Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-05 / 186. szám
1957. DECEMBER 5. CSÜTÖRTÖK PT91 we crr.t k/Cirlap NEM TAVALY KEZDŐDÖTT... 1956. október 23-án ellenforradalom tört ki Magyarországon. Az azóta napvilágra került dokumentumok és az elítélt ellenforradalmárok vallomásai alapján a napnál világosabban megmutatkozott, hogy a magyarországi ellen- forradalom előkészítésében jelentős irányító és szervező szerepet játszottak nyugati imperialista körök. Nem ez az első eset, hogy egyes nyugati imperialista körök beavatkozást kísérelnek meg Magyarország belügyei- be és minden lehető módot megragadnak annak biztosítására, hogy Magyarországon szája ízük szerinti társadalmi, politikai és gazdasági rendszer legyen. A Magyar Népköztársaság kormánya már 1951 novemberében nyilatkozatot adott ki, amely többek között az alábbiakat mondja: „Okmányilag beigazolást nyert, hogy valahányszor a magyarországi fasiszta és fasisztabarát reakciós elemek az országban fennálló demokratikus rendszer megdöntése céljából összeesküvést szerveztek, ezekben az összeesküvésekben nemcsak tevékeny részt vettek, de azokban kezdeményező és irányító szerepet játszottak az Egyesült Államok kormányának ügynökei." A magyar kormány által megállapított tevékenység sem volt újkeletű — hiszen az imperialista beavatkozásnak „történelmi hagyományai” vannak Magyarországon. Imperialista körök elsősorban a Szovjetunióval való szembeállítást tartották mindenkor a legfontosabb feladatuknak és e szerint szabták meg a segítségre érdemesség fokát is. Nem véletlen tehát, hogv a tavaly októberi ellen- forradalomban Már az első órákban felszínre került a Szovjetunió elleni uszítás és a „szabadságharcosok” legkedvencebb témája a Szovjetunió elleni féktelen uszítás volt. 1923-ban komoly válságba jutott a magyar ellenforradalmi rendszer és úgy látszott, hogy segítség nélkül nem képes a mindjobban növekvő elégedetlenséggel szemben megtartani pozícióit. Az imperialista nyugat hasonlóan a tavalyi ellenforradalomhoz, azonnal Horthyék segítségére sietett. Népszövetségi kölcsönt kaptak Horthyék, ennek felét Anglia adta Persze nem kell félteni a nyugati üzletembereket, hiszen a kölcsön jelentős politikai és gazdasági befolyást biztosított az országban, de ezenkívül mint üzlet sem volt a rosszak közül való. Hiszen a 375 milliós népszövetségi kölcsön fejében az ország magára vállalta az első világháború előtti, mintegy másfél milliárdot kitevő külföldi adósságok kifizetését. De nem volt ez a kölcsön rossz üzlet az imperialistáknak azért sem, mert 1924- től 1931-ig hivatalos adatok szerint kamat, törlesztés és osztalék formájában másfél milliárd pengő hagyta el az országot, tehát több, mint négyszerese az eredeti kölcsönösszegnek. Jellemző, hogy 1931-ben a háború után keletkezett magyar adósságok 26,28 százaléka amerikai és 23,07 százaléka angol kézben volt. Elgondolható, hogv a tavalyi ellenforradalomkor fölajánlott „segítségnek” ugyanilyen következményei lettek volna. 1924-ben szobakerült a magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló egyezmény ratifikálása. 1924 szeptemberében Hughes amerikai külügyminiszter nagy beszédet mondott a SzovjetI. unió ellen, ugyanígy Baldwin, az angol konzervatív párt vezetője is, s mindezek után a magyar alsóházban Eckhardt Tibor rendezett éles kirohanást a Szovjetunió ellen, melynek alapján elutasították az egyezmény ratifikálását. Az elutasítás után — jutalomként — nyugati körök jelentős kölcsönt szavaztak meg Hor- thyéknak. 1920-ban tárgyalások indultak a francia kormány és Horthyék között a Szovjetunió ellen interveneiót folytató Lengyelország megsegítésére. Ezek a tárgyalások akkor elakadtak, de 1931-ben ismét elkezdődött a mozgolódás, újabb kommunistaellenes akciók szervezése, amit a francia kormány inspirált, mely ékkor központja volt egy, a Szovjetunió ellen irányuló újabb intervenció szervezésének. Horthyék kapva kaptak az alkalmon és kellő jutalomként 1931 augusztusában a francia kormány jelentős pénzügyi kölcsönt adott Horthyéknak, majd ezt követte az úgynevezett Tar- diew-terv, mely francia vezetés alatt akarta összefogni Ausztriát, Csehszlovákiát, Romániát, Jugoszláviát és Magyarországot egy szovjetelle- nes konföderációba. A szovjetellenes uszítás és támadás nemcsak Magyarországon segítette Horthyék pozícióinak megtartását, hanem hatalomra juttatta a fasizmust Németországban is. 1937-ben Lord Halifax, az angol kormány megbízásából Hitlerrel tárgyal, közölve vele, hogy angol vezető körök véleménye szerint „Németország joggal tekintheti magát a nyugat védőbástyájának a bolse- vizmus ellen." Horthyék a--sok nyugatról jövő segítséget természetesen igyekeztek meghálálni, s ez oly nagy sikerrel járt, hogy Robert Gomez, az angol alsóház közép-európai csoportjának elnöke 1936 júliusában a Daily Telegraph-ban már így ír: „Magyarország. Oroszország és Nyugat-Európa között természetes ütkb- zőállam. Ennélfogva minden más tekintetnél fontosabb érdek követeli, hogy Magyarország erős legyen és gátat vethessen annak az áradatnak, amely elbontással fenyegeti civilizációnkat." De nemcsak ilyen jutalmat kaptak Horthyék, hanem sokkal kézzelfoghatóbbat is szovjetéllenes, népellenes politikájukért. 1938 őszén létrejött a müncheni egyezmény, ahol Csehszlovákia odadobásával a Szovjetunió ellen fordították Németországot, de ugyanakkor az egyezményhez fűzött kiegészítő nyilatkozat kilátásba helyezi — a német igények kielégítése után — a magyar te- 1 „Zsidótörvény, Mandzsúria elismerése és anti- komintern paktumhoz való csatlakozás tekintetében kormányunk messzemenő megértést mutatott országukkal szemben." Az antikomintern paktumhoz való csatlakozás után nem sokkal Magyarország kilépett a Népszövetségből. 1939 novemberében kitört a szovjet—finn háború. Magyarország azonnal hadianyagot szállított Finnországnak, s a leszállított hadianyag árát Anglia fedezte, — rezet, ólmot, gyapotot és kaucsukot szállított a szovjetellenes segítség fejében. Az ellenforradalmi rendszer önkéntes alakulatokat is küldött Finnországba a Szovjetunió ellen és Anglia készséggel segített abban, hogy ezek a csapatok Anglián keresztül el is jussanak Finnországba. Amikor 1941-ben Magyarország pár nappal Németország támadása után szintén hadat üzent a Szovjetuniónak a washingtoni magyar követ ilyen jelentést küldött haza: „Az amerikai kormánykörök egyik tagja akként nyilatkozott, hogy az amerikai kormány megérti Magyarország részvételét az orosz háborúban." De nyugati imperialista körök ezenkívül is nem egy esetben megkísérelték, hogy Magyarország és más államok felhasználásával egészségügyi övezetet létesítsenek a nyugat és a kelet között. Ilyen terv volt például a pa- raszt-Európa terve, melyhez a lengyel Vitos, a bolgár Sztambulinszkij, a jugoszláv Radios és a magyar Nagyatádi „hagyományait” kívánták felhasználni. 1943 februárjában amerikai részről Allan Dulles Hohenho- lé herceggel, Hitler megbízottjával titkos tárgyalásokat folytatott, ahol Dulles kifejtette, hogy áz Egyesült Államok kormánya a jövőben is nagy jelentőséget tulajdonít Németországnak, mint a „rend és helyreállítás tényezőjének“. Ugyanakkor Dulles azt is kifejtette, hogy „Románia és; egy erős Magyarország fenntartása útján támogatni kell a bolsevizmus és pánszlávizmus elleni egészségügyi övezet létesítését.” Példák tömegét lehetne felsorolni arra, hogyan folytatták egyes nyugati imperialista körök szovjetellenes tevékenységüket évtizedeken keresztül. Nem tavaly kezdődött ez a kampány, s a magyarországi ellenforradalomban felszínre kerülő szovjet- ellenes jelszavak, a szovjetellenes uszítás csak egyik láncszemét képezték a nyugati machinációknak, a világot meghódító szocialista rendszer ellen. Mészáros Ottó Illetékesek figyelmébe: „Dongó“ jótállás nélkül Október 9-e táján a Szentendrei Földművesszövetkezet 2-es számú boltjában vettem egy Dongó-motort, de az üzemanyagellenőrző és jótállási papírokat nem kaptam meg. Bakos üzletvezető azt tanácsolta, csak vigyem el a motort, ő a hiányzó papírokat megszerzi. Bíztam benne. November első napjaiban azt mondotta, hogy a 7-i ünnepre való készülés miatt még nem ért rá utánajárni. Bakos üzletvezető megbetegedett, a felesége helyettesítette, ő is hitegetett, de azt nem árulta el, hogy december 1-e után már nem lesz üzletvezető, de még az üzletben sem lesz. November 26-án a Szentendrei Járási Földművesszövetkezet Igazgatóságán adtam elő panaszom. ígéretet kaptam, hogy a szükséges igazolványokat beszerzik. Az 1-es számú Kőbánya vállalat dolgozója vagyok, naponta 10 km-es utat teszek meg kerékpárral, korom is már elég előrehaladott és a Dongót azért vettem, hogy könnyebb legyen a napi út. így most motorom van, de mégsincs. Saághi Ferenc Szentendre. Petőfi utca 2 Miért nem kapcsolják be a villanyt Kartalon? Kartal községben a Ságvári Endre utca felében bevezették a villanyhálózatot. Az utca másik részén a lakosok saját költségükön oszlopokat és vezetéket vásároltak, a maguk erejéből kiásták az oszlopok helyeit, azokat be is állították; a vezetéket kihúzták. Az aszódi ktsz kirendeltsége beszerelte a szobákba a villanyt, de mind ez ideig még nem kapcsolták be, tehát világítás nincs. -Pedig a munkát már hat hónappal ezelőtt elvégezjtéde.--' ...... .................. N agyon szeretnénk villanv- világítást és rádiót élvezni mi is. A költségek is, amelyeket áldoztunk, elég magasak. Kérjük a szerkesztőséget, segítsen, hogy bekapcsolják a villanyt. Sőregi Tibor Kartal, Voro- Silov út 61. yiuiiiimimiiHiinimminiiiuiraiHiHmiHiiiiiimimiHHiiiiimmiiiHnumiiiiiHiiiiiiimmiiimiiiiiiiHiiiimmimiiiiiiiHniiH? Egy kísértet vallomásai a napokban vásároltam egy öltönyre való szép, na- I Jx gyón szép szövetet. A szövet gyapjú volt, szürke | volt (halványlila pöttyökkel), minőségi áru volt és három | méter hosszú volt, valamint méterhatvan széles. Amikor felkecmeregtem vele a villamosra, kiszakadt 1 a papírja, és a villamoskalauz megjegyezte: — Szép, szép ez az anyag, csak egy kicsit sötét dél- § előttre. A szomszédom, szemüveges bácsika azonnal közbe- | avatkozott: — Mit sötét! Éppen ellenkezőleg! Estére túlontúl | világos! Még talán most is vitatkoznának, ha le nem ugróm | a kocsiról, mert eszembe jutott, hogy ki kell köszörültet- | nem a borotvámat. A köszörűs egy pillantást vetett csak | az életlen késre, de hosszasan morzsolgatta a szövete- ! met és közben sokatsejtően hümmögött: — Hm... Hm ... Mindennapi viselésre egy kicsit 1 sprőd... | — Vigyázni kell majd a szappanozásnál, ha mossák 1 -— nyúlt közbe, egy ott idéző borbélymester — így is bor- ! zasztóan lágy, hátha még mossák... Kissé megzavarodva léptem az utcára, így nem csoda, 1 hogy belesétáltam a tilosba és a közlekedési rendőr kar- 1 jaiba. •— Szabálytalan a mintázata — vélte a rend derék | őre, és nem tudtam, hogy a szövet vagy lépteim mintázó- | tára goridol-e, de mindenre fény derült, amikor lekászá- | lódott a villanyrendőr is üvegkalickájából, és hozzáfűzte | az eddigiekhez, hogy: — Akkor lenne igazán szép, ha piros, zöld és sárga I I tupf ok is tarkítanák... Lelki megrázkódtatásomat Ludmilla nénikémnél pi- I | hentem ki, aki úgy vélekedett, hogy a szövet• — Túl fiatalos... ' § Leó bácsi ellenben oda nyilatkozott, hogy: — Nagyonis öreges (ezt megint nem tudom, hogy a 1 | szövetre vagy Ludmilla nénémre értette-e)..-. Feleségem otthon fitymálva nézte az anyagot: — Hát ez női kosztümnek bizony vékonyka... | Kislányom ugyanígy: § — Ez bizon babaluhának vasztag... Végül feljött a házmesterné, aki ellentmondást nem f I tűrő hangon bejelentette: — Szőnyegnek semmi esetre sem alkalmas! Mikor a mentők beemeltek az autóba, kórusban do- * | rögték: \ — Priznicnek nem jó, mert nem nedvszívó! 1 Az elmeosztály főorvosa viszont csak fejét csóválta. I | és halkan, megnyugtató hangon fuvolázta: — Kényszerzubbonyhoz erősebb anyagot szoktunk § I használni, kérem... Később a temetkezési vállalkozó is megszemlélte az 1 | anyagot, és sűrű könnyhullatások közepette bevallotta: I — Szemfedőnek nagyon is tarka, talán, ha befestet- 1 I nék... 'I A sírásó ezzel szemben megjegyezte: — Ahhoz, hogy hazavigyem, rendkívül egyhangú! Aztán még hallottam, amint a rajtam tenyésző pe- 1 §. nészgpmbák panaszkodnak, hogy rettenetesen sok levegő- § | hoz jutnak, mert a szövet borzasztóan ritka, ugyanakkor I | a temetöbogafak petíciót készítettek, hogy ilyen sűrű | e anyagokat mellőzzenek temetések alkalmával, mert iszo- 1 | nyatosan sűrű és csak túlórázva tudnak áthatolni rajta. 1 És mikor kísérteiként visszatértem a földre, az összes 1 | szellem körülröhögött: — Ilyen szürkéslila lepedőben kísérteni... Nahát!... I | Micsoda fura alak!... Ezek után végleg elhatároztam, hogy az utolsó ítéle- 1 | ten inkább pucéran jelenek meg, semhogy még egyszer I | szövetvásárlásra vetemedjem■. Garami László .flIIIIIIIIIIIIIIimillllUllülllllllllllllllllllllllliflIlumiiiiiiiiiiiiMilUllllIflitlliriiiiiitiiiiiiiiitiiHliiiiiiillJiiiMiiiiifiiniiiiiHiiiiHiiittsi ÖRÖM PÜSPÖKI!ATVA A Cserhát déli nyúlványá- ban, a festői Galga mindkét oldalán fekszik Püspökhatvan. Az 1600 »embert számláló községet majdnem közepén szeli át a Galga és az aszód—balassagyarmati vasút. A felszabadulás előtt 4—5 tanító szorgoskodott az iskolában. most tíz. 1952-ben megalakult az iskoláiban az ország első furulyazenekara. 1953- ban pedig a népi együttes, amely azóta is rendszeres szereplője, szórakoztatója a községi, járási ünnepségeknek, kultúrversenyekmek. Mivel a község lakói szlovákul is beszélnek, műsorukban felelevenítették a régi szlovák dalokat, táncokat, játékokat és a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége kultúrkörútra vitte a népi együttest. így bejárták Békéscsaba, a Balaton, Tokaj és a Bükík-hegység gyönyörű vidékeit, táncolva, dalolva hirdetve a magyar és a nemzetiségi kultúrát. Ez évben pedig az általános iskola tánc- és gyermekszínjátszó csoportja részt vett a csehszlovákiai gyermekfesztiválon, ahol az V—-Vili. osztályos, odahaza is nemzeti viseletben járó tanulók egy hétig élvezték a baráti Csehszlovákia népének vendégszeretetét. Most az iskolai csoport Budapestre készül, a Népművelési Intézet kétnapos gyermektáncbemutató ankétjára, a népi együttes pedig a Sely- pi Cukorgyár dolgozóinak szórakoztató előadására. Az olvasó ezek után azt hinné, hogy Püspökhatvanban minden „fenékig tejfel! Nincs itt semmi hiba!” Hej, pedig a püspökhatvani kultúrcsopor- tok műsorát előbb látták Pesten, Aszódon, Békéscsabán, Jásdon, Sátoraljaújhely környékén, mint idehaza a falu dolgozó, szorgalmas népe! Ugyanis Püspökhat vannak nincs kultúrotthona! Nemcsak az előadásokkal van baj, hanem a próbákkal is. Az iskola 80 embert befogadó terme kicsi, színpadán pedig 40—50 szereplő meg sem rületi igények kielégítését, ytiii«iiiiu»"i""‘"“"m,"ml,lmll,lim ...iimimuiiiiitiimiumniinmiiiniiiMimiii.... ....................i.....nimm.................... tud mozdulni. Gyakran 1 939 márciusában Hitlerek | megszállták és bekebelezték | Csehországot és Morvaorszá-1 got. Magyarországnak áten-1 gedték Kárpát-Ukrajnát. A | német kommunistaellenes pák- | tumhoz való csatlakozás előtt | a magyar kormány tájékozó-1 dást folytatott az amerikai, an-1 goi és francia kormánynál, | vajon hogyan fogadják azok | ezt a döntést. Nincs semmi | meglepő abban, hogy Angiié- | bői többek között ilyen ér-| telmű választ kaptak. „Angol viszonylatban nem | állnak fenn olyan szem- | pontok, amelyek magyar | politikai szükséget jelentő | tervezett lépéssel szemben | döntően latba eshetnének-“ | Ugyanilyen az amerikai vá-1 lasz is, mely többek között a | következőket mondja: = Új üdülők Bulgáriában Mind több üdülőt építenek Bulgáriában, hogy minél több külföldi és hazai tölthesse szabadságát festői környezetben. Első képünk egy Várna melletti, második pedig a Neszebri üdülőt mutatja be Ipárf helyiségében tartjuk a | próbákat, de a nagytereim ép- 1 pen tele van a szereplőkkel. 1 Nem néző. hanem még egy tű | sem fér el benne. Az elmúlt I napokban megmozdult a faliu | népe. A községi tanács ülése | kimondta és elhatározta, hogy |az 1958. évben kultúrotthhont. lépít! | T ellemző a község veze! «I tőségének áldozatkészsé1 gére, alkotni vágyó erejére, | hogy azonnal megszavazta I egyhangúan a mintegy 100 000 1 forintnyi fuvart, fát a tető- fhöz, két évi községfejlesztés 1 teljes összegét, s egy szép fek- 1 vésű telket. Olyan is volt, aki 1 fizetéses szabadságából tíznapi 1 munkát ajánlott feL § Most már nem csupán kul- | túrcsoportja, de kultúrottho- ! na is lesz a püspökhaitvaniak- |nak! | Reichard Jenő
