Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

1958. JANUÁR 5. VASÁRNAP “i~/Cirlap 1 Megkezdődtek Nehru és Siroky tárgyalásai A CEYLONI KORMÁNY meghívására szovjet kulturá­lis küldöttség érkezett Colom- bóba, hogy kulturális együtt­működésről tárgyaljon a cey­loni kormány képviselőivel. EZ ÉV ELSŐ FELÉBEN több magyar filmet mutatnak be Kínában. Ezek között sze­repel a Szakadék, a Kétszer kettő néha öt, a Tanár úr ké­rem, a Két vallomás és az Em­berek a havason című filmünk. ÜJ ROMÁN—MAGYAR KÉZI SZÓTÁR jelent meg a kolozsvári nyelvészeti intézet egyik munkaközösségének szei'kesztésében. LETARTÓZTATTÁK a ve­nezuelai szárazföldi erők fő- parancsnokát, Fuenle tábor­nokot. NASSZER SZERINT Irak csatlakozhat a Szíriái—egyip­tomi szövetséghez, ha szakít a bagdadi szerződéssel. AZ ENSZ MEGBÍZOTTJA január 11-cn érkezik Indiába, a kasmiri kérdés megvitatá­sára. ÖSSZETŰZÉSEK, razziák Algériában. A francia hivata­los jelentések szerint a felke­lők közül hatan meghaltak. TITO jugoszláv köztársasági elnök brioni gyógykezelésének befejezése és rövid szlovéniai pihenése után szombaton dél­előtt visszatért Belgrádba. A FRANCIA KOMMUNIS­TA PÁRT Központi Bizottsá­gát január 15-re összehívták. Napirenden a közelgő járási közigazgatási választások elő­készítésén kívül .a párt teen­dői az atomfegyverkezés ellen és a békeharc időszerű kérdé­sei“ szerepelnek. A SODRÓDÓ JÉGTÁBLÁ­RA telepített „Északi-sark—6“ szovjet kutatóállomás eddig nyolc hónap alatt 2015 km-t tett meg. Az állomás munka­társai a Nemzetközi Geofizikai Év programja keretében vég­zik munkájukat. KÖZEPES VIZHOZAMÜ években átlag egymilliárd ki­lowattóra áramot fog termel­ni a nemrég teljes üzembe ál­lított kajrak-kumi vízierőmű. A Szír-Darja folyón épített duzzasztógáttal mintegy 60 km hosszú és helyenként 20 km széles víztárolót kaptak, amely 400 ezer hektár föld öntözését teszi lehetővé. Viliam Siroky csehszlovák I miniszterelnök és Nehru in- I diai miniszterelnök között az ! első megbeszélésre pénteken | délután került sor. A megbe- j czélésen indiai részről N. Ara ; Tillai, S. Dutt, valamint Jagan Nath Khosla, prágai indiai nagykövet, csehszlovák rész­ről Vaclav David külügymi­niszter, Ernest Sikory oktatási és kulturális megbízott, Ja- rosiav Kohout külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Jiri nagykövet vett részt. A tár­gyalásokat, amelyeken a két országot érdeklő kérdésekről van szó, január 4-én íö’.ytat- ták. Ml TÖRTÉNT A HÉTEN? 1700 millió ember hangja .Is ií//H«>7«>(lf . I-v/ii és <i- éfírcíf« AíriUtt Utiirúi i'i’i«</■'*>;/('/»» Az ázsiai és afrikai országok békeharcosainak találkozója Kairóban Az Egyiptomi Békebizott­ság pénteken találkozót ren­dezett a kairói értekezleten részt vett ázsiai és afrikai bé­keküldöttek számára. A talál­kozón részit vettek Szíria. Jor­dánia, Irak, Libanon, a Szov­jetunió. India, Kamerun. Zan- zibár, Szudán, Kenya, Nigéria és más országok képviselői. A megjelenteket Bindari. az Egyiptomi Békebizottság el­nöke üdvözölte. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ázsiai és az afrikai népek egyönte­tűen békére törekszenek és ez a békeóhaj jutott kifeje­! zésre a napokban véget ért j kairói szolidaritási értekezlet határozataiban is. A találkozón beszédet mon­dott még D. N. Pritt. az An­gol Békebizottság elnöke. Ra- mesvari Nehru asszony, a kai­rói értekezleten rész1 vett in­diai küldöttség vezetője. M. I. Kotov, -a Szovjet Békebizott- ság lelelős titkára, Georges Hanna, a Libanoni békeharco­sok képviselője, valamint dr. Felix Moumio. a kameruni nemzeti mozgalom egyik is­mert vezetője. Banflungtól Kairóig csupán két és fél esztendő telt el, de ez a viszonylag rövid időszak is óriási változásokat hozott Ázsia és Afrika történelmében. Ha Bandungról azt mondtuk, hogy az ázsiai és afrikai népeic ébredésének és öntudatosodásának állomása volt — a negyvenöt ország kairói értekezletéről el­mondhatjuk, hogy immár Afrikában is elérkezett az idő, ami­kor a „fekete földrész” népei maguk lesznek saját sorsuk urai. Bandung óta a gyarmati uralom alól felszabadult országok — elsősorban az ázsiaiak — egyre tevékenyebben vesznek részt az emberiség sorsának eldöntésében. A kairói értekezlet újabb lendületet adott ennek a fejlődésnek és a legközelebbi évek­ben minden bizonnyal tovább növekszik majd az afrikai or­szágok „beleszólása” is a világ dolgaiba. Ezt igazolják nemcsak a kairói értekezlet határozatai, hanem a történelem száguldó menete is ... Miben jelent előrehaladást Bandunghoz képest Kairó? Ez az a kérdés, amelyre elsősorban válaszolnunk kell, amikor mérlegre tesszük az ázsiai és afrikai országok kairói szolida­ritási értekezletét. Bandung diadala A Newsweek szerint Dulles 1958-ban lemond A Newsweek washingtoni szerkesztősége a Fehér Ház kö­reiből nyert értesülések alap­ján a következőket jósolja 1958-ra: Dulles lemond. Ennek indo­kai : megrendült egészsége, nagy népszerűtlensége külföl­dön, a demokraták ellenkezése és a kormányon belül meg­mutatkozó nyomás a külügy­miniszter eltávolítására. Dulles legvalószínűbb utóda Gruent- her tábornok. A külügyminisz­ter 65. születésnapján, április 7-én lemond testvére Allan Dülles is, a központi tájékoz­tató szolgálat főnöke. Öröksé­géért elkeseredett küzdelem dúl. Legvalószínűbb utópia Clark tábornok, volt nyugat- németországi főbiztos. A mes­MAO CE-TUNG elnök fo­gadta Mohammed al Badr je­meni trónörököst és miniszter­elnökhelyettest, valamint kísé­retének tagjait a jemeni ven­dégek dél-kínai utazása alkal­mából. ! terséges hold-versenyben az j Egyesült Áliamok továbbra is a Szovjetunió mögött marad. ! Ha minden jó! megy, tavasszal j fellőnek egy 10 kilogrammos | mesterséges holdat, s talán j őszig elkészül egy valamivel I nagyobb súlyú példány, de az | év végéig az Egyesült Államok I nem ér nyomába az 500 kilo- í grammos szovjet szputnyiknak. Bandung ban 29 felszabadult ország kormányának képvise- j lői közös 'határozataikban szin- ! te megvilágították e két föld- ] rész népeinek útját, a törté- I nelmi haladás országút-ján. A | gyarmatosítók kirekesztésével tanácskoztak — első ízben a történelemben! — és közel másfél milliárd bennszülött nevében kijelentették: „a gyarmati rendszer minden megnyilvánulási formájában olyan gyalázat, amelynek ha. ladéktalanul véget kell vetni.“ Lefektették a békés egymás mellett élés Pancsa Sila néven ismert öt alapelvémek kibőví­tett tíz pontját, amelyet a nemzetközi kapcsolatok alap­jául fogadtak el. ,.Bandung szelleme“ elin­dult útjára — és diadalt ara­tott. A •,,civilizált világ szé­gyene“ — a gyarmati rend­szer — azóta tovább zsugoro­dénáron kell, mert akkor hol- 1 nap még szoba sincs, semmi nincsen. A mulatók undorították, ön­maga is undorította. Minden­ki. Minden. De mégis ment. Menni kellett. Teherbe esett. Erre nem is gondolt. Rémül­ten, zokogva vergődött két napig a szobájában. Meghal­ni. .. meghalni... pusztulni erről a Földről... s a harma­dik nap estéjén becsöngetett az Abot-villa kapuján. Mrs. Abot nem mutatott meglepetést: — Oh, megjött az esze. ki­csim? — kérdezte s máris tes­sékelte befelé. Zsóka egy szót sem szólt, mi baja. Ami­kor a szobába értek, ő rán­gatta le Mrs. Abotról a ru­hát ... s reggel befizette Mr Cunnigh klinikáján az ötven ‘dollárt az abortuszért Egy hét múlva ismét Mrs. Abotnál volt. E A gondtalanság nem tartott sokáig. Egy hónapig csupán, mert akkorra Mrs. Abot rá­unt és kidobta. Üjra a sivár reménytelenség. A harc a töb­bi lánnyal a napi egy ven­dégért. Valami megpattant benne, 'kihűlt valami s oly szürkén, unalmasan szaladtak a napok. Mintha mindig aludt fiolna. Szinte fadarabként csi­nált mindent, s vendége után a pénzt is megnézetlenül nyomkodta a retiküljébe. Egyik nap levél várta a szálloda portáján. Lihegve, rémülten futott fel a szálló lépcsőjén, bezárta maga után az ajtót, letette a levelet az asztalra, s ruhástól végigdőtt az ágyon. Cserepesre szikkadt a szája, elzsibbadt a fél oldala is, de még mindig a felbontatlan levelet nézte, szá­raz, égő szemekkel. Felsza­kadt benne minden. Elöntötte az utálkozás, s mindene re­megett a szégyennel kevert kétségbeeséstől. A levélből sugárzó öröm, hogy megvan, hogy révbe ért, még jobban keserítette. Ha tudnák ... ha tudnák ... A toll engedelmesen sza­ladt a papíron. Megírt min­dent. Takaratlanul, őszintén. De amikor lefelé indult, hagy a portásnak adja a leve­let, visszarettent. Nem, nem, ezt nem lehet. Mami nem élné túl. Mami belepusztulna. Újabb leve­let írt. Jó itt, szép itt, de hívja minden haza. Jöhet-e? úgye, jöhet? Nem bánja, akár­mi is lesz, jön, jönni fog. ösz- szegyűjti a pénzt, s indul, ne is írjanak már néki. Mire fordulna a levél, ő már indul, ni fog. Zsákéban jajdult minden, jelshkoltott, s érezte, hogy vasmarok fogja « szívét. Fuldöklott. Felriadt. Az ab­lakhoz támolygott. De hiá­ba. A fehérneműs neonreklám arca Mrs. Aboté volt, s a neoncsövek megháborogva ug­ráltak. — Vetkőzik — sikoltoit fel Zsóka s az arca elé kapta a kezét — vetkőzik ... én is ... mami... mami... soha ... soha nem tudhatod meg ... ki voltam ... jaj ... jaj ... ki vol­tam ... A nyolcadik emeleti ablak­ból lehulló csillagként zu­hant alá Zsóka. A csukott, fekete halottszál­lító autó elsuhant■ Az égen kihunyt egy csillag, de a neonreklámok egyhangúan villogtak tovább. Sírt, sírt, hánykolódott az ágyon. Bőgök — mondta ki hangosan, s ezen egy pillanat­ra elmosolyodott. A nedves, könnyes párna csípte az arcát, de azért el­aludt. Rémekkel népesült be a szoba. Mrs. Abot rángatta le az ingét, mami ott zoko­gott az ágy szélén, s öcsi a retikülböl a szőnyegre szórta a gyűrött húszdollárosokat. Küldöttek csoportja az ázsiai —afrikai országok kairói kon­ferenciáján dőlt: Marokkó és Szudán ki­vívta függetlenségét, Tunisz önálló köztársaság lett. Gha­na — az egykori brit Arany­part — és Malájföld is a füg­getlen országok sorába lépett. Ceylonban, Kambodzsában, Laoszban, Nepálban és más országokban olyan kormányok alakultak, amelyek a békés egymás mellett élés elveinek megfelelő, független politikát : folytatnak. Bandung után öl- ! tött (hatalmas méreteket az al- i gériai felszabadít ás i mozga- ; lom, s mint vulkán tört ki a I függetlenségi harc a brit gyar- I mattartók ellen Kenyában, í Nigériában. Ománban. Ciprus l az angol birodalom legheve- \ sebb tűzhányója’1 lett — aho- j gyan egy brit miniszter mon- ; dotta. Természetesen nem feled- í kezihetünk meg az ázsiai— ! afrikai semleges békeövezet I kialakítása elleni „imperialis­Ázsiának és Afrikának atommentes békeövezetnek kell lennie isf’S j Kairóban 1700 millió ázsiai j j és afrikai képviselői tárgyal- j I ták meg a világpolitika égé- [ : tőén sürgős feladatait és j I javasoltak megoldást. A kő- 1 í zösen elfogadott határozatok ! hangsúlyozzák, hogy ..Ázsiá- \ nak és Afrikának békeövezet- , I nek kell lennie, ahol nem | szabad atom- és hidrogénfegy- : vereknek létezniük’’. Felhív- | iák az angol és az amerikai ! kormányt, hogy — csatlakozva ; a legutóbbi szovjet javaslatok- í hoz — szüntessék be azonnal ia nukleáris kísérleteket. Tá- 1 | ta torpedókról“ sem. neveze­tesen a Szuez eülen i angol— ; francia—izraeli; hármas ag­j resszióról, a Szíria elleni há­borús fenyegetéseikről, a Jor­dániában bekövetkezett ame­rikai puccsról, az Eisenhower- í doktrínáról sem... De ezek­hez nyomban hozzálehetjük, i hogy éppen a Bandungban ki­alakult. ázsiai—afrikai innpe- ' rialisitaellenes egységfront ha- ; tározott fellépése — és nem kis mértékben a Szovjetunió figyelmeztetése — eredmé­nyeként kudarccal végződtek. Hiszen a szuezi hármas agresz- szió megbukott, Szíriát nem­hogy elszigetelni nem tudtál?, | hanem valamennyi, ázsiai és afrikai ország szolidaritását fejezte ki iránta, az Eisenho- wer-dotktrina pedig még ép­penséggel a levegőben lóg a sok visszautasítás következté­ben ... És Indonéziában is megkezdték az utolsó holland gyarmatpozíciók felszámolását. Nem lenne teljes a kép, ha nem emelnénk ki azt a tényt — amely a mai világpolitikai helyzet egyik tő jellemvoná­sa —. hogy az ENSZ-ben és minden fontos világpolitikai kérdés eldöntésénél nagyot nőtt az ázsiai és az afrikai országok szerepe. 45 ország képviselői Ilyen előzmények után ül­tek össze 45 ázsiai és afrikai ország képviselői az elmúlt évben, december 26-án az egyiptomi fővárosban, hogy i tovább vigyék előre a gyár- I maii rendszer elleni harcot. Bandunggal szemben ezúttal nem kormányküldöttségek, < j hanem a társadalom legkülön- j bözőbb rétegeit képviselő J szervezeteknek, csoportoknak megbízottai, vezetői tanács- j koztak. Határozataik ezért ugyan nem kötelezőek az ille- . lő kormányokira, de minden bi- , zonnyal nagy visszhangra és támogatásra' találnak majd j valamennyi ázsiai és afrikai ország kormányánál. Ezúttal j az értekezleten nemcsak a már felszabadult, hanem a még imperialista uralom alatt sínylődő afrikai országok (Algéria, Kenya, Ciprus, j j Olasz-Szomáii, Oman. Karne. ] ! run, Uganda, Francia-Szomáli, j Brit-Szomá U, Togo, Zanzibár) I képviselői is részt vettek. És az értekezleten ezúttal már j ott- volt a népi Kína mellett a szocializmus hazája, a ' gyarmatosítás elleni harc leg- ; főbb bástyája, a Szovjetunió is. amely Kairóban is hatal­mas vonzóerőt gyakorolt a gyarmatellenes népekre. ködöst — különösen az iparo­sításban. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni a Combat pári­zsi burzsoá lap véleményét! „/I kairói értekezlet gazdasá­gi síkon jelent új Bandungotl” A kulturális és szociális kérdésekről szóló határozatok is híven tükrözik azokat a gondokat és feladatokat, ame­lyek a gyarmati uralom alól felszabadult, országokat fog­lalkoztatják. Javasolták egy nemzetközi egyetem létesí­tését az ázsiai-afrikai kérdé­sék tanulmányozásához és ösz­töndíjak létesítését. A nő- és gyermekvédelem érdekében ajánlja az értekezlet a férj- \ hezmenés minimális korhatá­rának IS évben való megálla- j pitását és annak biztosítását, j hogy a házasság csak a két fél : szabad akaratából jöhessen ! létre. Mindezek a javaslatok | az évezredes elmaradottság ; felszámolását célozzák. ' Kairóban — 1700 millió ember nevében és támogatásá­ig vál — hatalmas falat emeltek a nyugati imperializmus gyar­matosító tervei, az Eisenho- icer-doktrina ellen, s kifejez­ték szolidaritásukat a felsza­badulásukért küzdő Algéria, Kamerun, Oman, Kenya és más országok iránt. Az újjá­éledt Ázsia és az ébredő Afrí- Ica népei elől már nem lehet tenyérrel eltakarni a fényt árasztó Napot — ahogyan egy afrikai közmondás tartja ... Sebes Tibor HllillHtmtllimilllillMlillHIIIIItlllllllllllHMHIlHlllllllltllMINI mogatásukat fejezték ki azon jaVaslat^iránt. hogy 1958-ban hívják össze a népek világ- ' konferenciáját a leszerelés ér­dekében. Az értekezlet éles imperialist- : taellenes vonalát mutatja ! egyebek között a gazdasági j határozat is, amely leszögezi, j hogy „az államosítás jogos, a ! nemzeti szuverenitással ossz- hangban levő eljárás”. Felszó- j lították a kormányokat, hogy í ne csak a politika, hanem a gazdasági területeken is ala- j kítsák ki a szórás együttmű- (A bukaresti F.LÖRE nyomán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents