Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-31 / 26. szám
1958. JANUAR 31. FENTEK rr.rr ait: K^CirSap s ■Az emberiség kozmikus korszaka előtt SZOVJET TUDÓSOK A H O L D. UTA ZA S RÓ L Az új esztendő alkalmat adott tekintélyes szovjet tudósoknak arra, hogy kifejtsék elgondolásaikat arról az' új, kozmikus korszakról, amelybe az emberiség hamarosan belép. A Szovjetszkaja Avijacija, a minden „repülési’’ kérdésben fölöttébb illetékes lap közli több rendikívül nagynevű szovjet tudós nyilatkozatát, köztük Sztamyukov tanár, a neves szovjet kutató cikkét is. Szitanyukov tanár cikke a következő frappáns címmel jelent meg: A Hold elleni támadás küszöbén! íme, hogyan vázolja a hírneves szovjet tudós azokat a várható eseményeket, amelyek hamarosan az egész világ érdeklődésének középpontjába kerülnek. A vegyi üzemanyag által meghajtott rakéták sebessége az utóbbi években a másod- percenkénti három kilométerről nyolc kilométerre növekedett. Ha a mai ballisztikus rakétákat megtoldják néhány „emelettel”, az utolsó ilyen emelet — vagy „lépcső” — révén a másodpercenkénti sebesség eléri a tizenkét kilométert. Ez pedig éppen elegendő ahhoz, hogy a rakéta felrepüljön a Holdra. Az első Hold-rakéta, amely leszáll a Holdon, vagy megkerüli Földünk legnagyobb kísérőjét, az elkövetkező évek egyikében repül ki majd a Földről. Tervbe vették egy olyan szputnyik felbocsátását, amely nagyerejű robbanóanyagot visz majd a Holdra. Ennek a robbanóanyagnak felrobbantását, illetve a robbanás okozta fényjelenséget a Földről is láthatjuk majd. Ennek a sperktrumából a tudósok pontosabb képet nyerhetnek a Hold felületéről s eldönthetik, melyik a helyes a jelenleg még ellentmondó vélemények közül. Nyilvánvaló, hogy mire sor kerül a Hold-rakéta felröpíté- sére, addigra több szputnyik is kering majd a Föld körül, s akad közöttük olyan is, amelynek röppályája erősen megközelíti a Holdat. A műholdra szerelt műszerek lehetővé teszik a Hold felületének alaposabb tanulmányozását és fényképezését. Egyes tudósok véleménye szerint az egész Hold-felüle-1 tét vastag porréteg borítja. 1 Amennyiben ez megfelel a \ valóságnak, akkor a robbanó-1 anyaggal felszerelt, imént i említett holdrakéta mélyen i besüpped majd a Hold por- I felületébe és ha ez a por fém- i alkatelemektaől áll, akkor a j robbanás alkalmával a Hold poranyagának mélyéből előtö- : rő jelzések el sem érhetik a ’ Földet. Az első kísérleti holdrakétá- i kát nagyabb méretű rakéták- i nak kell követniük —utasok- \ kai. A Hold azonban nem fo- i gadja majd vendégszeretettel i az embert. A hold-utasoknak i súlyos fémből készült páncélöltözéket kell viselniük és nagy oxigén- I tartállyal kell rendelkezniük. j Ez a különleges védööltözet I azért fontos, mert a Holdat I szüntelenül záporozzák a kü- 1 lönböző nagyságú kozmikus I porszemek és meteorok. A I Holdnak ugyanis nincs lég- j köre, ami a Földön védelmet I nyújt az ilyen meteorzáporok- I kai szemben. Szerencsére a j Hold vonzóereje alig számot- j tevő, ezért a több réteges fém \ védőburkot az ember minden j megerőltetés nélkül, könnyen j viselheti. i Tisztázatlan még az a kér- : dés is, hogy egyáttaláb'n jár- I hat-e az ember a Holdon, te- I kintettel a rendkívül nagy j meteorveszélyre. Az első hold- j utasok minden bizonnyal \ páncélkocsikban közlekednek j majd a Holdon. Az űrhajózásban nagy sze- j repef kell betölteniük az [ atommeg.haitású motoroknak, j A legközelebbi években azon- i ban a vegyi üzemanyaggal működő motorokat még mindig gyakran fogják alkalmazni. Ezt mondta Sztanyukov a legközelebbi évekre vonatkozólag. Gilzin tanár, a neves asztroneotikus azonban sokkal tovább ment. Szerinte hamarosan különös képnek leszünk szemtanúi. A földgolyó körül mesterséges „holdak” egész raja köröz majd; különböző nagyságú és különböző rendeltetésű szput- nyikok. Akad közöttük örökműhold is, amelynek keringése évezredekig tart. Lesz olyan szputnyik is, amely épségben tér vissza a Földre és felbecsülhetetlen értékű adatokat hoz magával a világűrből. Egyes szputnyikok utasokat is szállítanak magukkal, akik láthatják majd a földgolyót távolból. Az űrhajózás terveinek ki- dolgozásáyal foglalkozó tudósok programja rendkívül merész. A Hold meghódítása után a Mars bolygó következik. Mindez azonban csak a kezdet, mondjuk „az emberiség kozmikus gyermekkora”. Aminthogy a világmindenségnek sincs határa, éppúgy határtalan az emberi zseni merészsége is. A tudomány.mai feltevése szerint a naprendszer bolygóin, a Földön kívül nem élnek emberek. A Mars és a Venus bolygón csak egyes növények és legfejletlenebb állatfajták élhetneik. Megelégedhet-e tehát az ember azzal, hogy csak ezt tudja a világmindenségről? Nem éppen a mi korunk emberének dolga-e, hogy a Földön kívül bárhol találkozzék gondolkodó lénnyel (és tegyük hozzá, hogy talán olyan lénnyel, aki már évezredek óta tud a műholdakról)? —"w X tudományaim életben már ismeri azt a motort, amely a fény sebességével közlekedhet majd. Ez a foton-motor nem anyagsejteket, hanem foton- energiakvantumokat lök majd ki magából. A tudomány kétségkívül az ember szolgálatába tudja majd állítani ezt a csodálatos hajtóerőt is. Harminc- negyven év múlva az űrhajóutasok, elméletileg, elérhetik a földünktől 1 milliárd fényév távolságra levő égitesteket is. Ennek megvalósítására az űrhajó íoton -motor j ában kvantumenergiává kell változtató 10' milliárd tonna anyagot. Hogy ez milyen roppant meny- nyiség, látható már abból a tényből is, hogy ez az energia több száz kilométer mélységre felolvasztaná a Föld kérgét. De még ez is megoldható. Az egész szükséges foton-üzemanyagot nem kellene az űrhajónak magával vinnie. A világűr ugyanis nem teljesen üres, hanem sejtek és égi ködök úszkálnak benne. A foton-rakéta tehát onnan is „táplálkozhat”. Mindez persze a jövő. Nemzedékünknek azonban joga van már erről is ábrándozni. Egy dolog viszont bizonyos — amint azt Sztecskin akadémikus mondta: 1958-ban újabb lépést teszünk a világmindenség meghódításának útján. A néma levente Foton j y: yezetés a gödöllői Hársfában A Gyermekváros támogató-1 Sára indított társadalmi akció | Deficittel dolgozott a gödöllői Hársfa-vendéglő. A Váci az anyagi segítségen, gyűjté-| Vendéglátóipari Vállalat a közelmúltban az üzem bezárására sen túl kulturális téren is| gondolt. Aztán mást határozott. Január 15-vel Vígh Lászlót megnyilvánul. A fővárosi mű-| bízta me9 az üzem vezetésével, a 13 főnyi személyzet helyett, vészekhez hasonlóan, a duna-| most csupán öt dolgozik, a Váci VV bízik abban, hogy ren- keszi községi színjátszócsoport f tábilis lesz az üzlet. Régi patinás épületben működik a Hársfát is elhatározta, hogy ingyenes | a helybeliek 100 évesre becsülik a házat. A zenéről Berki előadással szórakoztatja a| József, Vidák Lajos, Radics Gyula összeállítású zenekar gon- Gyermekváros lakóit. Vasár-1 doskodik. nap délután az együttes a fóti! Vörösmarty művelődési ott-’ 1 honban bemutatta Heltai Né- | ma levente című színművét. A : nagysikerű előadáson részt; vettek a község éltanulói, leg- I jobb úttörői is. A magyar fénymásológépek sikere külföldön Az Irodagép ipari és Finom- | mechanikai Vállalat korszerű, ? új típusú fénymásoló gépek | gyártását kezdite meg a múlt | évben. A gépek 90 százaléka | külföldre kerül. Az idén 400 | fénymásolót gyártanaik, ame- | lyékből többek, között a | Szovjetuniónak, Brazíliának, | Csehszlovákiának, Bulgáriá- | nak és a Német Demokrata- | kus Köztársaságnak szállíta-1 nak. Egyiptomi kulturális küldöttség érkezett Budapestre _ Nemcsak a zenéről, s a jó 1 italokról gondoskodnak, ha- % nem változatos ételek is a f vendégek rendelkezésére áll- ! nak. Képünkön Dobrosi Mill hályné frissen sültet készít a konyhában Misi bácsi! Csak így ismerik, így szólítják a vendégek a 63 éves Békési Mihályt, aki már 50 éve dolgozik a pincér szakmában. Pályafutása során külföldön is sokat dolgozott. Misi bácsi épp az asztalt rendezi A Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására egyiptomi kulturális küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség tagjai: Ahmed Hamroush, a kairói állami színház főigazgatója, Fatteh Nashati és Hamdy Gheiss, a színház rendezői, továbbá Ab- | del Aziz Abdallah újságíró, az 1 As Saab című lap munkatér-1 sa. A küldöttség egy hetet tölt I hazánkban, s a színházak és f más kulturális jntézmények 1 munkáját tanulmányozza. A Belkereskedelmi Minisztérium az ipar segítségét kéri a hiányzó cikkek számának csökkentésére 1958-ban a belkereskedelemnek egyik legfontosabb célja a kereskedelem kultúrájának fokozása. Ehhez szorosan hozzátartozik a hiányzó cikkek számának csökkentése. Sok olyan áru nem kapható, amelyeknek előállítását nem gátolják objektív nehézségek. A Belkereskedelmi Minisztérium Vasműszaki Főigazgatósága felhívta az állami és a szövetkezeti ipar irányító szerveit, hogy segítsenek az effajta áruk számának gyors csökkentésében. A felhíváshoz 1 mellékelték a hiányzó cikkek I felsorolását. Kérték az üzeme- | két,’ közülük minél többet vál- 1 laljanák gyártásra. § Ilyen cikkek a mezőgazda- i Nem hiába „családi” kisvendéglő a gödöllői Hársfa. Az üzemvezető és Misi bácsi felesége is itt dolgozik. Békési Mihályné épp rendelést vesz fel az egyik szórakozó pártól (Szöveg: dr. Reitler László Kép: Viktor Gábor) Ságban használatos ollók, a különböző fajtájú és típusú szerszámok, az épület, és bútorvasalások. Ezek sorába tartozik még számos használati tárgy, mint például újszerű kivitelű tea- és kávéfőző edény, rézmozsár, diótörő- és őrlőkészülék, gyúrótáblák és egyéb háztartási faáruk. Rcídióelöadások a százéves operettről A maá értelemben vett operett most száz éves, s ebből az alkalomból a rádió több előadásban ismerteti e műfaj kialakulását, fejlődését, történetét. Az előadások szerzője Kristóf Károly. A zenei illusztrációkban bővelkedő sorozat első előadása február 3-án lesz, témája a francia szerzők munkássága. A kerek falióra hangos kettyenésekkel számlálja az időt. Lassan számol: a varaloo- zó utas percei ólomlábakon cammognak. Üres a resti. A ceglédiek, úgy látszik, nem szívesen utazgatnak ilyen zimankós időben, vagy ha utaznak is, hát inkább a füstös váróteremben ücsörögnek. Itt csak négyen vagyunk utasok, három pufajkás férfi és jómagam. Es van még valaki, de ez nem utas, csak vendég: barna kalapban, ka. hátban ül a terített, asztal mellett, és énekelget. — Nótás ember volt az ap ám... Szemhéja csukva, a nóta ütemére ingatja felsőtestét, és ha olykor-olykor felpillant, mintha nehéz súlyt emelne fal szempilláival. A három pufajkás mosolyog. Az egyik — kövér szemüveges ember — kacsint és súgja: — Beszívott alaposan az öreg. A bamakalapos meghallhatta, mert felmordul: — Talán baj, ha dalolok?! Szóljon csak, akinek nem tetszik! Ismét belesüpped a székbe, ismét rákezdi: — Deres már a határ .., Közbe-közbe nagyokat hörpöl a sörből. a habot lenyalja a szája széléről, azután újra iszik. A pohár csakhamar megürül, éghet a pokol, ha ilyen szorgosan oltja. Jön a felszolgáló, párázó pörköltet rak elébe. Krumpli- szeletek közül kínálja magát a disznóhús, tányérkán fehérlik a kenyér. A barnakalapos azonban KÉT POHÁR jlfif vMgy lendülettel eltolja az ételt. — Nem kell ez nekem. Ezt csak „úgy“ rendeltem... A kicsire nőtt pincér lábujjhegyre áll, felteszi a pörköltet a kályha tetejére — el ne hűljön —, de nem megy tovább, az asztal körül tiblábol. A bamakalapos nekiereszti a hangját. — Bokrétát kötöttem mezei virágból... Hirtelen elhallgat, és magya. rázni kezd a pincérnek: — Az én édes jó barátomat, a Svéd Sándort hallgassátok meg a rádióban! Az mindig ezzel kezdi. Hej, egy hónapja sincs, hogy együtt daloltunk a Fürj utca 8-ban... —Mezei virágnak kunyhóban a he-e-e-lye... Elcsuklik a hangja, és csak suttogja: — Még egy sört! A szemüveges kövér pufajkás röhög: — Tökrészeg a koma! Ö észreveszi, a pincér azonban nem, vagy nem ákarja észrevenni, hiszen térül-for- dul, és már lerakja a habzó italt a vendég asztalára. Hogy ittas, sőt, részeg embert tilos kiszolgálni... Erről „pillanatnyilag” megfeledkezett. A bamakalapos kortyint egyet az új sörből, majd bizonytalanul felemelkedik, ke. resi az ajtót. Balról van az, nem is kicsi, de őt jobbra húzza valami, aztán előre, aztán megint jobbra, csak valahol a resti túlsó oldalán „vesz helyes irányt”. Amíg kinn van, felhasználom az időt, beszélgetek az üzletvezetővel és Csitári Gyula pincérrel. — Miért szolgálnak ki részeget? Az üzletvezető a bádogha- mutartökat rakja egymásra, rendezgeti a rózsás asztalterítőt. Zavarban van. Itt nem lehet tagadni. Ránéz Csitári bácsira, válaszoljon ő, 6 a ludas. — Ismerős volt kérem, jól ismerem, Rostás Jánosnak hívják, ma láttam először így... — De ha már egyszer látta, hogy „így” van, miért szolgálta ki? — Vacsorát is rendelt. — De a második pohár előtt megmondta, hogy nem kell neki a vacsora! És az ételhez nem kell okvetlenül szeszes italt inni! Hallgattunk mind a hárman. Az üzletvezető szólal meg végre: — Ha olyan szigorúan vennék ezt a dolgot, be lehetne zárni az összes vendéglátóüzletet! — Miért? A vendéglátóüzemeik csak abból pénzelnek, amit a részeg vendégtől préselnek ki? — Nem. — Hány százalékra teljesítik a tervüket? — Mi 116—118 százalékra. — Akkor hát mi szükségük van arra a néhány forintra, amihez ilyen úton jutnak? Ismét a pincér szólal meg, kissé biztosabban, bátrabban, mint az imént: — De hát ha egyszer ismerős volt... Furcsa: dolog! Ismerőseinknek tehát nyugodtan árthatunk?! Az ismeretlenekre jobban kell ügyelnünk?! Mert ugyan ki tagadná, hogy a részeg embernek nem válik javára, ha tovább iszik, különösen, ha keveri az italokat. Az üzletvezető: fiatalember, gyorsabban kapcsol, mint a csendes kis pincér. — És ha nem szolgáljuk ki? Beírja a panaszkönyvbet azután hogyan bizonyítsam be, hogy részeg volt? Vagy ha nekimegy ennek a kis embernek, hogyan védekezzék? Vagy megsértődik és elmegy máshová... Azt hiszi, másutt nem szolgálnak fel neki italt? Egyik-másik érve figyelemre méltó. De egyik sem lehet oka, hogy megszegjék az előírásokat. A bamakalapos hamarosan visszatér, majd tovább gajdot, dalolászik, rendel „csak úgy“, szórja a borravalót (esetleg), közben odahaza százszor is az ajtóhoz, a kapuhoz siet az asszony, lesni, jön-e a férje. Igen, a részegeket többnyire várja valaki odahaza, izgatottan, aggódva; elsírt vagy viszszanyelt könnyek keserítik a feleségek, anyák, gyermekek életét — esetleg éppen Csitári Gyula miatt... És hányszor, de hányszor üres zsebet mutat a családfenntartó, ha kenyérre kellene a pénz. Üres a zseb, mert elment a kereset italra. Igen, de mindezt nem gon- dolhatja végig a pincér, ha felveszi a rendelést... Vagy talán mégis? A barnakalapos visszaimbo- lyog az asztalához. A hárcrm pufajkás cihelődik. Négyen maradunk: az üzletvezető, a pincér, a részeg és én. Egyedül a részeg jókedvű. Az üzletvezető a beszélgetés következményeit latolgatja, a pimcér fegyelmitől fél, én pedig azon spekulálok, hogy ez a terven felüli riport elvesz néhány órát a szabadidőmből. A részeg jókedvű, de holnap elkerülhetetlenül jön a „kát- zenjammer“, a macska jaj j. Hát akkor kinek használt, hogy megszegték a rendeletet? A barnakalapos új nótába fog: — Azért hogy én korhely va* gyök, ne bántsatok engem... De bizony, bántsuk csak, és azt is, aki segíti a korhelylce- désben! Az óra hangos kettyenésefa kel számlálja az időt. A hangosbeszélő jelentU hogy a harmadik vágányra gyorsvonat érkezett. A pincértől harmadik pohár sört rendel a bamakalapos. de az csak a fejét rázza: néni lehet! Előbb kellett volna megtagadni az italt! Sokkal előbb! Garami László