Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-04 / 185. szám

19S7. DECEMBER 4. SZERDA «st árteret r&Cirlap s A fagkönyvcsere tapasztalatai a szentendrei járásban ondos meg ideiglenes felkészülés előzte járásunkban az pá rt i gazoivány ok cseréjét, a párttagok, tagjelöl­tek összeírását. A titkári érte­kezleteiken alaposan megvitat­tuk' a tagkönyvcseréről intéz­kedő KB-thatározat elvi és gyakorlati feladatait. Vala­mennyi titkár elvtárs megér­tette, hogy a tagkönyvcsere nem holmi „tagrevizió’’, ha­nem olyan szervezeti intéz­kedés megvalósítása, mely­nek során összeforr a tagság és a (vezetőség, megélénkül a pártszervezetek élete, politikai munkája. Célul tűztük párt- szervezeteink elé, hogy a tagkönyvcsere előkészítő mun­kájának körültekintő megva­lósításával egy időben vala­mennyi községben hozzák létre a népfront-bizottságokat, valamint a helyi nőtanácisakat. Most, néhány nappal a vég­leges, párttagsági könyvek ki­osztásának megkezdése előtt, elégedetten számolhatunk be arról, hogy tennivalóink ja­vát sikeresen elvégeztük. Már maga az a tény, hogy párt­tagságunk 60 százalékának meghatározott pártmunkája van, azt bizonyítja: nagyot léptünk előre a párttagok aktivizálása útján. A Pomá- zi Posztógyárban például a tagkönyvcsere előkészítésének első szakaszában 53 elvtárs kapott konkrét pártmegbíza­tást, míg az összeírás során újabb 10 párttagot bíztak meg pártmunkával. A dunabogdá- nyi alapszervezettől négy-négy elvtárs azt a feladatot kapta, hogy rendszeres tevékenységé­vel segítse a helyi népfront, il­letve a KISZ munkáját, Visegrádon pedig újabb elv­társak kapcsolódtak be a he­lyi földművesszövetkezeti mozgalomba. Néhány pártszervezet kivé­telével jó eredmények szület­tek járásunkban az elmaradt tagdíjak rendezése, területén. Vonatkozik ez a progresszivi­tás betartására is. A párttagok összeírásának munkáját a legtöbb pártszer­vezet helyesen végezte. Az elvtársak számbavételét nem adminisztrációs feladatnak te­kintették, hanem elmélyült beszélgetések során ismerke­dett meg a vezetőség a tag­ság problémájával, az egyes elvtársak eddigi tevékenysé­gével. Egyéni sérelmek is napvilágra kerültek az ösz- szeírások alkalmával, ame­lyeket a pártszervezet vezetői addig nem ismertele s így nem is orvosolhattak. Leányfalu és Pilisszentkereszt község­ben a beszélgetések fő témája volt a párt tömegkapcsolatá­nak kiszélesítése, illetve az, hogy miként lehetne nagyobb tevékenységre serkenteni a községek társadalmi szerveze­teit. S ajnos, arra is volt példa, hogy egyes pártszerveze­tekben csupán a párttagok összeírására korlátozódott a tagság és a vezetőség találko­zása, mint például a Szent­endrei Kocsigyárban. Sőt, Pócsmegyer községben Onács elvtárs még azt is megtette, hogy összeírás napján nem a pártszervezetbe ment, hanem a kocsmába. Szerencsére azon­ban sokkal több az olyan elv­társ, aki ebbeli pártmunkáját lelkes szorgalommal végezte s végzi, mint például Bakonyi elvtárs, Laukovics elvtárs a dunabogdányi. Farkas elv­társ a pomázi posztógyári, Pe­reszlényi elvtárs a Visegrádi Kőbánya pártszervezetének titkára és Szegediné elvtárs, járási ügyintéző. Az eddigi tapasztalatok ar­ról vallanak, hogy a tagkönyv­csere előkészítésének politikai munkája a pártszervezetek megerősödését eredményezte. Éppen ezért ügyelni kell ar­ra, hogy ezt a lendületet min­den elvtárs megőrizze és a jövőben is úgy dolgozzék, amint azt tőle a párt joggal el­várja. Papp József, az MSZMP szentendrei járási párt-végrehajtóbizottságának tagja Új magyar berendezés a fémoxid eltávolítására Különböző melegmegmunfcó- lással és kovácsolással készülő alkatrészek és szerszámok fe­lületén fémoxid reve képző­dik. Eltávolítása az ipar régi problémája. Eddig már több­féle megoldást alkalmaztak. A Szerszámgépfejlesztő Intézet most új hidraulikus revetisz- titó berendezés mintapéldá­nyát készítette el. Az új be­rendezés működésének az a lényege, hogy az elkészített meleg munkadarabokra 100— 150 atmoszféranyomással vé­kony vízsugarat bocsátanak, amely dinamikus és termikus hatással két-három másod­perc alatt eltávolítja a felületi fémoxid revét. Az anyag így lényeges hőveszteséget, defor­málódási nem szenved. Az el­járásnak még az is előnye, hogy a kovácsolt munkadara­bok felülete finomabbá válik. Új feladatokat lát el a termelési tanács a Ceglédi Földművesszövetkezetnél Néhány hónappal ezelőtt el­jutott hozzánk a Ceglédi Föld- múvesszövetkezet egy nagysza­bású tervezete, amelyben egyebek között ilyeneket ol­vashattunk: „A földművesszövetkezet pártszervezete és igazgatós Apa áttanulmányozta az MSZMP agrártéziseit és azt helyesnek tartja. A tézisek alapján ki­dolgozta a szövetkezet sajátos feladatát, amellyel elősegíthet­jük Cegléd mezőgazdaságának fejlődését o belterjesség és a nagyüzemi szocialista mező­gazdaság irányában. Mindenek­előtt tovább kívánunk haladni azon az úton, hogy megszaba­dítsuk szövetkezetünket *»bü­rokratikus, kincstári, kereske­delmi jellegétől« — amit az agrártézisek említenek. Már Változatos szilveszteri és újévi műsorok készülnek a rádióban Az év utolsó napjaira és az új év első napjára több érde­kes műsor készül a rádióban. December 30-án este az év legsikerültebb zeneszámaiból műsort sugároz a rádió. Szil­veszter napján este 7 órától kezdődően másfél óra alatt bemutatja a rádió az év leg­fontosabb politikai, kulturá­lis és társadalmi eseményeit, számos érdekességgel, többek között az irodalom, a színház és a zene világából is. A ke­ret írója Ruffy Péter. Ugyan­csak ezen az estén a helyszín­ről közvetíti a rádió Strauss Megkezdődött a posta karácsonyi csomagforgalma Denevérjének operaházi elő­adását. A szokásos szilveszteri tarka műsor háromórás lesz, s előreláthatólag este 9 órakor kezdődik. Az esztrád jellegű vidám esten a tervek szerint négyen konferálnak majd: Darvas Szilárd, Gádor Béla, Kellér Dezső és Királyhegyi Pál. A műsorban számos ki­váló művész lép majd a mik­rofon elé. A műsor után a rá­dió tánczenét közvetít. Január 1-én nagyszabású, kétórás könnyűzenei koncert lesz, amelyen különböző kérdések, rejtvényszámok is elhangza­nak, s a hallgatók a válaszo­kat a műsor 20 perces szüne­tében telefonon már be is küldhetik. eddig is tettünk olyan irányú lépéseket, hogy földművesszö­vetkezetünk valóban betöltse igazi szerepét s ezért létrehoz­tuk az országban elsőnek a termelési tanácsot, amelynek élén agronómus áll. Szövetke­zetünknél nemcsak kereske­delmi üzemágak működnek, hanem termelési üzemág is, a termelési tanács irányításával. A tanács fő feladata szakcso­portok szervezése, megerősíté­se, szaktanácsok nyújtása, a védekezések megszervezése, az exportképes termelvények elő­állítása. szakmai bemutatók tartása, tapasztalatcserék meg­szervezése.“ Nos, vajon, mit tettek a ceg­lédiek, mit tett a termelési ta­nács eddig a termelés fellendí­tése, a szakcsoportok szervezé­se ügyében? — erről beszélge­tünk Takács Imre főagronó- mussal, a termelési tanács el­nökével és munkatársaival. Itt van például a Hegyközség nevű szakcsoport. Taglétszá­ma 630 fő, szőlőterülete 750 kát. hold. Ez a szakcsoport bi­zonyítja a legjobban, milyen nagy népszerűségre talált vá­rosszerte a földművesszövetke­zet kezdeményezése. Ma már nemcsak a termelésben, trá­gya- és védekezőszerek beszer­zésében nyújt nagy segítséget a szakcsoport tagjainak, de az értékesítésben is. Legújabban például közös borpincét szán dékoznak létesíteni. Hasonlóan érdekes, hogy megmozdultak az állattenyés? tők is: létrejött a juhász-szakcsoport Tizennégy tag 1200 juhot tart, saját földterületük nem sok A karácsonyi ünnepekig még ugyan három hét van hátra, de a rokonok, ismerő­sök, családtagok előre gondos­kodnak a karácsonyi megle­petésről. Ez már látszik a pos­ta csomagforgalmában. Né­hány nap alatt jelentősen emelkedett a forgalom. Buda­pesten egy héttel ezelőtt na­ponta mintegy nyolcezer cso­magot adtak postára, amely­nek jelentős része hivatalos küldemény volt. Most napon­ta 12 000 csomagot küldenek vidékre. A fővárosba naponta érkező csomagok száma 5000 *—6000-ről 8000-re emelkedett. A forgalom már most na­gyobb a két évvel ezelőttinél. A növekedést „a magáncso- magok‘‘ okozzák. A csomagok jelentős része ugyanis gyü­mölcsöt, élő baromfit, disznó­toros kóstolót, s egyéb élel­miszert tartalmaz. A csúcsforgalmat karácsony hetében várja a posta, ami­korra a jelenlegi napi cso­magmennyiség kétszeresére, háromszorosára számítanak. A gyümölcsfák trágyázása — Szerettem volna a tél beállta előtt régi és fiatal gyü­mölcsösömet megtrágyázni. Sajnos, közbe jött az erős fagy — panaszolta a minap egyik ismerősöm. Mit lehet erre válaszolni? A fagy ellen nem tehetünk semmit, de a trágyázásra még lesz alkalom. Ahhoz, hogy pél­dául az almafák bőven teremjenek, évente 55—60 kilogramm nitrogénra, 25—30 kilogramm foszforsavra és 75—80 kilo­gramm kálira van szükségük. Ezért, ha a föld fagya ismét kienged és ásni lehet, helyes, ha a trágyázással is hozzásegít­jük a fákat a szükséges tápanyag felvételéhez. Az alma- és körtefákat ez idő tájt 150 kilogramm istállótrágyával, 6 kilo­gramm nitrogén-, 3 kilogramm foszfor- és 4 kilogramm káli­trágyával kell trágyáznunk. A csonthéjasoknak 80 kilogramm istállótrágyát, 3 kilogramm nitrogént, 15 kilogramm foszfort és 3 kilogramm kálitrágyát kell adni. ugyan, mindössze 55 hold, de a legeltető társulattól bérelnek 100 hold legelőt és a közös alapra a gyapjú értékének 10 százalékát adják be. A közös alapból és a földművesszövet­kezet által biztosított kölcsön­ből felállítottak egy feldolgo­zó üzemet. 11 800 forintért gé­pet szereztek be, tatarozásra 6200 forintot költöttek és így nemcsak a juhászszakcsoport termékeit dolgozhatják fel, ha­nem a ceglédi termelőszövet, kezetek juhállományának tej­termékeit is, ha a tsz-ek kérik. Tejtermékeiket feldolgozva füstöltsajtnak, vagy liptóitúró­nak, a földművesszövetkezeten keresztül kívánják értékesíte­ni. Minden jel arra mutat, hogy új áru jelenik meg ha­marosan a piacon: a ceglédi sajt és túró. Tervük, hogy a tavasz folyamán közös juhál­lományt létesítenek és ehhez a tagok — állományuknak megfelelően — 10—15 jerkét adnak be. Már kérték is a vá­rosi tanácsot, hogy további fejlődésük biztosítása érdeké­ben 100 kát. holdat kishaszon- bérlet formájában bocsásson rendelkezésükre. Taglétszám tekintetében a szőlősök után legjelentősebb a méhész-szakcsoport 130 tagnak 1000 család méhe van, de a közös alapról sem feledkeznek meg. Méhcsalá­donként 1 forint tagdíjat fizet­nek, azonkívül a felvásárlásból eredő tiszta jövedelem is a kö­zös alapot gyarapítja. így az ősz folyamán már vettek 24 család kasosméhet a közös ál­lomány számára. A közös alap­ból a nyár négy hónapjára függetlenítették az elnöküket s így ma már a méhész-szak­csoport komoly fejlődésnek in­dult. Közösen szerezték be a hat köbméter faanyagot, mint­egy 50 ezer forint értékű kap­tárai és egyéb felszereléseket Céljuk, hogy a közös állo­mányt továbbfejlesszék. Ennek megfelelően a szaporulatot kö­zös kaptárakba telepítik. A termelési tanács számos más tevékenységéről is szeret­nénk beszélgetni a vezetőkkel, így például a szerződéses ter­meltetésről, az ellenőrzésről, a szakmai irányításról, s van is mondanivalójuk bőven. De azért látni lehet, hogy legszí­vesebben mégis a már műkö­dő, különféle szakcsoportokról nyilatkoznak. Külön története van, hogyan lóbolt ki például a gyógynövénytermeltető szak­csoport az adósságokból, s ho­gyan tér át a közös szántás-ve­tésre és trágyázásra a cukor­répatermesztő szakcsoport; Van már eléggé jól működő dohánytermesztő és sertéshiz­laló, valamint egy növényter­mesztő szakcsoportjuk is. De hol tartunk már tulaj­donképpen? Ugye, éppen a nyolcadiknál? És mit ád isten, alig szögezzük le a beszélgetés végén, hogy nyolc a termelési tanács szakcsoportjainak szá­ma, amikor hírnök jő s piheg- ve szel, hogy megvan a kilencedik is! De nem is akármilyen szak­csoport' lesz ez: kukoricáién* mesztésre alakították, méghoz­zá a pedagógusok — javada­lom földjeiken. Hogy miként és hogyan, ar­ra már nem jut hely a jegyzet- füzetben — mondom szabad­kozva és indulni szeretnék na­gyon, mert titokban a szer­kesztő szigorú arca lebeg sze­mem előtt. Szinte hallani vé­lem döngő szavait: nem lehet egy egész újságot tele írni Ceg­léd szakcsoportjaival. Ezért búcsúzok el sietve, mert ha még fél órát időznék, talán a következő, a tizedik szakcso­port megalakulásáról is kelle­ne hallanom és írni. Persze, amikor már becsu­kódott mögöttem az ajtó. tá- ! vozóban mégiscsak arra gon- ! dolok. a Ceglédi Földműves- ! szövetkezet vezetői megértet- í ték a párt szavát, s úgy hajt- I ják végre a határozatot, hogy j az egész város lakosságának | előnyére váljék. h. v. kodott, felkereste egykori gaz­dáit. — Misi vág fát — ajánlko­zott a kisgyermekek beszéd­módját jellemző harmadik személyben szólva. Egy hét múlva aztán, amikor megkap­ta az első fizetést, torkából bugyborékoló hangokat csalt föl a gyönyörűség. Legszíve­sebben a kocsmába rohant volna vele, mert azt, hogy a pénz felhasználásának más módja is lehet, még nem ér­tette. Mivel azonban a többiek szó nélkül zsebrevágták, ő is úgy cselekedett és maradt. Este aztán bemerészkedett az italboltba. Társai közül né­hányon már együtt voltak s csöndesen iddogáltak. Amikor félszeg alakja feltűnt az ajtó­nyílásban, egyszeriben jókedv­re kerekedtek. Elhatározták: megtréfálják a jámbor le­gényt. — Háromszoros él jent a ka­pitány úrnak! — vezényelte harsány hangon Sivó Jani, akinek a többiek előtt tekin­télye volt, habozás nélkül kö­vették. Felállták hát vala­mennyien, poharukat magasba emelve kórusban éljeneztek. Misi bajt szimatolt és megfor­dult, hogy 'kilépjen az utcá­ra. Sivó elkiáltotta magát: — Misi, ide gyere! Amaz engedelmeskedett és riadt tekintettel megállt a nagyhangú előtt. — Üljön le. kapitány uram! — váltott hangot Sivó, aztán -'em durván, de határozottan lenyomta a székre. Kezébe adott egy háromdecis poharat, teletöltötte borral, majd a ma­gáéba is töltött és odakoccin­totta a minden porcikájában remegő legény poharához. — Egészségére, kapitány úr^ de fenékig! Misi belekóstolt a savany- kás lőrébe. Nem ízlett neki. Letenni azonban nem merte és sírás képet vágva lassan le­engedte torkán a pohár tar­talmát. — Na még egyet! Ezt vala­mennyiünk üdvösségére! — szellemeskedett Sivó Jani, mert úgy érezte: a ma esti hecc sikeréről még akikor is beszélni fognák a faluban, ha az útépítők már hetedhét or­szágon túljárnak. Misi a má­sodik adagot is magába öntöt­te. Ez valamivel jobban esett. A harmadik után már a>k>kor sem ment volna el, ha küldik. Arca kipirosodott, szeme szo­katlanul fénylett. A móka- mester és három társa akció­ba kezdett. (De sokszor végig­csinálták ezt a játékot ván­dorlásaik során!) Míg a töb­biek a katonaélet szépségeiről szavaltak a füléig vigyorgó le­génynek, a nagyhangú egy­kettőre felöltöztette. Kócos fe­jére újságpapírból készített csákó, kéregig letaposott ba­kancsára sarkantyú, mellére meg háromsoros ordó került. Amikor aztán Sivó kezébe, nyomta Misinek a kardot jel­képező „colstok“-ot, a közben benépesedett kocsmában ki­tört a hahota. Az emberek dü­löngéltek a nevetéstől, amely szinte görcsössé vált. amikor Sivó Jani kézenfogva a tántor­gó Kóró Misit körbevezette az ivóban és teli tüdővel éne­kelte: „Fel, fel vitézek a csatára, a szent szabadság oltalmára..." Í p lekor lépett be a kocsmába J Kajái Ferenc, a községi párttitkár, Eredetileg nem szándékozott betérni, de az ablak alatt elhaladva meg­ütötte fülét a szokatlan zsi­vaj. Megállt hát az ajtóban és onnan nézte, mi történik. Ar­cára volt ina, hogy egy csep­pet sem tetszik neki, amit lát. De azért fontolgatta, hogy be­avatkozzék-e a dologba. Jó hu­morú ember volt, maga is, az ízléstelenséget azonban nem színlelte. Mert amit Sivó csi­nált Kóró Misivel, azt egye­nesen az ember megalázásá­nak tartotta. Pedig Misit, ha kétszer látta december óta, amikor visszakerült a község­be, ahol a felszabadulás előtt molnársegédeskedett. Nagyjá­ból azonban ismerte a legény élettörténetét, amelyet éppen a napokban hozott szóba ve­zetőségi ülésen Pásztor Vili, a szervező titkár. Kajái beavatkozásra szánta el magát. Ekkorra már a má­sik három útépítő is felsora­kozott Sivó és Misi mögött és röhögve velük énékelte az in­dulót. — Nóta állj! — kiáltott rá a társaságra. Amazok megtor­pantak a nagyerejű hangtól. A párttitkár ezt a pillanatot használta fel arra, hogy szót értsen velük. — Emberek, ne csinálják tovább! Minék űznek csúfot a szerencsétlenből?... Sivó elengedte Misi kezét. Még nem volt részeg, csak spicces. Szembe fordult Kajái­val s egy szempillantás alatt felmérte a kettőjük közti erő- különbözetet. A párttitkár fe­kete bajuszában már ősz szá­laik keveredtek, de testtartá­sa egyenes volt, válla pedig olyan széles, hogy két sovány niMiiiimiiinHnimiiiiiniinmiiiHirMiiiiniiiiiiiiiimimiiiuiiiHi ember könnyen elbújhatott volna mögötte. Az előbb még oly magabiztos tréfamester azt mérlegelte, hogyha kenyértö­résre kerülne a sor, a többiek támogatnák-e. Lopva társaira pillantott. Azok nem sok jó­val bíztatták. De Sivó leégni sem akart. — Nézze, szomszéd — kezd­te —, én nem ártom bele ma­gamat a maga dolgába, lép­jen szépen le, amíg nem ké­ső... A párttitkár elengedte füle mellett a fenyegetést. Figye­lemre sem méltatta zsebében turkáló ellenfelét. Odalépett az imbolygó Misihez. — Gyere fiam. Nem neked való ez a hely. — Azzal bele­karolt és a meglepett útépítő­ket könnyedén félretolva kilé­pett vele az ivóból. njásnap (kora reggel Misivel ifi együtt állított be a tsz- trodára. Sánta Pál, a „Vörös Hajnal“ elnöke azonban halla­ni sem akart arról, hogy a le­gényt kocsisnak alkalmazza. — Mit kezdjek vele? Kele­kótya az istenverte — hajto­gatta egyre. — Hiszen még a nevét sem tudja leírni!... A párttitkár nem tágított. Váltig bizonygatta, hogy Misi nem féleszű, csak elmaradott, aki még gyerekkorában meg­rekedt a fejlődésben. Ezen pe­dig lehet segíteni. Még ma el­viszi az iskolaigazgatóhoz és megbeszéli vele Misi taníttatá­sát. Úgy is tett. Az igazgató, amikor meghallotta, hogy Kaj­ái mit akar, savanyú képet vá­gott az ajánlathoz. — Ne is haragudj meg érte, idiótákkal nem foglalkozha-1 tóm. Ehhez sem időm, sem | türelmem nincs. Különben is I reménytelen eset... Ezt mint | pedagógus mondom. — Ne hamarkodd el, Ságo-1 di elvtárs. Nem tudóst akarok \ belőle faragtatni... — Bah, még hogy tudóst? — | nevetett fel keserűen a gyo- § morbajos ember. — Ha a sze-1 rencsétlen flótásból három ér- f telmes szót kihúzol, az egész | tantestület előtt visszaadom a | diplomámat!... Ettől a naptól kezdve Misii élete megváltozott. Dolga vé-1 geztével hazament, Kajdiék-1 hoz. A párttitkárt már nem \ „apámuram’‘-nak szólította, 1 hanem Feri bácsinak. És ami- I kor jó másfél hónap múlva i Kajái újból beállított Misivel | az iskolaigazgatóhoz, az meg-\ lepetésében szemüvegét is ki- í ejtette kezéből. Misi bátran I szemébe nézett az idős peda- 1 gógusnák és az írást, melyet | addig markában szorongatott, | illedelmes „tessék“ kíséreté-1 ben tette az asztalra. „KÉREM IGAZGATÓ ELV-1 TÁRSAT, HOGY ENGEM, I ALULÍROTT MÓZES MI-1 HÁLYT ...“ — így kezdődött | Misi még nagyon csúnya, csu- \ pa nagybetűkkel írt kérvénye. § — Én szerkesztettem, de ő | maga írta — tette hozzá a\ párttitkár... Iszonyúan nehéz | volt felhozni a mélyből. A töb-1 bi a te dolgod, Ságodi elv-1 társ... Ha te is úgy gondolod. | 4 máz nem válaszolt. Kiné-§ -cs- zett az ablakon, tekinie-s tét a távolban járatta valahol § a felhőkön, amelyek szél-ci-% balta rongyai közt a végtelen | levegőég egy darabja kéklett...?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents