Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-22 / 45. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI II. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1958. FEBRUÁR 22. SZOMBAT Bukarest népe forró szeretettelfogadta a magyar párt- és kormányküldöttséget A magyar párt- és kormányküldöttség fogadására megjelent: G. H. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Chivu Stoica, a Minisztertanács elnöke, továbbá a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagjai, a kormány tagjai, a társadalmi szervezetek képviselői, törzstisztek, a kulturális élet kiválóságai. A különvonat délután 2 órakor gördült be a baneasai pályaudvarra. A magyar pórt- és kormányküldöttség tagjai barátságosan integettek az éljenző tömegnek. A magyar küldöttség tagjainak bemutatták a román kormány és a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagjait, valamint a megjelent külföldi diplomatákat. Az ünnepélyes fogadtatás titán a magyar pórt- és kormányküldöttség tagjai részt vettek a pályaudvar előtti téren rendezett ünnepi nagygyűlésen. A nagygyűlésen G. H. Gheorghiu-Dej mondott üdvözlő beszédet, Gh. Gheorghiu Dej üdvözlő beszéde A román nép örömmel és testvéri szeretettel fogadja a magyar nép küldötteit, akiknek látogatása lehetővé teszi, hogy az elvtársi egyetértés szellemében eszmecserét folytassunk az országainkat kölcsönösen érdeklődő összes kérdésekről. Engedjék meg, hogy kifejezzem azt a meggyőződésemet, hogy a látogatás jelentősen hozzájárul népeink és országaink, valamint testvér-pártjaink barátságának és eredményes együttműködésének további megerősödéséhez. A román—magyar barátság alapját népeink közös célokért vívott harca, a nemzetközi szolidaritás alkotja. Népeink az elnyomó osztályok által évszázadokon át szított ellenségekeskedés és gyűlölet helyett kegyelettel ápolják és gazdagítják a román és a magyar dolgozó nép szabadságáért vívott közös harcának hagyományait, megteremtették és állandóan fejlesztik az elvtársi együttműködést és a kölcsönös segélynyújtást. E barátság megbonthatatlan és mint bebizonyosodott, kiáll minden megpróbáltatást. Ilyen barátság csak olyan két nép között jöhet létre, amelyek örökre lerázták a tőkés földes úri kizsákmányolás és elnyo más igáját és vállvetve építik az új, szocialista életet. Dej elvtárs üdvözlő beszéde után Kádár elvtárs mondta el üdvözlő szavait: Kádár elvtárs beszéde A magyar párt -és kormány- küldöttség tagjait őszinte örömmel tölti el, hogy eleget téve az önök kedves meghívásának, viszonozhatjuk azt a látogatást, amelyet G. H. Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt általunk személy szerint is igen tisztelt és szeretett első titkára, valamint más vezető román elv-társak 1956 novemberében tettek Magyarországon. Szívből és hálásan köszönjük ezt a bensőséges, baráti és külsőségeiben is megtisztelő fogadtatást, amelyben önök ma bennünket itt részesítettek. Ha visszagondolunk reá, még ma is bánt bennünket, hogy 1956 novemberében, amikor a román küldöttség nálunk járt Budapesten nem tudtunk önök számára oly méltó és külsőségeiben is ünnepélyes fogadtatást biztosítani, amilyen érzéseink szerint a baráti Román Népköztársaság vezetőit megillette volna; Ezután arról a testvéri segítségről beszélt Kádár elvtárs, amelyet a Román Népköztársaság nyújtott a magyar népnek a nehéz időben. Mi azért jöttünk el önökhör, hogy közvetlen eszmecsere és tárgyalások útján a személyes kapcsolatok erejével is tovább mélyítsük és erősítsük kipróbált barátságunkat. Mindkét nép javára szélesíteni kívánjuk a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait, kölcsönös haszonnal járó jó együttműködést. Még szorosabbá akarjuk tenni pártjaink kapcsolatait a kölcsönös tájékoztatás és tapasztalatok kicserélése útján. Erősíteni kívánjuk a két népi demokratikus ország és nép egymáshoz fűződő kapcsolatait, amely része a testvéri szocialista országok népei szoros és megbonthatatlan egységének. Fokozni akarjuk az emberiség legfontosabb és központi kérdése, a béke védelme ügyében együttes erőfeszítéseinket. A két beszédet többször félbeszakították a dolgozók lelkes közbekiáltásai és az éljenzések. Kádár János, Apró Antal. G. H. Gheorghiu-Dej és Chivu Stoica együtt foglalt helyet egy nyitott gépkocsiban, s ez csafkíhamar eltűnt a szüntelen éljenző, hatalmas tömeg sorfala között, a Kisseleff sugárút irányában. Amerre elvonulta« a magyar küldöttség gépkocsijai, mindenütt hatalmas tömeg állt. Román és magyar zászlókkal integettek a vendégek felé. akik barátságosan viszonozták az üdvözléseket. „Tehéntáp" a tejhozam emeléséhez f Az erőtakarmánygyárban f kísérleti célokra négy vagon | „tehéntápnak” nevezett újfaj-1 ta takarmányt állítottak elő a § szarvasmarhák számára, kor- | pából, napraforgó-, tengeri- és | árpadarából. A feltevések sze- | rint a négyféle takarmány ke- | veréke a lehető legkedvezöb-1 ben hat a tehenek tejhozamá- | ra. A tehéntápot most próbál-1 ják ki a kísérleti gazdaságok | tehenészeteiben és ha bevá- I lik, nagy tételekben gyártják. | @ig,civLipb(íL cAb&fußcui Zárásig kötelesek fejet tartani a tejboltok \ Az Élelmiszerkereskedelmi | Iroda ellenőrei megállapítot-1 tók, hogy Budapesten a vásár- I lók nincsenek megelégedve a I tej- és tejtermék árusítással. = Sok helyütt már a kora dél- f utáni órákban elfogy a tej, ésl a munkából hazatérők nem I jutnak hozzá. Nem tartják | megfelelőnek a sajtfélék vá- 1 lasztékát sem. Az iroda utasította a | KÖZÉRT tejet árusító üzle-i telt és a tejboltokat, hogy zá-| rásig tartsanak tejet. Az utasí-1 tás arra is kiterjed, hogy az! üzletekben a lehető legszéle-1 sebb választékban kínálják a | vásárlóknak a tej- és tejter-1 mékeket, a sajtokat stb. Fel-! hfvja a figyelmet az iroda ar-j ra is, hogy a jövőben az eddi-| ginéi sokkal szigorúbban ve-i gyék figyelembe a készltmé-1 nyék szavatossági idejét és f csak egészen friss árut tart-1 sanak az üzletekben. Mint a képen látható, remek a hangulat. A banda húzza, a vendégek énekelnek, torok nem maradt szárazon A 78 éves Kállai Dőncl bácsi a banda élére állt. öreg cigány, nem vén cigány... a nemzeti jövedelem Csaknem két és félmillió a bérből és fizetésbe1 élők szána ladta lllllllllltIMIIMIIilllllllMI1 képesítésű dolgozók, kisebb mértékben a magasabb képzettségű szakmunkások és a középrétegekhez tartozó alkalmazottak életszínvonala emelkedett, de a gazdasági hibák következtében az 1951—53-as években csökkent. Persze, a felszabadulás előtti helyzethez hasonlítva, figyelembe kell venni az olyan fontos tényezőket, mint a munkanélküliség megszűnése, a béren és fizetésen kívüli juttatások nagymértékű emelkedése stb. 1953-ban indult meg a hibák kijavítása, a gazdasági irányítás túlzott központosításának feloldása és a gyorsan kiküszöbölhető aránytalanságok csökkentése. 1954-ig már ismét 20 százalékkal emelkedett a lakosság fogyasztása és a he- kát végző és az alacsonyabb jyes irányú fejlődést az 1956-os ................................................... ellenforradalom olyan erkölcsi I pusztításokkal szakította félbe, | amelyek még most is éreztetik 1 hatásukat. Mégis, a gazdasági 1 vezetés módszereinek javulása, ! a szocialista országok segítsége | következtében I a nemzeti jövedelem 1957- 1 ben — becslés szerint — I körülbelül 4 százalékkal I volt magasabb, mint 1955- I ben és 10 százalékkal haA február 28-án megnyíló XIX. szakszervezeti kongresz- szus küldöttei most kapták kézhez a Szaktanács kongresz- szusi jelentését, amely a kongresszuson majd elhangzó főtitkári beszámoló kiegészítéséül szolgál; A jelentésből kitűnik, hogy a bérből és fizetésből élő dolgozók száma 1949-től 1957-ig 1 millió 386 ezerről 2 millió 356 ezerre nőtt. Az 1938-as átlaghoz képest még jelentékenyebben, 236 százalékkal gyarapodott a dolgozók száma. Konkrét adatokkal igazolják, hogy a felszabadulást követő években a dolgozók többségének — mindenekelőtt az agrárproletávok, a nehéz munMunkában az óriás kotrógép meg az eredetileg | tervezettet. A havi átlagkeresetek 1957- | ben — az 1956. évieknél — { 19,9 százalékkal voltak maga- [ sabbak. Az átlagból különö-1 sen kiemelkedik a bányaipar, I ahol a keresetek emelkedése | egy év alatt elérte a 30 száza- § lékot. Az ország lakossága | ma (egy főre számítva) 138 szá- | zalékkal több cukrot, 50 szá- f zalékkal több tojást, 23 száza- \ lékkai több zsírt, 21 lékkai több húst, 16 százalékkal több tejet fogyaszt, mint 1938-ban. A jelentés beszámol arról, hogy a szervezett dolgozók száma állandóan nő. 1953-ban a munkások és alkalmazottak 76 százaléka volt szakszervezeti tag, 1957-ben pedig ez az arány elérte a 80,3 százalékot. Budai Árpádné, a szépségkirálynő átveszi az első díjat: a tortát (Riport a 6. oldalon) száza- = A TTIT megyei tisztújító és kiildöttválasztó közgyűlése A TTIT Pest megyei szervezete vasárnap, február 23-án délelőtt fél 10 órai kezdettel tartja megyei tisztújító és küldöttválasztó közgyűlését a Megkezdődött az országos bírói értekezlet Az Országház kongresszusi termében pénteken megkezdődött a Fővárosi Bíróság, a megyei bíróságok, a járásbíróságok, a városi és a kerületi bíróságok, Valamint a katonai bíróságok vezetőinek kétnapos országos értekezlete. A tanácsMezogazdasági kérdések tárgyalásával fejezték be értekezletüket a megyei notitkárok Üj kotrógépet alka’maznak a berzdorfi (NDK) külszíni bányában. Az új 190 tonnás gép lánctalpon közlekedik, így a sínek építése és karbantartása, amely eddig komoly kiadást jelentet^ feleslegessé válik | Pénteken a Magyar Nők Or- ! szágos Tanácsa helyiségében ! folytatták a megyei és a bújj dapesti kerületi nőtanácsok ! titkárainak értekezletét. Az 1 értekezleten Fehér Lajos, a I Magyar Szocialista Munkás- ! párt Politikai Bizottságának i tagja adott tájékoztatót az időszerű mezőgazdasági kérdésekről. A tájékoztatót vita követte, amelyben a felszólalók beszámoltak a maguk területén szerzett tapasztalataikról és megvitatták, hogy a nőtanácsok hogyan segíthetik a párt és a kormány mezőgazdasági .politikáját. kozáson megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságénak tagja, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, dr. Szénáéi Géza, a Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyésze, dr. Domokos József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Huber Lajos, a Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke, dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára— ott volt a magyar jogásztársadalom és a jogtudomány számos kiváló képviselője. Dr. Réczei László, az igazságügyminiszter első helyettesének megnyitó szavai után dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter tartott beszámolót az időszerű politikai és igazságügyi feladatokról, Kossuth-klub helyiségeiben. A közgyűlés programjában hót napirendi pont szerepel. így többek között megvitatják a megyei szervezet elnökének beszámolóját és vitát indítanak az országos elnökségnek a társulati alapszabályt módosító tervezetéről. Utána megválasztják az új vezetőséget, majd pedig az országos küldöttközgyűlés küldötteit. Délután fél 4 órakor irodalmi matinét rendeznek a küldöttek részére „ ... Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni” címmel. A műsoron Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jobbágy Károly, József Attila, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Simon István, Tóth Árpád, Vajda János és Vörösmarty Mihály legszebb versei szerepelnek. Bevezetőt mond: dr. Fenyvesi Margit gimnáziumi tanár. A műsorban közreműködik Egressy István, Jancsó Adrienne és Nagy Marianne,
