Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-25 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI JMzn ; GYORSLISTA Á BÉKEKÖLCSÖN­SORSOLÁSRÓL (5. oldalon) . M S E..S T M EGY El BÍZOTT SÁG A É S A M E GYE I . TÁ N Á C S LA P JA I. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1957. DECEMBER 31. KEDD Hogyan szervezzék a mezőgazdaságban az üzemi tanácsokat? A gyárakban, üzemeikben országszerte folyik az üzemi tanácsok szervezése. De az üzemi tanácsok létrehozása a mezőgazdaságban is szükséges és nagy fontossággal bír. Hogy e kérdést megvitassák, a Pest-Nógrád megyei MEDOSZ területi bizottsága a közelmúlt napokban összehívta Pest me­gye gépállomásainak, állami gazdaságainak, valamint er­dőgazdaságainak igazgatóit, párttitkárait, üzemi bizottsá­gi elnökeit és mezőgazdasági szakembereit. Dobi elvtárs. a MEDOSZ Pest-Nógrád megyei területi bizottságának elnöke tartott előadást arról, miért van szükség üzemi tanácsokra a mezőgazdaságban és ho- g ven szervezzék meg helye­sen azokat. — Egy évvel ezelőtt a me­zőgazdasági üzemekben is legtöbb helyen az ellenforra­dalom hozta létre a munkásta­nácsokat — mondotta Dobi elvtárs. — Csakhogy ezek a tanácsok nem váltak az üzemi demokrácia szerveivé. Működésük alatt nem erő­södött, hanem gyengült az üzemi demokrácia. Bizo­nyítja ezt az is, hogy meg­szüntették a termelési bi­zottságokat, termelési ér­tekezletet. Ellenben ahol tudták, herdál­ták az állami vagyont. A Fel­sőbabád! Állami Gazdaságban például több tízezer forintot herdáltak el a munkástanács működése alatt. Határozat mondja ki, hogy a most alakuló üzemi taná­csokat a szakszervezet irányí­tásával kell szervezni. Erre azért van szükség, mert a mezőgazdasági üzemek dolgo­zóinak 80 százaléka szervezett munkás. A szakszervezeti ve­zetők nagv tapasztalatokkal rendelkeznek, hiszen a fel­szabadulás előtt hosszú évek óta szervezték a mezőgazdasá­gi munkások sztrájkjait, bér­harcait, a felszabadulás után pedig ők jártak élen a terme­lésben, szervezték a munka- versenyeket. Sokan felvetik: miért nem a szakszervezet al­kotja az egész üzemi taná­csot? Ez nem lenne helyes, mert így kiszorulnának a ta­nácsból azok a dolgozók, akik nem szakszervezeti tagok. Ilye­nek pedig még mindig nagy számban akadnak. — A jó üzemi tanácsoknak a következő követelményei vannak — mondotta Dobi elv­társ a továbbiakban. — Elő­ször: a szakszervezet irányítá­sa nélkül nem működhet. Másodszor: az üzemi ta­nácsok tevékenységének összhangban kell lenni a szocializmus építésével. Vegyék figyelembe, hogy gaz­daságaikban össznépi vagyon van és irányított tervgazdál­kodás. Az igazgató az államot képviseli, a tanács ne likvidá­lására, hanem segí césére töre­kedjék. * Az üzemi tanácsban legyen képviselve a dolgozók minden rétege. Egy üzemen belül egy tanácsot hozhatnak létre, de az üzemegységek nagyságához és fontosságához viszonyítva jelöljék ki ezekben a tanácsta­gok létszámát. A munkások mellett válasszák be a legjobb szakembereket, régieket és újakat egyaránt. Vonjanak be a tanácsokba nőket és fiata­lokat, Az üzemi tanács tagjait az állandó munkások közül kell jelölni, de — főleg az állami gazdaságokban — be kell vonni egyeseket tanács­kozási joggal az időszaki mun­kások közül is. Nagyon fontos, hogy az ala­kuló tanácsok a párt részéről megkapjanak minden segít­séget, de maguk is igényeljék ezt. E mellett a gazdasági ve­zető is adja meg a legmesszebb menő segítséget. Ne közömbösen, ne félté­kenyen szemléljék az igaz­gatók az üzemi tanácsot, hiszen e tanácsok létreho­zása nem jelent csorbát az igazgatói tekintélyen. A megválasztott tanácsok má­ról holnapra bizonyára nem fognak még nagyszerűen mű­ködni. Az igazgatók vegyék ezt figyelembe: segítsék azo­kat, helyes javaslataikat fo­gadják el, hajtsák végre, még ha nem is nagy a jelentő­ségük, ezáltal kedvet kapnak .a tanács tagjai a további mun- itához. Az igazgatók az eddigi egykezi vezetéssel megszok­ták, hogy munkájukba senki sem szólt bele, s most valószí­nű, eleinte nehéz lesz m?y- szoknioík. hogy 40—50, vagy még több ember is beleszól az üzem életébe, gazdasági ügyei­be. Dobi elvtárs elmondta még, hogy megyénkben január 1-től február 1-ig tartják a válasz­tásokat. A választások befe­jeztével pedig az üzemi bi­zottsági elnökök részére egy­hetes eligazító-tanfolyamokat tartanak. * Haled Azem nyilatkozata I HA EL IS ESÜNK Haled Azem száriai mi- f niszterelnökíhelyettes, aki a 1 moszkvai tárgyalásokon a szí- | riai kormányküldöttség veze- f tője yolt. a Szaut al Arab cí- | mű lap tudósítójának kijelen- | tette: a tárgyalások igen si- 1 kérésén végződtek. A szovjet | vezetők hajlandók voltak f minden segítséget megadni | Szíriának. Népünknek is ki f kell jelentenem, hogy a I Szovjetunió Szíriának nyúj-1 tott segítségével nem törekszik | előnyre vagy valamilyen kü- | lön céloknak megvalósítására. | A Szovjetunió őszintén tar-1 tós, önzetlen barátságot kíván | Szíriával. • | SimiHHIHMMIlHrUHIIIIMHIHimtlllHIUlllMimiHmillMmMIIIlIHmiHllimilinimitllllllUIIMHIlUIMIMlIHtUMHIIlIHHIMIlIHHIRlH csak együtt. S akkor nem nevetünk a másikon. Igaz? Nyolcmillió forintos beruházással gazdagodott az idén Szentendre Jövőre iskolát, szabadtéri színpadot és strandfürdőt építenek A nyáron alakult meg Szentendre város baráti köre, hegy összefogjon mindenkit, aki tenni akar valamit lakó­helye fejlesztéséért, szépítésé­ért. A tanács és a baráti kör erejéből az idén sokat gyara­podott a gazdag, történelmi múltú, de az utóbbi években meglehetősen elhanyagolt vá­ros. ' Az egyik városrész számára törpevízművfct építettek és Csaknem két és félmillió köbméter silótakarmány Dolgozó parasztságunk eb- j ságok jártak az élen, amelyek ben az évben jól kihasználta a 1 mintegy 840 000 köbméter ta­nagy takarmánytermést. Nem- j karmányt silóztak be, jóval csak zöldtakarmányokkal lát- j többet, mint a megelőző évek- ta el az eddiginél bőségeseb- | ben bármikor. A kísérleti tan­ben az állatállományt, de a és célgazdaságok 220 000 köb­takarmányok nagy részének ! méter silót készítettek. A ter- besilózásával gondoskodott j melőszövetkezetek is 677 000 a jószág jó átteleléséről is. A | köbméter siló készítésével silózásban is az állami gazda- 1 NEMtjen úvd t>í*esebb aírucikhehrc szú mii hiti a luhossáy 195S-ban *? A napokban zárult az az érdekes kiállítás, amelyen a lakosság már láthatta azokat a használati tárgyakat, ház­tartási felszereléseket, ame­lyeket az ipar a jövő évben gyárt. A kiállítás ideje alatt sikeres tárgyalások folytak az ipar és a kereskedelem kö­zött, amelynek eredményeiről a Belkereskedelmi Miniszté­rium illetékesei az alábbi tá­jékoztatást adták: — Az új esztendőben a vá­sárlók sok cikkből lényegesen többet találnak majd az üz­letekben, mint 1957-ben. Rá­dióból például maradéktala­nul ki tudják elégíteni a vá­sárlók kívánságait, sőt 8—10 új típusú készülék között vá­logathatnak. Az új gépek bi­zonyára megnyerik majd a vevők ízlését és a legkénye­sebb igényeket is kielégítik. Az új vevőkészülékek legna­gyobb része természetesen már ultrarövid hullámú adás vételére is alkalmas. Televí­zióból a már ismert típuso­kon kívül három újabb típus készül. Ezek közül az egyikei rádióval építik egybe. — Mosógépből az ipar jö­vőre 128 000-et készít, ami az ideinek háromszorosa. Ha az ipar ígéretének eleget tesz, ekkor teljesen megszűnik a mosógéphiány. — Jövőre gyártanak hazánk­ban először elektromos hűtő* ezekrépyt. 2500-at állítanak elő, így a hazai gyártásból még nem lehet kielégíteni a la­kosság igényeit, de már ez is jó jel arra, hogy az elkövetke­zendő években import nélkül is ízléses kivitelű és jó minő­ségű hűtőszekrényekhez jut­hat a lakosság. Porszívógépet ebben az évben alig gyártott iparunk. A jövő évben már több készül, sőt egy új típus­sal bővítik a választékot. — Sok bosszúságot Okozott ebben az évben, hogy kevés volt az elektromos tűzhely, amelyet ma már mind több | háztarcás igényel. A jövő év- | ben az ideinek csaknem két- 1 szeresét készíti az ipar. Meg- 1 jelenik az üzletekben egy | modern, teljesen zárt típus is. | Ugyancsak kétszeresét hozzák | forgalomba az idei mennyi- | ségnek villanyvasalóból is. | — A jövő évben már forga- | lomba kerül a magyar gyárt- | mányú versenykerékpár is. | Egyéb kerékpárokból az idei | mennyiségnél többet nem tud- | nak készíteni. — Már az első negyedévben | megjelenik a boltokban a 125 | köbcentiméteres Danuvia mo- | torkerékpár, amely korszerű § kivitelével a jelenleginél na- f gyobb méreteivel bizonyára | nagy örömet szerez majd a | motorosoknak. Ugyancsak | örömet jelent majd a ko- | rabban jelzett Csepel-Panni és | a Berva kismotor, - illetve ro- | bogó. A gyárak e kismotorokat | a sorozatgyártás megkezdése § előtt már különböző minő­ségi próbáknak vetették alá. hogy biztosítsák a jó minő­séget. — A jövő évben már telje­sen ki tudják az igényéket elé­gíteni varrógépből is. A vá­laszték bővítésére is töreked­tek. így 1958-ban ebből a fontos háztartási gépből is új forma kerül a boltokba. gondoskodtak állataik téli ta­karmányáról. Figyelembe véve a termelőszövetkezetek szarvas- marha- és juhállományát, egy számos-állatra nyolc köbmé­ter silótakarmány jut, egy köbméterrel több, mint a múlt évben. A siilótakarmányok ete­tése az abraktakarmányok je­lentős megtakarítása mellett lehetővé teszi az állatok téli leromlásának és a hozamok csökkenésének elkerülését, s az állattenyésztés jövedelme­zőségének emelését. Mindin­kább felismerik ezt az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok is, akik ebben az év­ben csaknem 720 000 köbméte' silót készítettek; több helyen — részben társa­dalmi munkával — kibővítet­ték a vízvezetékhálózatot. Megnyílt a tizenkétkádas fürdő és elkészültek a január­ban kezdődő nagyszabású csatornaépítés terveivel és elő­munkálataival. A tanács ren­deleté szerint 1959 végéig ta­tarozni kell az egész várost, s ennek első lépéseként nyolc­van épület már új köntöst ka­pott. Tataroztak nyolc mű­emlék-épületet is. Az üzemek a városért mozgalomban több új játszóteret és parkot épí­tettek, illetve építenek a jövő tavaszra. Az állami szervek építkezé­se-: is gazdagítják a várost. Most épül, s jövőre készül el a nyolctantermes gimnázium. A Szentendréhez tartozó Böl­csőhegyen két turistaházat bő­vítenék. Uj MÁVAUT-állomás épül és korszerűsítik a városon áthúzódó két műutat. Az ál­lami szervek, a tanács és a la­kosság — a községfejlesztési alapból és társadalmi munká­val — összesen nyolcmillió fo­rintot fordítottak az idén a vá­ros fejlesztésére. A jövő évben tovább gaz­dagodik Szentendre. Tavasz­ra elkészül az ezerötszáz sze­mélyes szabadtéri színpad. Nyárra megépül a strandfürdő és a versenyuszoda első része. Az izbégi városrészben már megszervezték a társadalmi munkát, amellyel tavasszal négytantermes iskpla építését kezdik meg. Az afrikai-ázsiai értekezletről Az AFP jelentése szerint az ázsiai—afrikai értekezlet hét­főn nem tartott ülést. Csak a bizottságok tanácskoztak dél­után, hogy pontot tegyenek munkájukra. A keddi prog­ram annál zsúfoltabb lesz: két plenáris ülést tartanak, egyet délelőtt, egyet este. „1958-ban semmi sem lehel fontosabb, mint a tárgyalás felvétele a Szovjetunióval!“- véli a béke Nobel-díjcs Lester Pearson Mint az AFP jelenti, a béke Nobei-díjas Lester Pearson volt kanadai külügyminiszter az Ottawa Citizen című lap­ban megjelent cikkében azt írja, hogy „1958-ban semmi sem lehet fontosabb, mint a .................................................................................................... tárgyalás febvetele a Szovjet­! unióval a Kelet és Nyugat kö- | zott fennálló problémáik ren- I élezésének megkísérlésére”. | Pearson szerint a legutób- I bi tudományos eredmények 1 azt mutatják, hogy a Föld HE FINOM A megsemmisítése „nemcsak könnyű dolog, hanem elke­rülhetetlen is, ha használják a jelenleg rendelkezésre álló fegyvereket,” Pearson ezt követően sík­ra szállt „Washington és Moszkva közvetlen puhatoló­zó tanácskozásai” mellett. A volt külügyminiszter azonban hozzátette, ezeknek a tanács­kozásoknak nem szabad gyen­gíteniük a „védelmi erőfeszí- tésekeV’. \ ceglédi Kossuth Múzeumban helyezik el az ország első, 106 évvel ezelőtt alakult dalárdájának relikviáit nem marad a csészében egy csöpp sem I Zenetanárok és más kultu- 1 rális, szakemberek megkezdték I Cegléden a hosszabb ideig ott | élt múltszáz^dbeli neves dal- ! szerzőnek, Simonffy Kálmán- I nak életéről, munkásságáról | fennmaradt emlékek össze- ! gyűjtését. Érdekes adatokat és I tárgyi emlékeket találtak. | amelyek szerint Simonffy 11851-ben dalárdát alakított I Cegléden. A Tudományos | Akadémia munkatársai meg- ! állapították, hogy — az eddig | ismert adatok szerint — ez | volt Magyarországon az első i dalárda: A dalárda most megtalált százesztendős bélyegzőjét, ré­gi zászlórúdját és egyéb tárgyi emlékeit a ceglédi Kossuth Múzeumban helyezik el. A tervek szerint emléktáblával jelöljk meg a városi művelő­dési házat, ennek helyén állt az a vendégfogadó, amelyben az első dalárda próbáit tar­totta. Cegléd most megalakult, nyolcvantagú vegyeskórusa Simonffy Kálmán nevét veszi fel. Műsortervében szerepel a zeneszerző műveiből összeállí­tandó kompozíció bemutatása is.

Next

/
Thumbnails
Contents