Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

1958. JANUAR 26. VASÄRNAP fcirlap 7 1 Ml TÖRTÉNT A HÉTEN ? | CARACAS és ANKARA ■v a külpolitika ref lektor álma Kilyukadt az amerikaiak venezuelai olajos hordója? Egy diktátor ismét megbu­kott. Az eset maga nem kelt különösebb feltűnést Dél- Amerikában, ahol a katonai puccsok szinte hétiről hétre követik egymást. Mégis, a ve­nezuelai eseményekre és Marcos Perez Jimenez diktá­tor bukására az egész világ felfigyelt — a New York-i tőzsdétől a Columbiába me­nekült venezuelai politikai menekültékig. A magyará­zat erre nyilvánvaló: Vene­zuela a kontinens olajban leggazdagabb országa s ebben nagy súllyal érdekeltek a kü­lönböző amerikai olajmonopó­liumok — elsősorban a Stan­dard Oil oj New Yersey —, amelyek kezűikben tartják az egész olajtermelés kétharma­dát. S hogy ez mennyit jelent, ahhoz elég utalni Venezuela évi olajtermelésére, amely megközelíti a 120 millió ton­nát. A másik ok, amely a ve­nezuelai eseményeket' a kül­politika fényszórójába állí­totta: az a kíméletlen reakciós diktatúra, amelyet Jimenez meghonosított az országban, hogy elkerülje ingatag ural­mának bukását. Jimenez ha­talomra kerülésekor, 1948-ban és 1949-ben, a kommunisták és más haladó szellemű hazafiak ezreit gyilkoltatta le — so­kan pedig elmenekültek az or­szágból. Jimenez volt az, aki befogadta Argentína megbu­kott reakciós diktátorát. Pe­ront — s ezzel csak tovább ha­ragította maga ellen a dél- ámerlkai országokat De a néhányhetes tünteté­sek és a maracay-i katonai lázadás eredményeként végül is tarthatatlanná vált az egész néppel szemben álló Jimenez helyzete. Először bele kellett egyeznie, hogy a tábornokok­ból és katonatisztekből alakult juntával ..megossza’’ a hatal­mat, majd csütörtökre vir­radóra repülőgépen elmene­kült az országból — Dominiká­ba, az amerikai kontinens másik legreakciósabb diktá­torához, Trujillőhoz. Termé­szetesen Jimenez előzőleg gondoskodott arról, hogy ősz- szeharácsolt több millió dol­láros vagyonát külföldi ban­kok széjfeiben helyezze biz­tonságba . ; ; Jimenez tehát megbukott s ezzel együtt minden bizony­nyal végeszakad Venezuelá­ban a sötét reakció uralmá­nak is — de vajon meddig fejlődhetnék jelenleg aiz ese­mények, a demokratikus ki­bontakozás irányában? A pol­gári személyekből alakult új kormánv és az öttagú katonai junta eddigi tevékenysége er­ről nem sokat árul el. Igaz, hogy számos politikai mene­küli — Jimenez ellenzékének Columbiába menekült része —- repülőgépeken máris vissza­tért Caracasba. Az is tény, hogy a junta vezetője „na­gyobb politikai jogokat’’ ígért a nép számára, „amelyeket ed­dig nem gyakorolhatott’’. De ugyanakkor nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a junta más lépéseit, nevezetesen azt a hűt, amely szerint ők bizto­sították Jimenez elmenekülé­sét, másodszor pedig, hogy a junta vezetője a diktátor bu­kása után nyomban felkereste az amerikai ügyvivőt és „biz­tosította őt, hogy az amerikai érdékeket továbbra is tiszte­letben tartják’’. Ez pedig nem kis dolog, mert eddig csupán az amerikai ér­dekek diktálták Venezuela bel- és külpolitikáját, ponto­sabban: az amerikai olajtár­saságok érdekei. Ezek pedig megkívánták az ország iparo­sításának teljes elhanyagolá­sát, Venezuelának „amerikai olajoshordóvá alakítását —• amely Jimenez segítségével eddig sikerült is. Érthető, hogy a Standard Oil és társai — amelyek évenként összesen közel egymilliárd (1956-ban pontosan SOS millió) dollár tiszta hasznot húznak a ve­nezuelai olaj kutakból — nem nyugodnának bele könnyen ennek megváltozatásába. Ezért várható, hogy az ame­rikaiak — a hosszú évtizedek során beépült embereik se­gítségével — mindent megtesz­nek majd a haladás kereté­nek visszaforgatásáért. A tények azonban tények maradnák: Jimenez bukása ismét azt bizonyítja, hogy im­már Dél-Amerikában is egyre körülményesebbé válik az amerikaiak uralmának fenn­tartása. Hiszen Jimenez bu­kásának legfőbb oka a vene­zuelai nép amerikaellenessége volt. Az amerikaiak venezuelai „olajos hordója’’ léket kapott..; A következő hetek és hónapok eseményei megmutatják: mi­lyen nagy ez a lék és hogyan sikerül az amerikaiaknak azt betömni. A* ankarai tárgya loasztalnal A világpolitika talán legér­zékenyebb pontján, a Közép- Keleten — Törökország fővá­rosában, Ankarában — hétfőn, .január 27-én összeülnek a bag­dadi paktum tagországainak kormányfői és Dulles amerikai külügyminiszter, hogy a világ­nak ebben a térségében meg­erősítsék az imperializmus helyzetét & előkészítsék az agresszív paktumok, nevezete­sen a NATO, a délkelet-ázsiai SEATO és a közép-keleti bag­dadi paktum egybekapcsolását egy amerikai vezetés alatt álló úgynevezett „viUigpaktumba‘% Anglia, Törökország, Irán, Irak és Pakisztán — a bagdadi paktum tagjai — és az Egye­sült Államok (amely formáli­san még nem tagja a paktum­nak, mert Washington igyek­szik megjátszani a többi arab állam előtt a „jófiú“ szerepét) ankarai értekezlete tehát nem sok rokonszenvet vált ki a Közép-Keleten, különösen ha arra gondolunk, hogy Dullest erősen foglalkoztatja az ebben a térségben létesítendő ameri­kai rakétakilövő állomások terve. Az amerikaiak — akik köztudomású, hogy nem ren­delkeznek inteíkon tinen tálig rakétákkal — a Szovjetunió határainak közelében próbál­ják elhelyezni közepes hatósu­garú rakétafegyvereik kilövő állomásait. Ezért pedig egyik közép-keleti ország sem lelke­sedik, még a bagdadi paktum tagállamai sem. Ebben a kér­désben az amerikaiak egyelőre csak a török kormányra szá­míthatnak — a többiek elzár­kóznak az amerikai atomfegy­verek és, rakéták befogadása elől. Az amerikaiak — nevezete­sen Dulles — helyzete nem könnyű azért sem, mert a kö­zép-keleti országok közvélemé­nye és kormányai nagy rokon- szenvvel fogadták azt a szov­jet javaslatot, hogy a Közép- Keletet tegyék békeövezetté, atomfegyvermentes térséggé. Ez az elképzelé? hasonló a Rapacki lengyel külügyminisz­ter részéről javasolt közév­európai atomfegyvermentes övezethez. Mindkettő megvaló­sulása fontos lépést jelentene előre a leszerelés, a nemzet­közi feszültség enyhülése felé, ^uiiíKmimiiitiiiiiiiiiiüiiiiiHMMiiiiuuituiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiii Heti külpolitikai kisnaptár: JANUÁR 20., IIETFÖ: I Dzsakartában aláírták a ja- = | pán—indonéz békeszerződést, | | amelynek értelmében megszű- % | nik a két ország közötti hadi- i = állapot és Japán 80 millió font | | sterlinget fizet háborús kár- | § terítésként Indonéziának, | A Vivian Fuchs vezette angol | | expedíció elérte a Déli-sarkot. | JANUAR 21., KEDD: I Az SZKP és a Szovjetunió 1 1 minisztertanácsa felhívást inté- § = zett a szovjet mezőgazdasági 1 | dolgozókhoz, hogy már az idén = 1 érjék utol az Egyesült Államo- | | kát az egy főre jutó tejterme- I | lésben. 1 Bonnban, egynapos villám- = 1 találkozón, az atomfegyverke- \ | zés meggyorsításáról tárgyalt a | | nyugatnémet, az olasz és a = 1 francia hadügyminiszter. 1 JANUAR 22., SZERDA: | | A Béke-Világtanács titkár- = | saga közölte, hogy leszerelési | i és nemzetközi együttműködési | | kongresszust hív össze az idén E i júniusra. | Otto Grotewohl, a Német De- | 1 mokratikus Köztársaság mi- | = niszterelnöke televíziós beszé- | I dében javasolta, hogy a két | 1 német állam lakossága szavaz- = 1 zon arról, vajon az NDK és a = 1 Vémet Szövetségi Köztársaság | E csatlakozzék-e az atomfegyver- | | mentes övezethez. | JANUÄR 23,; CSÜTÖRTÖK: | | Megbukott Jimenes. a vene- \ 1 zuelai diktátor és repülőgépen " | Dominikába menekült. ­A nyugatnémet parlament \ külügyi vitájában az Adenauer § kormány elutasította Bulga- | nyin és Rapacki javaslatait. | JANUÁR 24., PÉNTEK: § A Magyar Népköztársaságban f és a Román Népköztársaság- = ; ban egyaránt ünnepélyes kere- f \ tek között ünnepelték meg a f ; magyar-román barátsági szer- § i ződés aláírásának tizedik év- | i fordulóját. Hansen dán miniszterelnök \ | kijelentette, hogy kormánya 1 ; helyesli a kelet-nyugati csúcs- § ■ találkozót. ' E JANUÁR 25.. SZOMBAT: | Zarubin — a Szovjetunió tá- = ; vozó washingtoni nagykövete — = : Nixon amerikai alelnökkel tár- | : gyalt. Az Egyesült Államok i ; külügyminisztériumában kije- i : íentették, hogy néhány napon = ; belül aláírják a szovjet—ameri- f \ kai kultúregyezményt. Dulles természetesen ellen, kező szándékokkal utazott An­karába, de nehéz elképzelni, hogy tervei nagyobb sikert- aratnak, mint a párizsi NATO- értekezleten, ahonnan csupán „félsikerrel“ térhetett haza. Hi­szen nem valószínű, hogy a ciprusi kérdésben egymással szembenálló angolok és törö­kök, a Bahrein-szigetekre be­jelentett iráni igény miatti fe­szültség légiköréiben asztalhoz ülő angolok és perzsák — és ezt sorolhatnánk így tovább — elsimítják összes nézeteltéré­seiket. Sebes Tibor Venezuela fővárosa, az ezer méter magasban, hegyek között épült Caracas. A képen a megszökött diktátor palotája látható — előtte tankok örködnek. GAZBA SZE Óvjuk állatainkat a vitaminhiánytól A z állatoknak a fehérje, a keményítő, a zsír, a só és a víz rendszeres adagolásán kívül nélkülözhetetlenül szük­ségük van vitaminokra is. A vitaminok szénből, hidrogén­ből, oxigénből, nitrogénből és különböző szerves anyagokból tevődnek össze, amelyek hiá­nya betegségeket, gyakran el­hullást okoz. Az A-vitamin hiánya súlycsökkenéssel, bőr és nyálkahártya megbetegedés, sei jár. A B-vitamin hiánya ét­vágytalanságot, fáradtságot, ideggyulladást, izületi görcsö­ket, vérszegénységet okoz, így az állat fejlődésében visszama­rad. C-vitamin nélkül az álla­tok izomvérzést, foghúsvérzést kapnak, a fogak és csontok fej­lődése visszamarad. A beteg Az utolsó tolvajfogás- a legjobban bevált \ Lunsin amerikai város i i rendőrsége nemrég tettenér- I i te és elfogta az Egyesült Ál- | ! lamok legveszedelmesebb I ! gépkocsitolvaját, a város 1 i rendőrfőnöke értekezletre I ! hívta össze az egész kör- | i nyék rendőrnyomozóit, a I : veszedelmes autótolvajt pe- I i dig utasította, hogy mutas- | í sa be előttük a gépkocsilo- \ \ pás különböző fogásait. A = j gépkocsitolvaj erre szívesen 1 I vállalkozott és „szemléltető § I oktatásával“ szinte bámv- | I latba ejtette a nézőközönsé- 1 ; get. Utolsó trükkje annyira 1 I elámítottá a nyomozókat I I és a rendőröket, hogy ezt a | I pillanatot felhasználva tel- | I jes gázt adott és a kísérleti | ; gépkocsin oly gyorsan tűnt | ! eí, hogy máig is bottal ütik | i a nyomát. állatnak fájdalmai vannak, ne­hezen lépked, gyakran lábra sem tud állni. A D-vitamin hiányától az állat csontjai el- puhulnak. Ha E-vitamin hi­ányzik a szervezetből, az álla­tok szaporodóképességüket vesztik el. K-vitamin hiánya esetén az esetleges sebek so- káig véreznek, mert a vér a le­vegőn nem alvad meg. Az F- vitamin hiányakor pedig fejlő­désében marad vissza feltű­nően a jószág. Ezért kell na­gyon ügyelni az állatok váltó-* zatos téli takarmányozására^ A vitaminhiányból eredő be­tegségeket a zölden szárított szénafélékkel és egyéb takar­mányok etetésével előzhetjük meg. Irtsuk a fagyöngyöt , fák egyik legveszedelmesebb parazitája a fagyöngy* A Ez a növényi élősködő a fa ágán helyezkedik el, kis zöld bokorhoz hasonlít, tévéiéit csak a késői fagyok beálltakor hullajtja el. Termése sárgásfehér bogyó, melyet a léprigó visz evés közben más fák ágaira. A bogyóból kieső magok meg­tapadnak, tavasszal kicsíráznak és gyökerei az ágak háncs-* szövetei alá hatolnak, a fa nedvét fogyasztják. Az ilyen ágak előbb elsorvadnak, majd elpusztulnak. A fagyönggyel fertő* zott ágat, vagy ágrészt távolítsuk el. Ha a fertőzés csak kez­deti, akkor az ágnak azt a részét, amelybe az élősdi növény gyökerei behatoltak, vágjuk ki, a sebhelyeket pedig sebkátr ránnyal kenjük be. Hogyan lesz jóízű a tej? Mindenki tudja, hogy a te­jet nem szabad huzamosabb ideig istállóban tartani, mert a párolgó ammónia bűzétől trá- gyaszagú lesz. Erősen befolyá­solja azonban a tej ízét a ta­karmányok etetése is. A tej keserű lesz a dohos bükköny­től, vagy ha savanyú szénából, angol perjéből, vagy francia perjéből, valamint baltacímből sokat etetünk. A virágzás előtt vágott lucernától, vörösherétől halizű, a sok felhérmustártól csípős, a bőven etetett takar­mánykáposztától pedig karcos lesz a tej ize. A sok csalamá- dé megédesíti a tejet, viszont a nagymennyiségű szalmától, a kilúgozott, rossz szénától ízet' lenné válik. A hagymafélék íz« etetés után 30 perc múlva, a lucerna és a siló íze pedig már egy óra múlva megérzik a tejen. A takarmányok izét az etetés után 2—3 óra múlva érezzük meg a tejben legiá- kább, legkevésbé pedig 5—6 óra múlva. Ezért lehetőleg fe- jés után etessünk és minél több féléből állítsuk össze a ta. karmányokat. Óvjuk a burgonyabogár természetes pusztítóit A fogoly és a fácán vadásza­tát előírások szabályozzák — nagyon helyesen. Kevesen tudják ugyanis, hogy ezek a vadmadarak milyen sok hasz­not hajtanak. így például burgonyatermelésünk legve­szedelmesebb ellenségét, a bur­gonyabogaira!; — az emberen kí­vül — egyedül ezek pusztítják. A fertőzött burgonyaterülete­ken a fogoly naponta 60—80, a fácán 90—120 burgonyabogarat és álcát eszik meg. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a kaliforniai burgonyabogár azo­kat a földtáblákat lepi el leg­jobban, ahol a foglyot és a fá­cánt a téli vadászatok idején kipusztították. Hasznot hajta­nak ezek a madarak á gyom­magvak nagyarányú fogyasz­tásával is, mert eleségüknek csak 4,7 százaléka a hasznos növényeink magva, míg 95,3 százalékát gyommagvakból és növényi rovarkártevőkből szer. zik meg. Ne zavarjuk a kérődző állatok nyugalmát A szarvasmarha, kecske és a juh etetés közben csak nagy­jából rágja össze a takarmányt. Ilyen állapotban nem is tudja megemészteni, ezért kérődzés közben újból megrágja. Kérőd- zéskor álmos lesz az állat, lefekszik, hogy zavartalanul pihen­jen. Ilyenkor nem szabad megzavarni, mert különben az el­fogyasztott takarmányt rosszul fogja értékesíteni. A kérődzés a takarmány elfogyasztása után a szarvasmarhánál 30—70, juhnál 20—45 perc múlva kezdődik. Ennyi idő alatt a lenyelt takarmányból gázok képződnek, amelyek a félig megrágott eleséget 8—12 dekányi adagokban a bendőből az állat szájába tolják vissza. Ezt a falatot az állat 20—90 rágással, fél-három­negyed perc alatt péppé őrli és ismét lenyeli. A szarvasmarha naponta átlagosan nyolc, egyéb összetettgyomrú állataink pe­dig 4—6 órán át kérődznek. (h. v.) ©ISM A fakfrok 15. vi igkone-resszusa alkalmával készült ez a kép: egy indus fakir mellkasának ..acélosságát” teszi próbára. Ennek bizony­ságául egy ötven emberrel megrakott teherautó ..hajtott fel” a fakir mellkasára. Senki sem akadt, aki utána csinálta volna... Összeesküvést lepleztek le Bolíviában sek azt mondották, hogy szer­vezkedésük „kommunistaelle­nes mozgalom” volt, a hivata­los kormánylap szerint pedig „reakciós összeesküvésről” van szó. Inofuentos tábornok 1957 közepéig a hadsereg parancs­noka volt, majd a kormány katonai attasének nevezte ki, egyesek szerint azért, hogy el­távolítsa az országból. A letar­tóztatott polgári személyek kö­zül egyesek az ellenzéki Szo­cialista Falange Párt tagjai. A bolíviai kormány közölte, hogy összeesküvést lepleztek le, amely a köztársasági el­nök meggyilkolására és a kor­mányhatalom átvételére irá­nyult. Az összeesküvésben a rendőrség és a hadsereg egyes csoportjai, valamint polgári személyek vettek részt s egy személyt már meg is bíztak az elnök meggyilkolásával. A po­litikai rendőrség szerint Cle­mente Inofuentos tábornok volt az összeesküvés vezetője. A letartóztatottak közül egye­V

Next

/
Thumbnails
Contents