Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-13 / 167. szám

193T, NOVEMBER 13. SZERDA' *tsT , ■»rtf MC Írlap Magyar—koreai szótár Magyar—koreai szótár je­lent meg az Akadémiai Ki­adónál. A munka, amelynek főszerkesztője Sövény Ala­dár, 25 000 címszót tartalmaz, magában foglalja a magyar és a koreai nyelv legfonto­sabb szókészletét,: A több mint 800 oldal terjedelmű szótár iránt érdeklődés mu­tatkozik több külföldi ország­ban is. Az Általános Géptervező Iroda új eredmények a szikraforgácsológép, keményfémlapka forrasztása 1 perc alatt, a lángmentes fa Melyik filmben látta? A szovjet film ünnepe képrejtvény-pályázata A kohó- és gépipar számos üzeme a legkülönbözőbb mű­szaki feladatokkal bízza meg az Általános Géptervező Iro­dát. A tervező iroda mérnökei A BÉKE VÖLGYE G yerekek játszadoznak egy jugoszláviai város romos házai között — így kezdődik a film, s már az első percek után megrázó drámává ala­kul. Két kicsiny gyerek: Marko és Lotti árván marad. Bomba' pusztítja el szüleiket, Lottinak sokszor mesélt a nagyanyja egy völgyről, ame­lyet a béke völgyének neve­zett, ahol nincsenek kato­nák, nincs háború, csak a 'ki­csiny malom zúg, s körülötte borjak legelésznek a pázsiton, S mert deportálás veszélye fe­nyegeti a két árvát, elhatároz­zák hogy elindulnak, s meg­keresik azt a völgyet, ahol Marko nagybátyja, a molnár él, s amely minden bizonnyal a hőn áhított béke völgye lesz. Csakhamar útitársat is kap- nak, Jim, á néger repülő sze­mélyében, akinek gépét az egyik német légelhárító lö- veg lőtte le. Ezernyi nehéz­ség árán eljutnak a völgybe, a németek azonban ide is kö­vetik őket. S bár partizánok sietnék a segítségükre, Jimet mégis megöli egy orvul kül­dött golyó. Utolsó erejével a házba vánszorog, hogy Lottit és Markot útnak indítsa a ve­szélyes helyről. A két gyerek halaira rémülten, zdkogva mértekül a közeli donibtetőre. A kis Lotti szedi össze magái először: — Ez nem az igazi béke völ­gye volt, Marka — és rámutat a hátuk mögött elterülő tájra. —■ Talán ez a másik völgy lesz az igazk Menjünk, keressük. Valahol meg kell lennie .. -. Az emberség, a béke utáni vágy hatalmas, megrázó erejű , | Lapunk október 25-től 4 hétig minden számában közli egy-1 szovjet színész, vagy színésznő számmal megjelölt fényképét} > f . | Egyidejűleg közöljük a képpel azonos számú megfejtési szefc ■ | vényt is. A négy héten át közölt szelvényeket vágja ki és ki* i | töltve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt ’ | küldje be a megyei moziüzemi vállalathoz; (Pest megyei Mozi- ! üzemi Vállalat, Budapest, V., Báthory u; 10.) Miért nincs kenyér a Dabasi Földmúvesszövetkezet üzletében ? MÁRIA SHELL Figyeleml Csak a lapból kivágott szelvény érvényes. „ NYEREMÉNYEK: I. díj 100 darab mozijegyszelvény II. díj 80 darab mozijegyszelvény III. díj 40 darab mozijegyszelvény IV. díj 10 x 23 darab mozijegyszelvény V. díj 50 x 10 darab mozijegyszelvény A mozijegyszelvények beválthatók 1958. december 3I-ig á A SZOVJET FILM ÜNNEPE képrejtvény pályázata 1 7. A színész neve: ) Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe: Hatvannégy Péter lljics A híres európai fUmszinésznót nemrég meghívták Holly­woodba, hogy Dosztojevszkij Karamazov testvérek című regényének filmváltozatában a női főszerepet alakítsa |a világ legnagyobb zeneköltői- 1 nek egyike. Apja bányámér­ól nők veit. aki mint jó anyagi I viszonyok között élő orosz in- itellektuel, fiát már gyermek- %'kora óta zenére taníttatta. Pé- | tér Iljics igen gyorsan kitűnt ínem mindennapi zenei talen- 11urnával. Nyolcéves korában l sokán cscdagyermeket láttak I benne, oly kitűnően zongorá- l zott. Ennek köszönhette, hogy I szülei beíratták a fővárosi in- ! ternátusba. melyben mint igen ielőkelő intézetben, a fiú külön 1 zenei képzésben is részesülhe- | tett. Itt ismerte meg valami­ivei alaposabban Bach, Mo- 1 zart és Beethoven remekeit. | De hiába mutatkoztak meg | úgyszólván mindenki előtt a 1 fiatal Csajkovszkij fenei ké- ! pességei, a szülők még sem takarták, hogy gyermekük mű- ! vés- pályára lépjen. A mu- | zsikusoknak rossz soruk volt. I Péter Iljics tehát az interná- ä tusból kikerülve tisztviselő 1 lett az igazságügymini&zté- | riumban. Ekkor húsz éves 1 volt. Zeneszeretete azonban | egy pillanatra sem hagyta f nyugodni. Huszonkét éves I korában már elég önállónak f érezte magát, hogy egyedül is | eldöntse sorsát. Otthagyta a I minisztériumot és beiratkozott = a Rubinstein zenekonzervaió­éve halt meg Csajkovszkij riumba. Itt hamarosan kide­rült, hogy zenei tudása még igen fogyatékos. Lázas iram­ban tanult. Közben komponált is. De hiábavaló volt minden erőfeszítése. Oroszországban az volt a, divat, hogy csak az érvényesülhet, akit valamely világhírű, de legalább is or­szágoshírű karmester népsze­rűsít. Csakjovszikijnak szeren­cséje volt. 1865-ben Oroszor­szágba étkezett Strauss Já­nos. Csajkovszkij megláto­gatta és bemutatta szerze­ményeit. Strauss nyomban el­vállalta, hogy egy kisebb ze­nei kompozícióját, a Lányok táncát, bemutatja liangver- senykörútján az orosz közön­ségnek. És megszületett az el­ső siker, még mielőtt a fia­tal művész elvégezte vein,a a zenekonzervatóriumot. Követ­kező műve vizsgadarabja volt. Schiller öröm ódájának a szö- vegére egy kantátát kompo­nált. (Beethoven is ugyanezt a témát dolgozta fel IX. szimfó­niájában.) A bemutató után az iskola vezetősége a fiatal muzsikust szabad művésznek nyilvánította. A „szabad mű­vész’’ előtt most már nyitva állt az út, de miután a hang­versenyrendezés költséges vállalkozás volt, egyelőre fel­lépésre, komolyabb kenyér­keresetre nem számíthatott. Pedig erre most nagy szüksé­ge leit volna, miután időköz­ben szülei teljesen elszegé­nyedtek s többé nem támogat­hatták. Csajkovszkij kényte­len volt házitanítást vállalni. Évekig nyomorgóit. 1869-ben azonban végre katedrát ka­pott. Megnyitotta kapuit a moszkvai Rubinstein iskola is. A tanári évek alatt Csaj­kovszkij számos zongoradara­bot, dalt, szimfóniát, balettet, továbbá zenekritikát és egy összhangzattant könyvet is írt. Ekkor készült el első operája is, a Vajda, 1872-ben megírta a Romeo és Júliát. Egy évvel később Sztasszov, a kor leg­nevesebb zenékritikusa fel­hívta figyelmét Shakespeare Viharjának a megzenésítésé­re. Csajkovszkij szót foga­dott és Rubinstein Nikolaj, a moszkvai iskola nagynevűi ve­zetője vállalkozott a bemuta­tására. Csajkovszkij műve ha­talmas ükén aratott. Most már híres ember lett. Ekkor ismerkedett meg Metíkné Fro- lovszkij Nadezsdával, az orosz zeneszerzők mecénásával. Nagyszerű baráti kapcsolat fejlődött ki közöttük. A ba­rátságból később szerelem lelt. olyan szerelem, amely a maga nemében talán páratlan az emberiség történetében. A művész és Nadezsda sohasem találkoztak egymással. Csak leveleztek. Nem egyszer for­dult elő, hogyha külföldre utaztak, ugyanabban a szál­lodában szálltak meg, de, sohasem egyidőben. Csajkov­szkij csak akkor kereshette fel Nadezsda otthonát, ha az nem volt otthon. Később Csajkov­szkij megnősült, egy másik asszonyt vett feleségül, De nem tudott boldog lenni. Lelki fájdalmai ellen az alkotásban keresett menedéket. Zenemű­vei egyre inkább az uralkodó osztály romlott erkölcsének a leleplezőivé váltak. Hópely- hek című mesejátéka, B-moll zongoraversenye világhírűvé tették nevét. Az Évszakok, a Hattyúk tava után a legna­gyobb lelki szenvedések ide­jén megszületett a Diótörö is, 'később az 1812, majd a kor legnagyobb zenedrámája, a Pique Dame. Jövedelme eb« ben az időben már igen nagy volt, a cár is hatalmas évjá­radékot biztosított a számára, de pénzzel nem. sikerült lelki sebét meggyógyítania. Ameri­kai útjáról tért haza, amikor megtudta, hogy Nadezsda sú­lyos beteg. Idegei végképp felőrlődtek. Nem hitte, hogy többé alkotni képes. De hattyúdala, a VI. szimfónia, mégis elkészült. Csaknem tel­jesen önkívületi állapotban saját maga dirigált a bemuta­tón. Néhány nappal később, 1893 november hatodikén meghalt. De nevét halhatat­lanná tették művei. kff \ megye minden filmszínházában, bármely filmhez; Beküldési határidő: 1957, november 30. Értékelés: 1957, december 31-ig; A nyertesek neveit a lap közli; lekbe szerelt transzformátor segítségével a forrasztás he­lyén összpontosítva, megfelelő hőmennyiség keletkezik és az lehetővé teszi az esztergakés azonnali forradását. A Veszp­rémi Fémfeldolgozó Vállalat a napokban kezdte meg a for- rasztókészülék sorozatgyártá­sát; Elsősorban a járműipar ré­szére olyan vegyianyagot igye­keznek a tervező iroda mérnö­kei előállítani, amely a fát megóvja a gyulladástól, ezen­kívül a gombák és az apró ro­varok kártevésedtől1. A kísérle­tekkel már. előrehaladtak és jövőre üzemszerűen gyárthat­ják a láng- és szuvasodás el­leni anyagot. A Győri Vagon­gyár és a Balatonfüredi Hajó­gyár lángmentes fából akarja készíteni a vagonokat, illetve a hajókat, 11. * &F A tervező iroda értékes új készüléke az úgynevezett pneuméter, amely a furatok, a hengerescsapofc, az ovális és a kúpos idomok mérésénél a kalibernél pontosabb ered­ményt ad. A műszer légnyo­mással működik és vízoszlop segítségével mikron pontosság­gal leolvasható a méret. A mé­rőműszernek előnye, hogy pél­dául az ezredm ill im étemyi távolság másfél centiméteres nagyításban jelenik meg a leolvasó skálán. A pneuméter sorozatgyártá- i sara már felkészültek a Hat- j vani Tömegcikkművek. mindennapi munkájukon kí­vül sokszor találmányszámba menő új műszaki megoldások­kal segítik szinte az egész iparágak A szikraforgácsolás elvét \ hazánkban is hosszabb idő óta i ismerik. Az Ikladi Ipari Mű- ! szergyár azonban csak most kezdhette meg a szikraforgá­csológép sorozatgyártását az ÄGTI tervei alapján. Olyan gépet szerkesztettek, amely­nek elektródája és a meg­munkálásra váró acél között vülamosszikra keletkezik. A szikra elvégzi a forgácsolást anélkül, hogy a nyersanyagot bármilyen megmunkáló szer­számmal érintenék; A szifcra- forgácsológépet elsősorban a kemény, edzett acélból ké­szülő kivágó és daraboló szer­számok megmunkálásánál le­het eredményesen alkalmazni, ahol a szokásos forgácsoló szerszám már nem bizonyul eléggé szilárdnak és pohtos- nafci Az egyik francia autógyár már érdeklődött a szikraforgá­csológép iránt. Kérte, hogy próbaképpen készítsenek el ré­szükre Magyarországon szik- raforgácsol ássál egy haj tokár kovácsolásához szükséges süly- lyegetéket; ■k Ä tervező iroda egy másik megbízatásnak eleget téve olyan készüléket szerkesztett, amely alig egy perc alatt az esztergakés szárára forrasztja a keményfémlapkát, A készü­eposza ez a film. Emberié: ség — ez zeng fel újra és úji a film pergő kockáin, s a néz még sokáig nem tud szabadu ni megkapó varázsától. A tu ger repülő és a két kicsin gyerek minden mozdulatába minden kimondott szavából i tükröződik, hogy egy szebi egy jobb világot Ikeresnél amelyben nincs háború, nini gonoszság, nincs emberti lenség. Egy olyan világ utá áhítoznak, amelynek legru gyobb kincse, értéke — az err, bér. Jim, a néger katona ép úgy, mint Marko és Lotti, két kicsiny árva. Jóllehet, a film hősei vei találják meg a béke völgyé hitüket, bizaikodásuSIcat méi Sem veszítik el. Hisznek a ji vőben, az emberiségben, met tudják, hogy van béke völgy ezen a világon. Igaz, hog van gazság, van igazságtalar ság ezen a földön, de az em beriség többsége jó. S ez ke, lő biztosíték arra, hogy bék legyen. A film megérdemelten nyel dijat az 1956. évi pulai film fesztiválon kitűnő zenéjééi és rendezéséért. Hőse, Joh Kitzmvller amerikai nége színész, Jim alakítója má ismerős előttünk. „Ö játszói a Békében élni és a Nincs ii galom című filmekben is. , béke völgyében megrázó erő vei, egyszerűen, nagy művé szettel alakítja a csupaszív fe kete bőrű katonát. Ennek elis méréséül az idei cannesi film fesztiválon elnyerte a legjob férfi alakítás diját. Prukner Pál a bolt vezetőjének magatartá- | sa. Mintha a vásárlók lenné- 1 nek őértük és .nem megfordít- | va. Előfordult, hogy kolléga-| nőm 10 órakor akart kenyeret 1 venni, még nem volt. Fél óra § múlva nekem azt válaszolták, 1 I már elfogyott, mivel egy órá- | ja érkezett. Ha így volt, akikor | : miért nem szolgálták ki a kol- 1 J lé.ganőmet? §, Á látszat az, hogy a boltve- ! zető nem tekinti szívügyének a vásárlók igényeinek kielégi- I tásét. Ezen mielőbb változtat- ! nia kell. Fordítson nagyobb ' gondot a kenyérellátásra, mert a dolgozók azt hihetik, hogy j államunk nem rendelkezik megfelelő készlettel, s ez okoz­za a hiányt. Pedig nem így | van. s aki ezt a látszatot kel- ■ ti, nem méltó a nép bizalmára. Tóth József, 1 a községi tanács dolgozója • | A Dabasi Földművesszövet- . 1 kezet 1. sz. vegyesboltja a köz­ti ■^.kÖzpopUáfoa.n, a községi ta- , |nács mellett van, s ezért igen fnagy a forgalma. Komoly hifii ‘ inyossága azonban, hogy a ke- ’ fnyér naponta egy—másfél óra ’ 1 alatt elfogy. Több esetben elő- | I fordult, hogy délelőtt 11 óra , ' [jután egyáltalán nem lehetett. ' Imár kapni. Érdeklődtem a | 1 | boltvezetőtől, hogy mi az oka ! la kenyérhiánynak. Minden ' | esetben azt válaszolta, hogy a | rendelt mennyiség kevésnek i I bizonyult. Arra a kérdésre, [ 1 hogy miért nem rendelnek | | többet, már nem tudott kielé- fgítő választ adni. Nem elfő- I gadható' az az érvelése, hogy j : Iha nem fogy el aznap a ke- j fnyér, másnap már nem tud- ; liák eladni. ; | Helytelen és udvariatlan a |bc!t egyes dolgozóinak, főleg 1

Next

/
Thumbnails
Contents