Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 19. szám

2 'hírlap 1938. JANUAR 23. CSÜTÖRTÖK AZ INDONÉZ PARLAMENT kedden megkezdte a százmillió dollár összegű szovjet kölcsön­egyezményről szóló törvény- javaslat tárgyalását — jelenti az Antara hírügynökség. A keddi felszólalások után Su-_ bandrio külügyminiszter beje­lentette a parlamentben, hogy a kormány egyes képviselők álláspontjára való tekintettel fontolóra vesz bizonyos módo­sításokat. AZ ALGÉRIÁBAN pusztító árvíz összesen hatvan halál­esetet okozott. A halottak kö­zött tíz francia katona van. Tizenöt személy eltűnt. Az ár sok helyütt elmosta és elvágta a vasútvonalakat. Ez történt a híres kőolaj-vasútvonallal is, amelyen Biskra és Touggourt között a forgalom megszakadt. PÁRIZS VAROS irodalmi nagydiját kedden ítélték oda Maurice Fombeure ismert köl­tőnek. A SZOVJETUNIÓ LEGFEL­SŐBB TANÁCSÁNAK meg­választását előkészítő központi választási bizottság megtar. tóttá első ülését. A bizottság megállapította a szavazócédu- íák, valamint a képviselői meg­bízólevelek formáját. SZERDÁRA VIRRADÓ éj­szaka több napi csend után is­mét teljes aktivitásba kezdett az Etna. Az északkeleti kráter­ből látványos robbanással ha­talmas mennyiségű magma tört fel két ezer méter magasba. AZ INDONÉZIAI HATÓSÁ­GOK kedden további két szin­gapúri hajót tartóztattak fel, amely Indonéziából a szinga­púri kikötőbe igyekezett. A szingapúri indonéziai konzulá­tus szóvivője kedden azt mond­ta, hogy a központi kormány megkerülésével végzett illegá­lis cserekereskedelem eddigi becslések szerint 30 millió ma­lájföldi dollár kárt okozott a djakartai kormánynak (AP) A JEMENI TRÓNÖRÖKÖS kedden Kairóból hivatalos lá­togatásra Szíria fővárosába ér­kezett, ahol általában az arab országokat és különösen Je­ment és,Szíriát érintő kérdé­sekről tárgyal majd szíriai ve­zetőkkel. JANUÁR 20-ÁN, hétfőn be­fejeződött Lengyelországban a küszöbönálló népi tanácsválasz­tásokkal kapcsolatos választói névsorok ellenőrzése. A „CORREGIDOR” ameri. kai repülőgépanyahajó fedélze­tén kedden 38 amerikai kato­nai repülőgép érkezett- a spa­nyol légierő számára. A TASZSZ jelentése Adenauer kancellár Balganyin miniszter elnökhöz intézett nnlncvÁvÁl Bonn diplomáciai tárgyalásokat javasol V&&AU&ZUK-0* csúcsértekezlet helyett Bonn, január 22. A Német Szövetségi Köztár­saság kormányának tájékoz­tató- és sajtóosztálya közzétet­te Adenauer kancellár vála­szát Bulganyin 1957. december 10-i üzenetére. Adenauer kancellár válaszá­ban megelégedését fejezi ki afelett, hogy a Szovjetunió kormánya hajlandó megtenni minden lehetőt a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság közeledése és kölcsö­nös megértése, valamint a fe­szültség enyhülése és a béke fennmaradása érdekében. A bonni kormányfő kije­lenti, hogy „a szövetségi kor­mányt komoly óhaj hatja át e célok elérésének elősegítésére”. Mégis, nyomban ezt köve­tően a nyugatnémet kancellár igazolni próbálja a NATO fennállását és e szervezet állí­tólagos békés jellegére hivat­kozik, a leszerelési tárgyalá­sok kudarcáért pedig a Szov­jetuniót igyekszik felelőssé tenni. Adenauer azokat a ja­vaslatokat ismétli, amelyeket Eisenhower elnök Bulganyin- hoz intézett válaszában vétett fel, és kijelenti, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság kormánya teljesen egyetért e javaslatokkal. Ugyanakkor el­utasítja az atomfegyvermentes európai övezet tervét azzal az indokkal, hogy ez ,csupán egy része a problémának“, Adenauer1“ azt javasolja, hogy zárják le az üzenetvál­tást, mert ez — szerinte — „nem alkalmas módszer az elvi nézeteltérések tisztázásá­ra“. Ehelyett azt ajánlja, hogy o kétoldalú diplomáciai tár­gyalásokra térjenek át. Adenauer nem ellenzi ugyan nyíltan a kormányfői értekez­let összehívását, de lényegében elutasítja ezt a szovjet javas­latot. Ehelyett hosszadalmas diplomáciai előkészítő tárgya­lásokat javasol, amelyek ké­sőbb ,,a külügyminiszterek ér­tekezletén esetleg odáig fej­lődhetnek, hogy a kormány­fők elé már világos megoldási módozatok kerülhetnek“. Figl osztrák külügyminisz­ter kedden délután Kreisky külügyi államtitkár jelenlé­tében fogadta Sz. G. Lapint, a Szovjetunió bécsi nagyköve­tét és átnyújtotta neki a Szov­jetunió december 10-i és ja­nuár 8-i jegyzékére, valamint Bulganyin miniszterelnök Raab kancellárhoz intézett külön üzenetére szóló osztrák választ. A hivatalos közlemény hangsúlyozza, hogy Ausztria és a Szovjetunió képviselői ez alkalommal baráti szellemű megbeszélést tartottak. Az osztrák válasz tartalmát a parlament szerdai ülésén kor­mánynyilatkozat alakjában maga Raab kancellár hozta nyilvánosságra. A kormány- nyilatkozatot követő külpoliti­kai vitában valamennyi párt képviselői kifejtették nézetei­ket a Szovjetunió új békekez­deményezéséről és Ausztria nemzetközi helyzetéről. Az osztrák válaszjegyzék pozitív áláspontra helyezkedik a béke megszilárdítására irányuló nemzetközi csúcsértekezlet kérdésében és a tárgyalások sikere érdekében az értekezlet gondos előkészítését ajánlja. Raab kancellár a kormány- nyilatkozatban a többi között még a következőket mondta: i — Az osztrák kormány ! osztja a Szovjetunió jegyzéké­ben kifejezett nézetet, hogy új háború kitörését el lehet hárítani. Ez a véleményünk nemcsak arra a körülményre támaszkodik, hogy a modern fegyverek példátlan pusztító ereje értelmetlenné teszi a háborút, hanem arra a tényre is, hogy az utóbbi években mégiscsak sikerült néhány megoldhatatlannak tűnt prob­lémát megegyezéssel rendezni. Raab Végezetül azt a remé­nyét fejezte ki, hogy vala­mennyi állam vezetői tisztá­ban vannak a reájuk háruló felelőséggel és ennek tudatá­ban mindent megtesznek azért, hogy a józan ész győze­delmeskedjék az ellentéteken, hogy közös erővel megtalál­ják az utat, amely a tartós békéhez és a jobb jövőhöz ve­zeti el az emberiséget. A sem­leges Ausztria már csak sa­ját érdekében is támogat és támogatni fog minden olyan törekvést, amelynek célja a kölcsönös bizalmatlanság ki- j küszöbölése, a nyitott kérdé- ! sek megoldása tárgyalások út- | ján és ezzel a nemzetközi fe- ! szültség megszüntetése. Sztrájkok és tüntetések Finnországban Mint a Kansan Uutiset című lap jelenti, a finnországi Lappföld több városában sztrájkokat és tüntetést ren­deztek azok a munkanélkü­liek, akiket ideiglenesen ala­csonybérű munkával foglal­koztatnak. ■ Kérni városában több száz munkanélküli a kö­vetkező követelésekkel vo­nult az utcára: ..Elég a gyötrő éhségből!'”, „Teljesítse az ál­lam a foglalkoztatási tör­vényt!”, „Pótlékot követelünk éhbérünkhöz!”. A tüntetést követő gyűlésen határozatot hoztak, amely követeli, hogy a Finn Szakszervezetek Köz­ponti Szövetsége február 8-ig szervezzen 24 órás általános tiltakozó sztrájkot a munka- nélküliség ellen. A munkanélküliéi; sztrájko­kat és tüntetéseket rendeztek Robaniemiben, Alatornioban és Lappföld néhány más vá­rosában iá­Ostromállapot Venezuela fővárosában A venezuelai rádió Bogotá­ban lehallgatott «keddi GMT 21,00 órás adásában bejelen­tette, hogy a súlyos zavargá­sok miatt, amelyek kedden j Caracasban zajlottak le, a ve­nezuelai kormány ostromálla- | potot és kijárási tilalmat ren- j delt el az ország egész terüle- ! tén. | Washingtonba érkezett érte­sülések szerint kedden dél­után utcai harcok folytak Ve­nezuela fővárosában. A har­coknak halálos és sebesült ál­dozatai vannak. Megbízható, forrásból szár­mazó hírek arról szólnak, hogy Caracasban rendőrök és kato­nák rálőttek a tömegre, amely tüntetett a kormány ellen, mert az elrendelte az általá­nos sztrájk betiltását. Autó­buszokat felgyújtottak és a tömeg néhány üzletet bezá­rásra kényszerített. Wémdrwip 1958. január 23, csütörtök, Zelma napja, A Nap kél 7,22 órakor, nyugszik 16,31 órakor. A Hold kél 8,35 órakor, nyugszik 20,32 órakor. Várható időjárás csütörtö­kön estig: délnyugat felől növekvő felhőzet, főleg a Dunántúlon több helyen- ha­vazás. Mérsékelt délkeleii- déli szél. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet csütörtö­kön délnyugaton 0—mínusz 3, máshol mínusz 3—mínusz 6 fok között. ,A HÉTPRÖBÁS LE­GÉNY'’ CÍMMEL Mátyás korabeli anekdotát dolgozott fel televíziós színjátékká He­gyi Füstös István, megyénk­ben élő író. A táncos-zenés darabot, melyet magas mű­vészi átéléssel többek között Berek Kati, Tompa Sándor, Mádi Szabó Gábor és Garas Dezső tolmácsolt, kedden este 6 órakor mutatta be első íz­ben a magyar televízió. A NAGY ÉRDEKLŐDÉS­RE való tekintettel lapunk irodalmi pályázatát 1958. március 1-ig meghosszabbít­juk. Mindazok, akik szeret­nének részt venni pályáza­tunkon, írásaikat a fenti ha­táridőig beküldhetik szer­kesztőségünkbe. RÖVIDESEN TELEVÍZIÓS készüléket vásárol a Buda­kalászi Községi Tanács. A készüléket — kultúrotthon híján — a tanácsházán he­lyezik el. A BUDAKALÁSZI TEX­TILMÜVEK művezető kara 1958. február 8-án hagyomá­nyos —mesterbált rendez, amelynek bevételét az üzemi KISZ-szervezet és a Gyer­mekváros javára fordítják. MEGSZÉPÜL a budakalá­szi tanác$iáz: az 1958-as költségvetésből a bútorzat javítására, festésére 3000 fo­rintot, padlózásra és vízve­zetékszerelésre 12 000 forin­tot fordítanak. A PÁRT ÉRTELMISÉGI politikájáról tart megbeszé­lést Budakeszin 24-én este 6 órakor a pártszervezet a pedagógusokkal; A HAZAFIAS NÉPFRONT budakeszi bizottságának kommunistái megalakították az MSZMP-csoportot. A KULTŰRMUNKA meg­javításáról tárgyalt a buda­keszi tanács végrehajtó bi- zottsága. Elhatározták, hogy terveiket a nemzetiségiekkel szorosan összefogva valósít­ják meg. TELJESÜL a budakalá­sziak régi kívánsága: ebben az évben röntgenkészüléket kap a község. TÁPIÓSZENTMÁRTON- BAN a tervek szerint még e hónap végén 800 méteres sza­kaszon megkezdik a villany­hálózat kibővítését, A mun­kálatok befejeztével mint­egy 50 lakásban gyűl ki a fény. TÁPIÓSZENTMÁRTON- BAN a tavasszal 80 ezer fo­rint költséggel betonjárdát építenek. A munkát a na­pokban felavatott szép kul- túrház előtt kezdik meg, BEVEZETIK A VIZET a budakalászi iskolába és az ístvántelepi óvodába. A 26 ezer forintos szerelési mun­kálatokat a községfejlesztési hozzájárulásból fedezik;-JELENTIK/ A Nagyvásártelepre szerdán reggel 22 vagon és kilenc teher­gépkocsi áru érkezett, egyebek között három vagon tojás, négy vagon káposzta, két vagon cit­rom és három vagon tóasz narancs. A földművessaövetkezetl áru- dák friss füstölt áruellátmányt, kaptak. A füstölt, nyers hátsó sonkát kilónként 36 és 40 forin­tért, a füstölt, csontnélküüi ser­téshúst 41, a karajt 38, a sertés­fejet 18. a disznósajtot 29, a friss olvasztásé sertéstöpörtyűt S2, a libatöpörtyíit pedig 40 forintért árusították. Ezenkívül zsíros te­héntúrót hoztak forgalomba ki­lónként 11 forintért és tej főit li­terenként 13 forintért. A havazás ellenére a zöldáru- felhozatal kielégíti a szükségle­tet. A káposztafélék és a levesbe való zöldség ára az állami bol­tokban nem változott. A kör­nyékbeli kertészek azonban a hidegebb időre a tisztított paraj érát kilónként 50—80 fillérrel, a petrezselyem- és a zeller zöldjét pedig csomónként 10—20 fillérrel emelték. Bües-Kislfcun megyéből kiváló minőségű nemes sóvári alma érkezett, árát a csemege­boltokban kilónként 4.40—5.80 fo­rintban állapították meg. Szerdán reggel az áruk szalmá­val bélelt vagonokban, fagymen­tesen érkeztek. Fél év telt el azóta, hogy Lősz visszatért a Földre. Már leülepedett az egész világot hatalmába kerítő kíváncsiság, ;melyet az a hír kavart fel, hogy két ember érkezett a Marsról. Lösz és Guszev többfogásos ebédeltet evett százötven banketten, tudós- gyűlésen. Guszev elhozatta Pétervárról Masát, kiöltöz­tette, mint egy divatbábút, több száz interjút adott, mo­torkerékpárt vett, szemüveget hordott, fél évig utazgatott Amerikában és Európában, mesélt a Mars-lakókkal vívott harcairól, a pákákról és az üstökösökről, arról, hogy Losszal csaknem a Nagy Medvére repültek — majd visszatérve Szovjetoroszor- szágba, társaságot alapított 'ezzel az elnevezéssel „Egye­sület katonai egységnek a Marsra való bevetésére, a ‘dolgozó lakosság maradékának 'megmentése érdekében’’. Lösz Petrográdon egy gép­gyárban Mars-típusú egye­temes motort szerkesztett. Este hatra rendszerint haza­ment. Egyedül vacsorázott. Elalvás előtt felütött egy könyvet. De gyermeki gügyö­gésnek érezte a költők ver­seit, nyer ékes fecsegésnek az írók kigondolt történeteit. Leoltotta a villanyt és sokáig feküdt a sötétbe meredve: agyában cikáztak a gondola­tok. Aznap a megszokott időben ment végig a rakparton. Hó­felhők repültek a magasba, a tomboló viharba. Füstölögtek, a párkányok, a tetők. Tán­coltak a lámpák. Elszorult a lélegzete. Lösz megállt és felemelte fe­jét. A szél szétszórta a hófel­hőket. Egy csillag égett a végtelen, fekete égbolton. Lösz eszelősen meredt rá. a csillag sugara szívébe hasított... „Túrna, Túrna, bánat csil­laga ...” Aztán a vágtató fel­hők eltakarták a végtelent, a fénylő csillagot. De ebben a pillanatban Lösz emlékeze­tében megdöbbentően élesen elvonult egy jelenet, amelyet eddig egyszer sem bírt fel­idézni .. -. Zaj szűrődött át az álmon, mint haragos méhek zümmö­gése. Éles koppanás hallat­szott. Az alvó Aelita megráz­kódott, sóhajtott, felébredi és egész testében remegett. Lösz nem látta a sötétben, de érezte, hogy ver a szíve. Az ajtón ismét kopogtak. Kint felhangzott Tuszkub hangja: „Fogjátok el őket’’. Lösz át­fogta Aelita: vállát. A lány alig hallhatóan rebegte: — Férjem, Ég Fia, isten veled. Sietve megsimogatta a férfi arcát. Ekkor Lösz tapogatózva megkereste kezét és elvette tőle a fiolát, amelyben a mé­reg volt. Aelita gyorsan, na­gyon gyorsan, szinte egy lé­legzettel ezt suttogta a fülé­be: — Tilalom van rajtam, engem Magr királynőnek szen­teltek. T. Ősi szokás, Magr szörnyű törvénye szerint ezt a szüzet, aki megszegi a tilal­mat, a labirintusba dobják, a kútba. Te láttad .. De nem állhattam ellent az Ég Fia szerelmének. Boldog vagyok. Köszönöm neked az életet. Te visszavezettél a „hab’ évez­redeibe. Köszönöm neked, férjem... Aelita megcsókolta és a férfi megérezte ajkán a mé­reg kesernyés illatát. Ekkor Lösz kiitta a sötét folyadék maradékát: még elég sok volt a fiolában. Aelita még alig ívott belőle. Az ajtóra záporozó ütések hallatára Lösz feltápászkodott, de agyá­ra köd ereszkedett, keze és lába nem engedelmeskedett. Visszabotorkált az ágyhoz és rázuhant 'Aelita testére, át­ölelte. Meg sem mozdult, amikor a barlangba bemen­tek a Mars-lafkák. Elszakítot­ták feleségétől{ Aelitát be­takarták és kivitték. Loss utolsó erejével belekapasz­kodott Aelita fekete köpe­nyébe, de lövéseik villantak, tompa ütéseket érzett a mel­lében. hátrahanyátlőtt, a bar­lang aranyajtajához... Lösz a széllel birkózva fu­tott a rakparton. Újra meg­állt, hófelhők vették körül és mint akikor, a mindénség sö­tétjében, felkiáltott: — El, él... Aelita, Aelita... ' Egy ádáz szélroham fölkap­ta ezt a Földön először ki­mondott nevet és szétvitte a repülő hópelyhek közt. Lösz állóra húzta s álját, kezét mélyen a zsebébe dugta és tántorogva a házához botor­kált. Autó állt a bejáratnál. Lám­páinak füstölgő oszlopában fe­hér pelyhek kavarogták. Bun- dás ember topogott jeges ci­pőtalpával a járdán. — Magáért jöttem, Msztyisz- lav Szergejevics — kiáltot­ta vígan — üljön a kocsi­ba, gyerünk. Guszev volt. Szaporán el­mondta, hogy ma este hét órákor a rádiótávbeszélő ál­lomás, mint egész héten, most is várja a szokatlanul erős, ismeretlen jelzéseiket. A jel­zések kulcsa ismeretlen. Ezen a héten az újságok a világ va­lamennyi részén ezeknek a jel­zéseknek az eredetét találgat­ják. Bizonyos feltevések sze­rint a Marsból jönnék. A rá­dióállomás vezetője ma esté­re meghívta Loszt. hogy le­gyen ott az ismeretlen hullá­mok vételénél. Lösz szótlanul beugrott az autóba. A fehér reflektor- fényben vadul kavarogtak a hópelyhek. Arcukba csapott a száguldó szélvihar. A Néva havas jegét megfestette a város lilás alkonypírja, a rak­partmenti lámpák fénye. Fé­nyek, fények ... Valahonnét a távolból a jégtörő szirénázá- Sa hallatszott-. Az autó megállt a Krosznije Zori utca végében, havas tér zúgó fái alatt, egy kerekte- tejü ház bejáratánál. Sivá­ran zúgták a szélben a hófel­hőkbe merült rácsos tornyok és vezetékhálózatok. Lasz föl­rántotta a hóbuakától eltorla- szólódott ajtót, bement a jól fűtött házba, levette salját és kalapját. Egy pirospozsgás, kövérkés ember magyarázott néki valamit, meleg, puha te. nyerőben tartva. a mérnök hi­degtől kivörösödött kezét. Az óramutató közeledett a he­teshez. Loss leült a vevőkészülék­hez. felvette a fülhallgatót. Az óramutató lassan haladt elő­re. Ó, idő, szapora szívverés, a mindenség jeges térsége! Halk ' suttogást hallott. Nyomban becsukta a szemét. A távoli, riadt, lassú sutto­gás megismétlődött. Egy fur­csa szó hangzott fel több­ször. Ijosz feszülten .figyelt. Mint egy halk villámcsapás, úgy hasított szívébe a távoli hang, amely bánatosan, nem földi nyelven ismételgette­— Hol vagy, hol vagy, hat vagy, Ég Fia? A hang elhallgatott. Lösz tágranyílt szemmel meredt maga elé. Aelita hangja, a. szerelem, az öröklét, a vá­gyódás hangja hívogatva, zengve száll a mindenségben: „Hol vagy, hol vagy, szerel­mem?’’ (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents