Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-11 / 191. szám
MS7. DECEMBER 11. SZERDA rrrr Mietet kfCirlap !S NEM TAVALY KEZDŐDÖTT... Az előző ciikikben — ha csak kiragadott példákkal is — nyugati imperialista köröknek a Horthy-karszak alatt folytatott tevékenységét tárgyaltam. Ez a tevékenység, mint a cikkben felhozott példák is bizonyították, elsősorban abban merült ki, hogy minden lehető eszközzel biztosítsák a •népellenes rendszer uralmát, minden lehető eszközzel megakadályozzák azt, hogy a nép akárcsak a legkisebb részt is megszerezhesse magának a vezetésiben. Ugyanakkor nem kis erőt. fordítottak arra, hogy a magyar népet szembefordítsák a szabadság, a kis népek igaz oltalmazójával, a Szovjet- . unióval. Ebben 0 cikkben, s folytatásaiban, nyugati köröknek 1945 után kifejtett tevékenységét vesszük bonokés alá, természetesen a helynyújtotta lehetőségek határai között. 1945-ben Magyarország a Szovjetunió segítségével felszabadult. Kezdetét vehette a demokratikus átalakulás, melynek végső soron oda kellett vezetnie, hogy a nép veszi kezébe az államhatalom összes funkciót, s felszámolja a régi rend maradványait. Imperialista körök természetesen nem nézhették mindezt jó szemmel. Hiszen nem kevesebbről volt itt szó. mint a Kelet felé vezető út egyik kapujának elvesztéséről, s ez súlyosan érintette terveiket. Míg a Horthy-rendszerben az említett körök tevékenysége abban állt, hogy minden lehető eszközzel a rendszert támogatták a rendszerrel szefbbenálió tömegek ellen, 1945-ben ez úgy változott meg, hogy a rendszert kellett minden lehető eszközzel támadni, segítve a rendszerrel szembenálló fasiszta és reakciós erőket, melyek a nép közé bújva minden lehető eszközt megragadtak, hogy a bukott és elsöpört rendszer m'nd több maradványát őrizhessék meg. Sokkal nehezebb feladat volt ez, mint a Horlhy-rend- 6zer támogatása. Hiszen akkor az erőszakszervezetek Horthy és társai kezében voltak, 1945 után pedig azokat a nép vette kezébe, azokban — egykét kivételtől eltekintve — a néphez hű, a nép hatalmát mindenkor megvédeni kész emberek voltak. így érthető, hogy a nyugati imperialista körök igen sók területen próbálkoztak aknamunkát folytatni s érthető az is, hogy ebben az aknamunkában minél jobban igyekeztek felhasz n állni az országon belül rendelkezésükre álló erőiket. A próbálkozások területét több csoportra oszthatjuk. Elsősorban összeesküvések kezdeményezése és támogatása, valamint kémes szabotázscselekmények. Talán ez a csoport az, amiben a legtöbb „sikert’* értek el ezekben az esztendőkben. De alig maradt el emögött a gazdasági beavatkozások területe, valamint az a megkülönböztető politika, melyet Magyarországgal szemben folytattak Nyugaton, elsősorban az Egyesült Államokban. Ezenkívül nagyszabású rága- lomihadjáratba kezdtek Magyarország elten, ugyanakkor szervezés alá vették a Nyugatra kiözönlött csendőröket, Horthy-tábornokokat és tiszteket, s hasonszőrű fasiszta társaikat. 1945—46 az előkészítés időszaka volt. Nyugati irányítás alapján, nyugati segítséggel nagyszabású összeesküvést szerveztek, melynek magvát fasiszta elemek alkották, de pészt vettek benne olyanok is, fiikik céljaik leplezése érdekében egyes félig-meddig de- (nokratikus pártban húzódtak ineg1947 januárjában a Belügy- «mrúsztérium közölte: „Az államvédelmi szervek az utolsó hetekben veszedelmes és széles kiterjedésű köztársaságellenes ösz»zeesküvést lepleztek le, A II. fasiszta összeesküvés vezetői és eddig őrizetbe vett tagjai legnagyobbrészt a Horthy-rendszer ismert politikai és gazdasági alakjai közé tartoznak, akik mindenre elszánt ellenségei a magyar nép demokratikus törekvéseinek. Az összeesküvés céljául a köztársaság és demokratikus állami rendszerünk erőszakos úton való megdöntését, jogfolytonosság alapján a Horthy- rendszer visszaállítását tűzte ki.” Az egész országot behálózó összeesküvésben olyanok vettek részt, mint Gömbös Gyula pártjának központi titkára, s Arany Bálint, a k sgazdapárt központi titkára. Az összesesküvők, aikik a Magyar Közösség nevű szervezetet alkották, a legszorosabb kapcsolatban álltak a nyugatra távozott volt politikai vezetőkkel, akik viszont vezető nyugati kürüktől kapták utasításaikat. I ^Hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az összeesküvés vezéralakjainak letartóztatása után a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai missziójának vezetője Weems tábornok jegyzéket intézett a bizottság szovjet elnökéhez, Szviridov altábornagy hoz, melyben nyíltan védelmébe vette az összeesküvőket. Ezt a jegyzéket még egy másik is követte, mely még nyíltabban vette védelmébe az összeesküvőket, ugyanakkor rágalmakkal illette a magyar nép érdekeit óvó szerveket. A Nyugat tiltakozásának igazi hátterére akkor derült fény, amikor felgombolyították az összeesküvés utolsó szálét is, s kiderült, hogy annak legfőbb vezetője nem volt más, mint Nagy Ferenc, minszterelinök. Nagy Ferenc — jellemző — éppen Svájcban töltötte szabadságát, s nem tért haza. hanem — az 1 Egyesült Államokba ment. De így is fény derült kapcsolataira. Kapocs Ferenc volt csendőrtiszt Nagy Ferenc titkára így vallott ezekről a kapcsolatokról: „Nagy Ferenc igen barátságos viszonyt tartott fenn a budapesti angolszász missziók vezetőivel. Megpróbált koncessziókat átjátszani Amerika, részére — amint mondotta olajra és repülőterekre gondolt — és egyáltalán Magyar- országot Amerikának egy délkelet-európai gazdasági és politikai bázisává ten• ni. Nagy Ferenc hozzátette még, hogy a nyílt kiállást Amerika mellett csak a ratifikáció (a békeszerződés ratifikációja, szerk.) után tudja végrehajtani.” Ugyancsak Kapocs vallotta az alábbiakat is: „Ahhoz, hogy a külpolitikai elképzelések (Nagy Ferencék elképzelései, szerk.) megvalósíthatók legyenek, hozzákezdtek megfelelő embereket külföldre küldeni, illetve Magyarországon tartózkodó nyugat-európai külföldiekkel, elsősorban angolszászokkal és az angolszász államokban tartózkodó exponensekkel kiépíteni a kapcsolatot. Történt ez egyrészt azért, hogy a párt politikai támogatást kapjon. másrészt azért, hogy külföldi körök a választásokat anyagilag biztosítani tudják.” De nemcsak Kapocs, hanem a többi letartóztatott is kénytelen volt Nagy Ferenc nyugati kapcsolatait leleplezni, s ícttj teljes képet kaphatott a magyar közvélemény arról, hogv kik is álltak az összeesküvés hátterében. Természetesen a Nyugat számára a * ügr nagron kínos toil, s így a nyugati sajtó, rádió, de több nyugati politikus is, úgj' igyekezett a kellemetlen helyzeten segíteni, hogy fokozott rágalomhadjáratba kezdett Magyarország ellen, ugyanakkor az összeesküvést tagadni igyekeztek, azt állítván, hogy az nem is volt összeesküvés, hanem az egész ügy a baloldal'1 blokk részéről kitalált politikai manőver. Az összeesküvés leleplezése után természetes volt az, hogy választásokat tartsanak az országban. így 1947. augusztus 31-re ki is tűzték a választás napját. Amerika ekkor ismét akcióba lépett. Miután Nagy Ferencék lelepleződtek, nem volt más választás, mint az, hogy a még meglevő e’őket támogassák. így nyújtottak jelentős anyagi segítséget a reakciós pártoknak, valamint ilyen pártok alakításához. Ugyanakkor azonban azzal is tisztában voltak, hogy még ez sem vezethet eredményre, s a rágalomhadjárat ismét felizzott. A választások előtt két héttel az amerikai sajtó már arról cikkezett, hogy a választások úgy s érvénytelenek lesznek, mert terror mellett folytatják le azokat. egymillió kihagyott választóról kiabált az amerikai sajtó, s arról, hogy a jelölő listákat cenzúrázzák. Mindez persze nem volt igaz. Az 1947-es választásokon negyedmillióval többen vettek részt, mint az 1945-ös választásokon, s a választások olyan légkörben, olyan körülmények között folytak le, hogy a legszélsőségesebben jobboldali lapok, mint pl. a francia le Monde is, kénytelen volt megállapítani : „Általánosságban a magyarországi választási hadjárat elég nyugodt és szabad volt. Eltekintve kisebb incidensektől, biztosítva volt a gyülekezési és szólásszabadság.” Az 1947-es választásokon a választók döntő többsége a demokrafkus pártokra adta le szavazatát s ezzel megmutatta, hogyan vélekedik az amerikaiak támogatta reakciós pártokról. s arról a politikáról, melyet ezeknek a pártoknak a segítségével Magyarországon az Egyesült Államok kívánt volna meghonosítani. A kettős kudarc azonban mégsem volt elég kijózanító. A próbálkozások a magyar népi demokrácia megdöntésére tovább folytatódtak. Mészáros Ottó I AGGLEGÉNYEKNEK... 1 Az egyik nagy áruház kü- | I lön osztályt nyitott, ahol az | 1 agglegényeik fehérneműjét | I ingyen kimossák, kivasalják | 1 és megfoltozzák. Az agg- § | legényeknek tetszik a dolog, | | de annál kevésbé a nőknek. | 1 Több nőegyesület máris éré- | 1 lyesen tiltakozott a kezde- | | ményezés ellen, amely — | | szerintük — csökkenti férj• | 1 hezmenési lehetőségeiket. | 1 Ahány ház, annyi szokás... j I Egy közelebbről meg nem § | nevezett angol szervezet azt | | javasolta Sir John Wolden- | | dennek, akit az angol kor- | 1 mány a prostitúció 'kérdésé- § I nek tanulmányozásával bí- | | zott meg, hogy ugyanúgy | | ismerjék el a prostituáltak | 1 „szakmáját”, mint például | | az ápolónőkét, masszírozó- § | nőkét stb. A javaslat szerint 1 | a szakmából „ki kell zárni” 1 1 a 21 éven aluli nőket és a f | férjes asszonyokat. 1 Enyhe szórakozottság | 1 Elég rossz állapotban levő | | hegedűt hagytak a Scandi- § 1 navian Airlines egyik re- | I pülőgépében: a stewardess | 1 leadta a talált tárgyak iro- § 1 dájában a liastrupi repülő- | 1 térre. Az egyik tisztviselő | 1 megpróbált játszani rajta. \ I de egy hang sem jött ki be- | 1 lóié. Nagy volt a meglepe- | I tés, amikor a feledékeny | | utas leveléből kiderült, hogy | I a hegedű 100 000 dán kora- | 1 nát (k,b. hat millió francia | 1 frank) erő Stradivarius. Az | 1 értékes hangszert egy köp- | I penhágai bankban helyez- | | ték letétbe, amíg szórako- | | zott tulajdonosa érte küld. § ITT A TEL A Német Szövetségi Köztársaságban új film készül, amelynek főszerepét (balról az első) Germaine Damar játssza. Szercplötársai közé tartozik a híres Carden-balett két tagja is (jobbról az első és a második). A film címe: „Dolores lábai...” itiiuMiiiiiiiHiiiiiiiiiniiiiiiiiiimiHiiiiiiiHiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiifiiiiiiiimiiMiminiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiMiiiiiMi Több gondoskodást A lacsony, gyéren világított pincehelyiség. A füstmarta falakon körben oktató falitáblák, a sarokban ládákban fegyverek. Páncélszekrény, Íróasztal, vaságy, rádió, egy hideg vaskályha és az íróasztal előtt a kőpadlón két géppuska. Szolgálati helyiség, parancsnoki iroda, kiképző tanterem. raktár, klubszoba — mindent magába foglal a ceglédi munkásőrség egyetlen helyisége. Igaz, egy kis benyíló is tartozik hozzá, lehet vagy háromszor két méteres — ez a hivatalos raktár. Emeletes polcokon elhelyezve géppisztolyok, lőszer, kézigránát, csizmák, vattakaoátok és olyan holmik, amelyek általában raktárba valók. De nem egy raktáfba. Szerencse, hogy élelmiszert nem kell raktároznunk — mondja Szvetenai Józsi bácsi, a raktáros —, mert annak is tudnánk helyet biztosítani a csizmák tetején. Ott a meny- nyezett alatt van még egy kis hely. Rend van a raktárban, a Csendes otthon, Tettes ismeretlen és társai Tallózás a készülő magyar filmek körül A FILMGYÁRTÁS nehéz /1 művészeti terület. Valahogy úgy van, hogy nagyon nehéz összeegyeztetni a kritikai sikert a közönségsikerrel. A magyar filmgyártás új filmjein már látszik a törekvés, hogy a szórakoztatást, a művészi témavezetéssel egyesítve olyan filmeket gyártsanak, melyek a közönség maradéktalan szórakozását is szolgálják. Nézzük hát mire készül a magyar filmgyártás. A közeljövőben két magyar filmet mutatnak be: egy játék- és egy rövidfilmet. Érdekesség az. hogy mindkét film új filmszínészt avat. Az elsőnek címe „Csendes otthon”. Főszereplője Galambos Erzsi, aki művészi pályafutását táncosnőként kezdte, majd a miskolci Déryné Színház tagja lett. Innen szerződtették a Csendes otthon női főszerepére. A felvételek már befejeződtek, és akik látták a filmet, azt terjesztik róla, hogy a film címével ellentétben, zajos sikert fog aratni. A rövidfilm címe „Nehéz kesztyű” és főszereplője nem kisebb személyiség, mint a háromszoros olimpiai bajnok Papp Laci. r tJDONSÁGKÉNT írjuk U meg — bár nem újdonság —, hiszen annyiszor írták meg, hogy befejeződtek az első magyar—francia koprodukciós film felvételei. A film címe a „Fekete szem éjszakája”, mely a századvég egyik nagy port felvert társasági botrányát. Rigó Jancsi, a hírneves magyar cigányprímás és a szép Chimay hercegné romantikus szerelmét mutatja bé. Chimay hercegnét a nagyon szép szőke francia filmszínésznő, Nicole Courcell játssza, Rigó Jancsit pedig Buss Gyula, fiatal magyar filmszínész alakítja. Nicole Courceli már elutazott Párizsba, de búcsúzáskor kijelentette. hogy a film bemutatójára visszajön Magyarországra. „A második világháború már több mint egy évtizede elmtilt, a megmaradt gránátok és egyéb lőszerek azonban még ma is kiolthatnak gyermekéleteket” — ez a témája a már felvétel előtt álló filmnek, melynek címe a „Tettes ismeretlen”. Sokat várnak magyar filmkörökben Móricz Zsigmond „Égi madár” című, falusi témájú írásától. Ennek a filmnek főszereplői a fiatal Med- gyesi Mária és a másik „sztárnak” számító Szirtes Ádám tesznek. 7 RODALM1 filmet ayártn- nak Tatai Sándor „Ház a sziklák felett” elbeszéléséből. Egy púpos lány megható szerelmi történetét viszik vászonra. Ugyancsak irodalmi film lesz az 1944-ben mártírhalált halt Gelléri Andor Endre „Vasvirág” című művéből. Erősizmú szállítómunkások, groteszk nyárspolgárok, kedves csibészek jelennek meg ebben a filmben, melynek főszerepében szintén új arc jelenik meg, egy ifjú pécsi színészé. Avar Istváné, aki tavaly színpadon „Az ember tragédiája” főszerepében aratott. maradandó sikert. Még élénken emlékezetünkben van Noel-Noel ragyogó szellemességű filmje, a „Kellemetlenkedők”. Ennek hatása érződik a nemsokára befejezéshez közeledő „Játék a szerelemmel” filmen, ugyanakkor azonban szervesen kapcsolódik a magyar realitáshoz és a magyar filmművészet hagyományaihoz. A filmet Apáthy Imre Kossuth-díjas rendezű. Tavasszal kezdik meg szovjet—magyar koprodukció keretében Illés Béla többszörös Kossuth-díjas író „Kárpáti rapszódia” című filmjének forgatását is. Szó van még ezenkívül arról, hogy ugyancsak szovjet—magyar koprodukcióban megfilmesítik Zalka Máténak, a nagy magyar forradalmár írónőik, a spanyol \ polgárháború mártírhalált halt I „Lukács tábornok”-ának hősiI tettekben, romantikus esemé- [ nyékben gazdag életét. K. P, | fegyverek alatt névcédulák, a lőszercs ládák sarkai „takarnak”. A raktáros nagy gonddal dolgozik, minden szabad idejét felhasználja „birodalmában”. A helyhiányon azonban ő sem tud segíteni. A munkásőrök többségének ládában van a fegyvere. Szűcs János főhadnagy, a parancsnok, lemondóan sóhajt, — Tavasz óta ígérgetik a helyiségeket. Lenne is rendesebb elhelyezési körletünk, ahol a kiképzést is eredményesebben tudnánk végezni. Az épületben van két helyiség. Eddig még az volt a szerencsénk, hogy { valamelyik mindig szabad volt. Nem is tudom, hová vittem volna az elvtársakat, ha i mindkettőt egyszerre használ- I ná a pártbizottság. ígéretet | már rengeteget kaptam. Egyebet semmit. Sorra jelentkeznek az üzemek dolgozói, becsületes munkásemberek a proletárhatalom védelmére. Hol foglalkozzam velük? Hol tárolják a fegyvereiket? Hogy : oldjam meg a fűtést? Hiába szereznénk be szenet, nincs hol tárolni. Így csak esetenként „szerzünk- egy kis tüzelőt, pedig fontos lenne a rendszeres fűtés, hiszen egy elv- társ szolgálatban van minden éjjel. Nem nehéz elképzelni, hogy az éjszakát átdidergett munkásör milyen érzésekkel és milyen fáradtan megy munkába. Munkásőreim mindezek ellenére zokszó nélkül végzik feladatukat. A kiképzésben jól haladunk, a lövészeteken általában „jó” eredményeket érünk el. Nincs sok kívánságunk, nincsenek nagy igényeink, csak annyi, hogy munkánkhoz, kiképzésünkhöz az illetékesek biztosítsák a megfelelő helyiségeket úgy — mint ahogy a többi városban biztosították. Ezeket mondja a munkásőr- parancsnok s azok a munkásőrök, akik most nem hivatalosan tartózkodnak a helyiségben, helyeslőén bólogatnak, Bejönnénk mi akár minden este is — mondja az egyik idősebb elvtárs —, lenne megbeszélnivalónk elég, de hová jöjjünk? i Igen, hová jöjjenek? Hová gyűljön össze közös gondjait megbeszélni sok-sok munkás, őr? Hol tanuljanak, hol ké-i szüljenek a munkáshatalom megvédésére? Úgy gondoljuk, sürgősen meg kellene oldani nagy problémájukat. Mindnyájan hasznát látnánk. Opauszky László
