Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-05 / 186. szám

2 1957. DECEMBER 5. CSÜTÖRTÖK £8.si ÍIECY s~/tli4ap ^ o PÉNZHAMISÍTÁSÉRT ítél­tek el Londonban egy Pap'p Tibor nevű 22 éves magyar disszidenst. INDIA lakossága kedden bensőséges ünnepségekkel em­lékezett meg Radzsendra Pra- szad köztársasági elnök szüle­tésnapjáról. ATHÉN egyik legnagyobb filmszínházában december 1-én nagy sikerrel mutatták be a Körhinta című magyar filmet. AZ EDINBURGI zenei ün­nepségekre meghívták a buda­pesti tanács elnökét is. MEGNYÍLT a szocialista or­szágok postaügyi miniszterei­nek tanácskozása Moszkvában. A jugoszláv küldöttség meg­figyelőként vesz részt a tanács­kozáson. HAMMARSKJÖLD, az ENSZ főtitkára az izraeli—jordániai ellentét elsimítására megbeszé­lést folytatott Jeruzsálemben Ben G úrion izraeli miniszter­elnökkel. AZ EGYIPTOMI IPAR­ÜGYI MINISZTER kijelen­tette, hogy az egyiptomi szov­jet gazdasági együttműködés lehetővé teszi Egyiptomnak az ötéves terv határidő előtti tel­jesítését. BELGIUM ÉS HOLLANDIA megegyezett egy tervben, amely a NATO védelmi programja keretében szorosabb együttmű­ködést irányoz elő a két ország légiereje között. AZ INDONÉZ postaügyi mi­nisztérium kedden közölte, hogy meghatározatlan időre szünetel a telefonösszeköttetés Indonézia és Hollandia között. U CSŐ NEJN burmai mi­niszterelnökhelyettes és kísére­te december 3-án a TU—104-es repülőgépen elutazott Moszk­vából. hogy Irkutzkon át a Kí­nai Népköztársaságba utazzék, A REUTER KÖZLI, hogy dr. Subandrio indonéz külügymi­niszter ■ váratlanul elutazott New York-ból. BUKARESTBEN megnyílt Románia nemzetiségeinek nép- művészeti kiállítása. ÜJABB kétszázhetvenkét magyar disszidens a dominikai köztársaságból visszatért Ausztriába. AZ IZLANDI KOMMUNIS­TA PÄRT az amerikai csapa- j tok kivonását és a NATO-val | kötött szerződés felbontását sürgeti. í r 24 ÓRA A VILÁGPOLITIKÁBAN A JVAM» ESEMÉ.YYE M a 21 esztendeje, hogy 1136. december 5-én kiemelkedően jontos okmányt hagyott jóvá a szovjetek 8. rendkívüli kongresszusa: a Szovjetunió alkotmányát. Ez az első olyan alkotmány, amely nemcsak ünnepélyesen deklarálja, hanem a hétköznapok sodrában biztosítja az ember elemi jogait. Köz­tük számos olyan jogot, amely a tőkés társadalmak jellegénél fogva, a kapitalista államok alkotmányaiban mindig csak írott szó maradhat. 1936-ban még csaknem sértetlenül állt az imperialisták óriási gyarmatbirodalma. A szabadságukért küzdő elnyomott népek számára erőforrás és buzdítás volt, hogy a föld legha­talmasabb országában olyan alkotmány született, amely szen­tesítette, törvényerőre emelte az egyenjogú nemzetek testvéri szövetségét. Azóta egy egész sor ország lépett a szocializmus útjára, és szabadult meg a gyarmati elnyomás igája alól, lépett a füg­getlen nemzeti fejlődés útjára. A Szovjetunióban pedig hatal­mas átalakulás ment végbe és a szovjet nép az alkotmányban foglalt célok megvalósításáért küzdve, nap mint nap aratja sikereit. A szovjet népek ünnepén az öröm érzésével gondo­lunk arra, hogy a világ egyhatodán a szovjet alkotmányban lefektetett céloknak a jegyében épül a világ. Európa-szerte havazik Hideg téli idő, hó és jég kö­szöntött kedden Európára. Dél-Olaszországban az erős havazás falvakat szigetelt el a külvilágtól, Görögországban pedig többhelyütt eltorlaszolta a vasútvonalakat. Franciaországban kedden na­gyot zuhant a hőmérő higany­szála; a legnagyobb hideget Saint Etienneben és Vichyben mérték: mínusz 9 Celsius-fo- kot. A legmelegebb Menton- ban volt: 8 Celsius, A Bajor-Alpokat hólepel bo­A Pravda és az Izvesztyija megjegyzéseket fűz Szukarno elnök ellen megkísérelt me­rénylethez. A Pravda megálla­pítja: feltűnő, hogy ez a me~ rénylét a SEATO egyes kép­viselőinek négynapos tanács­kozása után következett be. Ez a tanácskozás a független po­litikát folytató ázsiai országok ellen irányuló felforgató tevé­kenység módszereiről, eszkö­zeiről tárgyalt. Az Izvesztyija azt írja, hogy az imperialisták, főként a hol­landok, semmiképp sem nyug­szanak bele abba, hogy Indo­nézia független állam. Minden eszközt felhasználnak az indo­néziai nép ellen, és gyilkossá­gok szervezésétől sem riad­nak vissza. Indonézia népe rítja. A tavak kezdenek be­fagyni. Hollandia sok részéből ugyancsak fagyot jelentettek. Az AFP rabati különtudósí­tó jának tollából a következő képet festi az ifni események­ről: A spanyol légierő főként egy bekerített állásra, Tiliuin­mellett azonban ott állnak Ázsia és Afrika, valamint a szocialista tábor országai is. Herold Davies munkáspárti képviselő kijelentette kerüle­tében: Amikor az amerikai hidrogénbombázó repülőgé­pek olyan sűrűn repkednek Európa felett, mint a vere­bek, az angol alsóháznak nem lenne szabad olyan kicsisé­gekre pazarolnia erejét, mint például a lordok házának re­formja. Legyen annyi bátor­ságunk — mondotta —, mint Dániának és mondjuk ki, aho­Bizalmas ülést tartott a NATO tanácsa A NATO tanácsa kedden bi­zalmas ülést tartott Párizsban. Jól tájékozott !k örök szerint az ülésen azzal a problémával foglalkoztak, hogy Nyugat-Né- metország késedelmesen tel­jesíti a NATO fegyveres erők­höz való hozzájárulását. A „Rakétaplan", a jövő repülőgépe Alekszandrov, a műszaki tu­dományok kandidátusa, a Szovjetszkaja Aviacijában cik­ket ír a jövő repülőgép-típu­sáról. Megállapítása szerint a jövő repülőgépe a „Rakéta- plan’, ez a rendkívül maga­san és gyorsan repülő újtí­pusú gép lesz. A gép rakéta­ként röppen föl a világűrbe, és rendes repülőgép módjára ereszkedik vissza a földre. Szinte függőlegesen szökken föl a magasba, s 12—15 ezer kilométeres óránkénti sebes­ség elérése után kikapcsolt motorral folytathatja útját. ra összpontosítja tevékenysé­gét. Ez a felkelés gócpontja. Az említett helységtől pár ki­lométernyire keletre már ott van Marokkó és hadserege... Tiliuint napközben nem le­het megközelíteni. A spanyol repülőgépek naphosszat bom­bázzák. Az a céljuk vele, hogy a hegyekbe szorítsák vissza a muzsahidineket. Az est leszálltával a hadmű­veletek csak a földön folynak. A muzsahidinek leszállnak a hegyekből és tovább harcol­nak. , gyan Hanzen dán miniszterel­nök tette, hogy nem tűrünk atomfegyvereket hazánk föld­jén. A Daily Worker jelentése szerint az angol hadviseltek békemozgalmának küldöttsé­ge az Egyesült Államok lon­doni nagykövetségén követel­te az amerikai hidrogénbom bázó gépek és minden ameri­kai haderő haladéktalan ki­vonását Angliából. Szovjet lapok a délkelet-ázsiai imperialista prov okációról Újabb jelentések az ifni eseményekről Tiltakozások Angi iában a hidrofjéiibombákkal cirkáló amerikai gépek ellen — Szerintem emberek élnek ott, hozzánk hasonlók. Külön­ben, ha ott leszünk, meglát- juk. De mondák valamit: né­hány évvel ezelőtt nagy eu­rópai és amerikai rádióállo­másokon érthetetlen jelzése­ket vettek föl. Először azt hit­ték, hogy a Föld mágneses mezőiben lezajlott viharok nyomairól van szó. De a titok­zatos jelek nagyon is hasonlí­tották a mi Morse-jeleinkre. Valaki makacsul összeköttetést keresett velünk. Honnan? A Marsom kívül egyetlen égites­ten sem állapították meg az élet nyomait. A jelzések csak a Marsról jöhettek. Vessen csak egy pillantást a térkép­re: csatornák szelik át há­lózatosán. (Rámutatott a Mars térképére, mely a desz­kafalon lógott.) Nyilvánvalóan megvan rá a lehetőségük, hogy óriási hatósugarú rá­dióállomást állítsanak fel. A Mars beszélni aikar a Föld­del. Eddig még nem tudtunk válaszolni jeleikre. De mi majd ellátogatunk hívásukra. Aligha hihető, hogy a Mar­son szörnyetegek állítottak fel rádióállomásokat, olyan VSzf’k. amelyek egyáltalán nem hasonlítanak hozzánk. A Föld és a Mars két, egymás közelében keringő 1kis göm- böcske. Ugyanazok a törvé­nyek érvényesék rájuk, akár­csak miránk. Az élet porsze­mei keringenek a világűrben. Ugyanazok a csírák rakódnak le a Marsra, a Földre és ki­hűlt csillagok m iriádjaira. Mindenütt élet születik és az életen mindenütt valami em­ber-féle uralkodik: nem te­remtődhet olyan állat, amely tökéletesebb az embernél. — Magával tartok — mond­ta határozottan a vöröskatona. — Milcor jelentkezzem a hol­mimmal? — Holnap. El kell, hogy ma­gyarázzam a gépet. Legyen szí­ves a nevét. — * Cuszev. Alékszej Iva- novics Guszev. — Foglalkozása? Guszev zavartan pillantott koszra, szemét az asztalon kopogtató ujjaira meresztet­te — Tudok írni-olvasni — mondta — meglehetősen ér­tek az autókhoz. Ültem már repülőgépen, mint megfigyelő. Tizennyolc éves korom óta háborúzgatok. Ez valamennyi foglalkózásom. Megsebe­sültem. Most tartalékos va­gyak. — Gyors mozdulattal végighúzta tenyerét a kopo­nyáién, kurtán nevetett. — Hát sok mindent végigcsi­náltam ez alatt a hét év alatt! Őszintén szólva, nekem most egy ezredet kéne vezetnem; nyughatatlan a természetem! Véget ér a háború, nem bírok a helyemen maradni, nincs nyugtom. Mintha meg lenne mérgezve bennem minden. Elvezényeltetem magam va­lahova, vagy csak úgy neki­indulok ... (Megtörülte a fe- jebúbját, nevetett.) Alapítot­tam négy köztársaságot, a vá­rosaikra már nem is emlék­szem. Egyszer összeszedtem vagy háromszáz fiút és elin­dultunk, hogy fölszabadítsuk Indiát. Szerettünk volna el­jutni oda. De a hegyekben szétszóródtunk, viharba ke­rültünk, hegyomlásba, elpusz­tultak a loixtink. Nem sokan tértünk vissza onnan. Voltam Mahnónál két hónapig, aztán otthagytam őket... nem fér­tem össze a banditákkal... Beléptem a Vörös Hadseregbe. Kergettem Kijevtől a lengye­leket: akkor már Bugyonnij lovashadseregében szolgál­tam: „Gyerünk Varsónak!” Utoljára Perekop bevételénél sebesültem meg. Ezután majd egv évii kórházakban hány­kolódtam. Végre kiírtak. Most hová menjek? Belebotlottam egy kislányba. Elvettem fele­ségül. Derék asszony, fáj is érte a szivem, de nem bíróik otthon ülni. Falura menjek? Apám, anyám meghalt, bá­tyáimat megölték, a föld el­vadult. A városban meg nincs mit csinálni. Semmiféle há­ború, kilátás sincs rá. Vigyen csak magával. Msztyiszlav Szergejevics. Hasznomat ve­heti a Marson. — Nos, nagyon örülök — mondta Lösz és kezet nyúj­tott. — Holnap találkozunk. ÁLMATLAN ÉJSZAKA Minden elő volt készítve a felszálláshoz. De a két utolsó napon még — éjt nappá téve — egy sereg apróságot kellett megvizsgálni a gép belsejében, az üreges párnákban. Ellen­őrizték a készülékeket és a műszereket. Szétszedték a gé­pet körülvevő állványzatot, le­bontották a tető egy részét. Lösz megmutatta Guszevnek a hajtógépezetet és a legfonto­sabb műszereket; Guszev ügyes, találékony embernek bizonyult. Másnap este hat órára tűzték ki az indulást. Késő este Lösz elengedte a munkásokat és Guszevet; elol­totta a villanyt, csak az asztali lámpát hagyta égve, aztán ru­hástul ledült a vaságyra a fé­szer sár Icában, a teleszkóp áll­ványa mögött. Csendes, csillagos éjszaka volt. Lösz nem aludt. Fejét Jce- zére támasztotta és a sötétség­be meredt. Jóideje már egy lé- legzetnyi szabadidőt sem ha­gyott magának. Most. az utolsó éjszaka, melyet a Földön tölt, szabadjára engedte szívét: hadd sírjon, szenvedjen. Megrohanták az emlékek ... Félhomályos szoba... Nyitott könyvvel körülbástyázott gyer­tya. Orvosságszag, fülledtség. Mosdótál a padlón, a szőnye­Pénteken Rákospalotán kettős lottósorsolást rendeznek A Sportfogadási és Lottóigazgatóság egy hónap után a» e heti lottósorsolást ismét a fővárosban rendezi. Ezúttal ket­tős sorsolás lesz: a 40. heti nyerőszámok húzása és a novemberi tárgynyeremény-sorsolás. A két sorsolást december 6-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Rákospalotán a Növélyolajipari Vállalat kulturális otthonában (XV. Horváth Mihály utca 2.) tartják. rrmnap 1957. december 5. csütörtök, Vilma napja. A Nap kél 7,15 órakor, nyugszik 15,54 órakor. A Hold kél 14,52 órakor, nyugszik, 5,06 órakor. Várható időjárás csütörtök estig: felhős, párás, hideg idő. Helyenként köd, több helyen havazás. Mérsékelt légáramlás. Legmagasabb nappali hőmérséklet csü­törtökön mínusz 2—mínusz 5 fok között, helyenként mí­nusz 5 fok alatt. — RÁCKEVÉN JÓL SI­KERÜLT irodalmi estet ren­deztek. Murányi Kovács Endre beszélt régi és újabb műveiről. Az előadást fővá­rosi és helyi előadóművé­szek tették színesebbé. A já­rási könyvtár ezenkívül még öt irodalmi előadást tartott a sorozásra összegyűlt fiata­loknak. — TÖBBMILLIÓS beru­házással fejlesztik a szegedi Orvostudományi Egyetemet, 1958-ban egy és félmilliós költséggel megkezdik a sze­mészeti klinika bővítését. — KEDDEN ÉS SZER­DÁN a Bábolnai Állami Gazdaságban országos ta­nácskozásra jöttek össze az állami gazdaságok vezetői, szakemberei. — A BALATON-FELVI­DÉK legszebb és leglátoga- tottab kirándulóhelyeit a környék őshonos fafajtáival telepítik be'. Tapolca, Bada­csony és Keszthely környé­kén csupán a turistaközpon­tokban 60 hektárt fásítanak. — A JÖVÖ ÉVBEN csak­nem 10 millió forintot fordí­tanak balesetelhárításra p vegyi iparban. — M. A. MARKOV szov* jet atomtudós előadást tar­tott Budapesten az elemi ré­szecskék vizsgálatáról. — 40 000 LITER egri bort küldenek Budapestre a ka­rácsonyi ünnepekig. — AZ ALBERTIRSAI Szabadság Termelőszövetke­zet december 11-én tartja ünnepélyes zárszámadás! közgyűlését. — A PILIS VÖRÖS VÁRI községi könyvtár új beren­dezést kapott. A községi ta­nács most hozatja rendbe az épület külső részét és így nemsokára kívül-bclül újon­nan kicsinosítva fogadhatja a könyvtár olvasóit. — ÉRDLIGETEN a könyv­tár szép forgalmat bonyolí­tott le a harmadik negyed­évben. Igen jó munkát vé­gez Púpos László, az új könyvtáros. Üj olvasók be­vonására helyezik a fősúlyt. »JELENTIK* A Nagyvásártelepre szerdán reggel 25 vagon és 10 tehergép­kocsi áru érkezett, egyebek kö­zött 10 vagon burgonya, öt vagon vágott baromfi és egy vagon narancs. A narancsot Görögországból szállították, ezenkívül az Albán Népköztársaságból tehergép­kocsival is érkezett mandarin és narancs. , A határállomásról be­futott jelentés szerint újabb há­rom vagon narancsot Irányítot­tak a fővárosba. Vágott baromfiban árubőség és kínálat van. A földművesszövet­kezeti árudák a tisztított jérce- pulykát egészben mérve kilón­ként 22, a pulykakakast 20 forin­tért árusították. A KÖZÉRT bol­tokban a tisztított karfiol új ára kilónként 3, a parajé és a lila csemegehagymáé 4 forint. A föld­művesszövetkezeti árudák a kel­káposztát kilónként 1.40 forintért hozták forgalomba. A mák- és a diófelhozatal emelkedett, mind­két cikk ára változatlan. gén. Amikor feláll és elmegy a mosdótál mellett, a falon, a szomorú kárpiton árnyékok le­begnék. Milyen szívszorító! Az ágyban ott fekszik az, alki drá­gább mindennél: Kátya, a fele­sége, és szaporán, halkan pi- heg. Sűrű, kócos haja szétterül a vánkoson. Térdét felhúzza a paplan alatt. Kátya elmegy ... Mennyire elváltozott szép, ked­ves arca! Nyugtalan most, láz­rózsák égnek arcán. Kidugja kezét és a paplan szélét csip­kedi. Lösz újra meg újra meg­fogja a kezét és visszateszi a takaró alá. „Nyisd ki már a szemed, no, nézz rám, búcsúzz el tőlem.” Kátya hangja panaszos, alig- alig hallható: „Nyid káblák, nyid Ikablak.” Gyermeki, halk, panaszos hangján azt akarja mondani: „Nyisd ki az abla­kot.” A rettegésnél is ször­nyűbb a szánalom, mely hang­jának hallatára elfogja Kátya iránt, „Kátya, Kátya, nézz rám.” Megcsókolja arcát, hom­lokát. nyitott szemhéját. Kátya torka remeg, melle hevesen hullámzik, ujjai görcsösen be­lekapaszkodnék a paplan szélé­be. „Mi van veled, Kátya?” Nem felel, indul már ... Fel­könyököl, felemelkedik, mint­ha valami lökné előre s kínoz­ná. Drága feje aláhanyatlik ... Kátya elernyed és belezuhan az ágyba. Álla leesik. Lösz reszket a kétségbeeséstől, át­öleli, magához szorítja. .. .Nem, nem, nem — a hálál nem alkuszik... Lösz most felkelt a vaságy­ról, az asztalról elvette a ciga­rettásdobozt, rágyújtott és egy- ideig fel-alá járkált a sötét fé­szerben. Aztán felkapaszkodott a teleszkóp létrájára, beállí­totta a Marsra, mely már Pet­rograd zenitjében volt, és so­káig nézte a világos, meleg, kicsi csillagot. A bolygó köny- nyedén remegett a szemlencse hajszálkeresztjeiben. ... Űjra lefeküdt... Az em­lékezés új képet villantott elé­be. Katyusa egy dombon ül, a fűben. A messzeségben, a hűl- lámzó mezőkön túl Zvenyigo- rod aranyló fényei ragyognak. A gabonaföldek, a hajdina fö­lött ölyvek úsznak a nyári égen. KatyusánaSk melege van, eler­nyed. Lösz mellette ül, egy fűszálat rágcsál és Katyusa barna haját nézi, barnára sült vállát, meg ruhája mentén azt a keskeny, világos csikót, melyet már nem fogott meg a nap. Katyusa szürke szemében — nyugodt villantású, gyö­nyörű szemében — szintén mintha ölyvek úsznának. Ká­tya tizennyolc éves. Ül és hallgat. Lösz art gondolja ma­gában: „Nem. kedvesem, van nekem fontosabb dolgom is, mint hogy itt, ezen a dombon belédbolonduljak. Nem ka­pom be a horgot. És többet nem jövök le hozzátok a nya­ralóba.’’ Ó, uramisten! Milyen os­tobán elfecsérelte azokat a forró nyári napoikat! Meg kel­lett volna akkor állítani az időt! Nem térni vissza! Nem térni vissza! Lösz megint felt.ápászkodott a vaságyról, gyufát gyújtott, cigarettázott, járkált. De még ahogyan a deszkafai mellett járt föLalá ez is nyomasztó volt: mint tigris a ketrecben. Lösz kinyitotta az ajtót és fölnézett a Marsra, amely már magasra búgott. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents