Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-25 / 203. szám

I. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1957. DECEMBER 28. SZOMBAT Építsünk gyógyfürdőt Kőrösön a reumás betegeknek lyik fürdőbe. S ez az igény Az ellenkező véleményekkel szemben van KISZ-mozgalom Nagykőrösön ALIG PÄR HÓNAPJA ke­rültem haza Nagykőrösre, de Jeljogosítva érzem magam, hogy a város egészségügye ér­dekében néhány észrevételt és javaslatot tegyek. Mindenekelőtt jó érzés tölt el, hogy végre kórháza van Nagykörösnek. Sokat vára­koztatott magára, aminek okait nem felesleges kutat­nunk. Öröm, hogy kórházunk működik, sőt, továbbfejlődé­se is biztosítva van. Sajnos azonban, a bizalmatlanság még nagy vele szemben. Mert ami körösi, ami helyi dolog, nem elég jó, nem tudni biztosan, hogy .;. Mindig az a jobb, ami idegen, ami messze van. Ez baj, nagy bajunk bizony és azt ajánlanám, hogy be­csüljük meg jobban azt, amink van. Itt van ez a nagy­szerű felszerelésű kórház és jól gyógyítanak benne, miért ne pártolná az okos ember? Persze, nagy a tévhit a ma­gyar gyógyszerekkel szemben is, pedig külföldön is jó hírük van, méltán felveszik a ver­senye a külföldiekkel. Nos. nézzük meg, mire len­ne szüksége Nagykőrösnek egészségügyi szempontból? Nem kell hozzá fejtörés, így télvíz idején nálunk is reumás fájdalmakról panaszkodnak a legtöbben. Ezek a mozgásszer­vi betegségek valóban nagy számban fordulnak elő váro­sunkban is. Sokféleképpen je­lentkezik ez a betegség és ide­haza nehezen gyógykezeljük. A legtöbb betég így kezdi el: Doktor úr, küldjön el valame­legtöbbjénél jogos, mert gyó­gyításához fizikotherápia és fürdökezelés szükséges. Saj­nos, nem mindenkit tudunk beutalni, sokaknak egész éle­tükben csatit vágy marad. LEHETNE-E Nagykőrösön ebben a kérdésben valamit tenni? Szerintem igen, hisz megvan hozzá az adottság: a strandfürdő artézi vize. Kén­tartalmú, reumás betegségek gyógyítására alkalmas. Kór­házat kellene hozzá építenünk s volna benne rövidhullám, diathermia. sollux, hőlégszek- róny és még sok-sok gyógyító felszerelés. Mellettük a ther- mál, súlyfürdő, masszázs és iszap. Ne legyen ez a kór­ház akkora, mint a budai für­dők valamelyike és az sem lesz baj, ha nem lesz országos hírű, de legyen gyógyítója a körösi dolgozó népnek és büszkesége Nagykőrösnek. MA TETTREKÉSZ vezető­sége van a városnak. Akcióit a párt is támogatja, mi volna hát akadályozója javaslatom­nak, hogy a lebontott városi szeszfőzde helyén épüljön fel ez az intézmény? Ügy hallot­tam, oda a tanács vendéglőt szándékozik felhúzatni. Ügy vagyok vele, hogy vendéglőt másutt is lehet építeni, de a nagykőrösi roumakórháznak a gőzfürdőnk és az artézi vizű strand mellett lehet a hélye. A gondolatot felvetettem, vajon akad-e folytatója, meg­valósítója? Dr. Jánossy László körzeti orvos A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség I. országos értekezlete megszabta a szervezetek mun­káját hosszú időre. A küldöt­tek a szervezeti szabályzatot elfogadták és határozatot hoz­tak az ifjúsági munkára. Az értekezlet óta a KISZ városi bizottsága felmérte a területén levő ifjúsági munkát. A hatá­rozat szerint minden alapszer­vezetben ünnepélyes taggyűlé­seket tartanak. A gyűléseken megbeszélik az alapszervezet további munkáját és minden kiszista fogadalmat tesz. Az alapszervezeteknek kü­lönböző jellegüknél fogva más és más a feladatuk. A politi­kai nevelésből a gimnázium és a Dózsa Tsz. KlSZ-szervezeté- nek fiataljai jól kiveszik a ré­szüket, viszont a DÁV kiszis- tái kínos kötelességnek érzik politikai továbbképzésüket. Kulturális munkában: a Kon­zervgyár II. KISZ-szervezete lelkesen készül a „Cigány” cí­mű népszínmű előadására, a Dózsa Tsz fiataljai zárszám­adási vacsorán vidám tarka­esttel szórakoztatták a terme­lőszövetkezet tagságát. A Sza­badság Tsz-ben viszont még ha akarnak sem tudnak szóra­kozni a fiatalok, mivel a kul- túrházban raktár van, a köny­veket pedig jól elzárják, ne­hogy „elpiszkolódjanak”, de ha vezetőségi ülést vagy taggyű­lést akarnának, azt sem tudná­nak tartani, mivel nincs helyi­ségük az irodán kívül. A Kon­zervgyár I. KISZ-vezetől kez­deményezték, hogy at üzemből bevonult fiataloknak csomagot küldenek, amiért dicséretet ér- demelnek. Az alapszervezetek most dolgozzák ki egész évi akcióprogramjukat. Az állami gazdaság programjában szere­pel a kérdez-felelek kör meg­indítása, zenei továbbképzés és klubestek tartása. A ládagyári KISZ-szervezetben szakkörö­ket hoztak létre. A szervezetek életére jellem­ző, hogy sokat foglalkoznak a kérdéssel: kik lehetnek a KISZ-nek tagjai és egy-egy alapszervezetnek mekkora le­gyen a taglétszáma? Erre azt válaszoljuk, hogy minden fia­tal tagja lehet, aki egyetért a KISZ célkitűzéseivel, végre­hajtja a szervezet határozatait és aki -kötelezőnek tartja maiga számára a szervezeti szabály­zatot. Nem lehetnek tagok az osztályidegenek, és akik az el­lenforradalomban részt vettek. A városi bizottság is kidol­gozza az egész évi programját, melyben első helyen szerepel a tiszteletre és udvariasságra való nevelés. Ezt a munkát az alapszervezetekben kezdjük meg. Részt vesznek a KISZ- tagok a város fásítási mun­kálataiban és a sporttelep épí­tésében. Ezenkívül az országo­san szervezet akciókban, mint pl. a dunai gátépítés. Erre a munkára az alapszervezetek választják a küldötteiket. Téli tervünkben szerepel még a kö­zös színházlátogatás, ping-pong verseny, ifjúsági sakkverseny rendezése. A városi szervezet­ben rendszeresen tartunk klubesteket. Tóth Mária f KARÁCSONY A városi tanács karácsonyfa ünnepélye 1 A Községgazdálkodási Vállalat karácsonyfa ünnepélye a dolgozók gyermekei részére Van már játék a gyermekotthonban! Majdnem minden üzemben, intézményben megajándékozták a gyermekeket Az egykori áhítatos kará­csonyokat felváltották a gyer­mekvilágot boldoggá tevő fe­nyőfa-ünnepségek. Az első vi­lágháború körül csak a katoli­kusok állítottak karácsonyfát Nagykőrösön, ma talán kivé­tel nélkül minden lakosa Nagykőrösnek. Sóik fenyőfa volt a piacon, valamennyit el­kapkodták, mert „a gyerme­keknek örömet kell szerezni”. Összes iskoláinkban, óvo­dáinkban megtartották a fe­nyőfa-ünnepélyt. Üzemeink, ben és intézményeinkben ha­sonlóképpen. Rengeteg játé­kot és édességet osztottak széjjel, a dolgozók között ju­talom-összegeket. az állami és a napközi gyer­mekotthonokban nincs játék, amit pótolni kellene. A vá­rosi nőtanács kezébe vette az ügyet, s lám, a sok asszomyszív oly nagyon összedobbant, hogy alig győzték elfogadni a játék-, küldeményeket. A ládagyár, faárugyár, városi tanács, az összes kisipari totsz, a szikvíz. üzem, a kereskedelmi és ven. déglátóipari alkalmazottak szakszervezete és még mások babákat, kiságyakat, repülő­gépeket. talicskákat, sokféle állatot, csipogókat, pici aszta­lokat stb. küldtek sietve, hogy az apátlan-anyátlan „államiak­nak” és a napközis kicsinyek­Levél Nagyszalontáról Kedves Elvtársaink, Barátaink ! Kissé restellkedve vesszük kezünkbe a tollat, amikor két hónapi hallgatás után megszólalunk. Azonban ez a csend egy­általán nem azt jelenti, mintha megfeledkeztünk volna rólatok, mindennel elhalmozó hagyományos vendégszeretetekről, a nagykőrösi Arany-napokról, hanem egyes-egyedül azt, hogy mindhármonknak nagyon sok ügyes-bajos, valamint hivatalos dolga akadt, ami meggátolt tervünk végrehajtásában. Orbán Imre az őszi betakarítási munkával töltötte utóbbi idejét. Nagy Ilona újabb regényét írja, Dánielisz Endrét pedig múzeumi és gimnáziumi hivatása mellett a második magyar- országi útja foglalta le. Gondolatban azonban nagyon sokszor visszaszálltunk a szép Nagykőrösre, amely Arany János ré­vén testvérvárosunkká lett. Számtalanszor beszámoltunk hi­vatalos személyeknek, valamint barátainknak, ismerőseinknek azokról a nagyszerű élményekről, amit nálatok szereztünk. Ezenkívül az Arany János irodalmi kör tagjait, valamint a vezetékes rádió hallgatóit tájékoztattuk a nagykőrösi ünnepi hét lefolyásáról. Mindezt azért mondtuk el. hogy lássátok, hosszú hallga­tásunk egyáltalán nem jelent clfeledést, mert szivünkben, gon­dolatunkban örökké megőrizzük a nagykőrösi szép napok em­lékét. E sorok által mondunk szívből jövő köszönetét mindazok­nak, akik meghívásunkban, fogadásunkban közreműködtek, ottlétünk alatt figyelmességükkel, kedvességükkel s minden jóval elhalmoztak. Különösen mély elismeréssel adózunk a helybeli pártszervezetnek és Ribacz József titkár elvtársnak, a tanács vezetőinek s személy szerint is Bartha Antal elnök elvtársnak, valamint kedves és elmaradhatatlan kísérőnknek. Lengyel Ambrusnak, a Hazafias Népfrontnak, titkárával. Hor­váth Lehellel egyetemben, az Arany János Gimnázium taná­rainak, a bennünket vendégül látó gyárak, üzemek vezetőinek s minden kedves barátunknak, ismerősünknek. Szeretnénk, ha a köztünk szövődött elvtársi és baráti kapcsolat nem szűnne meg a jövőben sem. Amikor szerét ejt­hetitek, látogassatok meg bennünket itt, Nagyszalontán, Arany János szülővárosában. Nagyszalonta, 1957. november 20. Orbán Imre Nagy Ilona Dánielisz Endre népt. elnök írónő múz. igazgató A Ml ÖREGEINK ■közé tartozik Bakonyi Amb­rus, Kossuth Lajos utca 65. szám alatti kisparaszt. aki már 95. évét tapossa. Tizen­négy gyermeke közül 11 él ma is. Amint beszéli, egész életében szerette a paraszti munkát. Nyolcvankét éves ko­rában még aratott és kapált 15 hold földjén. Azóta a há­lyog fokozatosan elvette lá­tását. de testileg egészséges Kívánjuk, hogy a 100. életévét szép családi körben ülhesse meg. —i SOK A PANASZ a ké­ményseprőkre. Elhanyagolják a kéményeket, felgyűl bennük a szurok, amit a lakók tisztíta­nak ki, ha azt akarják, hogy jól fűtsön a tűzhely. Kémény­seprőink „átugorják” a háza­kat: a kapufákra ráírják a dá­tumokat, a kéményekhez hoz­zá sem nyúlnak. Nemrégen a MEZÖKER-ből telefonon hív­ták 'ki őket, de nem lett foga­natja. Valószínű kevesen van­nak, de akkor segítsenek ezen, mert a negyedévi kéménysep­rési díjakat pontosan kell be­fizetni, különben behajtják. Szerenád az öregeknek A Petőfi Általános Iskola növendékei kedden kilátogat­tak az Ady utcai szociális ott­honba, hogy a kedves, öreg lakóknak kellemes karácsonyt kívánjanak. Édességeket nyúj­tottak át nekik, miközben a kultúrcsoport énekekkel és zenével szórakoztatta őket. A téli könyvvásár újdonságai a könyvesboltban Jókai: Kiskirályok, I—H. De Cos­ter: Thyl Ulenspiegel. Karinthy Frigyes: A lélek arca, I—II. Ralph Ingersoll: Szigorúan titkos. A. Tolsztoj: Garin mérnök hiper- boloidja. Brehm: Az állatok vi­lága, I. Homoki-Nagy István: Gyöngyvirágtól-lombhullásig. Ba­lassa—Gál: Operák könyve. | A Nagykőrösi Híradó I | legközelebbi száma szom- | | baton, január 4-én jelenik I | meg. ?l IIUIIIIIIIIimilDtlIlllilllllllllllllllH III 111111111111111111111,111,,* A nőtanács is végrehajtotta karácsonyi tervét: egyik he­lyiségüket megtöltötte a sok játék. A Híradó egyik novem­beri számában megírta, hogy nek ezután bőségesen legyen játékuk. A nőtanács ezúton mond köszönetét a felsorolt vállala-i toknak és szerveknek. Miért néptelenek a színházi előadások í A Déryné Színház december 21-én este mutatta be Raszkin és Szlobodszkij szovjet írók művét: a Filmcsillag című ze­nés vígjátékot. Zene, humor, szerelem: ez a három a derűs és vidám történet sava-borsa. Nyikity'ma fizikus- nő a vígjáték hőse: öntudatos dolgozó nő, annyira szereti hi­vatását, hogy közben elfelejt — egész ember maradni. Vi­rág, költészet. szerelem, báj, csinos öltözködés: felesleges, haszontalan dolgok — éljen a munka, a fizika, a sinus és a cosinus! Ám váratlan esemé­nyek zavarják meg Nyikityina életét: filmet készítenek róla! Vera, a kis bátortalan, de te­hetséges kezdő színésznő kapja meg a szerepet, s ugyanakkor a színházban is főszerephez jut Vera: megbetegedett a prima­donna. Igenám, de egyszerre kéne játszania itt is, ott is. Kétségbeesve kéri a fizikusnőt: menjewki helyette a filmgyár­ba forgatókönyvét olvasni, hogy ő a színházban jégmeny­asszony lehessen. A kis színész­nő könnyei meghatják a fi­zikusnőt, beleegyezik a játék­ba. Vera—Nyikityina körül az­tán a kacagtató bonyodalmak hosszú sora támad: Viktor. a fizikusnő vőlegénye beleszeret a színésznőbe, Arkadijt, a film­rendezőt pedig a színésznőnek hitt fizikusnő lobbantja lángra úgy, hogy közben maga is tü­zet fog. Végül Nyikityina rá­ébred: a fizikán túl is vannak értékes dolgok az életben, s a filmrendező felesége lesz, Ve­rát, a híressé vált színésznőt pedig Viktor veszi .feleségül. Azért ismertettük uyen tö­ven a Filmcsillagot, hogy lás­sák olvasóink, nem valami szokványos, unalmas, vezér­cikk-ízű darab ez. S hány ember volt kiváncsi a Filmcsillagra? 30 000-ből mintegy 70! S ez nem kivételes jelenség. Eladó birtok, Mosoly országa, Három szegény szabó- legény: üres széksorok, gyér közönség, ráfizetés... Hol vol­tak az üzemek vezetői és mun­kásai, hol voltak a honvédtisz­tek, tisztviselők, parasztok, pe­dagógusok? Értekeztek, gyűlá- seztek, dolgoztak? Szombat este? Alig hisszük! Egyesek azt mondják: drága a színház, a mozi sokkal ol­csóbb, oda mennek az embe­rek. Ezektől azt kérdezzük•• mért maradtak akkor üresen az olcsóbb helyek? (A 70 néző legnagyobbrészt 18 forintos helyen ült.) Mások így vélekednek: „Sok Nagykőrösön a táncmulatság, pacalvacsora, teaest. Ne enge­délyezzék ezeket, rögtön lesz színházi közönség!“ Ez kényel­mes álláspont. De vajon aki­nek pacal kell, lehet azt erő­szakkal színházba kényszeríte­ni? Nem, legfeljebb nem megy sehova. Mért nem számít a pacal­vacsora és a „drága“ helyár, ha például Latabár, Páger vagy a Népi Együttes jön? Mert közönségünk egyrésze sznob, hasraesik a nagy vagy nagynak gondolt nevek előtt, előkelőnek tartja ilyenkor szín­házba menni. Másrészt sokan irtóznak mindentől, ami mai. A bárónő boldogtalan, nem mehet hozzá szive választottjához, a gróf­hoz? Csodálatosan szép, sziv- hezszóló művészet!... — Egy munkáslány boldogtalan, mert nem mehet hozzá szíve válasz­tottjához, egy másik munkás­hoz? Ugyan kérem, unalmas, el lehet aludni rajta, propa­ganda!,ii Ezeket persze nem fogjuk a „régi jó békebeli“ li­monádé-darabokkal kiszolgál-i ni, de a közönség jóízlésű és jószándékú részét vissza kell vezetni a színházba, Hogyan ? Azzal mindeneset­re számolni kell, hogy a mozi olcsóbb, és hogy a különböző intézmények a jövőben is szer­veznek vacsorákat, teaesteket, műsorokat. Javaslataink a kö­vetkezők: 1. A művelődési ház szállít­sa le a színházi előadások szá­mát a tervbevett havi 3—4-ről kettőre. Ez a kettő azonban esemény legyen! 2. Foglalkozni kellene a szín­házi bérletrendszer bevezetésé­vel. 5—6 bérleti előadás lenne, 2—3 előadás neves fővárosi művész vendégszereplésével (még ha sokba kerül is, kifi­zetődne később!). 3. A közönségszervezés je­lenlegi rendszere — az élet bi­zonyította be — nem jó. Vagy másokra kell bízni az üzemek­ben, vonalatoknál a közönség- szervezést. vagy — még ettől sem szabad visszariadni — anyagilag jobban érdekeltté kell tenni őket a jegyeladás­ban. 4. A művelődési ház igazga­tósága sürgősen hívja össze aktíváit, az intézmények, tö­megszervezetek képviselőit, és tárgyalja meg velük, hogyan lehetne ezen a szomorú hely­zeten változtatni. Mert változtatni kell! Sz. E. * A szerkesztőség megjegyzé­se: Ezt a cikket vitaindítónak szántuk. Várjuk mindazok vé­leményét, javaslatát, akiknek szívügye a színművészet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents