Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

rm

Mt Cl

i&Cirlap

1958. JANUAR 30. CSÜTÖRTÖK

Megszólal festészetünk múltja

A PEST MEGYEI HÍRLAP SZAMARA ÍRTA: B. SUPKA MAGDOLNA

A Magyar Nemzeti Galéria ■fi épületében az elmúlt esztendőben nyílt meg a XIX. századi magyar festészetet bemutató kiállítás. A magyar képzőművészet a jelentőségéhez méltó külön intézményt és épületet kapott végre. Az itt levő anyag eddig csupán részleteiben volt megtekinthető a Szépművészeti Múzeumban, amelynek épülete hovatovább szűknek bizonyult — tekintélyes külföldi anyaga mellett — a hazai művészet kellő ismertetésére. A Nemzeti Galériában már folyamatban van a XX. századi magyar festészet, valamint a grafikai és szobrászati kiállítás előkészítése is.

A tizenkilencedik századi festészeti kiállítást, a várakozásnak megfelelően, hatalmas tömeg látogatja, nemcsak a magyar dolgozók és diákok ezrei, hanem számos külföldi küldöttség, művészek, tudósok, diákok, a legkülönfélébb érdeklődésű és foglalkozású szakemberek.

Festészetünk múltját a múzeum- éis kiállításlátogató közönség zöme csak szemelvény esen ismerhette meg eddig, egy-egy nagy mesternek, vagy egy-egy korszaknak a művészetét bemutató korábbi kiállításokról. Most, a műveknek ilyen együttes, ősz-, szefoglaló bemutatása valami merőben új, magával ragadó hatást gyakorol a nézőre. Meglepi az embert ugyanis a múlt század elejétől gyorsan felcseperedő és kibontakozó művészetünk nagyszerű irama és sokoldalúsága. A külön- külőn utakon induló, eredeti látású művészegyéniségCk életműve és mondanivalója itt, úgyszólván a szemünk láttára kovácsolódik egyet-akaró, azonos vérmérsékleten fűlő, azonos szellemű egésszé; különösen pedig megérződik ez a múlt század közepétől kivirágzó történeti festészetünkön. Erre a témakörre ráírta magáit és izzóvá tette azt nemzetünk sorsa, az osztrák elnyomatás, amely éllen való tiltakozást minden művész szent kötelességének érezte. Elmondhatjuk, hogy a festők és a közönség Iközött addig soha nem tapasztalt bensőséges tapasztalat, eleven eszmecsere és igaz rokonszenv sarjadt ki e néma ellenszegülés alapján.

'pedig rendkívüli mester- T ségbeli nehézségekkel kellett megküzdeniük a magyar festészet élőfutárjainak. A külföldnek, s a bennünket közelebbről érintő osztrák és •német festészetnek jelentős múltja volt már akikor, amikor minálunk ,f estésznek”,

> képírónak’’ — ahogyan akkor nevezték — lenni, sem nem volt jövedelmező, sem pedig tiszteletben részesített pálya. Festőink zöme titokban — egyéb „tisztességes” tanulmányok mellett, kezdette meg művészpályáját, s ha tehetséges volt és tehette, külföldön folytatta tanulmányait. Nem egy mesterünk — így a kiállítást műveivel bevezető Maikó és Brooky Károly, s a kiállítást záró Paál László és Munkácsy is — külföldön szerzett hírnevet, ott alapozta meg hazai hírét, tekintélyét is. A tehetősebb magyar közönség, főleg a század első évtizedeiben, inkább külföldi, elsősorban osztrák arcmásfestőkkel ábrázoltaitól magát. Néhány izmosabb tehetségű és töretlen ákaraitú művész rászánta magáit, hogy áttörje a jeget, és megkedveUesse a közönséggel a hazai aroképfesté- szetet. Ezek közül kivált Borsos József és Barabás Miklós. Különös és jellemző azonban, hogy még ezek a kitűnő tudású és „divatba jött’’ művészek is, sok pályatársukhoz hasonlóan, idővel fényképészeti műtermet nyitottak, amire a fotózás akkori újdonsága mellett, nyilván kenyérkereseti dikók is szorították őket.

Az arcképfestészet mellett gyors iramban vált közkedveltté az életképfestészet, «z

úgynevezett zsanér-témák.

Tárgyul nagyrészt a nép életéből merített jeleneteket választottak a festők, s osztrák példára, kevés kivétellel: kedélyes jeleneteket. A vásárló és rendelőképes, gyorsan gaz dagadó polgárság nem kívánt lakásában szomorú, „nyomasztó” képeket, a valóságról valló nehéz sorsú parasztokat látni, így hát a kikapós vagy zsörtölődő menyecskék, takaros leányok, enyelgő párok, italos és duhajkedvű legények világa járta a képeken. A szegénylegény a festészetnek regényes alakja lett, és többnyire az osztrák festők elképzelése szerint, a „betyár’’ ka- rikásostorral, lobogó ingbe n- gatyában, irigylésre méltó függetlenségben száguldott a

pusztákon.

j\J unkácsy Mihály festészete A-I vetett véget ennek a hamis “ betyár-romantikának, amikor a világsikert arató „Siralomház” című művén szembenézett a szegénylegény sorsának szomoyú, s leggyakoribb záróakkordjával, a

ha Iá Iraitéltsé gge l. Több,; a

nép életéből merített témát te új, komoly, valóságlátó mondanivaló és festésmód jellemzi. Mély élményeit a magyar szabadságharchoz fűződő emlékeiből vitte magával, Munkácsy, és festői zsenialitása tette őt képessé arra, hogy ezeket az élményeket erőteljesen, művészi és emberi szenvedéllyel, és a valóság hitelével tárhassa a világ szeme elé.

Mint valami hatalmas, ellenállhatatlan vonzású zenemű, úgy erősödik a kiállítás hangja, mondanivalója egyre, hogy aztán Paál László fenséges tájképeiben és Munkácsy emberábrázoló művészetének nagyságúban nyerjen méltó, büszke befejezést.

Ae addig is, míg e nagyokhoz. érünk.UL.néző, alki beleme-. rül a képek őszinte és lelkes világába, nem titkolhat tán el

egyfajta meghatódottságot: mert nyilvánvalóvá válik számára, hogy ezek a művészek hősök is voltak, akik meggyőződésükért síkraszálltak — és gyakran hajótörést is szenvedtek nehéz pályájukon, a közönség értetlensége, a kritika irgalmatlansága, elmaradottsága vagy a cenzúra tilalma miatt. Madarász Viktor lángoló hévvel festette meg történelmi képein a nemzet hősi szellemének tanúbizonyságát, s ugyanezt tette Székely Bertalan is. Gyárfás Jenőt, ezt a szenvedélyes ecsetű, valóságot festő mestert, és az úttörőén új hangú Szinyei Mersét nem ismerte fel kora: tündököltek — és elkedvetlenedtek. A halk szavú, s a magyar tájon elmerengő, páratlanul bennőséges Mészöly Géza életművét is az elhanyagoltság, feledésbemerülés szürke pora takarta. Most, egymás mellett,''kigyúlnak, új életre kelnek műveik és egymás mellett, küzdésük igazsága mellett tanúskodnak, hangjaik kórusként hirdeti a magyar festészet hősi korszakát. Tisztelet és hála illeti meg ennek a komáik még legkisebb mestereit is, mert nehéz munkával összehordott alapfköveikre építhettek jelen századunk elhunyt és élő kiváló mesterei.

Tornyai,

Koszta, Rudnay és sok más, e századi mesterünk életműve belőlük nő ki és egycsapásra élménnyé teszi, elevenen tapasztalható ténnyé teszi számunkra a „nemzeti hagyomány’’ fogalmát. Ha e kiállításon a nagy elődök munkásságát áttekintjük, feltűnik témáiknak, mondanivalójuknak, színeik erejének, előadásmódjuk komolyságának rokonsága, aiz a „bizonyos valami — ami az azonos származásúak közös tulajdona, s ami, mint bornál a föld szaga, azonnal felismerteti” a nemzeti jelleget a művészetben.

71 f ednyánszky, -Lf-Í Kolctíyl. Un

Borverseny lesz Nagykätan

A Hazafias Népfront nagy- kátai járási bizottsága és a járási földművesszövetkezeti központ február 16-án borkiállítást rendez. A kiállítás megnyitásával egy időben a termelők és szakemberek bevonásával ankétot tartanak, ahol a helyes borkezelésről és szőlőtermelésről tanácskoznak.

A verseny győztesét egy magasnyomású permetezőgéppel ajándékozzák meg. Második díj egy háti permetező, a harmadik és negyedik díj pedig egy háti, illetve kézi porozó lesz.

’ Az ankét befejeztével a híres tápiószentmártoni kultúregyüttes ad műsort, majd ezt követőleg — mivel farsang lévén — cigányzenés „Kadarka-bált” rendeznek.

I Eddig negyven termelő nevezett be a versenybe, de február 2-ig még jelentkezni lehet. Természetesen, csak fajtiszta, fajtaazonos borok jöhetnek számításba

Sz—©

Magyar zenetörténeti hanglemezsorozat készül

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új, nagy jelentőségű vállalkozásba fogott: hazánkban először magyar zenetörténeti hanglemezsoroza- tot készít. A három, esetleg négy mikrobarázdás lemezre felvehető mintegy 150 percnyi zenei anyag a magyar muzsika történetét mutatja majd be, legrégibb emlékeinktől Liszt Ferenc fellépéséig. A hanglemezek melléklete Szabolcsi Bence Kossuth-díj as zenetudósunk könyve lesz. A művészi előkészítő munkát Forrai Miklós vállalta el. A különleges feldolgozást igénylő anyag hangfelvételei még az idén elkezdődnek és . előreláthatóan több évig tartanak.

"A . r

Uj magyar színmüvek a Déryné Színház műsorán

A köZfi! hétesztendős múltra visszatekintő Déryné Színház társulatai kedves ismerősök már a megyei közönség előtt. Egy-egy előadásukon zsúfolásig megtelik a falvak kultúrterme, a hálás közönség minden alkalommal olyan meleg fogadtatásban részesíti a lelkes színészeket, amilyenre még a pesti színházakban is csak olykor-olykor akad példa. S ez nem csupán a kitűnő játéknak, de annak a fáradtságot nem ismerő munkának is szól, amely szinte nap mint nap kijut a Déryné Színház művészeinek.

A színház hét társulata járja állandóan az országot, s mindegyik havonta 20 előadáson lép fel. így a Déryné Színház mintegy 1500 előadásában gyönyörködhet egy esztendő alatt a szórakozni és művelődni vágyó falusi közönség. A megalakulástól kezdve 1957 végéig 11 864 előadást tartottak, 3 222 734 néző előtt. S ez a ■két szám mindennél fényesebben bizonyítja a Déryné Színház nagy szerepét a szocialista kultúra elterjesztésében;

Az elmúlt esztendőben többek között olyan nagyszerű művekkel örvendeztették meg a színház művészei a közönséget, mint Shakespeare örökéletű Romeo és Júliája, Möllere A nők iskolája című vígjátéka, Mikszáth Eladó birtoka és Móricz Zsigmond Pillangója. S az 1958-as esztendő talán még nagyobb sikereket ígér.

Aí llj Esztendő első bemutatója Gombos László Pataki szüret című történelmi milliő- ben játszódó színműve lesz. A távollevő Rákóczi fejedelmet Sárospatakon várják hű emberei és . pataki diákok. Közöttük bujkál azonban a csás.ár kémje is. Ennek leleplezése, amely szorosan összefonódik a

Deésy Mária és Váradi György „A nők iskolája”-ban

pataki diákok édes-bús szerelmi történeteivel, alkotja a mű magját;

A Pataki szürettel szinte egyidőben kerül bemutatásra Kacsóh—Heltai János vitéz című dal játéka, amelyet ismét magyar színmű, Selmeczi Elek csehszlovák ötlet nyomán írt Örvény című drámája követ. A történet egy ausztriai menekülttáborban játszódik, ahol a Magyarországról disszidált emberek próbálják új vágányra vezetni életüket. Különböző típusú emberek kerültek itt össze, volt akit a kalandvágy, vagy a sértődöttség, másokat bűnös múltjuk, vagy a köny- nyelmű élet reménye hozott ide. Ám egy nap megdöbbentő hír érkezik: megszüntetik a tábort. S a szivárványos remények szertefoszlanák. Két választás marad csupán: a bánya vagy az idegenlégió. S aki ebből a gyilkos hurokból szabadulni akar, sajátmaga fölött mondja ki az ítéletet,

Az Új esztendő tervei közé tartozik még két újabb magyar színmű bemutatása is. Az egyik Hunyadi József Galambos korsó című zenés játéka, amely a múltba nyúlik vissza, s a világhírűvé vált magyar cserepesmesterek életének hű tükrét adja. Zenéjét Volly István szerezte. A másik bemutatásra váró színdarab a Tűz van, napjaink életét eleveníti meg. A haknizó, s csak a pénzt hajszoló színészeket gúnyolja ki és állítja szembe az igaz művészet hirdetőivel. írói: Gál György Sándor és Erdődd János. Zenéjét Kemény Egon szerezte.

Úgy hisszük, sok budapesti színház okulhatna a Déryné Színház helyes műsorpolitikájából, amely valóban a nép igaz ügyét szolgálja.

(prukner)

O

Cjf-Hni, Súnkáz-, Qródaloni 4~5

MUTEREMSAROK

Makk József szobrászművész

M

agas, szikár, deresedő hajú ember. Csendes, halk- szavú, de hangjában finoman árnyékolt színek rezdülnek, valahányszor szól. S ez a tulajdonsága ott bujkál hol szembetűnőbben, hol elmosódva a szobrok s domborművek harmonikusan ölelkező vonalaiban. S talán éppen ez a jelleméből áradó nagy szerénység az oka, hogy mind ez ideig csak keveset hallottunk róla. Pedig Makk József alkotásai kiforrott, érett művészről tanúskodnak.

Élete hányatott, afféle reszintén dombormű, ezúttal azonban kőbe vésve — Sztá- linváros egyik középületét díszíti. De alig, hogy elkészült ezzel, máris újabb komoly feladatot kapott negyedmagával, A Borsodi Vegyikombinát igazgatósági épületének díszítésére négy, másfélszer két és fél méteres dombormű el. Ikészítésére szólt a megbízatás< A nehéz feladatból Makk Józsefnek az alma- és kévekötő lány megformálása jutott.

Mégis, jóformán be sem fejezte munkáját, amikor máris újabb komoly próbatétel köAz újpesti Bajza utcai iskola homlokzatát díszítő dombormű egyik részlete

gényből ismert művészétét. Az iparművészeti főiskolán kezdte tanulmányait, majd hosz- szú esztendőkig textitiervező- ként dolgozott. De szakítani ekkor sem tudott életcélul megjelölt vágyával. Ezért beiratkozott a képzőművészeti főiskolára. Szobrásznak készült, de olykor ki-kiruccant a festészet berkeibe is. Közben jött a háború, amely megszakította tanulmányait. Fogság 1917-ig, majd fél esztendeig Petőfi-bányán dolgozik, hogy anyagi alapot teremtsen hivatása folytatásához.

— Fél esztendő alatt annyi élményt gyűjtöttem a bányában — meséli csendes szóval —, amennyit egész addigi életemben együttvéve. ■— S nyomban művekkel bizonyítja, mennyire nem volt hiábavaló életének, ez az időszaka.

A Hunyadi János-pályázaton jelentkezett először a nyilvánosság előtt. Sikerült lovasszobráért dicséretben részesült, amelyet nem sokkal később komoly megbízatás köthetett. A Csepeli Ipán Technikum részére dom- borművek elkészítésére kérték fel. Turcsámyi Árpád szobrászművésszel közösen készítették el terrakottából azt a négy domborművet, amely me, te a technikumot díszíti.

A következő alkotása

vetkezelt. Két nagyméretű dombormű készítése, amely ez év tavaszán már az újpesti Bajza utcai Általános Iskola homlokzatát díszíti.

a z új esztendő hatodik nap- zí ján értesült arról, hogy a lengyel képzőművészek szövetsége az elmúlt év áprilisában nemzetközi pályázatot hirdetett a Varsó hőse című monumentális emlékmű elkészítésére. A pályázat határideje január 15-e volt. Hogy miért csak ékkor értesült e nagyszabású pályázatról, azt számos szobrászművész társával együtt máig sem tudja. De nem 'ás ennék őkét kutatta Makk József. S bár csak tíz nap állt rendelkezésére, mégis megpróbálta a lehetetlent. Tíz nappal és tíz éjszaka dolgozott a műtermében — amely egyetlen használhatatlan üzlethelyiségből áll — s tervezett és alkotott. S a tizedik nap délelőttjén megjelent művével a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségén.

Ilyen ember Makk József szobrászművész. Méltó arra, hogy megismerjük. Nemcsak munkásságát, de azt a nagyszerű tervét is, amely szerint a közeljövőben hatalmas friz elkészítését tervezi, amely méltóképpen dokumentálná a bányászok hősies küzdelmét.

Sok sikert kívánunk további munkájához.

(prukner)

KULTÚRÁLIS VILÁGHÍRADÓ

LOUIS PASTEURNEK a

mikrobákról szóló elmélete száz évvel ezelőtt jelent meg nyomtatásban. Ebből az alkalomból szovjet, amerikai és angol tudósok vezetésével a világ tudományos körei nemrég összejövetelt tartottak New Yorkban és megemlékeztek a nagy biológus elévülhetetlen érdemeiről;

DUGYINCEV, a „Nemcsak kenyérrel él az ember” című, sokat vitatott regény szerzője bejelentette a szovjet írók egyik legutóbbi moszkvai ösz- szejövetelén, hogy új, hosz- szabb lélegzetű művön dolgozik. Űjabb könyvében a szovjet értelmiségnek és a szovjet tudománynak az akadályok és nehézségek ellenére elért sikereivel foglalkozik.

BERTRAND RUSSEL, neves angol filozófust és írót az UNESCO 1957. évi Kalinga- díjával tüntették ki a tudomány népszerűsítése körül szerzett érdemeiért.

MADRID SZEGÉNYEBB LETT egy nemzeti műemlékkel. Lebontották Lope de Vega szülőházát anélkül, hogy a. spanyol főváros illetékes hatóságai közbeléptek volna.

MICKIEWICZ GYERMEKKORÁRÓL írt színművet Aleksandra Tatar-Skocka lengyel írónő „Kőfalak” címmel;

BELGIUMBAN IS KIOSZTOTTAK az irodalmi díjakat. A Rodenbach költői díjat André-Georges Henrynak ítélték oda, míg a drámai művek díját Claude Spaak kapta „Fehér kenyér” című darabjáért.

DOROTHY LEIGH SAYERS halálával érdekes egyéniséget vesztett a mai angol irodalom. Fiatal korában Agatha Christie mellett a legnépszerűbb detektívregények szerzője volt. Később felhagyott a bűnügyi regények írásával és a komoly irodalom problémái felé fordult érdeklődésével. Dante kutatásokkal kezdett foglalkozni és egyik legsikerültebb munkája a nagy olasz költő „Isteni színjátékának” angol fordítása.