Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-15 / 169. szám
4 om.\T.fá/) • m ^/Ctrlao 1957. NOVEMBER 15. PÉNTEK MÁNYOKIÁDÁM volt mindene. Munkáját hivaA XVII. SZÁZADBAN egyre jobban kibontakoznak a már előbbi korban lappangó és felszínre törő elnyomott gondolatok. Ez a korszellem megmutatja hatását mind a gondolkodásban, mind a politikai és vallási életben. Megindul az ellentétek küzdelme a régi és az új között. A polgári Hollandia kivívja függetlenségét, Angliában is előre tör a polgárság. A korszellem rányomja bélyegét a művészetekre is. A barokknak nevezett művészet: átalakítása a renaissanceban elért eredményeknek. A barokk-kor nagy mestere Mányoki Ádám , református prédikátor gyermeke. Hat testvére volt. Apja nehezen tudja eltartani családját, mért a Pesi megyei Szólóivá község többször csatatér Thököly kuru cai és a labancok között. 1683- ban I. Lipót császár Nógrád környékén vonul fel a török ellen és Rabatta tábornok mindenéből kifosztja a környéket. Szokolya 1683 után sem állhatott talpra, meri 1704-ben is a diósjenői jobbágyok elpusztult falunak mondják Szokolyát a Rákóczihoz írott „instanciájukban’’, Nóg ráddal, Nőtinccsel és Kósddal együtt. A környék falvainak lakód bujkálnak, menekülnek, így a Mányoki-családnak is menekülnie kell. Komáromban megismerkednek Doelfer Janos hadbíró-tábornokkal, akinek nem volt gyermeke és aki a 12 éves, okosnak látszó Ada. mot örökbe fogadja. Az édesapát a nyomor és a nélkülözés késztette arra, hogy erre 9 tettre rászánja magát. A KIS ADAM Cellébe korül, ahol szorgalmasan jár iskolába. Itt csakhamar feltűnik rajz-tehetsége. Nevelőapja Schiller rajzmestert bízta meg a fiú rajzoktatásával, a fiú azonban a szabályokkal nem törte magát, hanem a természethez igazodott. Tanulmányait Hamburgban folytatja, ahol a holland virágfestészet, a francia és holland arcképfestészet ragadta meg, elsősorban pedig a francia Largilliere volt rá nagy hatással. E hatásokra eldönti saját sorsát, megállapodik, hogy arcképfestő lesz, de arcképeire virágokat is fog festeni. Hamburgban történt végleges letelepedése után szoros barátságot köt Christian Ludwig von Haggendorf diplomatával, aki szenvedélyes festménygyűjtő. Haggendorf írásaiban igen sokszor megemlékezik Mányoikiról és így komoly forrásmunkákat hagyott hátra Mányoki életéről. A festő hamburgi tartózkodásából két képe és saját önarcképe maradt meg. Ezt az önarcképet véste bronzba Kisfaludy Stróbl Zsigmood, Kossuth- díjas művészünk, s ez nyert elhelyezést szülőházán a mai szokolyai református lelkész lakáson. Mányoki anyagi gondjai egyre nőnek Hamburgban. 1703-ban Berlinbe költözik és ott egy ezredessel lakik egy házban. Egy alkalommal I. Frigyes Vilmos porosz király meglátogatta ezredesét é® ott találta Mányokit is, munka közben. A találkozás után Mányoki a király ezredének egész tisztikarát megfestette. Ugyancsak Berlinben találkozik II. Rákóczi Ferenc feleségével, akinek elkészíti arcképét az akkor már hírneves írató. A fejedelem felesége férjének akar kedveskedni azzal, hogy a művészt meghívja a fejedelmi udvarba. Mányo- kinafc döntenie kell, hogy a gazdag porosz udvar és az erdélyi fejedelem udvara közül melyiket válassza. Megszólal benne a magyar hazafi és hazajön, Terebesen találja meg „a nagyságos fejedelmet”, aki udvari festőjévé nevezi kis és havi 900 forint fizetést ad neki. Nem tudni biztosan, hogy Homonnán, vagy Kassán festi-e meg a fejedelem arcképét „Franciscus Rákóczi Prince de Tnanssylvanie” felirattal. Az udvarban iparművészeti munkákkal is foglalkozik. Kétévi udvari tartózkodása - után Rákóczi Hollandiába kül(1673ml 757) di tanulmányútra, de egyúttal azt a feladatot is rábízza, hogy a hágai békeértekezűeten hangsúlyozza: „a magyar békét ne felejtsék ki a megkötendő általános békéből”. tTTHON Rákóczi hadáSan J- kiüt a pestis, a kurucok csatákat veszítenek, de Mányoki külföldön ás kitart a fejedelem mellett és ha fizetése nem is érkezik meg, hűsége és ragaszkodása a legnagyobb áldozatvállalásra ösztönzi a fejedelemért. Még Lengyelországban is felkeresi a bujdosó fejedelmet a szabadságharc leverése után, hogy beszámoljon neki, hogyan hajtotta végre a feladatokat. Danzigban újra megfesti a fejedelem arcképét. Ez jelenleg a Szépművészeti Múzeum tulajdona és ennek a képe díszíti 50 forintosunkat is. Ebben az időben festi meg az ugyancsak lengyel földön bújdosó Bercsényi arcképét is. Danzig- ból Erős Ágost lengyel király drezdai és varsói udvarába kerül. Erős Ágost lengyel királynak szász választó fejedelemmé történt megválasztása után Mányoki Drezdába költözik, hogy a svéd háború alatt sokat szenvedett váró« építkezésénél ő is munkát nyerjen, ahol nyilvánvalóan szobrászokra és festőkre is szükség volt. Tótfalusi öccsének bíztatására hazajön Magyarországra és testvérénél telepszik meg, aki ugyancsak Rákóczi katonája volt. Itthon azonban kevés a munka, a barokk hatás nálunk még nem éreztette hatását. Egész énjével itthon maradna, hogy szegény hazájában élhessen és dolgozzon, de még szűkös kenyérre sem jut, a Pest megyei alispán sincs segítségére. Nincs más választása, mint hogy újra elszakadjon szeretett hazájától és visszamenjen Drezdába. Csekély kis jövedelmét arra használja, hogy a külföldön bújdosó kurucokat támogassa! Mányoki Drezdában és Varsóban több mint 100 képet festett. D REZDÁBAN éri el a nagy magyar művészt 1755. augusztus 6-án a halál. Csak két segédje, Göders és Lisco- vius volt mellette halálakor. Életéből még annyi pénze sem maradt, hogy eltemessék, így pénz nélkül a pap sem temette el, hanem barátai vitték ki augusztus 8-án a drezdai János-temetőbe. Sírja Drezdában már nem található meg, mivel a János-temetőt 1817-ben lezárták, majd a területet parkosították, végül 1898-ban beépítették, házakkal. Mányoki egész élete küszködés volt. Mindig hangtalanul, némán szenvedett, de mindig alkotott. Jóságával, hiszékenységével visszaéltek az emberek, bár mindig örömet szerzett másoknak. Szeretetre vágyott, egy mosolyt többre becsült minden aranynál. Ilyen volt egyénisége. Művészete? Mányokit csak a valóság, az élet ábrázolása fojtásnak érezte. Formát teremtett művészetében, hogy érzéseit beleadhassa. Ott állt előtte mindig a belső érték, s a testen át a szellemet nézte, a szellemen át a testet fejezte ki. Mányoki általában mellképeket festett. Nála az emberi arc volt a fő, nem a környezet. Oly művészien festette meg arcképeit, hogy még az évek számát is le lehetett olvasni azokról. Minden eszközt megragadott az egyszerűség kifejezéséért M ÁNYOKI, aki Rákóczi, Erős Ágost, Frigyes Vilmos udvarában élt, képzett ember volt. A kor legműveltebb köreiben forgott s mert maga is mélyen gondolkodó emberré lett, érthető, hogy minden ©gyes festménye egy- egy jellemtanulmány is. Lágy, szín- és fényátmenetekkel fejezi ki mondanivalóját, akárcsak Rembrandt A barokk mozgalmassága a struktúrában figyelhető meg legjobban. Az alakokban, az arekifejezések- ben mozgalmas erő van. Mányoki ezt az erőt gyöngéd mozdulatokkal, az arcvonások elmélyítésével fejezi ki. Mámyo- kit mai művészetünk támogatja, mert tárgyilagos, mindig az embert adja, puritán, nem fordul felületes díszítésekhez Az igazságot keresi s a műveiben ez a járható út. A Magyar Rádió és Televízió a SZÖVOSZ-szal együtt, működésben november 24-én délután, Űjbor 1957 címmel közös műsort rendez a Néphadsereg Színházában. A két intézmény képviselői csütörtökön sajtófogadáson ismertették a műsort és a vele kapcsolatos. borkiállítást. A műsor és a kiállítás célja, hogy elősegítse a városiak, a munkásság és a falusiak baJövő héten kétszáz „Szonett“ zsebrádió kerül az üzletekbe Régóta foglalkoztatja a közönsé- get az a hír, hogy rövidesen zsebrádió kerül forgalomba. Azóta tömegesen érdeklődnek az üzletekben, de a válasz mindenütt ugyanaz: „Még nines!” Mikor kerül forgalomba a régen ígért zsebrádió? Erre válaszolnak a gyártó üzemnél, a Finommechanikai és Acélárugyárnál. — A „Szonett” zsebrádió valóban régóta keresett, és régen ígért cikk. Gyártása hetekkel ezelőtt meg is kezdődött, s többszáz összeszerelt készülék várja a doboz^ Menetközben ugyanis egy kis „baleset” történt: a készülék műanyagszerszáma eltörött. A hibát már kijavították, s megkezdődött a rádióik sorozatgyártása. A jövő héten már kapható lesz a kereskedelemben. Egyelőre kétszáz darabot szállítanak, s az év végéig 1500—1700 kerül az üzletekbe. A „Szonett” zsebrádió ára telep nélkül 750 forint Ez a seprű- nem boszorkányság A karcagi Haladás Termelő- szövetkezetben új üzemág- ként cirokseprű készítését vezetik be a tél folyamán, öt hold cirtíkültetvényről több mint 70 mázsa termést takarítottak be. Ebből mintegy 10 000 darab cirokseprűt készítenék. A téli foglalkozás több mint 50 000 forinttal növeli a termelőszövetkezet jövedelmét. ÚJ ÜSTÖKÖS Űj üstököst fedeztek fel, amely a svájci Wild nevét viseli, annak a nevét, aki először észlelte. Az üstökös szabad szemmel is látható. szakcsoportok tevékenységét. A SZŐ VOSZ 150 szőlősgazdát lát vendégül, az ország olyan községeiből, ahol már érik a termelési társulás gondolata. A színház előcsarnokában, büféjében és társalgójában a badacsonytomaji, a verpeléti, a szekszárdi, a toksvai és a szabadszállási sz.ake.-soport. valamint a soproni Haladás Tsz boraiból kiállítás nyílik. A közönség minden belépőjegyhez 1 deci óbort kap teljesen ingyen, ezenkívül borkóstoló is lesz. A délután 3 órakor kezdődő műsort a televízió a helyszínről, a rádió pedig az. nap este hangszalagról közvetíti. Rendezője Mikó András, a konferanszié szerepét Benkő Gyula tölti be. s fellép többek között Fónay Márta. Nemé- nyi Lili, Orsolya Erzsi, Sándor Xza, Sulyok Mária, Tolnay Klári, Hlatky László, Melis György, Maleczky Oszkár, Székely Mihály, Tompa Sán. dór, valamint a Vasas Központi Művészegyüttes tánczenekara, a Rádió Szimfonikus Zenekara, Lakatos Sándor népi zenekara, az abonyi és az erdőbénvei földművesiszö- vetkezet művészeti együttese. Az előadás során borkóstoló versenyt is rendeznek, dupla vagy semmi alapon. Az önkéntes jelentkezők főnyereménye 50 liter bor lesz. Egymillió fúvcttüveg karácsonyfadísz készül Ujmintájú, érdekes kis üvegfigurákat gyártanak. Formáznak például színes kávéöntő vödröket, gombákat, harangocskákat, átlátszó, belül világító gömböket, F annak az életben olyan drámai napok, órák, percék, amikor az emberekről lemállik minden külső máz, s az ember ott áll társai előtt a maga meztelenségében, de őszintén: ez vagyok én, jó vagy rossz, ítéljetek fölöttem. Ilyen helyzetet teremt a most bemutatott Akinek meg kell halnia című művészi francia filmben a, mű írója és rendezője. Válaszút elé állítja hőseit: mondjátok meg nyíltan, kik vagytok, milyen emberek, s mi a célotok. Emberek tudtok maradni az élet legnehezebb óráiban is, vagy gyáván meghátráltok, s veletek hull a porba a jobb jövő reménye. A film története igen egyszerű, mégis m-inden lehetőséget megad a drámai összeütközések kibontakozására. A színhely: Anatolia. 1921-et írunk, Az országon a török az úr. Megszállva tart városokat és falvakat, Gyilkol, pusztít, s nyomában csak felperzselt falvak, halottak, s ro'ngyos menekülők maradnak ott, ahol valaki is ellenszegül. Erre a sorsra jut az egyik kicsiny görög hegyifalucäka is. A másik falu népe gazdagon, békességben él. merfVehódclt a megszállóknak. Lakói a hagyományos passió-játékra készülődnek. A falu pópája épven a szerepeket oszt ja ki. amikor a felperzselt falucska éhségtől tántorgó, életbenmaradt csoportja megérkezik. Vajon befogadják-e a menekülőket? Jut-e nekik, egy-egy darab kenuér, egy-eav talpalatnyi föld ebben a faluban? Az emberség próbája ez a pillanat. Megindítja-e az emberek szívét a végtelen testvéri nyomorúság, amelyet a menekülők Szivetszomorító képe nyújt. Dönteni kell. Nem holnap, nem is majd, de most, rögtön. Lehull az álarc, s a becsületesek megindulnak bajbajutott testvéreik felé. Ám a gonosz erősebb még —■ ezekben a pillanatokban. A becsületesebbikben azonban előbb vagy utóbb, de felülkerekedik az emberség. A passiójáték szereplői, akik valamennyien kétkezi, dolgos emberek, most már nem az ünnepségen, de való életükben játsszák el a rájuk kiosztott szerepet. Veszíteni egyikük sem veszthet, csak nyerhetnek az ügyön — emberibb életet teremthetnek maguk, s nyomorúságban élő társaik számára. Ezért vállalják a harcot saját falujuk vezetői ellen is. Ám korántsem könnyű a dolguk. A falu hatalmasságai — akik a törököt sem átallják felhasználni saját népük ellen — egyelőre erősebbek. Aki tehát szembeszáll velük, menthetetlenül meg kell halnia. Manolios, a pásztor, s társai mégis vállalják küldetésűke'i.' Manolios elbükik, összetörtén, holtan marad a templom hideg kövén, de az ügy, amelyért sikrassállt, nem bukhat el. Kell hogy győzzön, a jobb jövőbe vetett hit reménye továbbra is ott éljen az emberekben, az emberiségben, mert különben mit sem ér az élet, hiszen céltalanul élni sem érdemes. Prukner Pál rátkozását, s részben ismertes- ta meg, a virág és az arckép se a termelési társulások, ..................................iiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiinliiroiliHitiHimiMrniniimimi........................ j Aprily Lajos: MÁ.R.CIUS I (70. születésnapja alkalmából szeretettel köszöntjük a költőt) | I A nap tüze, látod, a fürge diákot a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt. Csengve, nevetve kibuggyan a kedve s egy és evőét a fénybe kiált. Régi kiszáradt ló vize árad, ; néma kutakban a víz kibuzog: | Zeng a picinyke | | szénfejű cinke víg dithyrambusa: daktilusok | Selymít a barka ; már kitakarta, | 1 sárga virágját bontja a som, | Fut, fut az áram | | a déli sugárban | s hökken a hó a hideg havason, | | Barna patakja 1 napra kacagva a lomha Marosba csengve siet. % Zeng a csatorna | zeng a hegy orma, | s zeng, ugye zeng, ugye zeng a szíved? (MiiiiiiiiitiiiiiHfiiiaiiiiiiiiiHimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiitiiiiiiiiiiKitftiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiittiiinmiiiiiik. Kim Novak négy arca Az amerikai Gallup Statisztikai Intézet 1957. évi je'entése szerint az év legnépszerűbb amerikai sztárja nevet ismét Kim Novak nyerte el Jeanne Eagle című filmjével Biró Béla, a TTIT tagja Újra divat a kalapviselet Negyedévenként kétszázezer kalapot készít a Kalapgyár A hűvösebb idő beálltával előkerülnek mind a férfi, mind a női kalapok. Ismét divat a viselete és a Kalapgyár minden negyedévben több mint 200 000 kalapot, illetve tompot készít, A kereskedelem még nagyobb megrendeléseket is adna, egye- lőre azonban keveset gyűjtenek be a hazai házi fehér nyúl szőréből. A férfiak számára így is száztízezer tisztagyapjú és harminchétezer nyúlszőrkalapot készítenek ebben az évnegyedben. Többéves szünet után újra gyártják az Antilop, a Glória- és a Biber elnevezésű nyúlszőr és velúr kalapolcat. Most hoztak ki egy extra minőségű gyapjúkalapot is. A nőknek több mint ötven színárnyalatban formázzák a gyapjú, a filc és a nyúlszőr tompokat. A kamaszoknak szánt Ludas Matyi-kala- pokat; szívesen viselik a nők is. Ebből tízezret gyártanak. Az Abonyi Földművesszövetkezet művészeti együttese is szerepel o rádió, a televízió és a SZÖVOS7 közös műsorán a Néphadsereg Szíriházában AKINEK MEG KELL HALNIA
