Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-10 / 8. szám
1958. JANUÁR 10. PÉNTEK 5 0>E3t mietet v/Cirlao Magyarország, természeti adottságai következtében nem tartozik ugyan a vízerőben gazdag országok közé, víz- erőkészlete mégsem jelentéktelen. A hasznosítható vízenergia mennyisége függ a folyó mindenkori vízhozamától és attól a vízszintkülönbségtől, amely a folyó esése következtében egy-eg v helyen épp rendelkezésre áll. Folyóink közül a Duna kiváltképp bővizű, kiA Nagymaros—Visegrádi Vízierőmű tok során — az 1901—1950 évek közötti fél évszázad vízjárási adatainak részletes feldolgozásával — vizsgáltuk meg azt, hogy milyen hatással lesz a vízlépcső (a duzzasztómű, a vízerőtelep és a hajtózsilip) a Duna vízjárására és jéglevonulására, egyszersA duzzasztómű. egyenlített vízhozamú, ezért rajta a vízerőhasznosátás egyik feltétele biztosított. Sajnos, a másik feltétellel .nem rendelkezünk. Nagy esésű folyóink nincsenek, hiszen az ország területének java része síkság, vagy szelíd lejtésű dombvidék. Mégis, a folyótokban rejlő és gazdaságosain hasznosítható vízenergia mennyiségét évi 3,4 milliárd kilowattórára becsülik. Ez több mint fele a mostani teljes villamosener- gia-igónyünknék. Vízerőgaz- tiálkodásumk elmaradottságára vall, hogy e v ízerőkészl etnek eddig csupán két százalékát hasznosítottuk. Magyarország vízerőkészle- tének 66 százalékát a Duna. 10 százalékát a Tisza adja. Mellékfolyóink a teljes vízerő- készletmek 24 százalékát jelentük. Hosszas vajúdás után végre napirendre került a nagymarosi vízerőmű építésének ügye, sőt a Vízügyi Tervező Irodában már a tervek kidolgozása is megkezdődött. A munka az 1951—1954 között végzett és 1957 őszén újra megindult előzetes kísérletekre és kutatásokra támaszkodik. A nagymarosi vízerőmű duzzasztása kereken száz kir lométer távolságra — a Mosom Dunaág torkolatán túl — hat ki. A duzzasztás legerősebben a vízerőmű közelében érvényesül, ettől távolodva, a vízállások mindinkább megközelítik a folyam eredeti szintjét. Könnyen beláthatjuk, hogy a vízerőmű megépítése megváltoztatja a víz lefolyását, a hordalék és a jég levonulását, s hogy a felduzzasztott víz ellen majd védeni kell a környező, alacsony fekvésű területeket. A vízerőművek építése mindig beavatkozást jelent a folyó és környéke életébe. Az előmunkálatok során pontos rétegvonalas térkép készült, ama területekről, amelyek mélyebben fekszenek a duzzasztott vízszintnél. így a pilismaród, az esztergomi és a komáromi öblözetekben az Ipoly-völgy alsó szakaszán, stb. több mint hétszáz fúrással tártuk fel a talaj rétegeződé- sét és határoztuk meg a talajrétegek vízvezető képességét. Építőipari Műszaki Egyetemünk úgynevezett kisminta-kísérleteket végzett. Ennek az volt a célja, hogy adatokat adjon arról, milyen lesz az árvíz és a jég levonulása a vízerőmű tervezett helyén, s így előre láthassuk, hogyan illeszkedik be a vízlépcső a folyam medrébe. E kísérletek két részből állottak: egy helyszíni éjszakai fáklyás, áram- kép-felvétel'ből és a műegyetem kertjében végzett több 'mint egy évig tartó szabadtéri kisminta-kísérletből. A kísérleteket már ismertették a szaklapok és a népszerű tudományos kiadványok, tehát most nem foglalkozunk velük. Ugyancsak az élőmunkái«. mind kiszámítottuk a vízerőműben termelhető villamos- energia évi mennyiségéit. E vizsgálatok, továbbá az évek óta folyó hordaíékméré- sek, a jégjárás megfigyelései, valamint a már megépült, hasonló méretű német és osztrák vízerőműveken (Jochen- stein Ybbs-Persenberg) szerményből áll: a duzzasztóműből, a vízerőtelepből, a hajózsilipből és a vízíkárok keletkezésének megelőzését szolgáló védőművekből. A duzzasztóművet pillérek sorozata és a közöttük függőleges hornyokban (vájatokbán) mozgatható z&iliptáblák alkotják. Ha a zsiliptáblákat lebocsótják a pillérek közötti, kibetonozott mederfenékre, a víz a zsiliptáblák előtt felduzzad (..felvíz”), mögöttük pedig csaknem az eredeti szinten mai’ad („alviz”). A duzzasztómű tehát a folyón több- méteres vízszintkülönbséget alakít ki. Ha a felvíz már eléri a asiliptábla felső szélét, és átbukva rajta több méter magasról lezúdul, a vízesésekhez hasonlóan roppant energia rejlik benne. Ezt hasznosíthatjuk. mégpedig úgy, hogy a víztömeget nem buktatjuk át a duzzasztó-művöm, hanem vízturbinákba vezetjük, amelyek az itit jelentkező hatalmas energiát generátorokban villamos árammá alakítják át. A nagymarosi vízerőmű duzzasztóművének kilenc, egyenként 30 méter széles nyílása lesz, s ezeket 11,5 méter magasacél szerkezetű zsiliptáblák zárják majd el. A tervezett A vízerőtelep: 1. a beömlő víz; 2. a turbinazsilip; b-ina; 4. generator; 5. a kiömlő víz. 3. turzett tapasztalatok alapján megállapíthattuk, hogy sem a hordalékfeltölitódés, sem az árvíz- vagy jéglevonulás nem jelent megoldhatatlan nehézséget. Az előmunkálatok alapján a vízerőmű fő méreteit, teljesítményének adatait, hozzávetőleges költségét már kiszámították. Ebben az évben elkészülnek a műszaki tervek, s jóváhagyásuk nyomán kerül sor a kivitelezési rajzok elité— szítésére. Noha a nagymarosi vízerőmű magyar területen épül, megvalósításában érdekelt a szomszédos, baráti Csehszlovákia is. Az Ipoly torkolatától, Szoblól fölfelé ugyanis a Duna határfölyam s így energia- t ártalma megoszlik a két szomszédos állam között. Az együttműködésre vonatkozó tárgyalások 1956 óta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folynak. A Duna magyar szakaszán épülő vízerőmű helyét a visegrádi Dunakanyarban Nagymaros községtől a Duna folyásirányában fölfelé a Fekete-tengertől számított 1696. folyamikilométer szelvényében választottuk ki. A Duna a Szigetköz több száz méter vastag, kavicsból kialakult hordalékkúpját elhagyva. túlnyomó részt vízáteresztő (homok és kavics) rétegekbe ágyazott mederben folyik. De Zebegény és Nagymaros községnél a Börzsöny és a Pilis hegység nyúlványai között, andezit sziklába vájta be a medrét. Az egész magyar Dunán ez a folyószakasz a legalkalmasabb az erőmű megépítésére. Az alapozáshoz legalkalmasabb hely megállapítása céljából három úszó fúróberendezéssel 20—50 méter mély, összesen több mint két kilométer hosz- szú fúrásokat végeztek; Minden hajózható folyón épülő vízerőmű négy fő építduzzasztómű teljes szélessége — beleértve a nyílásokat elválasztó pilléreket is — 320 méter, tehát nagyobb, mint a Duna szélessége a budapesti Erzsébet-hídnál. A vízerőtelep turbinája a hajócsavarokhoz hasonló szárnyaskerék. Tengelye függőlegesen helyezkedik el. s ekként forgatja a vele közös tengelyre épített áramfejlesztőt (generátort). A generátorral termelt villanyáramot nagyfeszültségre transzformálva vezetik majd a fogyasztókhoz. Ha a folyó vízhozama nagyobb, mint amennyit a vízerőtelep turbinái hasznosítani képesek, a fölösleges víz- mennyiséget a zsilipt ablakon keresztülbuktatják, vagy esetleg' — rendkívül nagy árvizek idején — a zsiliptáblákat teljesen kiemelik a vízből. Ugyancsak a zsiliptáblák célszerű kezelésével bocsátható le jégzajláskor- a folyó jege. A nagymarosi vízerőtelep tekintélyes, 265 méter hosszú csarnokában tíz, egyéniként 18 500 lóerős turbinát helyeznek majd el a velük közös tengelyre épített áram- fejlesztőkkel egyetemiben. Egy-egy áramfejlesztő forgó részének átmérője nagyobb, mint a Vidám Park körhintájáé. A vízerőtelep gépi berendezései 1280 vasúti kocsi rakományával érnek föl. A vízerőtelep kiegészítő berendezései — a nagy teljesítményű transzformátorok, a gépek szereléséhez szükséges nagy teherbírású daruk, a tur- binazsilipek, továbbá a duzzasztómű és a hajózsilipek acél szerkezetei — ugyancsak számottevő súlyt (980 vagon- r.yit) képviselnek. Hasonlóképpen hatalmas — négyszer annyi, mint a Tiszalöki Vízlépcsőé — az a betonmennyi- ség, amelyet a nagymarosi vi*. erőműbe beépítünk. A vízévé telep automatizálva működi* majd. Az aránylag kevés kezelőszemélyzet a gépekre, a készülékekre és a műszerekre fog felügyelni. A hajózsilip hatalmas, párhuzamos betonfalakkal határolt. betonfenékű medence» Kéftovégér—zsiliptáteiék- — vagy kékszárnyú ajtóhoz hasonló támkapuk zárják le. Zsili peljünk át képzeletben egy alulról fölfelé haladó hajó- vonatot (vontatót és uszályokat). Ez esetben a hajózsilip felső kapuja zárva, az alsó nyitva van s így a kamarában a vízszint egyezik az alvízzel. A hajóvonat lassan beérkezik a kamarába, majd az alsó kaput becsukják mögötte. Ezután a felvíz felől, az oldalfalakban levő csatornákon vagy magán a felső kapun át vizet bocsátanak a kamarába mindaddig, amíg a vízszint » felvízzel egy szintre nem kerül, s az emelkedő víz meg nem emeli a hajóvonatot. Ekkor kinyitják a hajózsilip felső kapuját és a hajóvonat a szabad vízre ér. A felülről lefelé haladó hajóvonait esetében a művelet az előbbinek éppen a fordítottja. Nagymarosnál a vontatóhajón kívül hat nagyméretű uszályt zsilipelhetünk majd át egyszerre, kereken 6000 tonna rakománnyal. A forgalom további növekedésére számítva és a nemzetközi hajózás biztonsága érdekében egymás A becsültnél is jobb volt, $ rekordot javított a legutóbbi dohánytermés Az ország dohány termő vidékein már befejezés felé közeleg a dohánylevelek simítása, kötegezése és beváltása. Az eddigi eredményekből ítélve, az 1957. évi rekordtermés a tervezett mennyiséget messze felülhaladja, sőt a harmadik termésbecslés kilátásait is. Az Élelmezésügyi Minisztérium Dohányipari Igazgatóságán elmondották, hogy a felszabadulás óta nem volt ilyen nagy termés, de általában a minőség' is jó. Különösen a szabolcsi területekről takarítottak be minőségileg is kiváló dohányt. Nagy baj azonban, hogy sok helyütt a dohánytermő területeken nem építettek megfelelő szárító-pajtákat, a meglevőket túlzsúfolták, vagy szükségseárítókban helyezték el a termést. A második világháború előttihez képest körülbelül 10 000 holddal nőtt a dohánytermő terület, ugyanakkor a pajták számát, rakterületét nem növelték, sót a háború alatt sók pajta el is pusztult. Sürgős szükség tehát, hogy a termelők tovább bővítsék pajta-terüket, s amellett új, korszerű, szabványpajtákat építsenek. A jövő évi dohánytermelés iránt általában nagy érdeklődés mutatkozik. A termeltetési szerződési terveket december 31-ig országosan 83,9 százalékra teljesítették. A jelek szerint január végére országosan teljesítik a dohánytermelési szerződési előirányzatokat. Gépállomások és állami gazdaságok együttműködése Az idén megyénk gépállo-j másai az eddiginél nagyobb mértékben vállalnak munkát! az állami gazdaságokban. A j legtöbb segítséget a következő főbb munkáknál nyújtják: a takanmánybetakarítás és a gabonabetakarítás komplex gépesítése. Persze, ebben nem merül ki az állami gazdaságoknak nyújtott segítség. Jelentősen közreműködnek a gépállomások a műtrágyaszórásnál, a szalma- kazlazásnál, aprómag-cséplés- i nél és egy sereg más munka- i területen. energia önköltsége jóval alacsonyabb, mint a szénből termelte, s eszerint évente kereken 250 millió forintot fogunk megtakarítani; Ez az önmagától megújuló, ma még haszmosítatlan energiaforrás több mint egymillió tonna hazai, illetve hatszázezer tonna jó minőségű külföldi importszén megtakarítását teszi lehetővé: ez világpiaci értékben 15 millió dollár! Előnyök mutatkoznak majd a hajózásban is. Az átzsilipe- lés ugyan 40 percig fog tartani, de a földuzzasztott, mély és csöndes folyású vízben ezt a? időveszteséget a hajóvonat az ellenállás csökkenése következtében nemcsak behozza, hanem még időnyereségre is szert tesz. Ezzel az oda-vissza A vízkárok keletkezésének megelőzését szolgáló védómüvefc, mellett két nagy teljesítményű hajózsilip (ikerzsilip) készül. A hajózsilip hossza 230 méter, szélessége 34 méter, s a legkisebb vízmélysége 3,5 méter lesz. Az árvízvédelem A duzzasztómű által felduz- zaseíotl folyam vize a környező alacsony fekvésű területeket csakúgy elöntéssel fenyegeti, akár az árvíz. A helyzet azonban most bizonyos mértékig súlyosabb, mert. a duzzasztás hatása állandó. Védekezésül magasítjuk és szigeteljük majd a meglévő árvíz- védelmi töltéseket, s újakat is építünk. A töltéseket a hullámverés .pusztítása-ellen szilárd kő- és betonburkolattal védjük, a töltések alatti víz- áteresztő homok- és kavicsrétegeket pedig vízöblítése.? fúrással vagy láncvedres réskotrógéppel készített vízzáró anyag-, illetőleg betonfallal zárjuk el egészen 6—14 méter mélységben fekvő, nagyrészt összefüggő agyagrétegig. E munkálatok eredményeként csupán néhány kis duúton jelentős — 11 százalékos — üzemanyagmegtakarítás érhető el. A nagymarosi vízerőmű lehetővé teszi mintegy 17 000 katasztrális hold megművelt területnek úgynevezett gravitációs, vagyis szivattyúzás nélküli öntözés^ és megkönnyíti a Duna mellé települt helységek és ipartelepek vízellátását is. Ne hallgassuk el azt a ne' hézséget sem, amely a nagymarosi vízerőmű megvalósítását s általában a vízerőhasz- nosítás fejlődését hazánkban mindeddig gátolta: a megvalósításhoz szükséges beruházás nagyságát. Ugyanabból az összegből ugyanis, amibe egy-egy vízerőmű kerül, jelentősen nagyobb teljesítményű hőerőművet építhetünk, s ezért a pillanatnyilag kisebb befektetés kedvéért eddig lemondtunk a holnap jelentkező nagy haszonról. Egy egyszerű példa rámutat helyzetünk fonákságára. Ha megépítjük a nagymarosi vízA tervezett nagymarosi (a modell nai szigetet (a helembai és a táti szigeteket) és egy keskeny, lakatlan partsávot önthet el majd tartósan a víz. Azokat az útszakaszokat, amelyeket a nagy árvizek, így az 1954. évi júliusi árvíz is elborított, magasabbra építjük, s gondoskodunk a védett területek belvizének elvezetéséről is. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a tervezés során arra, hogy a vízerőmű külső képe összhangban legyen- a környezettel és a Dunakanyar természeti szépsége továbbra is változatlanul érvényesüljön. A vízerőmű gazdasági jelentősége elsősorban hazánk energiagazdálkodásában mutatkozik majd meg. Az általa termelt villamos energia mennyisége (évi 890 millió kilowattóra) az üzembelépós időpontjában az ország akkori teljes szükségletének 8—10 százaléka lesz, A benne termelt villamosvízerőmű távlati képe fényképe). erőművet, akkor az imént ki mutatott és évente megtakarított 250 millió forint újabb beruházásával fokozatosan végrehajthatnék az egész magyar vízerőhasznosításl programot anélkül, hogy a népgazdaságnak újabb terhet kellene vállalnia. A további vízerőművek üzembehelyezése nyomán az évi megtakarítás összege tovább növekednék, 6 így annak egy része — a vízerőmű- építő program kielégítésén kívül — a népgazdaság más területeinek fejlesztésére is felhasználható volna. Még csak vázlatos képet adhatunk a nagymarosi vízerőműről és gazdasági jelentőségéről. Reméljük, a nagy erővel meginduló tervezés és azt követően a kivitelezés munkálatai során részletesen tájékoztathatjuk majd lapunk olvasóit e nagy jelentőségű létesítmény megvalósításának egyes szakaszairól. Iliéi Vilmos mérnök (Vízügyi Tervező Iroda) Az Élet és Tudomány cikke nyomán.
