Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-20 / 43. szám

«ST MtCVt kfCh'lan 1958. FEBRUÁR 20. CSÜTÖRTÖK Népi demokráciák napja a Szovjetunióban A moszkvai rádió március második felében megrendezi a népi demokratikus országok napját. A műsort a baráti né- • pék rádióállomásai álítják össze. A magyar rádió félórás riportműsor anyagát küldi majd el, ebben riportok, kom­mentárok, ismertetők tájékoz. I tátják a szovjet rádióhallga- tőkat országunk életéről, újabb eredményeiről. Séta Szmtmdpéti, Cfilm, Színházi QradaLűm Tovább épül a moszkvai Metro Gyors ütemben folyik a Le­ninről elnevezett moszkvai Metro Scserbakovszkij-gyűrű- jémek építése. A „Scserba- kovszkaja” állomásnál meg­kezdték a mozgólépcső szere­lését. A földalatti állomásá­nak portál-oszlopait márvány­nyal, a falakat pedig csempé­vel borítják; Az egyik alagút-szakaszban a szokásos bordázott öntött- Vas-tübbingek helyett vasbe­ton-blokkokat alkalmaznak. Már elkészült az 500 méter hosszúságú kísérleti vonalsza­kasz. A vasbetonblokkok al­kalmazása igen sok fém meg­takarítását teszi lehetővé, ugyanis egy folyóméter ön- töttvas-tübbing súlya 7400 ki­logramm, egy folyóméter vas­beton-blokké pedig csak 539 kilogramm. A Moszkva-folyó­tól az „Unyiverszitetszkaja” állomásig terjedő vonalszaka­szon kizárólag vasbeton-blok­kot fognak alkalmazni. A Scserbakovszkaja-gyűrűt még az idén átadják rendelte­tésének. A VILÁG LEGÉRDEKESEBB ÓRÁJA A svéd Upsala városában ké­szítették el a világ legérdeke­sebb óráját. Az órát sokféle vi­rágfajtából szerkesztették, mégpedig úgy, hogy olyan faj­táikat válogattak össze, me­lyeknek nyüási időpontját pon­tosan meg lehet határozni. Ilyenformán a nyíló virágok fajtájáról bármikor megálla­pítható a pontos idő. önkiszolgáló orvos a műemlékek városában A városi tanács székháza Szentendre a műemlékek, a tornyok, a templomok városa. A Duna felől, a hajóról nyí­lik a legszebb kilátás a vá­rosra; szinte a dalmát tenger­parton érzi magát az ember. A hajóállomásról vagy a vasút­állomásról pár perces sétával felérünk a város központja felett elhelyezkedő várdomb­ra, honnan elragadó kilátás nyílik a környező hegyekre és magára a városra is. Közvet­lenül alattunk a Fő tér, a Marx tér házait látjuk. A várfalhoz rendetlen összevisszaságban „odaragasztott” kis házak, az intim kis udvarokba való be­tekintés, a meredek háztetők, a sok kémény festő ecsetjé­re való téma. Megkapó lát­vány ez a kis városka! Zeg­zugos utcái, sikátorai, a domb­oldalra kapaszkodó lépcsők a lebontott tabáni városrészt idézik a maga romantikájával. Mert van itt is romantika. Az idősebb emberek még ma is beszélnek Rab Ráby legen­dás kincsétől, a sok aranyról, alagutakról, melyek közül a saskövi barlang alagút ja a monda szerint Visegrád váráig vezet. Am hagyjuk a romantikát s nézzük meg közelebbről a vá­ros műemlékeit. Itt a várdom­bon találjuk a város legrégibb műemlékét, a plébániatemp­lomot. A legutóbbi tatarozás alkalmával a levert vakolat alól értékes középkori része­ket sikerült feltárni. A román­kori alapokon épült templomot 1330 körül gót stílusban épí­tették át, mai formáját a tö­rök háborúk után 1710 körül nyerte. A várdombról kis fedett lép­csőn — mely annak a háznak az udvarán vezet keresztül, amelyben a hagyomány sze­rint Mária Terézia is meg­szállt — jutunk le a városi ta­nács emeletes épülettömbjé­hez. A barakk épület valószí­nűleg középkori romokra épült, hatalmas pincéi eb­ből a korból származhatnak. A városi tanács közelében van a Fő tér. A tér a maga in­timitásával. a XVIII. század­ból megőrzött képével hazánkban szinte egyedülálló műemléki együttessé emeli a város központját. A különböző építészeti korok — a barokk, rokokó, copf, klasszicista — emlékei itt egységes megjele­nésükkel sajátos ízt adnak e térnek. A sokszor csak két- ablakos emeletes házak zsú­folt. de nem zavaró elhelye­zése az akkori telekviszonyok hatására keletkezett A tér közepét vörösmár­vány kereszt díszíti: a pestis­járvány emlékére állították a szerb kereskedők 1763-ban. A tér legjelentősebb emlé­ke a mai vendéglő emeletes épülete, homlokzatán igen szép rokokó stukkódíszítéssel. Az elmaradhatatlan szőlőfürt és inda az egykori híres szent­endrei szőlőművelés emlékét hirdetik. A stukkókeretben szentkép elmosódott körvona­lai látszanak. A város utcáin sétálva több helyen is talá­lunk ilyen külső házfalra fes­tett szentképet. A Duna felőli oldalon elhe­lyezkedő háztömb hatalmas, meredek tetőszerkezetével s a közös tetőszék alatt megbújó kis házaival tűnik ki. Mel­lette az 1752-ben épült gö­A Marx tér rögkeleti templom emelkedik, külső oldalán a görög sírfel­irat a balkáni kereskedőkre emlékeztet. Ne sajnáljuk a fáradságot s a templom melletti meredek Görög utcán sétáljunk a du- napart felé. Jobbra a Wastagh György utca magas házai festői látványt nyújtanak. A szemben levő ház gyönyörű vasrácsai és kovácsolt vaska­puja a szentendrei kovácsok kezemunká.iát dicsérik. Ebben a házban volt a lovasposta korában a város postaállomása s ha bepillantunk a kapun, fel­tűnik a ferde kapualj, mely a kocsik kifordulását segítette elő a szűk utcára. Lefelé a a fehér sál alól /l hömpölygő fo­lyóként zuhan alá koromfekete haja. A műbőrkabát surrog­va simogatja lábát, s lesütött szemekkel siet az utcán, A téli szél sikoltozva veti magát utána, s testét jeges borzolásokkal markolja körül. Komor az idő, s komor az asszony. Nem tekint senkire. Siet. Fut. Az apró kesztyűs kéz görcsö­sen fogja a szatyrot. Két zsemlye és tíz deka felvágott. A va­csora. Semmi más. Jajgat a szél, de néma az asszony aj­ka. Ügy megy, siet, mint magaelői mene­külő ember. Mint akit űz, hajt valami. Iszonyat? Boldogság- várás? Szégyen?- Nem tudom micso­da..-. Emberek nyű­iiiiiimimniiiiiiiiiiiiiitiHimiHiniiiiiiitiitiiiiiiiiiiimiiiiiimuiiiiiiitiiiiiiiiiiitiHiiimiiiiiliiiiiiHmiNiitHiiliiiniiiiiiiiiiiiUNmn c/lj izőn tj, az atcÁa zsögnek körülötte. Kacagva, tülekedve, bámészkodva. Fények hullnak az útra. Sá­padt neonfények, s szikrátszóró ívlám- pák sugarai. Ezer áru kacéran kínálja magát. Kardigán, ci­pő, blúz, ékszer. De semmi, semmi nem kell. Nincsenek em­berek, nincsenek sö­tétet szakító fények, nincs csalogató kira­kat. Semmi nincsen. Ennek az asszonynak csak önmaga van az utcán. Mint rémültre haj­szolt őz, fut az utcán, semmit nem látó szemekkel, mocca­natlan ajkkal. És ekkor... És ekkor feljajdul minden. A szél fa­gyos ujjat a kopasz fák ágai közé vág­nak, sikoltozva ro­hannak a hangok az ég felé, a fények megrészegedve tán­colnak a csipkésre kopott köveken. A kirakatok áruhalma­za szégyenkezve bú­jik a sötét sarkok felé, hogy ne marad­jon senki, semmi, csak az asszony az utcán. Csak ö, És ők. Fiatal Jérfi kisfiút vezet. S a semmit nem látó asszony szeme őket meglátta. Tágranyílt pupillák­kal nézi a férfit és a gyereket. Hatal­masra tágult szemét elönti a könny. For­ró patakként perdül alá a széltől hűlt or­cán. És sír minden. A szél zokogva vergő­dik az út felett, fény- csepp könnyeket hul­latnak a lámpák. Sir, sir minden, mert sír, sír az asszony. Nekitántorodik a falnak, kezével sze­mét takarja. Nem moccan. Csak köny- nye hull alá. Asszony az utcán. Árva asszony. Olyan mint. zokogó angyal. Bánat. Szomorúság. Elhagyott asz- szony, A kisfiát el­vitte az apja, s most talán így sétálnak ők - is London egyik ut­cáján. S ő itt van. Itt van egyedül. Hull a könnye. 'Kapkodva gyűri le torkán a hideg leve­gőt. Valami, valami ott belül majdnem megszakad. Valami fáj. Nagyon fáj. Vas­marok szorítja, tépi, égeti. Kín. Gyötre­lem. A szíve. S zokogva, botor­kálva, elindul to­vább .. -. Mészáros Ottó Görög utcán kis ház oldalfala kelti fel a figyelmünket: a quaderkövet utánzó festett színes falrészlet a XVII.— XVIII. századi házdíszités jel­legzetes emléke. Külön fi­gyelmet érdemel a sarkon levő egyemeletes sarokerkélyes ba­rokk kereskedőház. Térjünk vissza a görög templomhoz. A templom mel­lett a múzeum emeletes épü­lete hazánk legrégibb tanító­képző intézetének nyújtott rö­vid ideig szállást a XIX. század elején. A gazdag dí­szítésű copf kapu felett szerb nyelvű felirat emlékezik meg az itteni szerb iskoláról. A múzeum előtt kétfelé ágazik az utca: a lefelé veze­tő szűk és kanyargós Vörös­hadsereg útja műemlékeivel, régi házaival érdekes kisvá­rosi hangulatot kelt. Itt buj­dosott az egyik kis házacská­ban Percei Mór, a szabadság- harc egyik tábornoka. A másik utca a szerb püs­pöki templom felé vezet. A kis Szőlő köz sarkán levő ház emeleti részén lakott a század végén Ferenczy Károly fes­tőművész, itt festette többek közt egyik hires festményét: Lányok virágot gondoznak. Belépve a püspöki székesegykáz udvarába, önkéntelenül is ko­mor hangulat lesz úrrá az em­beren. A XVIII. század köze­pén épült templom többszöri átépítés után nyerte mai for­máját. A templom belsejében a díszes ikonoszíáz, a régi céhzászlók és ikonok említés­re méltóak. A székesegyház kriptája több szerb püspök nyugvóhelye. A templom mel­lett gondozott park közepén találjuk a püspöki palotát. A templomtól nem messze a hangulatos Béke tér egyik kis háza vonja magára a figyel­met. A kapu kőkeretét szőlő­fürt díszíti. A hagyomány sze­rint Rab Ráby, -igazi hevén Ráby Mátyás, a város szegé­nyeinek legendás hírű patró- nusa lakott egykor itt. A kis teret elhagyva és a Szam'ár.hegy meredek oldalára felkapasz­kodva érjük el a város egyik legszebb kilátópontját.a Bar­tók Béla úton. Közvetlenül a hegy lábánál a Preobrazsensz- ka templomot látjuk, mely a legrégibb szerb templom a vá­rosban. Korabeli ikonosztáza és berendezése a legművé­sziesebb bizantinifcus emlé­kek közé sorolja ezt az 1690- ben épült templomocskát. Ud­varán még ma is minden bú­csúnapkor a helybeli és kör­nyékbeli szerb ifjúság tambu- ra-zenekar kíséretében a ha­gyományos szerb táncokkal ünnepli meg a napot. A hegymászás és a hosszú séta fáradalmait kipihenve ? zeg-zúgos kis meredek lép­csők vagy utcák egyikén le­megyünk q régi országútira, a Vöröshadsereg útjára, ahol évszázados, hatalmas fák és csendes park ölén találjuk » város egyik jelentős kulturális intézményét, a művésztel«- pet. A girbe-görbe. zeg-zugn* utcákon gyakorta találkozha­tunk a telep tagjaival s e festőállvánv mellett fest ége­tő művész éppúgy hozzá tarto­zik a város képéhez, mint a templomtornyok. Sétánk véget ért, bár közel se néztük végig az egész vá­rost. A Szamár-hegy oldalán kanyargó kis utcák, a szent­endrei udvarok, a hegyoldal pincéi, a többi szerb templom még mindig sok-sok látnivalót rejteget. S aki csak egyszer Is megízlelte a város szépségeit, mindig talál magának újabb és újabb látnivalót, „titkot" Az elmúlt években megkezd­ték a város műemlékeinek rendszeres tatarozását. A ta­tarozás az idei évben is foly­tatódik s remélhetőleg rövid időn belül a Marx tér régi házai új köntösben fogadják majd » látogatókat. Soproni Sándor múzeumigazgato a TTIT tagja Állomáshelye ismeretlen WmBm Jelenet az Állomáshelye ismeretlen című új szovjet filmből HAJOS ELEMERt KAMASZORSZÁG V* égve! Végre megszületett ez a könyv, amely ko­moly útmutatóul szolgál majd édesanyáknak és édesapáknak egyaránt gyermekeik nevelésé­ben. A serdülő gyermekek, a kamaszok különös, bonyolult világát tárja fel előttünk lep­lezetlen őszinteséggel, s köz­ben feleletet keres a kamasz­kor szerteágazó, izgató problé­máira. ' A könyv írója tapasztalt pe­dagógus, a gyermeki lélek nagy ismerője, aki éppen ezért tud tiszta képet tárni az olva­só elé a kamaszsok, gyerme­keink fejlődéséről, érzékeny lelkivilágáról. Mint a Gyer­meklélektani Kutató Intézet munkatársa, számos beteglel­kű, érzésvilágában megbolyga­tott gyermeket ismert meg és ezeken — mint példákon — keresztül mutatja meg azokat a lehetőségeket, buktatókat és kátyúkat, amelyek a gyerme­kek előtt állnak. A Kamaszország számos kér­désre ad feleletet, s közben megtanít arra, hogyan keU egészséges, tiszta gondolatvilá- gú gyermeket nevelni. Hajós Elemér bátor kézzel boncol­gat olyan kényes kérdéseket, mint például: miben áll a he­lyes szocialista nevelés, mi­lyen buktatók veszélyeztetik az egyke életét, milyen lelki komplexumok születhetnek a különböző korú testvéreknél, vagy azt, hogy mt a helyes módja a nemi felvilágosítás­nak, amely bizony nem egy szülőt állít komoly próbatétel elé. De választ ad olyan kér- désekre is, hogy mit jelent a szülők válása a gyermek szem­pontjából, hiszen a serdülő gyermek élete" kisebb vagy nagyobb mértékben minden­képpen törést szenved egyik vagy másik szülője elveszté­sével. így minden bizonnyal ez « könyv hamarosan a szülők kedvenc olvasmányává válik majd. annak ellenére, hogy nem ad kész recepteket, ép­pen abból eredően, hogy’min­den gyermek jelleme, gondo-* latvilága különböző. Ennek el­lenére mégis megtanítja ne­veim a felnőtteket és ezzel minden szülőt rávezet arra az útra, amely gyermekeinek ki­egyensúlyozott, boldog jövőjé- hez vezet. A rég várt hasznos könyvet Harmath István szellemes és művészi fényképillusztrációi gazdagítják és teszik még szemléletesebbé, s ez is csak előnyére válik. Reméljük azon­ban, hogy a jövőben még szá­mos hasonló, az ifjúság neve­lésével foglalkozó könyv lát majd napvilágot, s mutatja meg a gyermeki lélek útvesz­tőinek gyakran egészen finom árnyalati buktatóit és akadá­lyait. Előre is köszönet érte az édesanyák és édesapák nevé­ben! (P. P-) <7 ILMHÍRADÓ-.-...».mH,, iniflimiiiiiiimimtmiinniiiiiiiiiiiitiiiiiiinnihi,. mMmPi* !*&**&■■­O. DGEBUADZE, Az igazat mondom című új szovjet film női főszereplője. CHARLES LAUGHTON új­ra filmezik. Nemrég bemuta­tott filmjének címe Az üldö­zés tanúja, amelyben egy vé­dőügyvédet alakít, míg a vád­lott Tyrone Power. ANGLIÁBAN „A legjobb külföldi filmszínész” kitünte­tést az 1957. évi alakításáért Pierre Brasseur nyerte el az Orgonák kapuja című film fő­szerepéért. MOSZKVÁBAN a szovjet hadsereg fennállásának 40. év­fordulója alkalmából bemu­tatják a Nagy csata című ÚJ filmet, amely a sztálingrádi csatát örökíti meg. AZ AIR FRANCE a Párizs •—Uj-Zéland légivonalon be­vezette a filmvetítést. Első al­kalommal Christian-Jaques Nathalie című filmjét mutat­ták be, amelynek főszereplője Martiné Carol. A CINEMONDE jelentése szerint a világon 125 ezer mo­zi működik, 1956-ban 25 ezer filmet mutattak be 15 milliárd néző előtt. AMERIKÁBAN filmre vi­szik Sinclair Lewis Elmer Gantry című híres regényét, Richard Brooks rendezésében. EGY-EGY ÜJ magyar já­tékfilmet mutatnak be már­ciusban és áprilisban. Az egyik a Móricz-novellá- ból készült Égi madárj főszerepben Szabó Ildikóval és Szirtes Ádámmal, Fehér Imre rendezésében. A másik a Bolond április, Fábri Zoltán rendezésében, Krencsey Ma­rianne és Mensáros László fő­szereplésével. MOSZKVÁBAN bemutat­ták a televízió részére készült új játékfilmet, amely Julius Fucik életéről szól.

Next

/
Thumbnails
Contents