Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-12 / 192. szám

Ismerjük meg iporitanuló iskolánkat Nagykőrös legöregebb isko­lájának, az Arany János Gim­náziumnak szomszédságában működik a város legfiatalabb oktatási intézménye, a magyar konzerv-, sütő- és húsipar szá­mára szakmunkásokat és tech­nikusokat nevelő Toldi Mik­lós Élelmiszeripari Tanuló Iskola és a 'Tartósító és Hús­ipari Technikum esti és leve­lező tagozata. Mit akar kifejezni a „Toldi” név? Erőt. akaratot, jövőbe ve­tett bizodalmát, mellyel an­nakidején Toldi Miklós a ven­dégoldalt oly ikönnyen renget­te araszos vállán, s mellyel a mi tanulóink a zöldséges-, gyü­mölcsös-ládákat a gyári asz­talokra lendítik, hogy tartal­mukból finom főzelékeket, ízes befőtteket, lekvárokat stb. ké­szítsenek az elfoglalt háziasz- szonyok részére, vagy hogy ér­tük nyersanyagokat, gépeket, nálunk nem gyártható iparcik­keket kapjunk külföldről. Kik ezek a diákok, akikkel esti sétánk alkalmával a fő­téren találkozhatunk, amikor fegyelmezett csapatban vonul­nak vacsorára? Nem diákok, egy kicsit többek, egy kicsit kevesebbek a „diákoknál”. Többek, mert reggel fél hat­kor már ébreszti őket a kol­légium csengője, s hét órakor már munkahelyükön vannak. Megélnek már a maguk em­berségéből, megkeresik kenye­rüket — államunk támogatá­sával munkaruhájuk, tanfel­szerelésük is biztosítva van. Szóval ők az iskola kapuján át egyúttal az életbe is lép­nek. Elméleti munkájuk keve­sebb a gimnázistákénál, mert heti 2 tanítási napon csak a szakmájukhoz szükséges bio- lógia-kémia-matematika is­mereteket sajátítják el, elmé­lyítik az üzemben szerzett gyártási ismereteiket. Jut 1 — 1 órájuk a magyar nép törté­netének. a munkásmozgalmak hez. Minden „sérelem” véget ér azonban, ha lekvárosgom­bóc a vacsora! Ilyenkor nincs különbség leesés és sütős kö­zött, s a nemes verseny néha másnapi hasfájással fejező­dik be. Néhány adat az iskola fejlő­déséről: Alapítási év 1953. Ekkor 107 tanulóval indultunk, közülük 36 leány volt kollégista. A kö­vetkező években fokozatos fej­lődés: 1954/55 ben 155 tanuló, 53 bennlakó, 1955/56-ban 152 tanuló, 82 bennlakó, 1957/58- ban 290 tanuló, 164 kollégistá­val. A cifra-kerti vendéglő­épülettől, ahol az iskola a mű­ködését megkezdte, 4 év alatt messzire jutottunk a fejlődés útján: 76 bennlakó leánytanuló a Rákóczi-házban lakik, 90 fiú­tanuló a volt járásbíróság épü­letében, ahol az iskola tanter­mei és egyéb oktatási helyisé­gei is vannak. Ha több he­lyünk volna, nagyobb lenne a tanulólétszám is, s talán a konzerv-, sütő- és húsiparon kívül más élelmiszeripari szakmának is adhatnánk jól képzett munkásokat. De talán nincs messze az az idő. ami­kor erre is lehetőség lesz a Cifra-kert szomszédságában felépülő modern, új iskola és otthon, valamint tanműhelyek segítségével. Ha eddig is igye­kezett jó munkát végezni az intézmény, s ezt az eddig ki­bocsátott 170, helyét jól meg­álló volt tanulónk példája mu­tatja, mennyivel nagyobbak lesznek a lehetőségeink az or- e legmodernebb élelmiszer­HiiHiiiiuiiiiiiiiiiiunninüuitHiifiniiiiuHiinintuiniiiiiiiiiuiiiifimiiiiiiiiuiifiiiiiHiiHminiiiiiiiiiiiinnnitiimiimiiiiiiiiKiiiiiiitiiiiniiiiiiiiuimiiniiminmiimiiiunminmmiiiiiiminniiniii^ Beszéljük meg.! hogy miért nem jár színhá­zi előadásokra a közönség. A december 4-i, budapesti Déryné Színház: szívet-lel- ket gyönyörködtető elő­adására, Mikszáth Eladó birtokára mindössze ne­gyed ház volt kíváncsi. A kecskeméti Katona József Színház december 6-i Mosoly országára valami­vel többért érkeztek, de a terem még mindig kongott. Először arra gondol az ember, hogy csoda történt, visszafordult a Tisza, illet­ve a színházszerető embe­rek elvesztették kulturális igényüket. Azután arra, hogy a kultúrház belső ki- festóse alatt négy színházi előadást mondott le az igaz­gatóság. Talán meghara­gudtak a jegyvásárlás és visszavásárlás komédiá­jáért? Hátha a felemelt hely órákkal van baj?! 12, 14, 16 és 20 forintokat kell egy előadásért adni, amikor a moziban 5 forintért pá­holyba ülhet a kultúrszom- jas ember. „Hát, kérem, itt megállhaltunk” — mond­ja Kiss István, a kultúrott­hon igazgatója. Határozottan van ebben valami. Drága lett a szín­ház, de amíg ötször, tízszer is elmegyünk a moziba, ad­dig egyszer tisztelnek meg bennünket hazánk kitű- nőbb színművészei. Élőb­ben és varázslatosabban láthatjuk játékukat, nem kell azt erősítgetni, mily nagy különbség van még a színház és a mozielőadás között. Ha nem jönnének — ez a valószínűbb — lenne lamentálás. hogy Nagykőröst elkerülik a nagy szív,házak, ide csak „harmadosztályú” színész- népség jár. Úgy tetszik, hogy meg- szőktuk a színvonalas és kifogástalan színművésze­tet, és nem emlékszünk már vissza a felszabadu­lás előtti „vegyes társula­tokra’, amelyek sem el­sőrangú művészeket, sem pazar kulisszákat nem tud­tak Nagykőrösre hozni. A mai színházak — dkár a szolnoki, akár a kecskeméti — telérnek a fővárosiakkal, legfeljebb a pesti művészek neve jobban és sűrűbben cseng füleinkben. Akkor hát mi baj volna? Nem szeretnénk olcsó bi­zonyítékokhoz nyúlni, ká­ros volna egyesek fontos­kodását emlegetni, de bi­zonyos, hogy baj van v e- lünk, mindannyiunkkal. Legyen türelmes a kultúr­otthon vezetősége, a szép­pé lett falak közé újra visszatér a város művelt, igényes és szocialista kul­túrát értékelni tudó és sze­rető közönsége. Szeretjük mi színházainkat és művé­szeinket, értük nemegy­szer áldozatot is hoztunk. nilllllltlllllilllllllllMIIIIIIUIIIIIMIHttlllUliUllMlllllllllllllllllllUIIMilltlltlllilMIIIIMMitlllfHnilimnillllllllllllllllllllltllltllllllMMIIIIHIIIIItmilllllimilllllllllllllllll'IIIIMMMIIimUUIUlimiHUIIIIIHia tanulságos fejezeteinek megis­merésére, az édes anyanyelv törvényeinek megismerésére, haladó irodalmunk megszere­lésére, s természetesen a test­edző sportra, versenyekre is. Növendékeink túlnyomó többsége kollégista. Ottho­naink ízlésesen berendezettek, modern, kényelmes, egészsé­ges, igazi otthonok, melyekből nem hiányzik a jó felszerelés, függöny, szőnyeg, könyvtár, lemezjátszós erősítő, rádió, de még a televízió sem, helyben van a mozielőadás és egyéb szórakozási lehetőség is. Az egész kollégiumi élet­nek csak az a hibája (nem a szülők, hanem a tanulók sze­rint), hogy szigorú napirend fogja össze, a tanulásnak és szórakozásnak meghatározott ideje van, az éber nevelők meghallják még a helytelen beszédstílust is, meglátják a rendetlen vagy „ultramodem” öltözködést, s kíméletlenül összegyűjtik a ponyvaregénye­ket és kártyát. Néhány szót az ellátásról. Kávé, tea és zsíros- vagy lek­városkenyér kezdi a napi ét­kezést. Kifli, kenyér és gyü­mölcs a tízórai. Ebédet a kon­zervgyár készít nekünk is, az ízletes vacsorák pedig az ott­hon konyháján készülnek, s itt főzik vasárnap az ebédet is. Kétszázan étkeznek benn, s ez 300-féle kívánságot jelent, amit bajos lenne teljesíteni. A rakott karfiol, a vadashús, a raguleves, a rizses ételek, a zöldfőzelékek nem kedvesek. A, burgonya, szárazbab, kemény­tarhonya, pörkölt, lebbencs, mákostészta a „sláger”. Eze­ket megszokták otthon, s ha mást főznek, az ehetetlen. Hiába, a változatos, az évszak­hoz alkalmazkodó, a fiatal szervezet fejlődését legjobban biztosító ételekhez is hozzá kell szokni. Ez is hozzátarto­zik az életszínvonal emelésé­ipari oktatási intézményében! Az olvasó egy kis bepillan­tást nyert a fentiekből egy négyéves múltra visszatekintő, fiatal intézmény életébe, amelynek nagymértékű fejlő­dése példája így, kicsiben is, országunk hatalmas méretű ipari fejlődésének. Gyaraky Jenő A böiírcc*ár«lás©K nem félnek a* ilyen büntetéstől! A pénzügyőrség legutóbb több zug-borkimérőt 300 fo­rint büntetéssel sújtott, amit azok legtöbbje kifizetett, vagy egy néhánya megfellebbezett. Egyesek büntetését a felleb­bezési hatóság mérsékelte. Még ez is a tetejébe! Tehát kifizetődő a suba alatt kimért, adótól elvont bor. És mit gon­dol az olvasó, meddig lesz ez ilyen jó üzlet? Ameddig az ide illetékes, összes hatóságok össze nem fognak és alaposabb bírságolással, a törvény min­den szigorával el nem veszik egy-kettőnek törvénysértő jó­kedvét. Megdörzsölöm a szemem, megcsípem a kezemfejét, hogy ébren vagyok-e? Két levél fek­szik előttem, egyik a városi pártbizottságnak, a másik a vá­rosi tanácsnak, címezve,, rajtuk az ajánlott küldemény szel- véhykéje és a féladó helyi állami gazdaság 'cégjelzése. A le­vélben: nésze Semmi, fogd meg jól. A gazdaság arról értesíti címzetett, hogy . vállalatunknál vezetett folyószámlája, 1957. XI. 30-án az alábbi egyenleget mutatja: Válaszok cikkeinkre A Nagykőrösi Híradó no- | gázolajos tartállyal. Az a vember 14-i számában „Oko- ! megállapítás, hogy az autósok- j sabban használják a fát!” c. ndk Kecskemétre vagy Cég- \ sikkére, mint- • a- 'Faárugyár.[ lédre kell. átmenniük gáz-j igazgatója, azt válaszolhatom, olajért, nem helytálló, mert a 1 hogy vállalatunk nem használ nagykőrösi kirendeltségnél egy j Vevő számla Szállító számla Tartozik 0 Követel 0 Amennyiben ezen levelünkre 8 napon belül észrevételét nem teszi meg, úgy tekintjük, hogy cím az egyenleg helyes­ségét elismeri és követelésünket ennek alapján érvényesíteni fogjuk.“ Itt a vége, fuss el véle, illetve itt következik Kovács Fe­renc ügyintéző aláírása, s nyomban utána a nagy kérdés- Miért ez a kincs irodai lelkiismeretesség? Szentsége® bürok­rácia, ezt csak te tudod megmondani; én nem, aki látom ezt a két nullát és az ajánlási 2—2 forintot, a — szocialista ügy­kezelés kicsúfolására. ­Le kell számolni a labdarúgóinkat elkeserítő drukkerekkel A jó néhány ezres szurkoló- tábor már előre fél a Kinizsi bajnoki mérkőzéseitől, amiket helyben játszik le. Ezeket egymás után veszti el, a vidé­ken lejátszottak nagy részét viszont megnyeri. Különösen az utolsó három bajnokin kedvetlenedtek el a játékosok. Megfontolandó, hogy lehet-e . tovább tűrni az ilyen „lelkese­dést''? Mindössze öt-hat em- ben-ől van szó, akik úgy gon­dolják, hogy a belépődíj a leg­trágárabb kifejezésekre is feljogosítja őket, sőt ennél jóval többre, a játékosak ledo- ■ rongálására. Nem kétséges, hogy az efféle bekiabálások a ,,bátor” embert érzékeltetik vagy talán a kárörvendőt, aki abban leli gyönyörűségét, hogy rosszat mondhat egyes fut­ballistákról. Nos, milyen szurkoló az, aki annyit sem tud. hogy a legjobb labdarúgó­nak is van rossz napja, mellé­fogása, sikertelenség-sorozata, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem heveri id. Miféle drukker az, aki nem képes felmérni azokat az ered­ményeket. amelyeket a csapat az NB III-ba bekerülése óta elért, és jó lelkesítéssel még el tudna érni?! Itt nem szabad mellébeszéini és találgatni, ki kell mondani, hogy ezt tovább nem szabad tűrni! Hozzon ha­tározatot a Kinizsi vezetősége, kérje hozzá az illetékesek se­gítségét és a habzószáj óafcat tiltsa ki a pályáról! Végtére is nem tűrhető az, hogy féltucat ember mérkőzésről mérkőzés­re elvegye a drukkertábor kedvét és a játékosok ambíció­ját, nem is beszélve a sport- szerűségről, amely játékosra és szurkolóra egyaránt köte­lező. fel fenyőfát, építkezéshez pe­dig az szükséges. Ami a bükk- rönköket illeti (építkezéshez nem alkalmas!) kisebb dara­bokra aprítjuk fel, hogy kü­lönféle gyártmányainkhoz fel­használhassuk. Ezekből a rön­kökből sok-sok cikket készí­tünk, köztük több exportárut, Kovács László ★ A budapesti Ásványolajfor­galmi Vállalat a november 14-i „Nincs gázolaj-tartá­lyunlk...” c. cikkünkre vála­szolva írja: „Tény az. hogy Nagykőrösön indokolt a gáz­olajos kút üzemeltetése, ed­dig azonban a beruházási helyzet miatt erre nem volt lehetőség. Mostahi terviünk­ben azonban benne szerepel és igyekszünk azt a jövő évben megvalósítani, kiegészíteni úgynevezett hordozható szi­vattyú van üzemben, ame­lyen 'keresztül az autósok csak az utóbbi hónapokban több mint 50 000 liter gázolajat vé­teleztek fel. * Berényi István tanár a tej- bolt nyitvatartásával kapcso­latban írja, hogy: „...Váro­sunkban is elkelne egy regge­liző hely, ahol meleg tejeská­vét. friss és meleg tejet, ka­kaót, péksüteményt és egyéb, reggelihez szükséges étket lehetne kapni, elfogyasztani, talán ülve is, tiszta asztalkák­nál. Persze a kora reggeli nyi­tás „főbenjáró bűn’’ lenne... Ha az illetékes szerveknek ebben a kérdésben ötletekre lenne szükségük, forduljanak a legjobban érdekeltekhez, a fogyasztókhoz.. Disznótor mifelénk Valamikor, fél évszázaddal ezelőtt hajnali sötétben szúrta le a böUér a cocát, lajtorjára hemperítették és fel a kocsi­derékba. Szalmát a tetejébe, és a zabszúrta lovak kitáncoltak vele a pörzsölőre. Áldott jó Szitás István uram kinyújtóztatta szegényt, álla alá csóvákat helyezett el, miközben nagy ku­pac szalma került a „hulla” fölé, amit az öreg böllér keze a farka részénél, „sörcögős” masinával meggyújtott. A derék apák a cumpflis pulyákat is kiszállították, akik meg-meg- borzongtak a gyönyörűen kígyózó lángok mellett, örökre el­raktározva őket emlékezetükbe. Amíg az első szalma leégett, az emberek nagyokat húztak a szilvóriumos bütykösből, olyan pörzsölés is volt, amelyből csak a lovak józansága talált haza, Ilyen már nincs. Légcsavaros kézi pörkölővei egy-kettőre megpörzsölik a cocát, fehér-tisztára, gusztusosra megkapar jók; lekanyarítják a sonkákat, megszedik a szalonna-oldalakat, s a többi is asztalra kerül. A böllér most sem bízza másra a vékonybél meghúrozását, a legjobb kezű asszony viszont a beleket tisztítja, szagtalanítja, a másik a kásákat főzi, a süldő­leány meg a borsot töri és a fokhagymát pucolja. Ma is ku­koricacsutkával, másutt jó akácfával tüzelnek a fazekak és a zsírsűtő katlan alá, de a vége ugyanolyan, mint valamikor: örömünnep. Lesz mit enni és a barátkozó családokhoz alig győzik elküldeni a kóstolót. Tíz-húsz helyről küldik, hálálják azt vissza, egész télen friss disztótorosból élünk. Aki nem küld kóstolót — ez azért nem egészen így van, de így mondják —* nem is magyar ember! nuiiiiiimMiMuiiiMtiMHiimiMiiiiiiiiiiuiiiiiiKiimi Ünnepélyesen megnyílt a munkásklub A vezetőség nem kímélte erőit, telt házat szervezett a munkásklub megnyitó ünne­pélyére. A színházterem kö­zönsége, mintegy háromórás műsort hallgatott és látott, ráadásul a földművesszövetke­zet divatbemutatóját, minden­ki kimerülésére. Ügy értel­mezzük ezt. hogy a közönség és a szereplők egyaránt kime­rültek. vagyis rövidebb és hatásosabb műsor is megtette volna. Mindazonáltal meg­nyitotta kapuit a munkásklub, amelynek december havi mű­sorát előbbi lapszámunkban már leközöltük. — SÜRGŐS LENNE a vil­lanyáramot bevezetni a te­metőoldali új házakba is. Az Oncsa-telepi hálózat közelsége módot nyújt a bekapcsolás­hoz. — A KÓRHÁZ VEZETŐ­SÉGE, úgy látszik, nem képes megoldani a betegek kifogásta­lan étkeztetését. A reggelit 10 óra körül, az ebédet sokszor a délutáni látogatási idő alatt (3 órakor) osztják szét a be­tegeknek. És rendszerint hi­degen. Felhívjuk erre az ille­tékesek figyelmét, — INGYENES MÉHÉSZE­TI TANFOLYAM kezdődik december 16-án a Petőfi Alta­lanos Iskolában (volt tanító­képző), s ott lehet beiratkozni Kádár Andrásnál vagy az Élelmiszeripari Iskolában Csi- kay Pál tanárnál. Az előadá­sokat pesti előadók tartják, filmvetítéssel. — AFINOGENOV értékes és szórakoztató színművét, a Kísunokámat, decemberben mutatja be a kultúrotthon. — A városi tanAcs végrehajtó bizottsága Szabó Emő tanárt nevezte ki népmű­velési előadónak. — A FÖLDMŰ VESSZÖVET- KEZET és a Népbolt Vállalat mintha összebeszélt volna: nincs bors Nagykőrösön! Nem lehet kapni éppen most, a disznóölések dandárjában. Egyesek Szegedről és Kecske­métről hozzák, és jó üzleteket kötnek vele. — A NAPOKBAN OLVAS­HATTUK, hogy kormányza­tunk az állami házak védel­mére lakóbizottságok felállítá­sát rendelte el. Nagykőrösön is időszerű, sőt nagyon sürgős lenne ez a szerv, amelyik min­den állami házban létrehozná a felügyeletet. Oly piszkosak az udvarok és az ulcafrontok, hogy a bizottság felállítása nem tűrhet halasztást. — A POSTA LEVÉLKÉZ- BESITÖK kérik a lakosságot; akinek módjában áll, készít­tessen vagy vásároljon és aj­tóra, kerítésre szereltessen fel ladikéit, hogy a kézbesítés könnyebb és védettebb legyem — MÉG EBBEN A HÓNAP­BAN ankétet rendez a tanács, a KISZ, a KIOSZ és az Ipari­tanuló Iskola igazgatósága, amelyen a tanulók további védelmét és oktatását beszélik meg. Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Nagy László tsz földműves és Kemenczés Erzsébet TETSZIK... — o — Eladó a Vágóhíd mel­lett 994 négyszögöl szántóföld. Érdeklődni lehet: Bakoson, Szé- kely u, 1, Nagykőrös. Eladó jnásfél hold sző­lő Csernő dűlőben. Ér­tekezni lehet Szabó Jánosnénál, IV. kér., Széchenyi tér 22. alatt. Varrógépek javítá­sa, sérült varrógé­pet, állványt ve­szek. Essenfeld, Rákóczi út 47. Tel.: 142—522. Hálószobabútor, tele dió, kisipari, kizárólag privátnak eladó. Meg­tekinthető: Szabad­ság-hegy, Evetke u. 2. I. 9. Este hattól. Eladó ház, Szarvas u. 24. szám, fele részben is. Érdeklődni lehet ugyanott. Medgyesi Sándor rendőr és Barkó | Borbála fia: Sándor. HllttUII 111 MII llllllllllllltl Hl HIIIIIIIHIHtIlllillillllilHIIIIIIHIH Ilii llfllt IIIIIHUinillilf lllfilll lillllllltllllf Ili IHllllHlltlHIHIHIIIIHIIIUIIIllMI II llllllllll IIII Hm iiiHilHIIII llllil llllll IHIIIIIHIIIIUIIIIIIIIIUIIHIM NEM TETSZIK... hogy hideg volt a művelődési otthonban de­cember 7-én este. Még a lehelet is meglát­szott, és sok néző kabátban ülte végig az elő­adást. (Biztosan „rossz fát” tettek a tűzre!) a Kárpát utca lakóinak, hogy a kerékpárok és gépjárművek felmennek a járdára. (Nem­csak a Kárpát utcában! — Szerk.) A rend­őrség figyelmébe ajánljuk az ügyet. hogy a piacon árusító hentesek csak kecske­húst mérhetnek, sertés és juhot nem, kivéve a saját hizlalású állatot. — o — hogy a fagyos, csúszós, havas járdát sok ház- tulajdonos, illetve lakó „elfelejtette” a hótól megtisztítani, felhinteni. Ha baleset történik, sokba kerülhet egyeseknek az ilyen hanyag­ság! — o — hogy a Pest megyei Atlétikai Társadalmi Szövetség nem küldte le az érmeket a me­gyei bajnok és helyezett Kinizsi-atlétáknak. 1 hogy a városi tanács igazgatási osztálya 30 , . 1 nehéz lakásügyet oldott meg az utóbbi hetek­leánya: Irén, Üveges Ferenc mu- | jjen szaki vezető és Molnár Erzsébet | leánya: Zsuzsá/ma, Dudás József § szobafestő és Kovács Borbála I hoS>' a szociális otthon valóban szociális ott- leánya: Irén Zsuzsanna, Farkas | hon lesz: kiköltöztetik belőle az egyéb Iakó­Gyula pénztáros és Kökény Mar- | kát. git Erzsébet leánya: Zsuzsánna,§ 0 Dékány József haszonbérlő és 1 hogy végre-valahára. sok ígérgetés után meg- Csorba Terézia fia: József Ferenc, I nyüt a művelődési házban a Petőfi-mozi. = Műsora után ítélve jó utánjátszó mozi lesz. — o — vincze San-1 a közönségnek Pászti Miklós autóbusz-jegy ­dor földműves és Besenyei Terézia | kezelő nyugodt, csöndes, udvarias munkája, leánya: Erzsébet Rozália. f Neki soha sincs „nézeteltérése“, vitája az házasságot kötöttek: 1 utasokkal. Jegykezelők! így is lehet! Csarnai Dezső segédmunkás és Kis = — 0 — Erzsébet, Trohák Pál technikus és I a szerkesztőségnek, hogy több olvasónk le- r . f-, •, r „ ívéiben foglalkozott a Tetszik—Nem tetszik­= rovat megjegyzéseivel. Arra kérjük az olva- jós földműves és papp Mária. mindig pontosan írják meg, hol, mi­elhaltak: Pörge Ferenc föld-1 kor, milyen körülmények között történt, ami műves 63 éves, Szívós Ferencné | tetszik vagy nem tetszik, hogy könnyebben Kecskés Lídia 82 éves. s utánajárhassunk a dolgoknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents