Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

ME f. Z/CirlrW 1958. JANUAR 5. VASÁRNAP A gyömrői községi pártszervezet munkaterve A gyömrői községi pártszer- f megelőzően a vezetőség a ter­vezet vezetősége elkészítette az melőszövetkezetek és a told. 1958 első negyedére szóló mun- 1 művesszövetkezet vezetőivel katervét. ! beszélget majd. Elsőnek a taggyűlések rend­jét határozza meg a mun­katerv, milyen kérdéseket visz a veze­tőség a pártszervezet legmaga­sabb fóruma elé? Januárban a lömegszervezetek munkáját és a pártszervezet gazdasági ügyeit tárgyalják meg. Februárban az agitációs és propaganda munka szerepel napirenden. Foglal­koznak majd a pártoktatással. A párttagsággal megvitatják a szemináriumokon felvetődő vi­tás elméleti kérdéseket is. Már­ciusban a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és a föld­művesszövetkezet munkáját vi tatja meg a taggyűlés. A vezetőségi ülések napi­rendjén a taggyűlések elő­készítése szerepel./ Mivel januárban a taggyűlés a tömegszervezetek munkáját tárgyalja, a januári vezetőségi ülésen a pártvezetőség meg­hallgatja a KISZ, a nőtanács, a Hazafias Népfront, a szak- szervezetek vezetőinek és kom­munista aktivistáinak beszá­molóját, A márciusi taggyűlést Minden hónapban párt- napot is tartanak. Január 21-én Lenin elvtársról, március 21-én a Tanácsköztár­saságról emlékeznek meg. A pártszervezet és a dolgozó pa­rasztság közötti kapcsolat erő­sítéséért a februári pártnapol a falusi gazdakörben tartják és l a nemzetközi helyzetet vitatják l meg. Pártcsoportbizalmi értp j kezletet minden hónapban egv j szer tartanak. Három különböző igen ér dekesnek ígérkező rendez­vényt is terveznek a gyom rői elvtársak. A ktsz-ek, termelőszövetkeze­tek patronálásáva! már régeb­ben egy-egy háromtagú brigá­dot bíztak meg. Januárban | ezek a brigádok beszámolnak I félesztendős munkájukról, ta­pasztalataikról, A pártszerve- j zet és a pedagógusok között j nézeteltérés van bizonyos kér- j désekben, ezért az eddig meg­tartott ankétokon kívül február­ban közös teaestet rendeznek, ahol fehér asztal mellett tisz­tázzák a vitás kérdéseket. Meg­beszélést kívánnak tartani azokkal a volt MDP-tagokkal is, akik nem léptek be a? MSZMP-be. Sokrétű, jelentős munkater­vet hajtottak végre az elmúlt negyedévben is a gyömrői elv­társak. Joggal bízhatunk ab­ban, hogy ezt a nfgvedévi ter­vüket is valóra váltják. Radványi Barna, a monori járási pártbizottság munkatársa Páratlan teleszkóp j A szovjet ipar a nemzetted- : zi geofizikai év alkalmából pá- í ratlan csillagászati műszert — ! kromoszíéra-íotoszféra telesz j kópot — készített. A teleszkóp a Nap vizsgálatára szolgál. A | műszert az Üzbég Tudomá- | nyos Akadémia tasteenti csil- | lagvizsgiáló intézetében állítot- ] fák fel. Segítségével a tudó­sok egyidejű vizuális és íote- : megfigyeléseket végeznek, to vábbá a Nap-afcmoszféráró1 automatikus filmvelvételeket ; készítenek. Új feladatok előtt A polgári perrendtartás módosításának gyakorlati jelentősége Dr. Réczei László, az igazságügy miniszter első hely ebesének nyilatkozata j könnyítéseket. Eddig a bontó- I pert meg kellett előznie az | úgynevezett előkészítő eljá- ! rásnate. Az előkészítő eljárás I a járásbíróság előtt folyt, míg maga a bo-ntóner a megyei bí- i lóság előtt. Ez kétségtelenül ; bizonyos formalizmus veszé- - Ivét rejtette magában, mert j így végeredményben két fó- I rum foglalkozott ugyanazzal j az üggyel. KIK NYERTEK? Karácsonyi számunk találós kérdéseire kelten feleltek lel* Jescn hibátlanul: Deli Julianna (Cegléd, IV. Oroszlán u. 2.) cs Tóth Mária (Ráckeve. Kossuth Lajos u. 82.). A legértékesebb jutalmat mégis Katarov Gyuri nyerte (Zsófialiget, Bethlen Gábor u. 5.), mert ő nem vett semmiféle segédeszközt igénybe a megfejtésekhez, és bár nem előírásosan felelt a 14, 15. 16. és 17. sz. kérdésekre, mégis helyes, szellemes választ adott, ilyen* tormán tehát 19 kérdést oldott meg. Jutalmat nyert még: Szabó Julianna (Dány. Rákóczi u. 53.) és Bácsi Mária (Kakucs. Május 1 u. 23.) 9—9 kérdés helyes megfejtéséért, valamint Beszc Imre (Cegléd. Budai út, Öreg­szőlő 597) és Velkey Zsuzsanna (Tápiószele, Arany János u. 235.) 8—8 kérdésre adott helyes válaszáért. Aki nyolcnál kevesebb kérdésre adott csak helyes vá'aszt, nem nyert jutalmat. A könyveket a hét nyertesnek postán küldjük el. A Ceglédi Járási Tanács MSZMP-csoportjának tagjai megvizsgálták eddigi munká­jukat. Megállapították, hogy tevékenységük csak a tanács­üléseket megelőző beszélgeté­sekre korlátozódott. De ezek a megbeszélése'.; sem voltak ar­ra alkalmasak, hogy a fontos kérdéseket megvitassák és azokban állást foglaljanak. Hiba volt, hogy az MSZMP- csoport nem ellenőrizte pél­dául, hogy tagjai tartanak-e állandó kapcsolatot választóik­kal, nem foglalkozott azzal sem: rendszeresek-e a tanács­tagi beszámolók, fogadónapok. .Ära vett'tudomást-arról, hogy :-a ..tarjácstagoí nem támaszkod­nak a" helyi népfront-bizottsá­gokra és nem adnak azok munkájához segítséget. Fi­gyelmen. kívül hagyta azt is, hogy a lakosság nem látogatja a tanácsüléseket és egyéb ren­dezvényeket. Az MSZMPrcsoport ezekből a hibákból tanulva meghatá­rozta a következő feladatokat. Első tennivaló a háromtagú vezetőség megválasztása volt. Úgy döntöttek, hogy ezentúl minden hónapban egyszer ősz- szeiil a pártcsoport. A tanács tagjai havonta megtartják vá­lasztókerületükben beszámo­lójukat. Negyedéves munka­tervet dolgoznak majd ki. Az MSZMP-csoport megbe­szélése hasznos, eredményes volt. A vitás dolgokban sike­rült a helyes irányvonalat megtalálni. Elhatározták, hogy januárban például a békeharc jelentőségéről, a háború elkerülhetőségéről tartanak értekezletet. Ismertetik a moszkvai konferencia határo­zatait: j> Februárban 'megvitat-, ják a fogadónapok, tapaszta­latait. Márciusban megvizsgál­ják, milyen hatással volt a pártonkívüli tanácstagokra a párttagok példamutatása a fo­gadónapok megtartásában stb. Foglalkoznak a Haapíias Nép- frorít munkájával is. Ragó István, á Ceglédi Járási Tanács MSZMP-csoportjának • tagja. Az országgyűlés legutóbbi | ülésszakán törvényt hozott a polgári perrendtartás egyes í rendelkezéseinek módosításá- j -ról. A módosítások gyaikorlati ! jelentőségéről dr. Réczei Lász­ló. az igazságügyminiszter el- j ső helyettese az alábbi nyilat- ; kozatot adta: — Az 1957. évi VIII. tör­vény következetesebben ér­vényesíti a perrendtartásnak azt az alapél vét, hogy a járás­bíróságok hatásköre legyen az általános és a megyei bí- i óságoké a kivételes A törvény tehát a sze­mélyállapotra vonatkozó pereket — így a házassági pereket is — a járásbíró­ságok hatáskörébe utalja. Ezekben a perekben ugyanis legtöbbször nem bonyolult jo­gi kérdéseket, hanem inkább ténykérdéseket kell elbírál­ni. Nem volt indokolt, hogy az ilyen ügyekkel másodfokon mindig a legmagasabb bírói fórum, a Legfelsőbb Bíróság foglalkozzék. Egyébként ha­sonló indokokból már a ko­rábbi rendelkezések is a já­rásbíróságok hatáskörébe utal­ták- az egyes személy állapotra vonatkozó'pereket (apaság és származás megállapítása iránti perek). Ezzel az egész eljárás gyorsabbá is vált. Ez termé­szetesen semmiképpen sem je­lenti azt, hogy könnyebbé vált. megkönnyítették a há­zasságok meggondolatlan, könnyelmű felbontását. A járásbírósági hatáskör te­hát csak eljárási szempontból jelent bizonyos eljárásjogi Az új hatásköri szabályok folytán az előkészítő eljá­rás mint külön eljárás megszűnt és a bontóperbe beolvadt. Az egyik módosítás eredmé- j nyeként bármilyen polgári perben perindítás előtt meg lehet idézni az alperest egyes- ségi kísérletre. Jelentős ren­delkezése a törvénynek az is, amely feloldja a fellebbezési bíróságot a bizonyítás fogana­tosításának a kötöttsége alól. Az eddigi szabályok szerint ugyanis a fellebbezési bíróság nem hallgathatott ki tanú­kat, hanem az ügyet új tár­gyalás végett vissza kellett ad­nia az elsőfokú bíróságnak. Az új törvény az indoko­latlan korlátozásokat meg­szünteti és módot ad a fel­lebbezési bíróságnak a ta­núk kihallgatására is. — A törvény ezenkívül még számos kisebb jelentőségű rendelkezéssel járul hozzá a polgári eljárás szabályainak a megjavításához. — mondotta többek között nyilatkozatában dir. Réczei László. mai nap 1958. január 5., vasárnap, Simon napja. A Nap kél 7 óra 32 perc­kor, nyugszik 16 óra 07 perc­kor. A Hold kél 16 óra 12 perc­kor, nyugszik 6 óra 41 perc­kor. Várható időjárás ma estig: Felhős, párás, hideg idő, né­hány helyen kisebb havazás. Mérsékelt északi-északkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma: Mínusz 2 — mínusz 5 fok között. — HAZÁNKAT felvet­ték a Bábjátszók Nemzet­közi Szövetségébe. Az idén májusban nemzetközi báb­játszó fesztivált rendeznek Bukarestben. — A FÖLDMŰ VESSZÜ- VETKEZETEKNEK ország­szerte 60 mezőgazdasági szak­üzletük van. Ezek forgalmá­nak ellenőrzését most a nem­rég alakult termelési tag­bizottságokra bízták. — A KISBALATONON te­rem a külföldön is igen ked­velt vöröstövű sás. Ebből a tavalyi esztendőben 20 vagon­nal szállítottunk Olaszország­ba, ahol a chiantis üvegek befoná.sára használják a ma­gyar földön termelt növényt. — VAROS! ŰTTÖRÖVAS­UTAT építenek a sztálin- városi fiatalok. Az úttörő- vasút, amelynek kocsijait gőz­mozdony húzza majd, május 1-én indul első útjára. KITTENBERGER KÁL­MÁN, a világhírű Aírika- vadász szombaton délután 4 órakor 76 éves korában meg­halt. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság saját halottjá­nak tekinti. Temetéséről ké­sőbb történik intézkedés. — ÜNNEPI MŰSORRAL készülnek a katonaművészek a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak 40. évfordulójára. A párt harcait bemutató prózai da­rabbal, szavalatokkal, ének­számokkal szórakoztatják majd az ünnepi esemény kö­zönségét. — TÍZ ÉS FÉLMILLIÓ forint nyereségrészesedést osztottak ki, az ország erdő­gazdasági dolgozói között. JELENTIK? A Nagyvásártelepre szombaton reggel 43 vagon áru érkezett, egyebek között öt vagon káposz­ta, három vagon vágott baromfi, 13 vagon citrom és nyolc vagon narancs. A KÖZÉRT és a föLdművesszö- vetkezeti boltokban a savanyu- káfjosztá eddigi; 3.20 forintos árát kilóéiként 2.83 forintra szállítot­ták le. A i’enti boltokban a cékla- répa új ára kilónként 2, a sárga­répáé 1.50. a zelleré 3.60—4.40, a kelkáposztáé pedig 2.40 forint. A hajduszoboszlói Kossuth Tsz ter­mál vízzel fütött üvegházaiból cukorsaláta érkezett a Csemege­kereskedelmi Vállalat részére; fejenként 1.50 forintért árusítot­ták. A Tolbuchin körúti nagy­csarnokba a dunántúli vadász- társaságok 700 lőtt nyulat szál­lítottak. Szombaton reggel 15 va­gon citrom és nyolc vagon na­rancs érkezett Triesztből. A na­rancs 30 százaléka pirosbélű. (28) A tükörben furcsa kép jelent meg: a központi téren gond­terhelt, sugdolózó Mars-lakók tömege látszott. Az utcákról eltűntek az asztalkák, a virá­gok s a tarka napernyők. Egy osztag katona bukkant fel: háromszög-ajkban mentek, olyanok voltak, mint kőar­cú. félelmes bábok. Odébb, a kereskedésekkel zsúfolt utcán valami összetűzés tx>lt, a tö­meg futott és egy Mars-lakó szárnyas légcsavarján felszállt a csetepatéból. A parkban is ugyanilyen izgatott, sugdolózó csoportok voltak. Egy gyár­ban rhorajló munkástömeg, felháborodott, sötét, ádáz ar­cok. A városban szemlátomást valami rendkívül fontos ese­mény történt. Guszev meg­rázta Ihoslcát: „Mi történik?’’ — kérdezte. A lány hallgatott és fátyolos, szerelmes szem­mel bámult rá. TUSZKUB Izgalom leit úrrá a városon. Zúglak a tükör telefonok. Az utcákon, a tereiken, a parkok­ban Mars-lakók csoportjai sugdolóztak. Várták az ese­ményeket, az égre' tekingettek. Az a hír járta, .hogy valahol SZárítottJkaktusz raktárak ég­nek. Délben egy ideig nem folyt viz a csapokból... Sokán távoli robbanást hallottak dél­kelet felől. A házaik abla­kait keresztalakban papírral ragasztották be. Az izgalom a város köz­pontjából, a Legfelső Mérnö­ki Tanács házából indult ki. Tuszkub hatalmának megin­gásáról, küszöbönálló válto­zásokról beszéltek. A feszült izgalomban szikra­ként pattantak ki az ilyen hí­rek: — Éjjel elalszik a fény. — Leállítják a sarki állo­másokat. — Eltűnik a mágneses mező. — A Legfelső Tanács pin­céiben letartóztatottak vannak. A külvárosokban — a gyá­rakban. a munkástelepeken, az üzletekben — másképp fogad­ták ezeket a híreket. Itt szem­látomást többet tudtak a tör­téntek okairól. Jóleső izga­lommal beszelték, hogy a földalattiak felrobbantották a hatalmas, tizenegyes vízgyűj­tő medencét, hogy a kormány ügynökei mindenfelé fegyver­raktárakat keresnék és Tusz- kub csapatokat rendel Szoa- cerába. Délre már csaknem minde­nütt megállt a munka. Nagy embercsoportok verődtek ösz- sze. Várták az eseményeket és nézték a nem tudni honnan előkerült, zsebredugott kezű, elhanyagolt külsejű fiatal­embereket. Kora délután a kormány csónakjai végigszálltak a vá­ros fölött és fehér rophatok záporoztak az égből az utcák­ra. A kormány óvta a lakossá­got a rémhírektől; ezek a nép ellenségeitől származnak. Ki­jelentette, hogy a hatalom még sohasem volt ilyen szilárd és eltökélt. A város egy időre lecsende­sedett, de aztán újra hírek szivárogtak ki; egyik rettene­tesebb. mint a másik. Csak egyet tudtak bizonyosan: este a Legfelső Mérnöki Tanács­ban elszánt harc lesz Tuszkub és Gór mérnök. Szoacera munkáslakosságának vezére között. Este a nép zsúfoltságig meg­töltötte a Legfelső Tanács há za előtt levő, hatalmas te­ret. Katonák őrizték a lép­csőt. a bejáratot és a tetőt. Kö­döt hozott a hideg szél és a párafelhőkben elmosódó, vö­rös lámpafények imbolyog- tak. Halvány piramisokként rajzolódtak ki a homályban a komor házfalak. Minden ab­lak ki volt világítva. A kerek teremben, a nehéz boltívek alatt, körbefutó pa­dokon ültek a Legfelső Ta­nács tagjai. Éber és feszült volt minden arc. Fenn a falon — a magasban — a homályos tükörben sorra suhantak el a város képei; a gyárak belse­je. az utcake re sztezödések sö­tétjében futkosó alakok, a vízmedencék, az elektromág­neses tornyoílc, a kaionák- őriste raktárépületek. A tü­kör sorra kapcsolódott össze a város valamennyi ellenőrző tükrével. Meg jelent a Leg­felső Métnöki Tanács háza előtt levő tér: emberfejek ködös homályba burkolózó tengere, szélesen elomló lám­pafények. A termet megtöl­tötte a tömeg baljós zúgása. Éles fütty vonta magára a részvevők figyelmét. A tü­kör kialudt. A padok előtt, a fekete-arany brokáttal takart dobogón megjelent Tuszkub. Sápadt volt, nyugodt és komor. — A itárosban nyugtalanság van — kezdte Tuszkub. — Olyan hírek járnak, hogy ma este itt ellenem forralnak va­lamit. Magában ez a hír már elég ahhoz, hogy az állam egyensúlya meginogjon. A dolgok ilyen állását egész­ségtelennek és aggasztónak tartom. Az ilyen zavargá­sok okát egyszer és minden­korra fel kell számolni. Tu­dom, hogy vannak közöttünk olyanok, akik még ma este szétviszik szavaimat a város­ban. Nyíltan kimondom: a vá­rost anarchia szállta meg. Megbizottaim jelentései sze­rint a városban és az ország­ban nincs elegendő erő az el­lenállásra. A világ pusztulásá­nak előestéjén vagyunk. Zúgás támadt a teremben. Tuszku b utállcozva nevetett. — A világ rendjét felforga­tó erő, az anarchia, a város­ból indul ki. Bűnös élvezetek és haszontalan, szórakozások ássák alá ebben a városban az emberek lelki nyugalmát, az élethez való természetes ragaszkodást és az egészséges érzelmeket. A város lelke havra-füst: a füst és a lázas álmodozás. Tarka forgatag, lárma, fényűző aranycsóna­kok, és irigység, azoknak az irigysége, akik lentről nézik ezeket a csónakokat; hódító illatot árasztó mezte­len nők; nyilvánosházak hom­lokzatán vibráló, tarka fé­nyek: repülőhajó-éttermek az utcák fölött — ez a város! Hamuvá ég a lelkek nyugalma. Ezeknek a züllött lelkeknek csak egu vágyuk van: le ré­szesedni ... A megcsömörlött lelkeket már csak a vér része­gíti le. Tuszkub ezeknél a szavaknál a levegőbe bökött... Fojtott zúgás támadt a teremben. Tuszkub folytatta: — A város anarchistákat szül. Az anarchia lelke a. pusztításr Azt hiszik. hogy az anarchia szabadság; de az anarchia csak anarchiára szomjazik. Az államnak az a kötelessége, hogy harcot indítson a felforgatok ellen. Ez törvényszerű! Az anarchiá­nak szembe kell szegeznünk a rendet. Egészséges erőket kell életre keltenünk és a le­hető legkisebb veszteséggel be kell vetnünk őket az anarchia elleni harcba: Kö­nyörtelen háborút üzenünk az anarchiának. De a védelmi rendszabályók csak Uleig- óráig elégségesek: elkerülhe­tetlenül eljön az az óra, ami­kor a rendőrség is meginog. Amíg mi megkétszerezzük rendőreink számát, addig az anarchisták száma négyzete­sen emelkedik. Nekünk kell először támadásba lendül­nünk: szigorú, elkerülhetet­len cselekedetre kell rászán­nunk magunkat: le 'kell rom­bolnunk. el kell pusztítanunk a várost. A terem fele felkiáltott és felugrott. Az arcok sápadtak voltak, a szemek égtek. Tusz­kub a tekintetével csöndet te­remtett. — A város így, vagy úgy, de , elkerülhetetlenül elpusztul. Elpusztítását nekünk kell megszerveznünk. A továb­biakra nézve azt ajánlom, hogy a városi lakosság egészséges részét költöztessük szét a fal­vakba. Erre a célra fel kell használnunk a Liziazira-hegy- ség túlsó oldalán elterülő gaz­dag országot, amelyet a bel- háború után a lakosság elha­gyott. Hatalmas munka vár ránk. De a cél is vagy. Ter­mészetesen a város szétrombo- lásával még nem mentjük meg a civilizációt, méa csak el sem odázzuk pusztulását de legalább lehetőséget adunk a Mars népének a nyugodt és ünnepélyes halálra. — Mit beszél? — kiáltozták ijedt felhangon a hallgatók. — Miért kell nekünk meg­halnunk? — Megőrült! — Le Tuszkubbal! Tuszkub egu szemöldökrán- " áítással ismét lecsendesítette a termet. * (Folytatjuk) X

Next

/
Thumbnails
Contents