Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-25 / 203. szám

r*9T ME CVF I kfCirlap r * 3 Új feladat - új siker Alig volt értekezlet, gyűlés az utóbbi két esztendőben, ahol ne kérték volna a föld­művesszövetkezetek, hogy a szerződéskötési feladatokból nagyobb részt kapjanak. A jo­gos kívánság teljesült és 1957 szeptemberétől már a földmű­vesszövetkezetek kötik a gaz­dákkal a cukorrépa-termelési szerződéseket. — Bizony, kezdetben nagyon örültünk feladatkörünk kiszé­lesítésének — mondta Kürti András, a földművesszövetke­zetek ceglédi járási központjá­nak elnöke. — Hanem aztán kiderült, hogy nem elég az öröm. Azt hittük, meg sem kell mozdulnunk, s tömegesen jönnek irodánkba a termelők szerződést kötni. Persze nem így volt. — Nem akarnak cukorrépát termelni a gazdák? — Akarni akarnak, csak hát kezdetben bizonytalankod- . tak. Akkor kellett megkezde­nünk a szerződéskötéseket, amikor még legtöbb helyen a földben volt a répa, még meg sem kapták az érte szer­ződés szerint járó pénzt, cuk­rot stb. Persze, annak, hogy vontatottan ment nálunk kez­detben a szerződéskötés, nem­csalt a parasztság húzódozása volt az oka. — Nem szervezték meg a szerződéskötést? — Hát nem nagyon. Néhány ember foglalkozott csak a szerződéskötésekkel, azok is inkább „hivatalból”. Amikor a többi járások megelőztek bennünket, éreztük, hogy el­hibáztuk a. kezdetnél. A siker­telenség nemcsak minket bosz- szantott, hanem dolgozóinkat is, hiszen megszoktuk, hogy a ceglédi járásnak az elsők kö­zött van mindig bérelt helye. És dolgozóink javaslatai alap­ján új módon, új módszerre) folytattuk ezt a nagy munkát — Mi volt a lényege az új módszernek? Az. hogy dolgozóink i? részt vettek a szerződésköté­sekben napi munkájuk be­fejezése után. Sőt, egy va­sárnapon, október 6-án több száz dolgozónk járta reggel tői estig a falvaik utcáit, és megmagyarázták a gazdáknak, miért érdemes cukorrépát termelni. Csak ezen az egv napon teljesítettük tervünk­nek mintegy 20 százalékát Beláttuk, a földművesszövet­kezet bármily feladat elvég­zésénél csak akkor tud sikert elérni, ha a választott vezető­ségek irányításával részt vesz a munkában minden tagunk, minden dolgozónk. — Igaz-e, hogy néhány na­pon belül teljesítik tervüket? — Igaz, mert mióta tagjain­kon, dolgozóinkon kívül föld­művesszövetkezeteink mező­gazdászai is rendszeresen be­szélgetnek a gazdákkal, na­gyon megnőtt az érdeklődés a cukorrépa termelése iránt. Jellemző, hogy az elmúlt két hétben Cegléden egy. míg Abonyban két cukorrépater­melői szakcsoport alakult. Sőt, a ceglédiek már 15 százalékkal túl is teljesítették cukorrépa- termeltetési tervüket. — Minek köszönhetik a ceg­lédiek eredményüket? — Annak, hogy összefogtak a tagok és a vezetőség, ne meg figyelembe kell venni azt tSllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllimilllllllllltlIlllllllllllllllltlIllllllllllHllllllllllltlIIIIIUIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIttlI' £ Tóth Mihály esete a vetőgéppel Tóth Mihály pándi nyolcholdas dolgozó paraszt a | lyi földművesszövetkezettől egy vetőgépet vásárolt. A | vetőgép ára 6520 forint. Bizony jókora summa. Node, | Tóth Mihály nem sajnálta érte a pénzt. Szép, takaros ez | a gép, csinos. Nagy szeretettel simogatta, amikor meg- 1 vette. ... I Mégis van egy bökkenő. S erre Tóth Mihály csak ak- | kor jött rá, amikor kifizette a vételárat. Mégpedig az, | hogy a vetőgéphez nem kapott szerszámokat. Na már | most, hogyan kezelje az új vetőgépet. Hát mégiscsak kell f állítani, csavarni rajta, nem beszélve arról, hogy el is \ romolhat. | A vetőgépet mégsem azért vette, hogy ránézzen, hasz- \ nálni akarja, ha előbb nem, a tavasszal. A használathoz | viszont szerszámok szükségesek. Mi történt. Talán a gyár nem gyárt a vetőgéphez szer- | ámokat? Vagy a MEZÖSZÖV elfelejtett a vetőgéppel | gyütt szerszámot küldeni? Nem lehet tudni. Minden- I setre a helyi szövetkezet jó hírnevét rontja az eset. S 1 sszankodik az ügyvezető, bosszankodik Tóth Mihály. I llllillllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllililllllllllllllllllllllllllllllllllllilllliilllllllllllliuilllllllllü. BUEK rrjra eltelt egy év. A földmű- U vesszövetkezeti mozga- m életében jelentős sikereket, edményeket hozott 1951. öbb mint tízezer taggal nö- íkedett a földművesszövet- zetek taglétszáma. Ezenkí- íl jelentős előrehaladást ér- nk el a mozgalmi életben, z áruellátás, „bolti jelleg” ellett a felvásárlási, terme- si tevékenység jelentősen egnött. Mintegy 160 terme- társulás, szakcsoport mfi- dik megyénkben, köztük attenyésztési, halászati, gép. isználati társulás. Jelentősek ezek az eredmé- 'ck, ha figyelembe vesszük, gy a földművesszöveíkcze- ket is ellenforradalmi tárna- sok érték a múlt év őszén, ! ellenforradalmi eselekmé- ek következtében mintegy millió az a kár, amely a dműveí szövetkezeteket ér- A legjobb aktivistákat ül- zték, s ezáltal azt akarták él­ni, hogy a földmű vessző- tkezeti mozgalom széthull- a. Ez azonban nem sikerült, néphatalom megszilárduld- val együtt, a földművesszö- tkezeti mozgalom is fellen- lt és virágkorát éli. Ebben jelentős szerepe van tagságnak, egyszerű dolgo- parasztoknak, akik munká­kkal, a mozgalomban való szvételükkel segítették elő a dművesszövetkezetek meg- lárdulását. Most, amikor ímvetést készítünk az ó ev­és egy új esztendőbe lé­nk, szeretettel köszöntjük a dművesszövetkezetek száz* rmincötezres tagságát és vánjuk, hogy megyénkben ább munkálkodjanak a dművesszövetkezeti mozga- n sikerén. Szeretettel köszöntjük a dművesszövetkezetek több nt ötezres alkalmazott tá­rót, az elnököket, a ven- glátáipari bolti dolgozókat, a ztviselőket, azokat, akik lá­thatatlanul munkálkodtak elősegítették, hogy a pa- íztság ‘ jobb áruhoz, szer- imhoz jusson és termelési dve növekedjék. \ SZÖVOSZ IV. kongresz- isa megszabta a jövőbeni adatokat, erről már ezen a sábon írtunk, most csak nyit említünk, hogy a föld ívesszövetkezetek dolgozói. ;jai úgy dolgoznak jól, ha országos kongresszus ható- atait aprópénzre váltják. A ti tevékenység mellett tö­bb növelik a termelői tevé- lységet, járuljanak hozzá az /éni termelők termelésének ‘olyásolásához. A termelői ktanácsadással, termelési magokkal, gépekkel, jól rvezett árufelvásárlással ítsék elő a parasztság ter- iásét. Ugyanakkor munkál- Ijanak azon, hogy me- •r.kben minél több terme- í társulás, szakcsoport ala- ion. Ihhez a munkához kivá­lik erőt, egészséget és bol- r új esztendőt. is, hogy Cegléden már meg­alakult a földmű vess zövetke- zetnél a termelési üzemág, Ta­kács Imre mezőgazdásszal az élen. Hallott már valamit az 500 négyszögöles mozgalom­ról? — hadd kérdezzek már én is valamit. — Őszintén megvallva, nem. — A Ceglédi Földművesszö­vetkezet dolgozói a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére mozgalmat indítót tak, mely­hez Pest megye valamennyi földművesszöveokezete csat­lakozott. Ennek lényege az volt, hogy a szövetkezet min­den dolgozója vállalta 500 négyszögölnyi terület leszer- ződtetését. A vállalást becsü­lettel teljesítették, s így tud­ták elérni nagyszerű eredmé­nyüket, túlteljesíteni tervü­ket. — Ezek szerint az új fel­adattal sikeresen megbirkóz­tak a ceglédi járás földműves­szövetkezetei? — Igen, és örülünk annak, hogy a cukorrépánál kezdtük a szerződésikötési feladatok át­vételét, mert ez nem vélt valami könnyű dolog. Szeretik a cukrot, meg az édességeket az emberek a mi járásunkban is, de meg is érdemlik, hiszen megtermelik. Hallom és olva­som, hogy akadnak földmű­vesszövetkezetek, ahol csak döcögnek a cukorrépa-terme­lési szerződések megkötésével Szerintem ezeknél a szövetke­zeteknél az a hiba, hogy nem veszik igénybe a választott ve­zetőségek és a szövetkezet tag­jai, dolgozói segítségét. Csupán ez a „titok“ nyitja. Parasztsá­gunk nem ellensége zsebé­nek, saját érdekének, csak világos szóval meg kell ma­gyarázni a szerződéskötés fon­tosságát, s szívesen termelnek cukorrépát. II1111111111 III 11 ti 11II11 !• 11 ■ lit III111II111 III II1111111IIII IMI 1111II IUI 111111 IMII! 111111 IUI 111’ 111III MM I MII I III III IIIUIIII11 Ml 11II1111 ti III11111 If 11 Ttt ízléses a berendezés, előzékeny a kiszolgálás az Abonyi Földművesszövetkezet Kossuth-éttermében . jegyzőfüzet sok mindent mégőriz. Amikor az újságíró A. a riportanyagot felveszi, sok olyant jegyez fel, amely aztán a riportból kimarad. Ott lapul hónapokig a jegyzet me­lyén, s csak a füzet átnézése után jön rá az ember, hogy még erről, vagy arról nem írt, vagy nem emlékezett meg. Ezekből adunk most közre'néhányat. wpinomabbnál finomabb sütemény, torta kínáltatja magát Jl1 Abonyban, a földműves szövetkezeti cukrászdában. Na­gyon kíváncsiak voltunk, vajon, ki készíti, hol készíti ezeket az ízletes falatolcat. Ki gondolta volna, hogy a sütemények, ízletes falatok „apja” a 17 éves, barna hajú, vidám, fiatal Kecskeméti István, aki olyan otthonosan sürög-forog a cukrászati gépek között, mintha beleszületett volna. Pedig mindössze, két éve, hogy ezt a mesterséget választotta, de azóta szívét-lelkét, s tudását beleadja a munkáiba ez a kis „inas”. ,Hosszú időn át főnök nélkül dolgozott, mégis finomabbnál-finomabb süteménnyel, tortával látta el a cukrászda vendégeit. . z előbb Abonyt említettük, most is róla van szó. Ez a A. község sok kiváló földművesszövetkezeti aktivistát adott már. Itt van például Balogh István, 38 éves, egykori cse­léd, aki pusztán született, ott nőtt fel, ott házasodott s amikor hadifogságból hazakerült, újra a Harkányi-birtokra jött visz- sza. Ott kapott földet, amelyen dolgozhatott és később belépett a termelőszövetkezetbe. Innen került a földművesszövetkezet­hez, az egyik italboltba, csaposnak, majd vezetőnek. Mindössze négyhónapos SZÖVOSZ-iskolát végzett, azóta is a Kossuth- étteremben, mint helyettes vezető tevékenykedik. Kedvesen, udvariasan szolgálja ki a vendégeket. Az egykori cselédem­berből hivatását szerető vendéglátóipari szakember nevel­kedett. A2 z Örkényiek november 3-án baráti találkozót tartottak. Az est fénypontja a szovjet katonák fellépése volt. Vi­dám nótával, zenével, népdallal és orosz táncokkal szórakoz­tatták a jelenlevőket. A földművesszövetkezet művészeti cso­portja is kitett magáért, különösen az egyik sudártermetű, szép barna lány, emelkedett ki művészi játékával. A Bujócs- kában játszott, olyan könnyedén, olyan megkapóan és szépen, mintha színinövendék lett volna. Pedig a földművesszövetkezeti irodán tisztviselőnő és szabad idejében a műkedvelő csoport­ban tanul, játszik... (S. s.) •»itii;tiiiuiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiititiiiiiiiHit{: A MAG JO TALAJBA HULLOTT \A A magvető azzal a magabiz- tos kézzel szórja az új élet magjait a földbe, hogy annak termését ő és családja fogja él­vezni. Ilyen biztonsággal és hatiárpzottsággal hangzott el a SZÖVOSZ igazgatósága felhí­vása a földművesszövetkezetek saját erőinek növelésére. A SZÖVOSZ igazgatósága tuda­tában volt annak, hogy a föld­művesszövetkezeti mozgalom több mint másfél milliós tag­sága — beleértve megyénkben levő 133 ezer főt számláló föld­művesszövetkezeti tagokat is — megértéssel fogják fogadni, mi­vel ezzel az egész tagság érde­két és a földművesszövetkezeti mpzga-lom erősítését segítik elő. Közel fél év telt el a felhívás óta, nem nagy idő, azonban mégis elég ahhoz, hogy vissza­tekintsünk az elmúlt hónapok­ra miként hatolt be a szövet­kezeti tagság tudatába a föld­művesszövetkezet anyagi támo­gatásának gondolata, s hogyan vált valóra. A munkában eltöl­tött napok, hónapok nem vol­tak eredménytelenek. A nyílt szó, az igazszólás utat talált föidművesszövetkezeteink tag­ságához, ezen túlmenően al­kalmas volt arra is, hogy hely­reállítsa az egyes földműves- szövetkezeteknél a tagság bi­zalmát, amely mór megingott egyes szövetkezeteiknél. Az el­múlt hónapokban földműves­szövetkezetek választott veze­tőségének tagjai, szövetkezeti aktivisták és szövetkezeti alkal­mazottainak ezrei keresték fel otthonaikban a szövetkezeti ta­gokat. Az ilyen látogatások nemcsak arra voltak jók, hogy megbeszéljék: a szövetkezeti tagság által a részjegyalapra befizetett összegeket hogyan és miként lehetne leggazdasá­gosabban felhasználni, hanem lehetőség adódott a szövetke­zés gondolatának terjesztésére is. Az ilyen találkozások — sajnos még nem rendszeresek, de azzá kell tenni — megköny- nyítik a választott vezetőség munkáját, közelebb kerülnek az élet napi problémáinak meg. ismeréséhez, melyeknek meg­oldása, vagy figyelmen kívül hagyása befolyásolja a szövet­kezetért aggódó és a szövetkezet érdekében tevékenykedő tag­ság magatartását. A földművesszövetkezet rész. jegyalapnövelése érdekében ki­fejtett munka eredményessége hozzájárult, hogy megyénkben több mint hárommillió forint­tal növekedett a szövetkezetek sajátereje. Az elmúlt évekhez viszonyítva nagy fejlődésnek tekinthető, de ha figyelembe vesszük, hogy ebben az évben többszörösét fizették vissza földművesszövetkezeteink vá­sárlási visszatérítés és osztalék címén, akkor elmondhatjuk, még van tennivaló e téren, örülhetünk eredményeinknek, de ez ösztönözzön bennünket arra, hogy 1958-ban munkánk e tekintetben még sikeresebb legyen. A részjegyalap növelése azokban a járásokban ha­ladt megfelelően, ahol a veze­tőségi tagok nemcsak szóban, hanem tettekkel is hajlandók voltak bizonyítani a földmű­vesszövetkezeti mozgalom gaz­dagodását. Szép példáját láttuk ennek a Szigetszentmiklósi Földművesszövetkezetnél, ahol a választott vezetőség a tiszte­letdíj ötven százalékát felaján­lotta. A földművesszövetkezeti tagok is igyekeztek ki-ki a saját erejéhez mérten 50, vagy 100 forinttal hozzájárulni a szövetkezet fejlesztéséhez. A sok közül csak egy-két nevet szeretnék megemlíteni. Jász- karajenőn Ambrus Ferenc tsz- tag 450 forintért vásárolt rész­jegyet. Taksonyban Mohácsi Ferenc kisiparos 770 forint ér­tékben végzett munkát, amely­nek ellenértékét a részjegy­alap növelésébe ajánlotta fel. A Csemői Földművesszövetkezet kollektívájának igyekvő és szorgalmas munkája' elősegí­tette, hogy már október 16-ra befejezték évi vállalásukat. Ez- zd nem elégedtek meg, hanem továbbra is látogatták a szö­vetkezeti tagokat és így elér­ték, hogy december 15-ig 146 százalékra teljesítették vállalá­sukat, ezzel 43 000 forinttal növelték a földművesszövetke­zet részjegyalapját. Október végén és november első heté­ben a márianosztrai, fóti, pilisi, csömöri, pomázi földművesszö­vetkezet és még sok más szö­vetkezet elérte a 100 százalé­kot. November 15-ig a szobi és a ráckevei FJK járásai válla­lásukat teljesítették. A gödöllői FJK kivételével december 15-ig a többi járás is elérte a 100 százalékot. A gödöllői járás közel 10 százalé­kos lemaradása az összes járá­sok munkáját hátrányosan be­folyásolta. Ez a lemaradás nem érthető, mert a gödöllői járás október végéig az első helye­zettek között volt és most a legutolsó lett. D icséretet érdemelnek a ceg­lédi járás területén dol­gozó szövetkezeti aktivisták, akiknek nagy szerepük volt ab­ban, hogy a járás területén több mint félmillió forintot fi­zettettek be. Hasonló a helyzet a budai—szentendrei járásban is, ahol a befizetések összege közel van a félmillió forinthoz, A két járás, bár vállalásuk tel­jesítésében alatta van az első helyezésen levő szobi járás tel­jesítésénél, azonban nyugodtan elmondhatjuk, hogy a két já­rásban végzett munka eredmé­nyesség tekintetében egyen­értékű a szobi járásban dol­gozó elvtársak munkájával. Nem volna teljes az értéke­lés, ha nem emlékeznénk meg azokról a dolgozókról, akiknek a munkája, segítette a föld­művesszövetkezetek ez irányú munkáját. Sok segítséget nyúj­tott a ceglédi FJK munkájához Paukovits Tibor elvtárs, a MÉSZÖV kereskedelmi főosz­tályának vezetője és Szirmai István elvtárs az élelmiszer csoport vezetője. Dicséretet ér­demel Veres Kázmér, aki ötle­tes figuráival elősegítette, hogy a MÉSZÖV által kibocsátott, a részjegybefizetési munkára ösztönzőleg ható villámot szer­kesztett. Eredményesen dolgozott e té­ren a Pest megyei Zöldség- Gyümölcs Értékesítési Központ kollektívája, de különösen Gá­bor József elvtárs és Lukács Imréné elvtársnő, akiknek közreműködése során több mint 150 fővel növekedett a föld­művesszövetkezeteink taglét­száma. z az értékelés bár nem ad teljes képet az egész évi részjegybefizetési munka ered­ményéről, mivel az itt felhasz­nált adatok december 15-i álla­potnak felelnek meg. Bízunk ablpan, hogy az év végén a már leközölt eredmények még job­bak lesznek és igy megyei szin­ten biztosítani tudjuk, hogy a megyék közti versenyben Pest megye az elsők között legyen. Simkó József Ez | még egyszer — immár har- 1 | madszor — vagyunk kény- § 1 telenek írni. Pallér viselt | | dolgait két ízben ismertet- | | tűk lapunkban, és máso- I | dik cikkünkben, amelyben f | feltártuk Pallér sikkasztó- f I salt és csalásait, több saj- | | nálatos félreértés csúszott | | be. Ebben a cikkben fel- | | vetettük az ellenőrzés kér- | | déseit és azt, hogy Pallér | | miként űzhette kisded já- | | tékáit közel egy éven ke- | | resztül. Noshát, az igazság | | a következő: | Pallér a Ráckevei Föld- | | művesszövetkezetek Járási | I Központjának felvásárlási i | osztályvezetője, később el- 1 | nökhelyettese volt. E minő- I § ségében a járás ellenőrei | | alárendeltjei voltak és füg- I | gő viszonyban álltak vele 1 | szemben. Ezért történhetett I | meg, hogy a járási ellen- \ I őrök nen> vizsgálták meg § I kellő alapossággal Pallér | | üzelmeit. Ezt a körülményt 1 1 felhasználva, sorozatosan | | követte el bűntetteit a tár- | | sadalmi tulajdon ellen. | : Mikor azonban a ME- | f SZÖV központi ellenőrei I | kiszálltak a ráckevei já | | rásba és észrevették, hogy | | a függő viszony miatt Pál- | | lér ügyében lefolytatott § | vizsgálat nem megfelelő, | | azonnal átvették a vizsga- | I latot az FJK ellenőreitől és I | azt együttesen végezték el, I | Még csak annyit, hogy 1 | általában jó ellenőrzési | | munkát végeznek az FJK, | | de különösen a MÉSZÖV | | revizorai. Ezt azért tartjuk 1 | fontosnak megemlíteni | | mert néhány cikkünkben | ; utaltunk arra, hogy egyes f | visszaéléseket azért követ I | hettek el, mert hiányos voll | 1 az ellenőrzés. Megállapító* § | tűk, hogy az ellenőrzés | | hiánya nem a revizoroknál 1 | áll fenn, hanem a földmű- | | vesszövetkezet belső muri' 1 | kájában (elnök, iizemágve- 1 | zető, főkönyvelő stb.). | Az ellenőrzés hiányát a 1 I Pallér-ügyben is így értet- 1 I tűk. | A többi most már az | I ügyészségre tartozik. iiiitiiiiiiMiiiiHmiuliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiliiiiiuiiimiiiiÉiitmif

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents