Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-25 / 203. szám

Pt.9T HEG ^Cirlap 1957. DECEMBER 28. SZOMBAT fíImKíradc A toacftyeb/átytyú, Hátiéi Példátlan történet az ellenőrzés hiányáról Yves Montand idei legna­gyobb sikerét a Salami bo­szorkányok című filmben és Színdarabban aratta. I Vivien Leight, a neves an­gol Shakespeare-színésznő a Lady Hamilton legutóbbi lon­doni alakításakor élete legna­gyobb játékát nyújtotta a kri­tikusok szerint. 1 A nagyétvágyú Pallér, aki- | ről a címben szó van, De- ! cember 13-ig a Taksony és Vi- ! déke Körzeti Földművesszö- | vetkezet igazgatóságának elnö- ! ke volt, igazgatósági elnöki fi- | zetéssel, barátja pedig, Veres | Sándor, a taksonyi bolt vezetői | tisztségét töltötte be. Decem- I bér 13 óta azonban mindketten | jól „megérdemelt szabadságu- ! kát” töltik a rendőrségi zárka | négy fala között. És most hall- | juk a történetet. I. fejezet I Pallér múlt év decemberé- I ben 15 mázsa rizst vásárolt a | Pest megyei Fűszert kiskun- ! lacházi kirendeltségénél: 12 I mázsát, kilónként 16 forintért, 1 három mázsát kilónként 4,30* | forintért. Utána átment ko- i májéihoz, Veres Sándor bolt- I vezetőhöz és így szólt hozzá: 1 — Ide figyelj Józsi, beter­! helem a boltodat 15 mázsa I rizzsel, valóban azonban csak | öt mázsát kapsz, még pedig I két mázsát a 16 forintosból, I három mázsát pedig a 4,30-as- | bóL A többit majd elintézzük. | Tudod már, hogyan? | *— Én ne tudnám? — vála­| szolt Veres. I Pallér a párbeíszéd után el- 1 távozott és a fennmaradó tíz I mázsa rizst átszállíttatta a du- l naharaszti boltba, ahol Ré- í kási István boltvezetőnek ős- I termelő rizsként adta el 24 j forintos áron. A vételi jegyre ; eladóként Sároki Gyula duna- I egyházi lakos nevét hamisí- ; tóttá rá. A 24 ezer forintot ! felvette Rékásitól, melyből 16 í ezret átadott Veresnek, nyolc- I ezer forintot pedig zsebrevá- ! gott. Ez az, amit egy szóból ér- i tett Veres. II. fejezet Jean Marais az elmúlt na- | pókban ünnepelte negyven-1 negyedik születésnapját. Ez = alkalomból számosán köszön- f tötték a neves: filmszínészt a i világ minden országából. jNtiiimimiiiiiiiiimiimmmHimimiiiiiHtiiiiiiiimmiiiiiiMHiir. Ez a rizsiüzlet jól beütött Pallérnak, ezért tovább foly­tatta. De most még furfango­sabban. Ez év januárjában átment Dormándi Jánoshoz, a Duna- varsányi Földművesszövet­kezet elnökéhez, kivel először leparolázott, majd ilyen aján­latot tett: — Te tudod, hogy nekünk össze kell dolgoznunk. Ne­kem van tíz mázsa 28 forintos rizsem, én ezt eladom neked, amit te szó nélkül megveszel, Dunavarsány ekkoriban ügy­el volt látva rizzsel, hogy szinte úszott benne a község. De mit nem tesz meg az em­Boiyhos kötött anyagból több és változatosabb fazonú gyermek-tréningruha és gvermek-pizsama készül a Váci Kötöttárugyárban A Váci Kötöttárugyár a jö­vő év első negyedében nyolc­vanezer gyermek-tréningruhát, az elmúlt - negyedévek átlagá­nál négyszer többet szállít a belkereskedelemnek. A boly­hozás minőségének javításá­val az eddiginél melegebb­re és hat különféle fazonban készítik majd ezeket a ruhá­zati cikkeket. Most próbálkoz­nak a pamut és a műszál ke­verésével, s ha a kísérletek sikerrel járnak, tartósabb, ko- pásállóbb tréningruhákat gyártanak. A tréningruha anyagához hasonló bolyhos kötött kelméből jövőre újfazo­nú gyermekpizsamák is ké­szülnek és hasonló anyagból női pantallók gyártását is ter­vezik. Biztonságban vannak a télire tárolt élelmiszerek Az Állami Kereskedelmi Felügyelet az elmúlt hetekben Budapesten és vidéken több mint háromszáz tároló helyet vizsgált meg. Megállapították, hogy a zöldség- és a gyümölcs tárolására kijelölt pincék és helyek megfelelnek a követel­ményeknek. így a télire szánt élelmiszerek biztonságban vannak. Ahol hibát ta'láltak, megtették a szükséges intéz­kedéseket: fertőtlenítették a pincéket, megjavították a vi­lágítást és jobb munkakörül­ményeket teremtettek. Különösen jó állapotban találták a békéscsabai, a ba­lassagyarmati, a nyíregyházi, valamint a budapesti KÖZÉRT tárolóhelyeket. Az ellenőrzés­kor azt is tapasztalták, hogy a zöldségfélék válogatása is megkezdődött. így meg tudják akadályozni az áru romlását. Kellemetlen szerep Sylvia Adassa francia sztár- jelölt ötven pofont volt kény­telen eltűrni „A Pigaelle siva­taga” című film forgatása so­rán. A fiatal színésznő egy éjszakai szépség szerepét játssza, alkit pártfogója kemé­nyen ráncba szed, Léon Joan- non filmrendezőnek volt szíve nyolcszor újrakezdetni a jele­netet, bér egy jó kartársnak, külö­nösen. ha az a kartárs Pallér, aki a járás áruforgalmi veze­tője is. Tehát nem késett soká az udvarias válasz. — Persze, természetesen, kel] a rizs. Pallér rábólintott és noha egy szem rizse sem volt rak­táron, ez nem volt akadálya az üzlet megkötésének, külö­nösen, ha ezt az üzletet Pallér kötötte meg. Szerzett. Ennek történetét azonban már a III. fejezet keretében írjuk meg. Az üzlet megkötése után pár nappal megjelent Pallérnál a rizs át­vételére Vereskei Gábor, a Dunavarsányi Földművesszö­vetkezet üzemágvezetője. Együtt átmentek a földműves- szövetkezet dunaharaszti bolt­jába, aihonnan tíz mázsa rizst el is szállítottak Duniavar- sányba. Pallér azt ígérte Réká- sinak, a dunaharaszti bolt ve­zetőjének, hogy az elszállított rizst néhány nap múlva visz- szakapja. Rékási sürgette a visszaszállítást, rizs azonban nem volt. Pallér erre újból összedugta a fejét Veres barátjával és csodálatos tervet főztek ki. De ez már annyira izgalmas és fordulatokban bővelkedő, hogy csak egy újabb IV. fejezet keretében mondhatjuk el. Az egyre jobban követelődző dunaharaszti boltvezetőt ki kellett elégíteni. De honnan vegyenek tíz mázsa rizst? Nem szállították át Dunaharasztiba, a boltvezető csupán egy kis darab papírt kapott. Pallér utasítására a dunaharasztiból pénz és okmány nélkül elszál­lított tíz máizsa rizst szállító- levéllel átírták Veres, a tak- sonyi boltok részére, aki anél­kül, hogy a rizs beérkezett volna hozzá, az eladási árat figyelembe véve, beterhelte magát 30 ezer forinttal. Köz­ben Dunavarsányból átküldték a tíz mázsa rizs árát — 28 ezer forintot — Taksonyba, ezt az összeget viszont Pallér nem engedte bevételezni, hanem minden írás nélkül felvette. Ebből a pénzből Veres tíz má­zsa 16 forintos rizst vásárolt, így tehát 12 ezer forint zseb­ben maradt. A befolyt pénzből vásároltak 7 mázsa 16 forintos rizst az Utasellátótól, három mázsát pedig a piacról. így tehát mindenki megkapta a rizst, a sápot is zsebbe rakták. Egyszerű, ugye? Csak jól kell tudni számolni és szélhámos- kodni. V. fejezet Ez a rizsüzlet még nincs, be­fejezve, nyomoznak egy újabb, 15 ezer forintos panama ügyé­ben. No, de van pálinka-ügy is! Ez a napnál is világosabb. No, nem úgy, hogy Pallér a pálinkát meg'itta volna, ha­nem ennek értékesítése során is felhasználta a kereskedői lángeszét. A ráckevei szeszfőzdéből Pallér vásárolt 75 liter pálin­kát, literenként 60 forintért, Makádról pedig 80 litert ugyanilyen áron. A 155 liter pálinkát a szövetkezet kocsi­ján elszállította az alsógödi italboltba, ahol rokona, Ven- czel Vilmos boltvezető, a pá­linkát aprócskán kimérte. Ezen a melléküzleten Pallér alig háromezer forintot kere­sett. Ha már a szövetkezet gép­kocsija Alsógödre jár a pá­linkával, Pallérék rápakoltak még különböző zöldségfélé­ket Gelencsér János és Pólyák Istvánná helyi maszek zöld­ségárusok részére. A szállító- levél Veres nevére szólt, az árkülönbözetet viszont Pallér tartotta meg. Gomolya-ügy is van. Bi­zony! Pallér 170 kiló gomolyát vett Kiskunlacházán 14 fo­rintért, azt átgyúrta, kilónként 20 forintért eladta és így 1100 forintot keresett. VI. fejezet Ebben ismertetjük a nagy­étvágyú Pallér kisebb üzle­teit. Vásárolt a Ráckevei Föld­művesszövetkezettől egy darab Csepel motorkerékpárt 6800 forintért, melyet pár nap múlva kilencezer forintért tovább adott Kántor Pál szi- getszentmiklósi lakosnak. Aztán vett még egy 170 ki­lós sertést is. Ezt levágta, fel­dolgoztatta, s a szövetkezet bolthálózatán keresztül az utolsó darabig eladta. Még nincs vége. Pallér a készpénzt is szerette. Több ’ boltból kapott havonként rendszeresen 400—500 forint sápot, hogy így valahogy mégis kijöjjön a fizetéséből, VII. fejezet Eddig a történet. Nyomozás folyik az ügyben. Ezzel ezt a kis írásművet be is lehetrfe fejezni. Be lehetne.;: :;. ha nem volna egy pár kérdésünk: Hol voltak az ellenőrök? Ha volt ellenőrzés, miért nem derítettek fényt az egy éve húzódó panamasorozatra ? Többen tudtak Fal lér üzel- rneiről, miért nem volt kö­zülük legalább egy ember, aki ezt jelentette volna? Reméljük, rövid időn belül példás bírósági ítélet születik, Pallér megtanulja, hogy a nép vagyona nem Csáki szal­mája. Kalmár Pál A magyar pipagyártás atyja ■jt-jagyapáink ÍV sárgarézkupa- kos, meggyfanye­lű cseréppipákból pöfékeltek, s na­gyobb ünnepeken a cifrára faragott tajtékpipákból szívták a jó ma­gyar kapado­hányt. Selmecen készült a vörösre égetett, cifraszárú cseréppipa és Becsben faragták a művészi tajté­kokat. Külföldön már önálló pipa­gyárak működtek, nálunk még csak itt-ott dolgozott egy-egy pipafara­gómester. Az első magyar dohányzócikke­ket gyártó üzem Nagykörösön ala­kult 1885-ben. Kezdetben itt sem készítettek pipát, csupán a cseréppipákhoz szükséges meggy­faszárakat, s a különféle szipká­kat csinálták a lábmeghajtásos gépekkel. A ma­gyar gyökérpipa- gyártás megte­remtője — a nagy­kőrösi üzem ala­pítójának a fia: — Szathmáry Im­re volt. Az ügyeskezű mester már gyer­mekkorában meg­ismerkedett a pi­pakészítés tudo­mányával. Inas- évei után végiglá­togatta a híres külföldi pipakészí­tőket. Terve az volt, hogy édes­apja műhelyét gépieröre beren­dezett pipaüzem­mé alakítja át, s ezzel megteremti a hazai gyökér- pipagyártást. A terv rövidesen megvalósult. 1930- ban veszi át apja üzemét, melyet csakhamar felvi­rágoztat. Burgen- landból szakem­bert és pipamaró­gépeket hozat, s még ebben az év­ben hozzákezd a pipakészítéshez. Gyártmányainak hírneve rövidesen túljut az ország határán. A remek magyar gyökér- pipák eljutnak a világ különböző részeire. New York, Los Ange­les, Berlin elis­merő oklevelét adja Szathmáry Imrének. A ma­gyar iparvezetés is felfigyel rá, s ötezer pengő álla­mi támogatásban részesíti a kiváló mestert, aki ebből a pénzből tovább korszerűsíti kis üzemét. A nagykőrösi „pipagyár” — így nevezik még ma is a helybe­liek — kezdetben csak három-négy­féle parasztpipát készít. De Szath­máry Imre újabb és újabb pipatípu­sokat tervez. M már 25—30 féle - minden igényt k elégítő — a kü földi pipákká versenyképes p pót csinál a „p paguár” utóda, Nagykőrösi De hányzócikk és Fc árugyár. Szathmáry I re, mint az or: legkiválóbb p készítője most ott dolgozik és pipagyártó ré. leg egyik vezetőj A „pipagyár” lenleg a Sziciliá ban termő Bruye re-cédrus gyökéré bői készíti a las■ san nemze'" hírű magyar pi pákát. Eddig csali hazai szükségletrt termeltek, de videsen megindu a magyar p ipa- export is. A gyár már eddig is sok valutát hozott az országnak. Szathmáry 1 re, amikor estén­ként hazatér, műhelyében vább folytatja munkát. Nevéhez sok-sok, a do­hányzócikk-ké- szítő iparban használatos talál­mány, újítás fűződik. Most a magyar pipagyár- táe tovább fejlesz­tésén fáradozik. Minden, pipái ember nevében köszönet érte ... Súlyán Pál EGY KARÉJ KENYÉR S ZOMBAT VOLT, a taní­tás korán befejeződött. Siettem haza, nagyon éhes voltam. Anyám, mint mindig, valamelyik jobb módú rokon­nál járt segíteni, ami annyit jelentett, hogy nem pénzt ad­tak munkájáért, csak amolyan szegény rokonnak kijáró avas szalonnát vagy egy kis ’pos- hadt lekvárt, ami nekik már nem kellett. ■— Minekünk nem volt avas a szalonna és nem volt poshadt a lekvár. A házba érve már szinte szaladtam a kenyérkosárhoz, hátha van benne egy kicsi fe­hér kenyér, amit még tegnap adtak a rokonok, de bizony csak a keserű, sületlen, resze­lés kukoricakenyér szerényke­dett benne. Amelyik gyerek hamarabb ért haza, az levag­dosta sültebb részét, az volt legjobb része. Kilencen vol­tunk testvérék, sok darab ke­nyér kellett naponta. Egy kis zsírt szerettem volna rátenni, csak egy kis késhegynyit, de bárhogy is kerestem-kutattam, sehol nem találtam a füstös bögréé skét, amiben legtöbb­ször volt valami zsírféle. Ta­lán eltette szegény anyám, hogy este főzni tudjon vala­mit, de az iis lehet, hogy el­vitte, mert ígértek neki zsír- félét. Szinte betegesen vágy­tam most arra, hogy megzsí­rozzam a kenyeret — de az egész házban sehol nem talál­tam semmit. Végül, mégis megettem az üres kenyeret, s aztán szaladtam a többiekhez játszani az utcára. Amint ki­léptem a kapunkon, ért oda egy iskola társam. Fehér Bö­zsi. Nagy darab, fehér, vasta­gon zsírozott kenyeret tartott a kezében, összefutott a nyál a számban — fehérkenyér, karéjrésze, vastagon megken­ve még fehérebb zsírral. Álomnak tűnt. Ha csak egyet­len harapással megkínálna! Bözsi észrevette, hogy meny­nyire nézem és én elpirultam, szégyelltem, hogy ő is látja, mennyire vásyom a kenyér után. Gonosz, dicsekedő ter­mészete volt, tudta, hogy m; miiven szegények vagyunk ők két disznót is vágtak a té­len és csak hárman voltaik “rivérek. G yere játsszunk eevütt — ajánlotta. — Nézd milyen szép kugligolyóm van. Kugldzzunik! — Ezzel már le is ültünk a földre, játszani kezdtünk. Úgy intézte a játé­kot, hogy a kenyeret csaknem állandóan az arcom előtt tar­totta és én éreztem a jó, friss kenyér szagát. Nem evett gyorsan, inkább étvágytalanul, kényeskedve, ahogy fogyott a kenyér, szinte fájt a szívem érte. Egy kis idő múlva, így szólt: — Én elmegyek métáz- ni a fiúkhoz, ideteszem a ke­nyeret az ablakltokba. Vigyázz rá, nehogy elvigye valaki! Megörültem, mert mindjárt arra gondoltam, hogy beme­gyek a házba, belülről beve­szem a kenyeret és egyszer csak, egyetlen egyszer beleha­rapok. De ravasz volt, állan­dóan úgy játszott, hogy köz­ben engem lásson. Egyszerre egy másik kislány jött oda, meglátta a kenyeret, és mi­közben megkérdezte, hogy kié, már nyúlt is utána, hogy el­vegye. Egyszerre kiáltottunk rá Bözsivel. — Ne bámstd! Nem szabad! Erre elszégyellte magát és sírva elszaladt. Ekkor, Bözsi anyja tűnt fel az utca túlsó sarkán és már messziről kiabált a lányára, vészjóslóan suhogtatva a ló­hajtó ostorát. — Hát ide küldtelek én, te gyalázatos! — Nem mása összeszedni a tojást! — A mi utcánkban volt a kertjük, ahol az állatokat tartották. Bözsi, amint meglátta az anyját, or­dítva elszaladt a kert felé; Csúnya, fösvény anyja volt, ha tudta volna, hogy otthagy­ta a lány a kenyerét, elvitte volna, de csak szaladt a lánya után, hogy a kertben jól el­verje. Tudtam, hogy Bözsi nem jön vissza a kenyeréért, talán nem is kellett volna már neki, csak arra volt jó, hogy gyönyörködjön az éhsé­gemben, É N FELKAPTAM a kenye­ret és beszaladtam a ház­ba. Ott pillanatok alatt meg­ettem, bár magam előtt is szé­gyelltem, hogy én most lopok. De életem legjobb falatja volt: Olyan, mint a pici gyereknek az életet adó anyatej. De Bö­zsit hetekig kerültem, nem mertem a szeme elé kerülni. Féltem, hogy utánam kiabál­ja: — Te koldus, te kenyér­félén. 1— Ezek a szavak pedig job­ban vágnak, mint mikor a szíjostor a szoknyánk alatt, a meztelen bőrünkön pattog;: • Szégyelltük a szegénységünket; Horváth Mária. Január 10-én kezdődik ismét a gyermekek gyógyüdültetése A Szaktanács által fenntar­tott gyermek gyógyüdülők Pá­rádon, Röjtökmuzsajon és Or- mándpusztán — rövid szünet után — január 10-én ismét megnyitják kapuikat. Az iskola- orvosi vélemény alapján be­utalt, egészségi szempontból gyógyüdülésre javasolt gyer­mekek 33 napot töltenek gon­dos felügyelet mellett az üdü­lőben, s közben folytatják is­kolai tanulmányaikat. Január 20-án újabb üdülők­ben — Nógrádgárdonyban Parádsasváron, Velencén, Tor- dason. Tóalmáson és Kősze­gen — kezdődik újabb gyer­mekcsoportok üdültetése, na­pi hatforintos térítés mellett Ezekre a helyekre elsősorban a gyermekek egészségi állapo­tának figyelembevételével tör­ténik a beutalás. A tanév végéig mintegy négyezer gyermek vesz részt az üdültetésnek ebben a for- májábán. Négyezer éves vázák Nicosiából jelentik, hogy a Ciprus szigetének 4000 év előtti fővárosában, Alasiában dolgozó francia archeológu­sok több mint 200 darab bronzkori vázát hoztak nap­világra. Néhány ezek közül ékköveket tartalmazott. A felfedezés új megvilágításba helyezi a Földközi-tenger ke­leti medencéjének történetét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents