Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-18 / 15. szám
1958. JANUAR 18. SZOMBAT ßtst MEf-TF.i WCirlao A szövetkezeti mozgalom egységes, közös alapon nyugszik Össz-szövetkezeti bizottságot alakítottak Cegléden IVemrég a ceglédi Föidimű- vesszövetkezet MSZMP-szer- vezietének kezdeményezésére megbeszélésre gyűltek össze a ceglédi szövetkezetek vezetői. A cél aiz volt, hogy Cegléd városának területén a földművesszövetkezet, a termelőszövetkezetek, valamint a kisipari termelőszövetkezetek együttesen (hozzák létre a város össz-szövetkezeti bizottságát. Ennek a bizottságnak 'az lenne a célja — mint azt a kibocsátott felhívás is kimondta —, hogy az .. összefogással és a bizottság megalakításával növeljék a szövetkezetek tekintélyét, kölcsönösen támogass áÉ, segítsék egymást, erősítsék. mélyítsék el a szövetkezetek barátságát, eredményeiket kölcsönösen ismertessék a még szövetkezésen kívül álló dolgozó parasztsággal és kisiparosokkal. A földművesszövetkezet felhívása nagy visszhangot váltott ki a városban. A megbeszélésre sokan gyűltek össze. Részt vett a város termelőszövetkezeteinek és a kisipari szövetkezeteknek 22 képviselője. Elöljáróban kimondták, hogy a megalakítandó össz-szövetkezeti. bizottság nem avatkozhat be egy-egy szövetkezet ügyébe, határozatai csak olyanok lehetnék, mely nem sérti ti szövetkezetek önállóságát és nem állanak ellentétben valamilyen törvénnyel, vagy állami rendelkezéssel. Felmerülhet a kérdés, akkor miért van szükség ennek a bizottságnak a megalakítására, s mit tud haszonnal végezni? A bizottság feladatait három pontban foglalhatnánk össze legrövidebben. A SZ9V0tlífií*lÍ termelés elősegítése áll az első helyen. Megtárgyalná például a bizottság, hogy a város lakosságának szükségleteit hogyan tudnák jobban biztosítani. A korai zöldségféléket Nagykő* fősről hozzák Ceglédre, a baromfit a környező községekből, főleg magánosok. így a piaci árakat nem tudja kedvezően befolyásolni sem a sok ceglédi tsz, sem a földművesszövetkezet. Ha összefognának, minden bizonnyal érnének el eredményt. Vagy például a sok ceglédi kt&z is tudna segítséget adni sok áru. eszköz helyi elkészítésével, úgyszintén a földművesszövetkezetek a szükséges áruk, eszközök közös megrendelésével. A tapasztalat szerint a lakosság jobb ellátása megkívánná, hogy a ktez-ek jobban vegyék figyelembe a város lakosainak kívánságát. A szövetkezeti kereskedelem összefogásával ezt is sikeresen meg lehet oldani. h Íöldművesszövetkezetelínslí a város középpontjában, az áruház fölött nagyszerűen berendezett kultúrterme, klubhelyisége van. Helyes lenne, ha ifi alakítanák ki a város össz-szövetkezeti kultúr- és klubközpontját. Megegyezés alapján szakelőadásokat, szak- filmvetítéseket stb. lehetne itt tartani, sőt közös könyvtárat felállítani. Közös szimfonikus zenekart, tánc- és énekegyüttest kellene létrehoznia a szövetkezeteknek. Ezenikívül a szövetkezeti mozgalom népszerűsítése érdekében fel kellene használni a sportot is. A szövetkezetek egymás között is vetélkedjenek minden 1 sportágban, sőt helyes lenne • közös össz-szövetkezeti sportklubot létrehozni, s a versenyeken így indítani a csapatokat. A tapasztalatok azt a sajnálatos tényt igazolják, hogy a szövetkezetek a városon belül sem ismerik egymást eléggé. A jó viszony megteremtésének megvannak a reális alapjai, melyeket már az előbb ismertettünk. A földművesszövetkezetek és a ktsz-ek például , eredményesen népszerűsíthetnék a termelőszövetkezetek eredményeit. Az idén valóban közösen ünnepük meg a szövetkezeti napot, és minden szövetkezet meghívja rendezvényeire a testvéri, egy tőről fakadó szövetkezetek képviselőit. Ezer üteg egy módja van a szövetkezetek közötti kapcsolatok megjavításának, a már meglevők megerősítésének. A bizottság javaslatainak valóra váltása minden bizonynyal előbbre viszi Cegléden, Dózsa városában a szövetkezeti mozgalmat. A szövetkezetek még egységesebbek, szilárdabbak lesznek, ha közösen segítik egymást. A földművesszövetkezet MSZMP-szervezetének javaslata megértésre talált a ceglédi szövetkezeti vezetők között és megalakították Cegléd város össiz-szövetkezeti bizottságát. Az ideiglenes vezetőség tagjaivá választották: Csizmád! Pált, az Építőipari Ktsz elnökét, Ben© Istvánt, a Ceglédi Földművesszövetkezet elnökét és Szabó Istvánt, a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökét; Az egybegyűltek elfogadták a felhívásban közölt javaslatokat, mindannyian javaslatokat dolgoznak ki és rövidesen újra összeülnek, hogy megalakítsák a különböző albizottságokat; Cs. Ä. Háromnapos gigászi munkává! mentettek meg egy elsüllyedt tengeralattjárót Mint a szovjet sajtó beszámolt róla, a haditengerészet egyik tengeralattjárója a nyílt tengeren végzett iemerülési gyakorlat közben hirtelen megbillent, elvesztette egyensúlyát, gyorsan süllyedni kezdett, s végül orra a tengerfenékbe fúródott. Mint később kiderült, azok a járatok, amelyeken át a hajó motorjai a víz felszínéről levegőt kaptak, nem záródtak teljesen és a réseken gyorsan zúdult be a víz, megtöltve a hajófar egy részét. A legénység , azonnal SOS-jeleket küldött, js ezek vétele után Nikolszkíj kapitány irányításával mentőhajó. sietett a helyszínre. A tengeralattjáró bóját bocsátott fel, amely a víz felszínén lebegett és jelezte a szerencsétlenség helyét. A tenger azonban olyan viharos volt, hogy a mentőhajó a bóját képtelen volt megközelíteni. A hajó egyik tisztje, Ak- esurin hadnagy, csónakkal a bójához jutott és — mivel abban távbeszélő- készülék is volt — sikerült telefonérintkezést teremtenie a tenger fenekén rekedt emberekkel. — Saját ergnkböl nem tudunk kiszabadulni — jelentették a tenger mélyéről és a mentőhajón tudták, hogy ez mit jelent: rövidesen elfogy az oxigén és a tengeralattjáró legénysége megfulladhat. A búvárok azonnal megkezdték a munkát. Dmitrenko őrmester és Grigofov első matróz leereszkedtek, de útjuk eredménytelen volt. A bóját iaz óriási hullámok tovasodorták a szerencsétlenség színhelyétől, a hajótéstnek egyelőre nyoma veszett. Ezután újabb két búvár ereszkedett le egy 500 wattos kézireflektorral. Nekik már sikerült felfedezniük a hatalmas szivarként fövenybe fúródott tengeralattjárót, amelynek orra már eltűnt az iszapban. Ivlev zászlós az oxigéncsöveket juttatta le a tengeralattjáróhoz, nyolcvanhét percet töltött a tenger mélyén, s A mm&íssí litíéo és a tépi demkmm HIRES, tisztelt, és mélyen megsüvegelt ember volt a Horthy-korszakban Ugodi Lajos, miniszteri titkár. Nemcsak azért, mert a méltóságos cím illette meg, hanem azért is, mert igen nagy gazdagságban élt: Dánszentmiklóson 473 holdas birtok korlátlan kiskirálya volt. Ugodi már a Horthy-korszak utolsó éveiben meghalt, de családja ezt nem sínylette meg. A birtok igen jól jövedelmezett, gondtalan, vidám és felelőtlen életet biztosított. Eljött azonban az 1945-ös esztendő, és ezzel együtt a földreform. Az ugodi birtokot felparcellázták és az eddig éhező és nyomorban sínylődő napszámosok kapták meg azt. Ugodi István, a miniszteri titkár fia, ekkor még siheder gyerek volt és sehogyan sem tudta megérteni, miért kellett a kastélyból kiköltöznie édesanyjával együtt egy szerényebb lakásba és miért hagytak meg a részükre csak három hold földet. 1949-ig nem is volt semmi baj, ekkor azonban többek előtt demokrácia- ellenes kijelentéseket tett, ami miatt védőőrizetbe vették. Innen 1953-ban szabadult ki és eltávozott Dánszentmiklósról. Budapestre utazott, ahol egy ideig munka nélkül ténfergett, majd „megértve az idők szavát”, az Elzett-gyárba került segédmunkásnak. Itt nagyon szerényen viselkedett — leplezni tudta a népi demokrácia ellen érzett izzó gyűlöletét rr és ezért senkivel sem volt súrlódása. Azt persze, senki sem tudta, hogy Uigodi időközbeh kérvények özönével árasztotta el a különböző hatóságokat. Minden kérvényében hangoztatta, hogy a földreform során 10 hold erdőt meghagytak számára és kérte, hogy ezt adják vissza neki. A kérvénybombázásnak természetesen semmi eredménye nem lehetett — hiszen jogalap sem volt a visszaadásra — de a kis Ugodi sehogy sem nyugodott. ÍGY KÖVETKEZETT el 1956. október 23-a. Ugodi István már az első napon-eltűnt a gyárból, majd feltűnt Dánszentmiklóson. Pár napig csendben élt otthon édesanyjával, majd november 5-én elérkezettnek látta az időt, hogy a cselekvés terére lépjen. Bement a tanácshoz, ahol azt kér. te. hogy édesanyja földjéről öt szál fát vágathasson ki. A tanácsi engedélyt meg is kapta. Csak ez kellett neki. Nem az anyai — jogosan meghagyott — földre ment ki, hanem apja erdejébe, mely időközben a dánszentmiklósi Micsurin Tsz tulajdonát képezte. Innen vágatta ki az öt szál fát. Majd egy hónap telt el — 1956. december 4-ét írták —, amikor 20 embert fogadott fel arra, hogy a Micsurin erdejéből két és fél holdat termeljenek ki a számára. A megegyezés szerint az emberek kapták volna az ágakat és a tuskó részét, valamint az értékesítésből származó összeg 20 százalékát. December 4-én már a brigádokat is megalakították, munkára kész volt az egész csapat, amikor legnagyobb meglepetésükre megérkezett a rendőrség. Ugodi még velük is j szembeszállt, ennek azonban j nem sok eredménye volt. Letartóztatták. így került a miniszteri titkár fia, az Elzett-gyár volt „szerény” segédmunkása a Ceglédi Járásbíróság elé. A tárgyaláson sem volt szerény. Még mindig konokul állította, hogy az az erdőrész, melyet ki akart vágatni, őt illeti és csak azért „rendezte” mag az erdő kitermelését, hogy ezzel is határozatra bírja a hatóságokat, ahol azonban egyetlen kérvényét sem intézték el kedvezően. A CEGLÉDI Járásbíróság most már határozott választ adott Ugodi Istvánnak, kérvény nélkül is. Elítélték társadalmi tulajdon lopása, valótlan bejelentés után történt közellátás érdekét veszélyeztető cselekmény és engedély nélküli fakivágás miatt két év és hathónapi börtönre. Ugodi ebben sem. nyugodott meg, fellebbezett a Pest megyei Bírósághoz, ahol most mondták ki az ügyben a végső szót. Helyben hagyták a Ceglédi Járásbíróság ítéletét. Kalmár Pál I mikor félig eszméletlenül visszakerült a mentőhajóra, arca és végtagjai már csaknem teljesen kihűltek. A lent-rekedtek szerencsétlenségére Ivlevnek már nem volt ereje a levegőcsap kinyitására, így újabb búvárnak kellett leszállnia. Kremljükön zászlós végezte el ezt a munkát, így végre megkezdhették az oxigén befúvását a tengerfenékbe fúródott hajóba. Idejében, a legénység egy része a levegőhiánytól már eszméletlen volt, A tomboló vihar ezután csaknem megpecsételte a hullámbörtönbe zárt legénység sorsát. A telefonbója elsüly- lyedt, a drótkötél elszakadt és különös szerencse, hogy éppen a legfontosabb, a levegőszol- galtató csőrendszer maradt épen. Ez alatt több mint 48 óra telt el, A két napja szünet nélkül tal- ponlévő Litvinov zászlós pihenés nélkül leszállt, 80 percig maradt a víz alatt és sikerült az összeköttetést megerősítenie. Viszatérése után sem pihent, hanem azonnal megkezdte a nagynyomású levegőcsövek szerelését, hogy ezek segítségével a vizet ki tudják szorítani a tengerfenéken rekedt hajótestből. A vihar miatt az összeköttetés fenntartásán állandóan dolgozni kellett. Több más búvár mellett heroikus munkát végzett egy Sztopkon nevű matróz, aki hatalmas erejéről híres. Sztopkon az engedélyezett idő háromszorosát, 210 percet töltött a tengerfenéken, ráadásul derékvastagságú vontatókötelet kellett vinnie és gyakran. volt szükség arra, hogy szerelés közben fejjel lefelé dolgozzon. A hajótörötteknek végül sikerült a torpedó-vető berendezésen át élelmiszert, meleg ruhát, orvosságot és szeszt bepréselni. Ezek után az eddig tartalékként pihenőben tartott Sljaszetko törzsőrmester ereszkedett le, még egyszer, utoljára ellenőrizte az egész berendezést, majd jelentette: a hajó kiemelése megkezdődhet. Ekkor már a tengeralattjáró gépei is dolgozni kezdtek a méiyben, az összeköttetés jónak bizonyult, az elsüllyedt ha- j ótest fokozatosan emelkedett. Hatalmas hurrázás rész- kettette meg a levegőt, amikor óriási csobbanással megjelent a felszínen a hullámsírjából megszabadult tengeralattjáró. Az ajtók kicsapódtak és több mint 70 óra után a legénység először látta meg az eget és szívta tele tüdejét a tenger sós levegőjével. A Váci Könnyűipari ŐntőcL cs Alkatrészgyárban Fehéren, izzón ömlik a folyékony vas. Itt nem lehet késlekedni, gyors iramban dolgoznak a vasasok A laboratóriumban Vogel Gyuláné és Kmed Jánosné anyagvizsgálók az öntvények szén- és mangántartalmát vizsgálják A mintákat először precíziós pontossággal, fából készítik. Nagy gondot, figyelmet kívánó feladat A kiégetett homokformába öntik a folyékony vasat FELHÍVÁS! A Ceglédi FöMművesszovetkeziet Igazgatósága felhívja * szövetkezet tagságát, hogy vásárlási könyveiket a visszatérítés számfejtése végett, saját érdekükben legkésőbb január 31-ig adják le a szövetkezet központi, irodahelyiségébe. (Áruház felett.) Január 31-e után a vásárlási könyvet nem áll módunkban elfogadni. Ceglédi Földműve&szövetJkezet Vezetősége.