Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-14 / 194. szám

»57. DECEMBER 14. SZOMBAT '"sMirlaO 3 MUNKA UTÁN FALURÓL E FALURAI QY NAP Közeleg a karácsony MONORON BlMWiuiMriMHiiiiMiiiMniHiiiMiMtwnmiiiiiiMiiiHiiiiiHHimiiiiiwiMiimniiiimimtiiiiiwiwiiiHiimiimiwfiMiiiriiiiiniiiiitiiHimiMififiiiMittMHWiJiinMiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiittiiiHritittiniiiHiiiiiiiHiiniiMiiiiiiHiHnniiiMHiii KI A HIVATALBÓL, ki a gyárból, ktsz-ből siet haza. Várja őket a kis család. A fia­talok a tánciskolába mennek, mások a kocsmába, az asszo­nyok második műszakukat végzik :.. De alig gondol va­laki is azokra, akik munka ■után, fáradtan a gimnázium felé veszik útjukat. Mert so­kan tanulnak, mint levelező hallgatók a gimnázium padjai között. Marka János, a járási párt­bizottság tagja az évben végzi a negyedük osztályt. Tanára dicséri: mindig szorgalmas, igyekvő „diák“. Sándor István feleségével jár a harmadik osztályba. Kitűnő tanulók. Benedikti Sándor elvtárs, ott a negyedük padiban, a Pilisi Sertéshizlalda dolgozója. Gun­ther Józsefné 34 éves, de nem rest a tanulásra. Szabó Miklós 28 éves postás .:. De a legfiatalabb is 22 éves. Sok- nok nevet lehetne sorolni, akik már kinőttek az iskolás sor­iból, de felveszik a versenyt szorgalomban, tanulni vágyás­ban a mai fiatalokkal. Vidámak. Akárcsak az iga­zi diákok közt, olyan a hangu­lat. Hangosakat nevetnek egy­más csínyjein, íme most isi Épp nyílik az ajtó. Ejnye, nagy diákok! — maguk már elkéstek! — néz az órájára tettetett szigorral a tanár. A tanítás öt órakor kezdődött és már lassan fél hat lesz! Ceg­lédi Elek postás elvtárs is az elkésűk között van. (Pedig amúgy szorgalmas). Tíz éves „„fia — aki okleveles tanuló, ha édesapját látná ebben a perc­ben biztos jót bevetne rajta! TALÁN MEG sem értené, j mit jelent ilyen korban, a fá- [ munka után tan- ! Tilgen Európa-szerte híres 't volt a monori maa. Nem találni olyan országot a kon­tinensen. ahová ne szállítottak volna, de eljutott az itt csoma­golt vetőmag a tengeren túlra is. A háború utáni években bizonyos visszaesés mutatko­zott a. telev munkájában, de újabban a mezőgazdasági nagyüzemek megerősödésével új magtermesztő bázisra lel­tek, x a monori maa hírneve maholnap ismét réai tényében ragyog. Bár a kültöldi cégek­kel most nem tartanak köz­vetlen kapcsolatot — az Ahol a híres monori mag készül Agrimpex bonyolítja le a szállítást —. mégis sok ország­ból érkezik közvetlen meg­rendelés a telepre. A csoma­goló előtt most is magborsó­val megrakott, vagon áll s csak be kell reteszelni, s lezárni a kocsit, holnap már valahol Ausztrián át robog Nyugat- Németorszáa felé a valutát éri borsórakomány. Réti Károly főművezető, aki kereken negyedszázada dolgo­zik a telepen, örül annak, hogy a monori mag újból visszanyerte hírnevét és bol­dogan újságolja: az idén már ismét 120—150 vagonnyi vető­magot exportálnak, az uborká­tól a lucernáig, összesen mint­egy 30 félét. És Monor lakói? Vesse őket bárhová a sors, akár a határom kon túlra is. olyan műveletlen­nek ő előttük senki nem mu­tatkozhat. aki megkérdezné tőlük: Monor? Hol van az a Monor? Mert azt tudnia kell mindenkinek az egész föld­részen. hogy Monor pontosan ott van, ahol összegyűjtik, tisztítják, szárítják, fertőtlení­tik, válogatják és csomagolják a világ legjobb konyhakerti vetőmagjait. Ámbár az sem lehetetlen, hogy a monoriakat e nagy dicsőségnél még job­ban érdekli a kereseti lehető­ség. Mert az őszi és téli hóna­pokban 300 munkást, és körül­belül 600 bedolgozó családot foglalkoztat a világhíres te­lep.-.. Nem kell komolyan venni a szíves meghívást Hívatlan vendégnek ajtó mögött a helye Mindenkinek karácsonya... rom mondani, nepnapja. Az tagjai számára lehet egyszer Vagyis aka- igazi nagy ün- Űj Élet Tsz kétségtelenül a zárszámadás kínálkozott ilyennek az idén. Hiszen szép summákat osztottak, s az is természetes, hogy örömükben osztozni akartak másokkal. Meghívót küldtek hát a párt- bizottságnak, a községi és a járási tanácsnak, sőt a gép­állomásnak is. És amint közeledett a neve­zetes ünnep, egyszerre eszébe, jutott valakinek: „de le tud­juk-e ültetni a vendégeinket?” Az ám, az istenfáját! Mert helyiségük az ilyen ünnepé­lyes alkalmakra végképp nin­csen. Arra sincs, hogy télidő­ben a tagság fedél glatt ebé­delhessen. A baj 'pedig az, hogy volt, de évekkel ezelőtt az akkori vezetőség átengedte egy szakiskolának. Az iskola fél éve elköltözött ugyan, de át épületre rátétté a kezét a Ke fégy át logarlécüzeme ... Minisztériumi szinten folyt itt már a mérkőzés és az FM— Könnyűipar csatában az utób- radságos munka után tan- | fa vezet egy ponttal. -.. Any­!;önyv ™®U!üflni éS ™aS°KnÍ a nyival csupán, hogy pillanat- kemiat, fizikát..; Pedig bízó- 1 ^ nyara édesapjának és a töb­bieknek is jól esne munka Után végigdőlni a rekamién, jó könyvvel a kézben, majd elszunyókálni a rádió halk zümmögése mellett. Jól esne, de inkább a nehe­zebbiket választották. Tiszte­letet érdemelnek ezek a ki­tartó öregdiákok! nyilag a leendő gyáré az épü­let, s bár a viadal még érde­kes fordulatokat hozhat, ez most nem oldja meg a tsz helyiségproblémáját. Fogja tehát szegény Radnai Mihály tsz-elnök a telefont és felhívja szégyellősen a ven­dégjelölteket: „gyertek el a Akinek kéf otthona van T izenegyéves kisfiú volt, amikor először lépte át & Monori Kefegyár kapuját. Az­óta 33 év telt el: 3 igazgató váltotta egymást, a keze aló! hét kiváló szakmunkás került ki és Mészáros Sándor még mindig a kefegyár dolgozója. Ringeis Istvánná művezető, amikor Mészáros elvtársat jel­lemzi nem is a sok sztahano­vista kitüntetését emlegeti, vagy a november 7-i jutalmat, hanem azt: ha Mészáros elv­társ nem lenne a levágóüzem­ben, csak hárman tudnák el­végezni azt a munkát, amit ő csinál. Mert Mészáros elvtárs mindig újít! Más egy kefét egyenesít percenként, ő hatot- hetet. Ha a gyár oszt nyere­ségrészesedést ez évben (már­pedig úgy hírlik,, oszt), akkor Mészáros elvtárs azok között lesz, akik a legtöbbet kapják. Otthon, az új ház meleg fészkében, a kétszobás lakás ragyogóan tiszta konyhájában beszélgetünk Mészáros Sán­dorral. A gyárról is, másról is. Arról, hogy szereti a gyárat, el nem hagyná semmiért. A fia is jó szakember lesz. Ap­jától tanulja mesterségét! De azért nein mindennel elége­dett Mészáros elvtárs. A fize­tését kevésnek tartja. Úgy szeretné, ha nagyobb különb­ség lenne a jó és a gyengébb munkások között. Ne annyit keressen egy kezdő dolgozó is, mint egy régi — erkölcsileg Ugyan sokszor kiemelt —szak­munkás. Az órabér helyett in­kább a teljesítmény szerint fizetnének. Sokat időztünk a gyári él­ményeknél, de szó kerül az otthonról is. Feleségéről, akivel együttes erővel építették szép házukat, csinosították kertjü­ket. Együtt művelik a feles­ben bérelt egy holdat is, hogy jusson minél előbb sok bútor a lakásba, disznó a már félig kész ólba... Most karácsonyra várják, hogy az üzletből hazaszállít­sák a hálószobabútort. Gon­dolatban már el is rendezték: melyik darab hol áll majd* Esténként, munka után, öl- bevéve a két apró gyermeket, együtt beszélik meg a napi eseményeket, a gyári történe­teket. Otthon is mindig a gyá­rat emlegeti. így érthető azután, hogyan fonódik össze az öreg gyár az otthonnal, a családi fészek a levágóüzemmc l, zárszámadásra, de minden­honnan csak egy jöjjön, mert nem tudunk leültetni benne­teket!” Na már most mit lehet ten­ni, ha a négy helyről mégis eljöttek heten? A legszeré­nyebb (s legkésőbben érke­zett) tsz-tagok az egyetlen szűk kis irodahelyiség ajtaján, kívül és ajtaja mögött húzód­nak meg... Elvégre csak nem mondhatják a jövevényeknek, hogy hívatlan vendégnek — ajtó mögött a helye... UíieAc a község életéből — DECEMBER 7-ÉN a gaz­dakörben sikeres vacsorát rendeztek, mintegy 150 részt­vevővel. Még ma is sokan em­legetik a vidám estet. — KÖZSÉGI PÁRTBI­ZOTTSÁGOT választanak de­cember 21-én délután 1 óra­kor Monor község párttagjai. — 17-ÉN ÜNNEPÉLYES taggyűlésen osztják ki az új párttagsági könyveket a köz­ségben. — 7-ÉN TARTOTTA MEG zárszámadó közgyűlését a he­lyi Üj Élet Tsz. Egy-egy munkaegységre 41,25 forint jutott. — EGY ESZTENDŐ ALATT több mint 50 hold új szőlőt telepítettek a községben. — MA DÉLELŐTT iktatják be az új tanácstagokat az ün­nepélyes járási tanácsülésen. — A MONORIAK ÖRÖM­MEL fogadták az autóbusz- megálló mellett az új cipő­bolt megnyitását. — TEGNAP DÉLUTÁN vá­lasztották meg az új vezető­séget a termelőszövetkezetben. Az elnök újból Radnai Mi­hály lett. •t* gazd ásszal beszélgettünk. Dicsekedni valója is akadna bőven, mert a búza- és rozs­vetésekkel igen jól állnak, évelő növényeket pedig az­előtt nyolc év alatt sem tele­pítettek annyit, mint most egy esztendőben. Mégis, szün­telenül visszatér egyetlen problémára, az őszi mélyszán­tások elhanyagolására. Csak­ugyan, mi lehet az oka, hogy a mélyszántásra váró terüle­teknek alig 30—10 százaléka látott ekét az idén ősszel. — Sok-sok maradi embe­rünk van ám még nekünk, olyan, aki úgy vélekedik: apáink a régebbi időkben nem is ismerték ezt a munkát, mégis jó terméseket takarí­tottak be — mondja szomo­rúan a mezőgazdász. Persze nem nyugszanak be­le, s az czüstkalászosgazda- tanfolyamok keretében kü­lön előadásokon kísérleti eredmények ismertetésével győzik meg a gazdákat, hogy ennek a fontos talajmunkának a beiktatásával a jó ter­més még sokkal jobb lesz. Bizonyosra vesszük, hogy a szakmai oktatás nem lesz ha­tástalan, de a gazdákkal foly­tatott beszélgetéseink során arról győződtünk meg, hogy nem is a maradiság itt a leg­főbb baj. Hanem az, hogy a dolgozó parasztoknak rossz emlékei fűződnek sok új ag­rotechnikai eljárás bevezeté­séhez. Igen fontos termelési módszereket — köztük a mélyszántást is — azokban az esztendőkben népszerűsítettünk leginkább, amikor sok egyéb, cseppet sem népszerű feladat megoldása állt az előadások középpontjában. S ma, amikor az erőszakolt tsz-fejlesztés. a begyűjtés, a termelési előírá­sok nyomása alól végképp felszabadult a parasztember, kár elvetni az olyan hasznos termelési tanácsokat, amelye­ket talán egyazon előadásso­rozatban tanult a múlt évek­ben. Ha kiöntjük a fürdővi­zet, azért a gyerekre vigyáz­nunk kell. A ANYAKÖNYVI HÍREK AZ UTÓBBI NAPOKBAN SZÜ­LETTEK: Koncz Péter, Tisza Ka­talin Júlia. Seres Mária. Országit Sándor, Pálinkás Edit, Hakusz Péter, Csete Éva MaTgit, Burján Mária Ilona. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Tönköiy István Nagy Erzsébettel, Vinacsek Lajos Rojcsik Valériával. Csernák János Méhész Erzsébettel, Marössy látván Gulyás Évával, Bokros István Tóth Júliával. Csi­kós Károly Lendér Judittal. Blahó János Höchstem Mária Magdolná­val. Biró Károly Veszteg Máriá­val, Si£ István Köffer Terézzel, Vizét Sándor Läufer Ilonával, Ungar György Siket Ibolyával. ELHALALOZTAK: özv. Kovács Istvánná Vida Rozália, Bajkai Ambrusné. Fejes Mihályné, Badár Mária, Jagyugya István, Hochstein József. Kovács Imre, Körmendi Mihályné. Rojcsik Jánosné, Hefner | Pál: legalább harmincöten- negyvenen tolonganak. Min­denki karácsonyra vásárolj Egv édesanya kis varrógépet próbálgat — bizonyosan örö­met szerez vele kislányának. A karácsonyfa-díszek már megfogytak a polcokon. Most ki társasjátékot, ki festéket válogat. Senki nem ügyel arra az idős nénire, aki azt bizony­gatja. ő is játék nélkül nőtt fel. minek költenek ilyesmire annyit a mai szülők? De azért az öreg néniké is a pult felé törekszik, az unokájának „csak" eev babát nézeget M‘ icheller Béla. a 0606. szá­mú Pest megyei Ruhá­zati Bolt vezetője örömmel újságolja: a monoriak noverrv« berben 30 százalékkal vásá­roltak többet, mint a múlt év hasonló hónapjában. (25 darab 1250 forintos kabátot vettek meg.) Pedig még csak most kezdődik az igazi korácsonyi forgalom! Szpevár Mihályné, özv. Gyurkó Mihályné alig győzik az eladást. Azt mond­ják, rengeteg nylon harisnya, sál, kötöttkabát fogy. Nagy keletje van az 1900 forintos kabátnak is. Az üzlet jól felkészült az ünnepre. Sokszáz inget tarta­lékoltak. A megtömött polcok szinte meghajlanak a sok-sok áru alatt. Egy kisegítő munka­erőt is felvettek, minden’ héten újonnan rendezik a kirakato­kat. Hétköznap egy órával meghosszabbították a nyitva­tartási időt és vasárnaponként déli 1 óráig is a vásárlók szol­gálatára állnak. Nincs semmi baj. csak me­legholmiban: nőd bundanad­rágban, férfi meleg alsóban van hiány. Ezen azonban még 1 időben segíthetnek! 1" |i j Q UuUucottUtot ig.a*z%atói/at T ÖRÖ ISTVÁN, a kultúr­otthon igazgatója néhány fiatallal plakátokat rajzolgat, amikor meglátogatjuk. Öröm­mel válaszol kérdéseinkre s mindjárt azzal kezdi: — Nem sokáig rajzoljuk már magunk a plakátokat, most szervezzük a népi tánccsoport­tal és a képzőművész-szakkör­rel együtt a rajztanfolyamot. Hogy mit szerveznek még A duhajkodó Duhaj és mások története A sok rendszerint itt ér­nek véget, a járási ügyészsé­gen, illetve a járásbíróságon. Napi munkájuk végeztével fáradtan ülnek dolgozószobá­jukban az ügyészek, Augusztin Sándor és Ivanics Gyula. Em­bernevelő, társadalomformáló hivatásukról akkor sem fe­ledkeznek meg, amikor az újságíró kérdéseire válaszol­nak. Ők nem egyszerűen „ér­dekes“ eseteket látnak a bűn­ügyekben, hanem azt nézik, nehogy indokolatlanul súlyos­bítsák valakinek a büntetését még azzal is, hogy nyilvános­ságra hozzák az ügyét. Egy­két kirívóan súlyos esetet azonban elmondanak a leg­frissebbek közül. Povázsony János, pilisi me­zőőr egyszer alaposan szét­ütött a körtefák gyerektolva­jai között. Duhaj Károly fia elpanaszolta az apjának, ho­gyan járt pórul. Az apa ahe­lyett, hogy megfenyítette vol­na csínytevő gyerekét, a me­zőőrt vonta felelősségre, meg­támadta, s igazán Duhaj-mó­don elverte. Két hónapi bör­tönt kapott érte. T^ARKAS JÓZSEF és Fo- garasi József földműves- szövetkezeti vezetők tavaly ősszel 42 mázsa rézgálicot kaptak letétbe a MÜNŐSZER- től. Az ellenforradalom utáni zavaros napokban az 580-as rézgálic jó részét borért el­cserélgették, a bort pedig 12 forintos áron értékesítették. A tekintélyes „nyereségből“ ar­ra is futotta, hogy megveszte­gessék Fehér Bélát, az el­lenőrt, valamint Nemes Mik­lós és Tóth László gépkocsive­zetőket, akik hamis papíro­kat szereztek a gépkocsi hasz­nálatához. Fogarasi egy évet, Farkas nyolc hónapot, Fehér négy hónapot, Nemes és Tóth pedig két-két hónapot kapott. mostanában? Elsősorban a szinjátszócsoport tevékenysé­gét említi meg. Illyés Gyula Tűvétevők című drámáját ta­nulják, s még e hónapban a járás több községében előad­ják. Ezenkívül szervezik az idegen nyelvek tanfolyamát, il­letőleg a német- és angol­nyelvű oktatás már meg is in­dult, felnőttek számára az orosz nyelvoktatás pedig ja­nuár elején indul. — Persze nemcsak szerve­zésből áll az életünk — mond­ja nevetve Törő. — A község szórakoztatásáról is gondosko­dunk. Budapesti művészek közreműködésével zsúfolt ház előtt bemutattuk az Ipafai la­kodalom című operettet, s akiknek most nem jutott hely, januárban újból megnézhetik. December 19-én divatbemuta­tót tartunk ugyancsak a szín­házteremben. A Pest megyei Ruházati Bolt modelljei láto­gatnak el hozzánk, de a két­órás műsor keretében szeret­nénk, ha fellépne Bilicsi Ti­vadar és Petress Zsuzsa is. 25- én, karácsony első napján a Cirkusz Vállalat műsoros est­jében gyönyörködhet a falu la­kossága, amelynek keretében egyebek között Pataki fejszá­moló művész is fellép. A kö­zelgő ünnepek fénypontja a karácsonyi és újévi bál, mert nem hallgathatjuk el, hogy két tánctermünk is van .... Ezeket egyébként hétköznapokon is kihasználjuk: Nikii Lajos, a kultúrház függetlenített tánc­oktatója tánciskolát vezet a faluban. Működik ezenkívül zeneiskola is, a 6—18 évesek számára. Jelenleg 54 hallgató­ja van, köztük olyan tehetsé­gesek is. mint Magócsi Edit gimnáziumi tanuló, aki márts feltűnően jól zongorázik. DISZNOTORI KOSTOLO Sajnáltuk otthagyni azt a félhurkát a tányéron, de már szégyelltünk hozzányúlni, mert annyit ettünk. Ezért hát hősiesen ellenálltunk Zsíros néni kedves kínálgatásának, A háziasszony épp ott jár­tunkkor több mint 130 kilós disznót ölt. A töpörtője ott pirult még az üstben, az olda-i lasok, hurkák pedig elkészül­tén a teknőben vártak sor* sukra... összeállította: Sági Ágnes Holka Vilmos * Fürdővízzel együtt a gyereket is?

Next

/
Thumbnails
Contents