Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

1958. JANUÁR 19. VASÁRNAP Miere» kfCirlap 5 kérdés és.5 válasz 1. KÉRDÉS: Mi a jelentősége a 9235 tudós békefelhívásának? A HÉT KÜLPOLITIKÁJÁBÓL GAZDA SZEMEM _± Dr. Linus Pauling Nobel- díjas amerikai tudós, 44 or­szág 9235 tudósa nevében be­adványt intézett Hammarsk- jöldhöz, az ENSZ főtitkárá­hoz, amelyben nemzetközi egyezmény megkötését sürgeti a nukleáris bombákkal vég­zett kísérletek beszüntetésére. A petíciót olyan kiváló Nobel- díjasok is aláírták, mint az angol Bertrand Russel, a né­met Ottó Hahn, a francia Fre­deric Joliot-Curie és Albert Schweitzer, az amerikai Li­nus Pauling és a szovjet N. N. Szemjonov. E felhívás, a világ legkivá­lóbb tudósainak ez a történe­lemben eddig egyedülállóan széleskörű együttes fellépése nemcsak azért jelentős, mert mutatja a közvélemény foko­zódó hangulatváltozását és ez erőfeszítésekre ösztönzi az emberi elme legkiválóbbjait, hanem, mert a felhívást együtt írta alá 1700 amerikai' tudós és 210 szovjet kollegá­juk. Az emberiség sorsáért felelősséget érző tudósok pa­rancsoló kötelességüknek vél­ték, hogy kilépjenek labora­tóriumaik csendjéből —, mert immár számukra is annyira elviselhetetlenné vált az az aggodalom, hogy a NX. század emberének nagyszerű vívmá­nyait az őslények agyával rendelkező tábornokok, orszá­gok és földrészek elpusztításá- i ra használhatják fel. A közel tízezer tudós együt- [ tes fellépése megmutatja, [ mennyire változnak a dolgok, | s mennyire növekszik azoknak a tábora, akik minden erőfe­szítésre készek a nukleáris há­ború megfékezése érdekében. S ez nagy reménnyel tölti el az emberiséget, hiszen a tudó­sok fellépését nem sokáig hagyhatják figyelmen kívül a nyugati kormányok sem! 2. KÉRDÉS: Hogyan értékeljük Eisenhower múlt heti szerepléseit? Eisenhower elnök szokásos .januári költségvetési előter­jesztésében és az Egyesült Államok helyzetéről — bél­és külpolitikájáról előterjesz­tett kongresszusi nyilatkozat taiban, valamint a december 10-i Bulgany in-levélre kül­dött válaszában szemléletesen keveredett az amerikai kül­politikában hosszabb idő óta jelentkező bizonyosfokú ket­tősség, valamint az amerikai és a vilégközvélemény sürge­tő 'követelése a Kelettel foly­tatandó tárgyalásokért. Az 1958—59-es költségvetési év­ben az amerikaiak 1200 mil­lió dollárral fordítanák töb­bet fegyverkezésre, mint az előző időszakban. A fegyver­kezési hajsza tényleges foko­zásával egyidejűleg Eisenho­wer azonban arra kényszerült, hogy hosszasan fitogtassa az amerikai kormány álítólagos tárgyalási szándékait és a Bulganyin-levélre küldött vá­laszában ezt hangzatos javas­latokkal teletűzdelve megis­mételte. Az elnök többek kö­zött javasolja, hogy szüntes­sék meg „az atomfegyverek jelenlegi korlátlan gyártását” és ennek a programnak kere­3. KÉRDÉS: tében hagyják abba az atom­fegyver-kísérleteket — nem két. vagy három esztendőre, hanem végleg. Ismét javasol­ja a kölcsönös légi felderítést, s a hagyományos fegyverzet csökkentését. Eisenhowernek ezt el kellett mondania, hogy ,fikifogja a sze­let az amerikai közvélemény vitorláiból’’, de hogy elkerülje a tényleges enyhülést és ki­elégítse a nagy monopóliumo­kat, javaslataihoz nyomban hozzátette a régi, ismert és már annyiszor visszautasított „feltételeiket”, thint a „kelet- európai tiépi demokratikus or­szágok helyzetének megvita­tását’’, a csúcstalálkozónak diplomáciai úton való előké­szítését stb., stb. Az amerikai elnök tehát említett nyilatkozataiban úgy­szólván semmit sem tett a fe­szültség enyhülése érdekében, ezzel szemben több, mint egy- milliárd dollárral nagyobb összeget követelt hadikiadá­sokra. Ezzel tovább nőtt az Eisenhower—Dulles kormány ellenzéke nemcsak az Egye­sült Államokon kívül, de mindenütt a világon, s különö­sein Nyugat-Európában. Szukarno elnök előadást tart Indonézia térképe előtt az indonéz diplomatáknak Iríénra vonatkozó indonéz ál­láspont mellett. Subtmdrio in­donéz külügyminiszter kijelen­tette, hogy Indonézia szívesen fogadná Egyiptom jó szolgála­tait a holland—indonéz vi­szályban — ha erre szükség adódnék. 2. Szukarno gazdasá­gi kölcsönöket és hiteleket kér Indonézia meglehetősen zilált gazdasági életének helyreállí­táséhoz. 3. Hírek szerint Egyip­5. KÉRDÉS: tómban és Jugoszláviában Szukarno megbeszéléseket folytatott fegyvervásárlásokról is — s ebben a kérdésben po­zitív megállapodiásra jutottak. Azokban az országokban, ahol eddig Szukarno elnök tárt, mindenütt lelkes ünneplésben részesítették őt s a nép kife­jezte szolidaritását a függet­lenségéért küzdő . Indonézia iránt. Miért állt a „legerősebb paripa' o mikrofon elé ? Az enyhülés irányzata, a tárgyalások követelése Nyu- gat-Németországban annyira erősen — és a bonni hideghá­borús kormányra nézve vészt- jóslóan —V éreztette hatását a csúcstalálkozót javasló Bulga- nyin-levelek nyomán, hogy Adenauernek sürgősen közbe kellett lépnie. A munkásosz­tálytól a polgárság széles ré­tegéig érő és egyre növekvő tömegmozgalom, amely atom­fegyvermentes európai övezet létrehozását követeli — annyi­ra fenyegeti a bonni NATO- politikusofc elképzeléseit, hogy — mint a Neues Deutschland tudósítója találóan írta — „is" tállójuk legerősebb paripáját a rádió mikrofonja elé állítot­ták." A „vén paripa” — sem­mibe véve a közvéleményt — elutasította az atomfegyver­mentes európai övezet tervét, mert atomtámaszpontokat alkar felállítani Nyugat-Németor- szágban. Erős fenntartásokat hangoztatott egy, a hideghábo­rú megszüntetését célzó csúcs- konferenciával szemben, mert tovább akarja folytatni a hi­degháborút. És így tovább: elutasítja a két német állam megállapodását, a megnemtá­madási egyezmény megköté­sét stb. Nyugat-Németországban a közvélemény nagy megdöbbe­néssel fogadta a kancellár be­szédét s Ollenhauer, a szociál­demokrata ellenzék vezére (ki­jelentette: „Adenauer igen rossz szolgálatot tett a nem­zetközi enyhülésnek.” 4. KÉRDÉS: Miért utazott Szukarno Indiába, Egyiptomba és Jugoszláviába ? Mi a jelentősége a szovjet—ghanai diplomáciai kapcsolatok felvételének ? A Szovjetunió és Ghana kormánya hivatalosan meg­egyezett abban, hogy diplomá­ciai kapcsolatot létesítenek egymás közt és nagyköveti rangban diplomáciai képvi­selőket cserélnek. Egyes nyu­gati lapok ezzel kapcsolatban a Szovjetunió állítólagos „af­rikai előretöréséről” szajkóz­nak. Valójában a gyarmati iga alól felszabadult afrikai or­szágok „előretöréséről’’ kelle­ne írniok, hiszen a szovjet— ghanai diplomáciai kapcsola­tok felvétele is azt mutatja, hogy a függetlenné vált afri­kkal országúk közül mind több vallja magáénak a békés egy­más mellett élés elveit és en­nek megfelelően alakítják kül­politikai kapcsolataikat is. Ez az esemény egyben azt is mutatja, hogy a Szovjetunió békepolditifeája és a gyarmato­sító nyűgöd nagyhatalmak el­leni következetes kiállása a felszabadult ázsiai és aifrikai országok védelmében — nagy rokonszenvet váltott ki Ghá­nában is. A szovjet—ghanai diplomá­ciai kapcsolatok felvétele min­den bizonnyal elősegíti a nem­zetközi együttműködés fejlő­dését. Sebes Tibor , avagy a Franciaországban egy olyan szerkezetet találtak fel, amely diktafonból, elektromos időbe- állítóval egybeépített indító­berendezésből és hangosan be­szélőből áll. Az egész célsze­rűen beépíthető egy fejváákos- ba. A szerkezettel lehetségessé válik, hogy a tanuló a meg­tanulandó anyagot álmában mechanikus úton elsajátítsa, amennyiben előzőleg hangsza­lagra veszi. Az időbeállítóval meghatározott időpontban a készülék elsuttogja a felvett szöveget tízszer egymásután az alvó fülébe. A tananyag más­nap reggelre bevésődik az em­lékezetbe. Szukarno, az Indonéz Köz­társaság elnöke január elején hathetes körútra indult, hogy az Indonéziával rokonszenvező néhány baráti ország vezetőjé­vel tárgyalásokat folytasson s elnyerje fokozott támogatásu­kat hazája külpolitikai célki­tűzéseihez. Körutazásának .há­rom fő célja van: 1. Fokozott segítséget kapni a .nemzetközi fórumokon Indonézia jelenlegi legfőbb politikai kérdésének, a Nyugat-Irián visszaszerzésére irányuló akciónak végleges, si­keres megoldásához. Ismeretes, hogy a Nehru, Nasszer és Tito elnökkel folytatott tanácskozá­sok után kiadott nyilatkozatok egyöntetűen hangsúlyozták In­dia, Egyiptom, illetve Jugosz­lávia szolidaritását a Nyugat­j z ügyeletes zí rendőr fel­emelte a kagylót és jelentkezett: „Baleseti köz­pont!” „Kérem!” — mondta egy ijedt, reszkető hang a telefonban — „küldjék gyorsan embereiket a Rak­part út 2fa szám alá. Veszedelem fenyeget. Egy vad­állat hatolt be a nyitott konyhaab­lakon. Egyedül vagyok a házban, hozzátartozóim színházba men­tek”. „Nyugodjék meg asszonyom” «= S. O. S.l felelte a rendőr, miközben felje­gyezte a címet. „Három percen belül ott vagyunk. Zárja be jól az ajtókat és igye­kezzék addig is biztonságba he­lyezni magát.” „Az ajtó tárva- nyitva van” — hangzott a felelet. — Én a lakószo­bában vagyok és az ellenség gyor­san közeledik.” „Személyes el­lenség” — kér­dezte a rendőr- törzsőrmester. — Gyorsan mondja meg, hogy hív­ják!” „Nem tudom, hogy hívják” — hangzott a két­ségbeesett válasz —, mert egy macska.” „Macska” — kiabált az ügyele­tes. — „Már fel­jegyeztük a címét és szigorúan fele­lősségre vonjuk, hogyha tréfát űz velünk. Normális ember egy beté­vedt macskáért nem hívja fel a baleseti közpon­tot.” „Én nem va­gyok ember” — zokogott a hang. —r „Én csak egy fzegény kis papa­gáj vagyok”. \«> hagyjuk veszendőbe menni a (rágvalevet Az alomszalma az istállózott állat vizeletének csak egyhar- madát képes felszívni, a többi elfolyik, elpárolog, egyszóval kárbavész, ha nem elég szem­füles az állattartó gazda. Pe­dig a trágyalé — mivel rend­kívül gazdag nitrogénban és káliumban — igen alkalmas a növények fej trágyázására, rétek, legelők öntözésére. Ha lágy vízzel 5—6-szorosára hí­gítjuk, a tavaszi konyhakerti növények fejtrágyázására is jól felhasználható. A trágyalé összegyűjtésére igen alkalmas a trágyalé-kút, amely házilag, nagyabb be­fektetés nélkül is könnyen el­készíthető. Első feladat, hogy a trágyatelep lejtős végén egy-két cementgyűrűt ássunk le a földbe, és a kút fenekét döngölt agyagból készítsük eh Ha nincs cementgyűrűnk, a kút falát téglával is kirakhat­juk. Ebben az esetben azon­ban a kutat félig töltsük még terekkel, amely a híg ürülé­ket magába szívja. Ha a tö­rök annyira telítődik trágya­lével, hogy többet nem tud befogadni, szedjük ki és tere­gessük el a trágyatelepen, s a . kútba új, száraz töreket szór­junk. ttietosítsuk a letoló nácitok nyugalmát A telelő méhek nyugalmát a fölösleges mozgatás, a zör­gés elkerülésével biztosíthat­juk. Igen fontos a kaptárak megfelelő levegőcseréje. A fészkek körül képződő vízpá­rát a leszűkített röpnyíláson vezessük el, hogy a csomóba tömörült méhek állandóan száraz és friss levegőt kaphas­sanak. A méhészek ne félje­nek a téli levegőztetéstől, s ne takarják le a fészkeket túlsá­gosan, mert ez hátrányos. A letakart fészekben ugyanis korábban indul a tevékeny élet, erősen nő az élelemfo­gyasztás, s a családok köny- nyen hasmenésbe eshetnek. Ha a méhek hideget érez-< nek, tömöttebb csomóba hú­zódnak. Ha viszont a hőmére séklet emelkedik, megnagyob­bodik a csomó, lazábban ka­paszkodnak egymáshoz. Ha tehát gyakori a hőingadozás, nő az élelemfogyasztás. A zárt helyen történő teleltetés nagy előnye, hogy alacsony a hőingadozás, s a telelő mé­hek kevesebbet mozognak, így az éleíemfogyasztásuk is. ke­vesebb lesz. A zárt helyen te­lelő méheket különösen óvjuk az egerektől. A kaptárak nyitvahagyott nyílásait fedjük be szitával, hogy az egér ne zavarhassa a telelő méhek nyugalmát. Hogyan próbáljuk ki a tavaszi vetőmagvakot ? A tavaszi búza és a tavaszi árpa vetőmagvában két-l^írom százaléknál több idegen mag nem lehet. E növények csíra- képessége pedig akkor megfelelő, ha száz szemből 95—96 earö- teljesen kicsírázik. Az idegen anyagok eltávolítása szelektoro­zással történik. A zab vetőmag is legalább 97 százalékos tiszta­ságú legyen, csíraképessége pedig okvetlen érje el a 92 szá­zalékot, A csíráztat ást házilag is könnyen megoldhatjuk. Egy föld­del megtöltött lábast vagy faládikát 18—20 Celsius fokon he­lyezzünk el, s válogatás nélkül vegyünk ki száz szemet a vető­magból, s a nedvesített földbe vessük el. Naponta egy kevés vízzel locsoljuk meg ezt a próbavetést és ha kibújik a csíra, számoljuk meg. Ha a csírák száma nem éri el a fentebb emlí­tett százalékokat, semmi szín alatt se használjuk fel a vető­magot, hanem cseréljük ki jó csíraképességű magra. A téli időszakban huzamo­sabb ideig hodályban tartott juhállomány között gyakran fellép a rühesség. Legfonto­sabb a betegség megelőzése oly módon, hogyha idegen ál­lományból viszünk juhot, azt egy hónapig lehetőleg elkülö­nítve tartsuk és figyeljük meg rendszeresen. Óvakodjunk at­tól is, hogy idegen nyájak ete­tőrácsait, vagy vályúit hasz­náljuk. Ha ezeket az elővigyá­zatossági szempontokat be­tartjuk, a minimálisra csök­kenthetjük a rühesedés veszé­lyét. Ha pedig mégis fellépne a baj, a legfontosabb, hogy ide­jében felismerjük a betegsé­get. Ha erősen vakaródzó ju­hot látunk, emeljük ki a nyáj­Úgy látszik, mégiscsak könnyebb a tevének átjutni a tű fo­kán, illetve az elefántnak beszállni egy teherautóba, mint egy j nyugatnémet miniszternek felmászni egy harckocsira..« Védjük a juhállományt a rühességtől ból és vizsgáljuk meg. A gyapjúfürtök szétválasztása után a bőrfelületen könnyen felismerhetjifts a rühesség tü­neteit. Szunyogcsípéshez ha­sonló kiütés formájában je­lentkezik a rüh, később teteje rendszerint nyirkossá válik, majd néhány nap múlva pörk keletkezik rajta. Később az­után a pörk vastagodik és. a gyapjú hullani kezd. Ezt azon­ban már ne várjuk meg, ha­nem azonnal lássunk hozzá a beteg állat gyógyításához. A legjobban bevált gyógyítósze­rek a kreolin, a koptin, a te­tőéit és a gyümölcsfa perme­tezésnél használatos olaj. Eze­ket a szereket azonban csak megfelelő hígításban használ­hatjuk, mert ellenkező eset­ben bőrgyulladást okoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents