Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-09 / 7. szám
1958. JANUAR 9. CSÜTÖRTÖK mm iteerst rzf£ir1an Az év végi mérleg majd megmutatja A Nagykőrösi Állami Gazdaság igazgatójának hozzászólása a jövedelmezőségi vitához Készülnek a torták Lőrincz elvtárs soraival nem mindenben értek egyet, mégis fontosabbnak tartom, hogy elsősorban az előremutató, az előrevivő gazdálkodási módszerekről szóljak. Úgy mint Törökbálinton, s talán az ország valamennyi gazdaságában, nálunk is foglalkoztatja a vezetőket és a dolgozókat egyaránt, sikerül-e a nagy célkitűzés, sikerül-e jövedelmezővé tenni gazdaságunkat. Elöljáróban őszintén megmondom, ha van gazdaság, amelynek még sokat kell tennie a jövedelmezőség érdekében, a mi gazdaságunk feltétlenül ezek közé tartozik. Nemrég alakult, s bizony sok tekintetben ma még csak ott tartunk, ahol az állami gazdaságok többsége évekkel ezelőtt. Ennek ellenére elhatároztuk, hogy felzárkózunk a jó gazdaságok sorába, s mindent elkövetünk, hogy 1960-ra jövedelmezővé tegyük gazdálkodásunkat. Ennek legfontosabb elvi és gyakorlati feltételei biztosítva vannak. Mivel önállóságunk megnőtt, s megszűnt az irántunk tanúsított bizalmatlanság, sokkal derűlátóbbak lehetünk a jövedelmezőséget illetően. Én két fő tényezőt jelölök meg, mint legfontosabbat: 1. Milyen segítséget kapunk például gépekben, épületekben? 2. Milyen módszerrel és kö- , rültékintéssel dolgozik a gazdaság kollektívája? Az első tényezővel részleteiben nem foglalkozom, nem is feladatom. Csupán Lőrincz elvtárs néhány megállapítását szeretném kiegészíteni; Véleményem szerint nemcsak a gépesítés fokozása a döntő, hanem az is, hogy a célnak megfelelő gépeket állítsunk be és megkapjuk hozzájuk a munkagépeket és alkatrészeket is. A mi gazdaságunk két évvel ezelőtt kapott új Zetorokat, de a hozzávaló munkagépeket (fűkaszát, ekét, kiemelőszer- kezetet) csak a múlt évben tudtuk beszerezni. A külföldi gépek alkatrészellátása is nagyon nehézkes. Márpedig az ilyen gazdaság, mint a miénk, amely jelentős területen zöldséget és gyümölcsöt termeszt, nagyobbfokú gépesítésre szorul, mint egy teljesen mezőgazdasági jellegű üzem. Feltétlenül szükségesnek tartom a betakarítás gépesítését, s remélem, hogy ebben az évben már ezen a téren is előreléphetünk. Egyetértek Lőrincz elvtárssal abban, hogy a jövedelmezőség igen fontos feltétele az is, ha a gazdaságban sikerül kialakítani az állandó műn--., käs- és vezetőgárdát. S ez| csakugyan nem kis részben a| szociális beruházások nagysá-f gától és a felhasználás mód-! jától függ. És ha Lőrincz elv-f társ látná, milyen körűimé-1 nyak között élnek helyenként | a mi munkásaink, sokszor vil- | lány, vízvezeték nélkül, távol i a várostól, egy-egy rozoga ta- 1 nyából átalakított munkás-§ szálláson, bizonyára nem java-1 solná, hogy a Pest környéki | -gazdaságok több szociális be- | ruházást kapjanak. Egyébként azt, hogy milyen | fontos az állandó munkásgárda, s a dolgozókról való gondos- 1 kodás, napról napra tapasztal- | hatjuk. Gazdaságunknak ab-f ban az üzemegységében, ahol | megvolt az évek óta kialakult | állandó munkás- és vezetőgár-| da, sokkal jobb eredményeket! értünk el. Hangácsi üzemegy-| ségünk aránylag rossz földjén | 250 mázsa cukorrépát és 301 mázsa csöveskukoricát tér-1 mesztettünk holdanként, míg | a jobb földdel rendelkező fe-f ketei üzemegységünkben — | elsősorban a munkásvándorlás | miatt — csak 110 mázsa cu- f korrépa és 24 mázsa csöves-1 tengeri termett. Mivel a terű- f let gazdaságunk lelke, ha itt 1 sikerül kialakítanunk az ál-j landó munkás- és vezetőgár-1 dát, elmondhatjuk, hogy a| legnehezebb és legfontosabb i lépést megtettük egész gazdaságunk jövedelmezősége felé. Mi is úgy döntöttünk, hogy az ösztönzőbb szakmánybére- zést; alkalmazzuk és amilyen * mértékben lehetséges, foga- tosainknál is bevezetjük ezt. Havi bér helyett szakmányt, vagy ahol lehet, darabbért fizetünk. A premizálási rendszert — hogy a dolgozókat érdekeltebbé tegyük a magas termésátlagok elérésében — úgy szerveztük meg, hogy az igazgató csak a prémiumkeretet állapítja meg egy-egy feladat elvégzésére, ® ha azt teljesítették, az üzemegységvezető javaslata alapján egy összegben kapj ák meg a brigádok a prémiumot, s a brigád tagjai egymás között maguk osztják szét. Ugyanezt tettük a szakmunkásbérek megállapításánál is. Megállapítottuk a létszámot, az átlagbért és; dolgozóink ezek után maguk osztották fel az egy- egy főre esedékes személyi órabéreket. Állítom, hogy soha nem volt még bizottság, amely olyan igazságosan, minden reklamáció nélkül meg tudta volna oldani ezeket a bérezési ügyeket, mint maguk a dolgozók. A jövőben, ha mód lesz rá, még tovább szélesítjük ezt a bérezési módszert. Igen fontosnak tartjuk a jövedelmezőség eléréséhez a termelt növények helyes megválasztását. Mi például a jövőben nagyobb területen foglalkozunk máj*} minőségi vetőmagtermesztéssel és aprómag termesztéssel. Ebben az évben a herefélék magtermő területét az előző évinek háromszorosára emeljük. Ezenkívül minőségi vetőmagot termelünk búzából, rozsból, borsóból, mustárból és egyéb olyan “-novényféleségekből, amelyek termesztésével régebben nem foglalkoztunk. Amellett, hogy figye- j lembe vesszük táj- és területi adottságainkat, a legmesszebb- i menőkig ki akarjuk elégíteni szerződő feleiniket. így például ebben az évben jelentős területen termelünk zellert, mivel ez gazdaságunk számára is igen előnyös. Eredményeink megtanítottak bennünket arra, hogy nem elegendő 160 mázsás paradicsomtermést elérni holdanként, ha az döntő többségében csak konzervgyártási célokra felel meg és exportra nem alkalmas. Ebben az évben már jelentős területen termesztünk majd exportálható korai zöld- ségféleségeket, elsősorban IltlllllllHIIIItHllftttllHtlllltlMllllltltlllllllllllMlllllllIHtltttnilHIlftrilHHItlHtll paprikát, paradicsomot, uborkát. Ennek érdekében az igazgatóság segítségével hozzáláttunk egy szaporítóház létesítéséhez, bővítéséhez. Célunk, hogy az egy holdra eső jövedelmet állandóan növeljük, s ez évben legalább 15— 20 százalékos jövedelememelkedést érjünk el a tavalyihoz képest. Különben is döntően előtérbe helyezzük a takarékoskodást. Gondolok itt elsősorban az anyaggazdálkodás megszigorítására & a társadalmi tulajdon fokozott védelmére. Most felülvizsgáljuk anyagkészletünket, minden elfekvő, gazdaságunkban fel nem használható anyagot átadunk az illetékeseknek. s az érte kapott összegből fedezzük javítási anyagköltségeink egy részét. Nagyon vigyázunk arra, hogy a jövőben csak olyan anyagokat vásároljunk, amelyeket rövid időn belül fel is használunk. Nem fordulhat elő többé olyasmi, hogy például egy üzemegység megrendel 20 darab kocsitengelyt, de egész évben nem használja fel azokat, vagy pedig vásárolnak tíz darab mikrométert — amire semmi szükségünk sincs — csupán azért, mert a vásárlási csekken feltüntetett összeg nem merült ki. Ha ilyesmi előadódna, a megrendelővel fizettetjük meg a fölösleges anyag árát. A társadalmi tulajdon védelme érdekében még ebben a hónapban a párt és a szakszervezet segítségével megalakítjuk a társadalmi bíróságot. Ügy gondolom, nem lenne helyes, ha saját magunkról, vezetőkről ne esne szó e rövid cikk keretében. Véleményem az. hogy a jövedelmezőség érdekében a vezetőknek a hozzáértés mellett szigorúan s körültekintően kell eljárnánk a munkafegyelem, a tervezés és az ellenőrzés megszilárdítása érdekében. Szigorúan meg fogjuk követelni az ellenőrzést a legkisebb vezetői beosztásokban is. Hogy nagy elhatározásainkból mennyit tudunk megvalósítani, arról tanúskodjon az évvégi mérleg. Bizonyosra veszem, hogy a mi gazdaságunkat is hamarosan a jók között emlegetik majd, s legkésőbb 1960-ra elmondhatjuk: jövedelmezően gazdálkodunk. B Kiss János igazgató Alig két hónapja elloptak a Törteti Földművesszövetkezet cukrászának, Hajdrik Sándornak a motorkerékpárját, ám mesterségének titkait sikeresebben őrizte, s hetente félszáznál is több finom tortát készít a község lakosainak 'timmintiminHiiNitimiiiiHimüininiitniiutHimmuiiiic Fűteni szeretnének Szigetfaluban is! Csakhogy aki melegedni szeretne az izzó kályha mellett, annak előbb alaposan meg kell i melegednie a TÜZÉP-tele- ; pen. Szigetújfaluba ugyanis I olyan kevés szenet kiilde- \ nek, hogy amikor megérke- i zik egy-egy vagonnal, való- J ságos közelharc kezdődik j az emberek között, ki Ic- l gyen az a szerencsés, aki j vásárolhat belőle. Mert nem ] egyedül az újfaluia-k vásá- \ rolnak itt, hanem innen re- t mélnek tüzelőt szerezni a i szigetcsépiek és szigetszent- l mártoniak is. I A többi környező község- I ben viszont bőven van szén, ! sorállás nélkül is. Azt kér- 1 dezik a szigetújfaluiak, mi- ! ért olyan mostoha gyerekek § | ők, s miért kell didereg- | ! niök, amikor mások meleg- ! í szenek? ! Sze-e ! rrnnHiiititiimiiiiiniMHiniiitiiHiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHHiitiiQ Jól gazdálkodnak a lakosság forintjaival — állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén több fontos problémát tárgyalt meg. A tárgyalás sorrendjében is az első helyet foglalta el a Cegléd, Vác. Szentendre, valamint Nagykőrös várospolitikai, illetve városfejlesztési tervének végrehajtásáról szóló jelentés. A végrehajtó bizottság tagjai megállapították, hogy valamennyi városi tanács eredményes munkát végzett az 1957. évi városfejlesztésben, annál is inkább, mert az ellenforradalom valamennyi helyen mind anyagilag, mind erkölcsileg sok kárt okozott. A tanácsok nehéz viszonyok között kezdték meg munkájukat és az eredmény mégis jelentős. A tanácsok elsőrendű feladatuknak tartották, hogy a lakosságot bekapcsolják a várospolitikai munkába. Meghallgatták a lakosság javaslatait, kéréseit és- a városfejlesztésnél figyelembe vették a legfőbb igényeket. Éppen ezért a lakosság szívesen támogatta mind anyagilag, mind társadalmi munkával ,a városok szépítését, fejlődését. Cegléden például több, mint hárommillió forintot irányoztak elő a város fejlesztésére s 84 százalékban meg is valósították a tervet. A Váci Városi Tanács 91 százalékra hajtotta végre tervét. A lakosság támogatásából és a különböző városfejlesztési hozzájárulásokból fontos létesítmények születtek. Majdnem félmilliót fordítottak például Cegléden a földutak javítására, salakozáséra, valamint a Széesényi út kockakövei való burkolására. Rendezték a piacot, fejlesztették az Ifjúsági sporttelepet, három artézikutat fúrtak, három új teremmel bővítették az óvodákat és még tovább lehetne sorolni a sok hasznos beruházást. Külön említésre méltó, hogy a dolgozók kezdeményezésére társadalmi adakozásból Lenin- szobrot állíthattak fel. Ott, ahol — mint például Szentendrén is — a lakosság körében ismertették, hogy mi mindent fordítottak a város- fejlesztésre, szívesen adják a dolgozók forintjaikat. A ta- tanácsülésen azonban megállapították a végrehajtó bizottság tagjai: a városok tanácsai általában kevés gondot fordítanak arra, hogy az eredményeket tudatosítsák. Pedig erre nagy szükség lenne, mert mindenki szívesen venné, ha megtudná, hogyan gazdálkodik á tanács a lakosság pénzével, A jelentésekből is kitűnik, de a tapasztalat is azt bizonyítja, hogy nem népszerűsítik azokat a tanácstagokat sem, akik a lakosság érdekeiért, a város fejlesztéséért fáradhatatlanul dolgoznak. Jó lenne például, ha a Nagykőröst körülvevő tanyákon, külterületeken, ismertetnék, milyen hasznuk származik a községfejlesztési alap befizetéséből. Többen hangsúlyozták, hogy a tanácsok jobban támaszkodhatnának a tömegszervezetekre, mint például a népfrontra, a nőtamácsok- ra. A vita alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága fontos határozatokat hozott. Az eddigi gyakorlat szerint a községfejlesztési járulékokat csak júliusban rótták ki. Ez azt eredményezte, hogy kevés idő maradt a járulék befizetésére és így természetesen a felhasználására is. A végrehajtó bizottság éppen ezért úgy döntött, hogy ebben az évben már januárban kivetik a községfejlesztési járulékot és a februári tanácsülésen valamennyi tanács megvitatja. így tíz hónap áll majd rendelkezésre a községéé j lesz tési alap befizetésére* felhasználására. Határozatba foglalták, hogy valamennyi tanács gondoskodjon arról: a lakosság értesüljön, hová fordítják forintjait, Fényképekkel, dokumentációs anyagokkal népszerűsítsék az új létesítményeket. A határozatok között szerepel az is, hogy a tanácsok egymás között tapasztalatcsereértekezleteket tartsanak. Szentendrén például létrehoztak egy "Tjarátr kört, amely a tanács állandó bizottságaként hasznos tevékenységet folytat. Az üzemekben tanácsi összekötők, aktivisták segítik a várospolitikai munkát. Megindult az „üzemek a városért” mozgalom is. Elhatározták, hogy február második felében ankétot szerveznek, amelyen megbeszélik a város- fejlesztés tapasztalatait. A megyei tanács' végrehajtó bizottsága javaslatot készít majd a Minisztertanács titkársága elé, amelyben kéri: jogszabályi úton rendezzék, hogy ha valamilyen miniszteriális beruházás történik egy városban, vagy a meglevő üzemeket bővítik, akkor az illetékes szervek biztosítsák a szociális és a kommunális bet'üházásoAz indonéz helyzet legutóbbi fejleményei i||H»*lt1IIIMIimntll»MltlHIIIIIIIIMIIIIIIIIIIillllllinilllH»IIIIHIIIII»llllllll!IIUItllll»IIH»IIUmilltlHIHIIII1llllllllMni»IIMHMIIHHII!IIIHimifl»lt«»linfHlllllltmHIUIIIIUI1IIIIHHII»lim*IIIIIIIUI1II« jg S azok H6 HZ illető vá1 ros tanácsát terheljék. I Ezen a végrehajtó bizottsági I ülésen tárgyalták meg többek 1 között az első negyedévi mun- ! katervet is, amelyet el is ío- I gadtak. ! Érdekes vita tárgyát képezte 1 a Pest megyei Petőfi Színpad I létrehozása. Végül a megyei 1 tanács vándorzászlót alapított I az élenjáró termelőszövetkeze- ! tek jutalmazására. Lebukott I a pilisszántói szcnüzer 1 Fedasz Miron pilisszántói 1 lakos nagyon szeretett minél 1 kevesebb munkával minél | több pénzt keresni. Nagy is- I meretségi köre volt Dorogon | a bányászok között, akiktől I 125 mázsa szenet vásárolt fel I 42 forintos áron és ezt Üröm- I re szállította, ahol mázsámként | 65 forintért adta tovább. ! Amikor a bányászszén elfo- I gyott, érintkezésbe lépett a | Dorogi Erdőgazdaság dolgozói- . I val, akiktől felvásárolta a , 1 juttatott tűzifát, összesen 100 I mázsát. Ürömön örömmel fo- I gadták a tűzifával érkező 1 Fedaszt és ahány fuvarral ho- ! zott, annyit tudott eladni per- ’ I ceken belül, mázsánként 70 ! forintért. | Fedasz Miron ellen a Budai I Járási Ügyészség üzérkedés 5 miatt vádiratot adott ki; pártok és szervezetek kísebb- nagyobb összeesküvéseket szőnek, terrorakciókat hajtanak végre. így Szumátra reakciós katonai parancsnokai önkényesen autonómnak nyilvánították Id a nagy sziget legnagyobb részét (csak Medan várost és környékét nem tudták erre kényszeríteni), míg a Dar-ul Izlám nevű ellenforradalmi szervezet bandái nyílt felkeléseket szerveznek Nyugat-Jává. ban és Celebesz szigeten. így próbálják az Indonéz Köztársaságot szétbomlasztani. A nyugtalan belpolitikai helyzet ellenére múlt év decemberétől tart Hollandia gyarmatának, Nyugat-Iriánnak békés felszabadításáért vezetett mozgalom. E kampánynak a holland vállalatok nemzeti tulajdonba vétele mellett igen t fontos lépése volt a közelmúltban az indonéz szigetek közötti tengereknek indonéz felségvizekké való kinyilvánítása. Jelmagyarázat: 1. az ellen- forradalmi Dar-ul Izlám szervezet terrorakcióinak színhelyei, 2. Indonézia által kinyilvánított felségvizek határa, 3. a szumátrai önkényes autonómia. Délkelet-Azsia legjelentősebb országában, a mintegy 3000 szigetre kiterjedő 1,5 millió négyzetkilométer területű, 85 millió lakost számláló Indonéziában több hónap óta feszült politikai helyzet uralkodik. A Szukarno elnök vezette antiimperialista erők ellen külföldi pénzzel támogatott