Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-24 / 202. szám

«n *it érti ZtCirtap 1957. DECEMBER 24. KEDD Földmú'vesszövetkezeti élet A CEGLÉDI ÉS AZ ABO­NYI művészegyüttes és népi zenekar nagy sikerrel szere- • pelt a SZŐ VOSZ IV. kongresz- szusa alkalmából rendezett ünnepi seregszemlén az Erkel Színházban. A TAHITÓTFALUI Föld­művesszövetkezetnél Németh Andrást bízták meg a TÜZÉP vezetésével, nem törődve azzal, hogy Némethet korábban már megbüntette a bíróság társa­dalmi tulajdon sérelmére el­követett sikkasztás miatt. A következmény: 10 000 forintos leltárhiány. A SZŐ VOSZ IGAZGATÓ­SÁGA kongresszusi művészi nagydíjjal tüntette ki az abo- nyi népi együttest; MEGYÉNKBEN a földmű­vesszövetkezetek taglétszáma elérte a 135 000 főt. Ez évben összesen 10 017 új taggal erő­södtek földművesszövetkeze­teink. NYERS REZSŐT választot­ta a SZÖVOSZ elnöké­vé az Országos Földmű­vesszövetkezeti Ta»áes, el­nökhelyetteseivé pedig Molnár Károlyt és Panák Lászlót. A SZÖVOSZ igazgatóság tagjai sorába választották Bartolák Mihályt, Bencze Károlyt, Ká­dár Istvánt, Lesték Pált, Rácz Gyulát, Serfőző Lászlót, Szabó Miklóst, Szabó Kálmánnét, Ti­sza Józsefet és Varga Illést. A SZÖVOSZ felügyelő bizott­sága első ülésén Nánási Lász­lót választotta elnökévé. ROMHÁNYI FERENC, a textilbolt-vezetője páros ver­senyre hívta Terék Attilát, a farmosi iparcikkszaküzlet ve­zetőjét. Az eredmény: Romhá- nyi Ferenc egymaga 135 ta­got 7100 forint értékű rész­jeggyel szervezett be. Terek Attila és kollektívája 3000 fo­rint értékű részjegyet jegyez­tetett. ....................... ÁLL ATTENYÉSZTÉSSEL is egyre több földművesszövet­kezeti társulás foglalkozik. Megyénkben van egy juhá­szati, egy kisállattenyésztő és egy törzsállattenyésztési tár­sulás. Ezenkívül egy-egy ser­téshizlaló és liba-kacsahizlaló társulás, sőt 87 taggal 66 hold területen három halászati tár­sulás is működik, AZ ÖRSZENTMIKLÓSON központi támogatással működő baromfitenyésztő szakcsoport 15 000 rántanivaló baromfit ho­zott ez évben forgalomba a fővárosban. AZ ÖRKÉNYI FÖLDMÜ- .VESSZÖVETKEZETNEK 1616 tagja van. Három szakcsoport működik, a negyedik (alma­termesztés) most van alakuló­ban. A PÄNDI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET ezüstkalászos tanfolyamot indított a falu dolgozóinak, amelyre 17 gazda jár. Megtették az első lépéseket I }~ Qulm, Színház, cZródalom­Nagyon sokat bírálták az elmúlt években a földműves- szövetkezeteket azért, mert úgymond ,kereskedelmi vál­lalatok’’ voltak. A dolgozó pa­rasztok nevelése és a terme­lés elősegítése helyett inkább „szaitócskodtak”. A dolgozó parasztság áruval való ellátá­sa nem lebecsülendő feladat, de nem elégségest Az idén, de különösen a párt agrártézisei­nek megjelenése óta jelentős fejlődés tapasztalható a föld­művesszövetkezet munkájá­ban. Ez észlelhető a Mende és Környéke Földművesszövet­kezetnél is. Ha röviden akarnánk jelle­mezni ennek a szövetkezetnek a munkáját, azt mondhatnánk: megtette az első lépéseket afe­lé, hogy betöltse igazi felada­tát. Miben mutatkozik ez meg? Meg növekedett bizalom A 2437 földművesszövet­kezeti tag évekig alig érezte, hogy egy közösségnek a tagja. Ha csak akkor nem jutott ilyesmi eszükbe, amikor rá­tekintettek egy-egy üzlet cég­táblájára Rövid idő alatt ala­posan megváltozott ez a gya­korlat, Nem kellett hozzá más, mint az, hogy nyújtson is valamit a szövetkezet a tagjainak. Akár anyagi elő­nyöket, akár nagyobb támoga­tást a gazdálkodáshoz. Az előbbi már megvan, mert rendszeresen kapnak vásárlá­si visszatérítést a tagok, s részjegyük után is részesülnek az anyagi előnyökből. Most ősszel nem is okozott fejfájást a szövetkezet vezetőinek a részjegybefizettetés. A ter­mények eladásánál, vagy az iparcikk vásárlásnál könnyen ki tudták számolni a szövet­kezet tagjai, hogy egy-egy na­gyobb „summa” után. mennyi visszatérítés jár. A földmű­vesszövetkezet iránti megnő-; vekedett bizalmat mutatja,' hogy a részjegybefizetési elő­irányzatot messze túlteljesítet­ték. Pedig a paraszt ugyancsak megnézi,- mibe fekteti pénzét. Egy kis társalgás Aztán itt van a gazdakör ügye. Régi sérelme volt a parasztságnak, hogy egy-egy vasárnap délután nem volt hová menniük. A parasztem­ber a kocsmát nem szívleli. Bort odahaza is ihat. inkább társaság után vágyik. Dicsé­retére válik a vezetőségnek, hogy felismerték ezt és Gyomron még májusban, Men­őén pedig pár héttel ezelőtt megalakították a gazdakört. Gyomron a földművesszövet­kezet biztosított helyiséget és anyagi támogatást is ad a mű­ködéséhez. Van már hol ösz- szegyűlni, meghányni-vetni a szövetkezet ügyét. A gazdakö­rökben tartják az ezüstkalá­szos tanfolyamokat is. Mind­két községben van jelentkező, akik bővíteni akarják szaktu­dásukat. Gépek - gépek... Ha a földművesszövetkezet által nyújtott kedvezmények­nél tartunk, egyet-mást lehet A ceglédi Béke-étteremben minden szombaton és vasárnap magyaros élelbemntaló, hangulatos műsor kíséretében. még említeni. Például a kis­gépeket. Vetőgépeket, kuko- ricamorzsolókat, ekéket, triő- röket kölcsönözhetnek azok a gazdák, akiknek nincs ilyen gépük. Jövőre még több gé­pet bocsátanak a parasztság rendelkezésére. Meg lehet említeni azt a helyes kezdemé­nyezést is, hogy Gyomron gazdaboltot nyitottak, ahol a műtrágyától és a vetőmagtól kezdve az ásóig, lapátig min­dent beszerezhetnek, ami a gazdálkodáshoz szükséges. Az idén ősszel nagy volt az érdeklődés a gvümölcsfacse- meték iránt, háromezernél többet adtak el belőle. Ez év tavaszáig gépállomás műkö­dött a községben — egyesítet­ték a Monori Gépállomással — és talajtani laboratóriuma is volt. Most azt tervezik, hogy a laboratóriumot átveszi a föld­művesszövetkezet és az egyéni parasztoknál is végeznek ta­lajvizsgálatokat. Az okszerű trágyázást segítik ezzel elő. A termelési munka megjaví­tását célozza az is, hogy októ­ber 15 óta agronómust alkal­maz a földiművesszövetkezet. Jó néhány hasznos intézke­dést fel leh^itne még sorolni, amelyekkel a földművesszö- vetkezet máris segíti tagjait a termelésben és a jövedelmező gazdálkodásban. Miért nem ? A segítség azonban még ha­tásosabb, még több oldalúbb lehetne, ha ..; Ez a „ha’’ azon­ban a szövetkezet tagságán is múlik. Mondjuk ki nyíltan, akikor, ha nagyobb hajlandó­ságot mutatnának a szövetke­zésre. Gondolunk itt a szak­csoportok megalakítására. Egy-egy termelési ág fellen­dítésére kellene szövetkez­niük. Van már ilyen. Gyom­ron például a méhészek sző- 1 vetkeztek és ugyanitt decern- 1 bér 5-én hat taggal megalakí- | tottak egy cukorrépa termeié- § si szaíkesoportot. Menőén nagy 1 jövője lenne — közel a fővá- | roshoz — egy gyümölcs- és \ szőlőtermelési szakcsoport-1 nak. A megalakítás érdé-1 kében történtek már kezdemé- 1 nyezések. A földművesszövet- § kezeti vezetők segítették is, | de a tanács nem tette ugyan- 1 ezt. Ezért „vajúdik” még a I dolog | A földművesszövetkezet ve- | zetőségének szép tervei van- | nak a gyümölcs- és szőiőter- | melés segítésére és értékesíté- 1 sére. Egy tízholdas területen | csemetekert létesítését segí-1 tené elő a szakcsoport részé- | re. Nagy előnye lenne an- | nak, ha a községben nevelnék 1 fel a csemetéket, mert már | fiatal korukban a* község ég- | hajlatához és talajviszonyai- 1 hoz alkalmazkodott gyümölcs- 1 fákat ültethetnének. Az ag- | rártudományi egyetem szak- | tanácsokkal segítené a szak- 1 csoportot. Mindez egyelőre | csak terv. De megvalósítása | nagy lépésekkel vinné előbbre | a gazdálkodást. Ugyancsak | terv az. hogy egy szarvas- | marhatenyésztési szakcsopor-1 tot alakítanak. » | Cikkünk elején azt írtaik, | hogy a Mendei Földművesszö- | vetkezet megtette az első lépé- | seket afelé, hogy betöltse iga- | zi feladatát. Úgy érezzük, | hogy a leírtak után módosít- | hatjuk ezt a megállapításun- | kát. Széf) eredményeket értek | már el, de azért még sokat kell 1 tenniök, hogy az egész tagsá- | got, vagy az egész község pa- | rasztságát felsorakoztassák a | nagy cél eléréséhez: a mező- | gazdaság nagyarányú felien-1 dítéséhez. Mihók Sándor | Frank Sinatra Az ismert amerikai filmszínész és dalénekes nyilatkozatot tett közzé az amerikai lapokban, amelyben bejelenti, hogy „kereszteshadjáratot indít“ a rock and »roll ellen. Jelenleg nyugat-európai hangversenykörúton van, hogy a rock and roll énekesektől elhódítsa a közönséget Mikor lesz elegendő karácsonyfa ? f Tizenegy és félmillió csemete nő a karáesonyfa-telepekeif | 1962-ben pedig már a teljes § szükségletet fedezhetik és fe- | leslegessé teszik a behozatalt 1 is. 1 Stimuli ti iimimin mi mit in ni mii nti Imiin ni itiiHiiiiiimiMitiMi ni. Színészek kitüntetése Párizsban a győzelem szobor kicsi­nyített másával. A képen: Bournil, Bardot, Danielle Darieux, Francois Perier iiiiiiiHiiHiiimiiiimiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiitmiiiiiiiiiiiiu MANDRAGORA MACHIAVELLI KOMÉDIÁJA A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZBAN lehúzza. Ez nyomja rá bélye­gét az előadásra és ezzel tu­dott nehezen megbirkózni a kitűnő rendező. Major Tamás mesteri rendezése az előadás legnagyobb érdeme. Számta­lan fontosabb és apró ötlet, az alakok biztoskezű mozgatása, a kereíjáték, a helyzetkomiku­mok, tréfák kiélezése — mind őt dicsérik. a z együttesből kiemelkedik -fi Rajz János Niccioja. Rajz annyi készséggel, humorral és emberábrázolással formál ki­tűnő figurát, hogy újra bebi­zonyítja, igazi művész. Elhi- hetővé és érthetővé teszi az ügyvéd gyámoltalanságát és a nevetés mögött sajnálni, sze­retni kell ezt az együgyű em­berkét. Esetlen, beképzelt, naív, zsugori és nagylelkű egyszerre. És komédiázik, olyan szívbőljövően, ötletesen, ahogy csak a Machiavelli-da- rab megkívánja és a közön­ség várja tőle. Ungvári László Timoteus barátja is hasonlóan jó alakí­tás. Monológjaiban derű csil­log és magával ragadja tár­sait játékos kedvével. A barát ravaszkodó, örökké pénzért kunyeráló, de minden ötletben benne levő alakja, ha a szerep szerint nem is mindig szim­patikus, ' Ungvári játékában annyi szint, emberiességet kap. hogy csak szeretni és becsülni tudjuk ravaszságáért. Buss Gyulán. Calliace sze­repében látszik, hogy újat akar hozni, ha nem is min­dig sikerül neki. Azok a vo­nások, amikor inkább gúnyol­ja, mint játssza a hősszerel­mest, jobbak, mint monológ­jainak epedő, szerelmes ré­szei. Ilyenkor önkéntelenül is mesterkéltté válnak szavai és túlságosan egysíkúvá alakja. Több szín és ötlet kellene já­tékában és több humor. Olyan hibák ezek, amiket a gyákor- latban könnyen lehet majd át­hidalni. Körülbelül ezeket mondhat­juk el Garas Dezső Ligurló­járól is.i Ez a korai Figaro a darab fő mozgatója, a csínyek irányítója, az ötletek mestere. Garas csak a második felvo­násban veszi át ezt a szerepet. Monológjában több az érzés és a szellemes, belülről fakadó humor, mint a párbeszédek­nél. Itt gyakran színtelenné válik és nem érezzük ennek a mókamesternek sziporkázó szellemét. Pergőbben, ritmu- sosabban, villanóbban kelle­ne élnie ott a színpadon. „Szel­lemi röppentyűinek” csillogása csak később lesz méltó a figurához. Tarsoy Elemér a szolga ki­sebb szerepében illeszkedik az együttesbe. Kár, hogy ez a tehetséges színész nem mutat­ja meg, mit tud. Feladatát csak megoldja, nem fejleszti és nem mindig használja ki a lehetőségeket. A női szereplőkkel már mos­tohábban bánt el a szerző. Má- thé Erzsi bájos, asszonyos Luk- reziája, Makay Margit pár szóban is jellemet festő ma­mája. ha jók is, nem jelentős tényezői az előadásnak. Cser- nus Mariann a Prolog szere­pében hangulatot áraszt és megkapja a nézőt pajkosságá- val, komolykodó tréfálkozá­sával az első pillanatra. Dá­vid Gyula kísérőzenéje jól illeszkedik hangulatban és stílusban a darabhoz. A Mandragora előadása, ha nem is mindig dicséretre méltó, de mégis kellemes, mu­latságos színházi estét szerez a közönségnek. Bán Zsuzsa 1 Jl.jo^hiavelli Mandragora cí- ! ÁVÍ mű komédiáját mutatta be | a Katona József Színház. A | Mandragora, ez a klasszikus | bohózat, amely csípős szelle- | mességével, pikantériájával, I kitűnően megrajzolt, már- | már mondaszerűvé vált f igu- | ráival a világ színpadjait be- ! járta, nálunk is többször ara- | tott már megérdemelt sikert. | A téma egyszerű, szinte mér- | nőkién kitervezett sablonokra z épül. N icckmak, az együgyű 1 firenzei ügyvédnek legna- | gyobb vágya, hogy gyermeke I szülessen gyönyörű, fiatal fe­jj leségétől, Lukreziától. A vi- \ lágfi Callimaconak, aki bele- I szeretett a fiatalasszonyba, jó | alkalom ez, hogy megkaphas- 1 sa imádattját. Ligurio, ez a | minden hájjal megkent szél- | hámos, Figaro méltó elődje, 1 és a pénzéhes Timoteus barát I segítségére vannak. A mand- I vagont varázsital ürügyével f belopják Callimacot szerel- | méhez és a felszarvazott férj | maga segít az orvosnak hitt I „segítőnek”. A megoldás — a I férj boldog, mert meglesz a I gyermek, a fiatal hős háziba- | rétiként él mellettük, Ligurio l is elnyeri jutalmát. I Machiavelli gúnyos fintorai, 1 torzképei és figurái igazi olasz | vígjátéki hangulatot teremte- | nek, amiben a színészek ked- [ vükre komédiázhatnak és a \ nézők szívből kacaghatnak. \ Sajnos, a Mandragora elő- \ adásában ez nem mindig sike- j rül így. Karinthy Ferenc új j fordítása nem a legszerencsé- : sebb. Nehézkesebb, kevésbé \ gördülékeny, mint az eddi- \ giek és az olasz eredeti. A fi- i nem pointok és a vaskosabb \ tréfák nem jutnak eléggé ki­fejezésre a szövegben, aminek repíteni, számyaltatni kellene a színészt — de inkább csak Évről évre visszatérő gon- dot okozó probléma a lakos­ság karácsonyi a ellátása. A becslések szerint körülbelül 2—3 millió szépnövésű kis fácska kelne el így karácson} előtt, de ennek a mennyiség­nek egyelőre csupán 10 száza­lékát tudjuk biztosítani bel­földi termelésből és körülbe­lül ugyanilyen mennyiségei hozunk be külföldről, elsősor­ban Csehszlovákiából és Ro­mániából. így a teljes szük­ségletnek jelenleg csak kis hányadát tudja kielégíteni s kereskedelem, noha évente több tízezer műfát is hoznak forgalomba és házilag is so­kat készítenek fenyőgallyak­ból. Ha minden igényt fenyő- erdeinkből akarnánk ellátni az merénylet lenne az ipar fa­ellátása ellen, de az erdőkber növő fiatal fenyők különber sem alkalmasak karácsonyfá­nak, többségükben ugyanis fél oldalasak, vagy kétoldalt erő­sen lapítottak. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság három évvel ez­előtt az erdősítésre szánt luc­fenyő telepek mellett kará- rácsonyfa termelő telepek lé­tesítését is megkezdte. Első­sorban a nyiladékok, útpász- ták és a távvezetékek alatti irtások területét használják ki karácsonyfának való fenyő- csemeték termelésére. Jelen­leg körülbelül 700 hektárnyi területen 11,5 millió kará­csonyfát nevelnek az erdőgaz­daságok. Az idén mintegy 50 ezer folyóméter karácsonyfát adtak át a kereskedelemnek, a csemeték nagyobb része azonban még csak 40—70 cen-; timéter magas, és három-négy év múlva lesz „vágásérett”. A karácsonyfa ellátási hely­zet — az erdészeti szakembe­rek szerint — az elkövetkező években rohamosan javul majd: a jövő évben a szük­ségletnek 22 százalékát, 1960- ban a 33 százalékát tudják ki­elégíteni az erdőgazdaságok,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents