatért a régi foglalkozásához, kivéve a vezért. Rózsa Sándor nem ment többé vissza a pusztára, megtelepedett Szegeden s ott ménesmester lett. Meg is házasodott, elvett egy Badó Kati nevűnem olyan tantárgy, amelynél a szöveg „bevágása”, megtanulása eredményre vezet. Ha a diák nem látja összefüggésében például az elektromosság vagy a fénytan egyes tételeit, nem is tudja logikusan és értelem szerint megérteni azokat. így a fizikánál sem segít a magolás. A leghelyesebb — s ez nem az újságíró* de az öreg diák véleménye — többször egymásután átolvasni a kapott feladat egészét, s REVŰ 1958 :: v. ^y -y-yy.fZ- -' " •yvdX&MóMMiUé» A bukaresti Constantin Tanase szatirikus színház bemutatta új műsorát* amelynek címe: Revü 1958 azután értelemszerűen visszamondani. Nehezebb feladatok esetében helyes,.. hs a gyakorlati tantárgyakat egy társunkkal — lehetőleg képzettebbel — együtt tanuljuk meg, aki nyomban javítani tud, ha logikai hibát vétettünk. Azt kellene tennie Papp Líviának is, hogy többet tanulja együtt a fizikát valamelyik kiváló fizikus osztálytársával. Ennek minden bizonnyal semmi akadálya sem lesz, hiszen ezt nemcsak a saját egyéni érdeke, hanem az osztály érdeke is megkívánja. Van azonban még egy hibája Papp Líviának amellett* hogy nehezebben tanul, mint a többiek. Eredetileg ő nem gimnáziumban akarta folytatni tanulmányait. Esztendők óta az minden vágya, hogy ápolónő vagy diétásnővér lehessen valamelyik kórházban, bár egy időben orvosnő is szeretett volna lenni. Ezért is jelentkezett négy esztendővel az óvónő-képzőbe* amely azonban éppen abban az esztendőben szűnt meg Nagykőrösön. így — más választás híján — gimnazista lett Papp Livia. S ezért, ha nem is meri még szóban bevallani, kevesebb figyelmet szentelt a gyakorlati tantárgyakra, gondolván, hogy a matematikára és a fizikára úgysem lesz szüksége, ha terve valóra válik és ápolónő lesz belőle. Ebben nincs igaza. Hd már egyszer rászánta magát a gimnáziumi tanulmányok elvégzésére, akkor nem szabad különbséget tenni tantárgy és tantárgy között. Már csak azért sem, mert jelenlegi fizika-osztályzata komolyan veszélyezteti abban, hogy célját elérje. Persze, még nincs késő arra, hogy javíthasson. Ezért szakítania kell azzal az önáltatással, hogy ő akármit is csinál, akkor sem megy neki a fizika. Nagyobb szorgalommal, de legfőképpen nagyobb akarattal kijavíthatja azt az egyenesderekú osztályzatot. Természetesen ennek másik fontos alapfeltétele, hogy osztálytársai még többet foglalkozzanak vele az elkövetkező hetekben, annál is inkább, mivel már nem csupán a napi anyag megtanulásáról van szó, hanem az érettségitételek kidolgozásáról is. Prukner Pál
