Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-01 / 157. szám

iJIMHIllllllMlilHiUIIIIHilllliiHlHUtlllllill.il

■ HUJHHiHHIHHiHHHi

IHliHUUUiHHUilliiUUuiiH

I. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM

1957. NOVEMBER 1. PÉNTEK

CEGLÉD NAGY ÜNNEPE

Közeledik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója. Az Októberi Szocialista Forradalomra emlékezve elsősorban a bolsevikokra és annak vezetőjére, Leninre gondolunk. Leninre, a forradalom lánglelkű vezetőjére, akinek egész élete és tevékenysége összeforrott a munkásosztály felszabadításának nagy ügyével.

Emlékezünk Leninre és tanulunk tőle: a népben bízva, a népre támaszkodva kell megoldanunk legnehezebb és legkényesebb feladatainkat is.

Lenintől tanultunk igazat mondani, mert az igazság feltárása erőt jelent, olyan erőt, amely a nép alkotó munkájában rejlik. Nem tagadjuk a kényes kérdéseket, nem tagadjuk a nehézségeket, hanem feltárjuk mindezt. így konszolidálódik napról napra politikai és gazdasági életünk.

Emlékezünk Lenin népére, az orosz proletariátus hősi erőfeszítésére és küzdelmére, amelynek nyomán új világ született. Uj világ, új korszak a dolgozó emberek ragyogó jövőjének korszaka. Az a korszak, amelyben a kapitalisták nélkül, a kapitalisták ellenére építik a dolgozók az új, szebb társadalmat.

Emlékezünk a barátságra, amelynek gyökerei visszanyúlnak az 1917-es és 1919-es évre. Ez a barátság még szorosabbra fonódott 1945-ben, hazánk felszabadulásával és 1956 novemberében, amikor a szovjet harcosok másodszor adták a kezünkbe a szabadságot.

Leninre emlékezik és a nagy barátságra tesz hitet Cegléd város és járás dolgozó népe, Leninnek állít maradandó emléket november 3-án, amikor ércbe öntött szobrát felállítják Cegléd város legszebb parkjában.

Ünnep Cegléd város dolgozó népének november 4-e is. Ez a nap fordulópont a város életében. 1944 november 4-én szabadult fel Cegléd város népe.

November 7 kétszeres ünnep. E napon ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. És ünnep, mert ezen a napon lépett ki 25 éves illegalitásából a Kommunisták Magyarországi Pártja és szerveződött újjá.

E nagy napra emlékezve eltölti szívünket a szeretet a szovjet nép és a szocializmust építő baráti népek iránt, amelyek segítettek bennünket az elmúlt év nehéz megpróbáltatásának idején. Ez a segítség, ez a szeretet: a lenini proletár internacionalizmus. Lenin tanítása vezessen bennünket továbbra is a népek barátságának, a béke megvédésének, a szocializmusnak, a kommunizmus felépítésének útján.

Kóczián Antal, Cegléd járási titkár

Visszapillantás a megtett útra

N

ovember 4-én lesz 13 eszhadsereg egységei döntő csapást mértek városunk területén levő fasiszta csapatokra és azokat Tápiószentmárton, Irsa vonaláig vetették vissza. Ezzel felszabadították városunkat a fasiszta megszállás alól és megteremtették az új élet megindulásának lehetőségét

Eredményekben gazdag 13 esztendő van mögöttünk. Azt hiszem, hogy ezt egyetlen jóhiszemű, becsületes ember sem tagadhatja. Nem lett igazuk azoknak a vészmadaraknak, akik városunkban is azt hirdették, hogy a gazdag nyugati országok támogatása nélkül nem lehet a háború okozta veszteségeket megszüntetni, a? életet megindítani. Ezek az emberék lebecsülték a nép alkotó erejét, nem vették számításba, hogy mire képes a nép, ha saját kezébe veszi sorsának irányítását. Elfelejtkeztek arról, hogy a felszabadító hadsereg katonái barátként jöttek városunkba — az élet megindításának első lépéseinél ott lesznek velünk, segítenek, tanítanak bennünket, átadják gazdag tapasztalataikat. így volt ez városunkban is — mi is élveztük ezt az önzetlen baráti támogatást, ami hozzásegített bennünket, hogy aránylag rövid idő alatt sikerült az élet megindításának legszükségesebb feltételeit megteremteni.

Első és legfontosabb feladat volt létrehozni a város vezető szerveit, amelyek a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem munkájának ....megindítását szervezett intézkedésekkel, , is biztosítják,' megteremtik e munkákhoz a szükséges közbiztonságot. Az az erő, amely létKözgazdasági § bizottság alakult |

| A napokban érdekes és | | véleményünk szerint nagy \ | jelentőségű értekezletnek | | voltunk részvevői a Keres- | | kedelmi, Pénzügyi és Ven-1 1 déglátóipari Dolgozók Szak-1 1 szervezetének ceglédi járási f 1 bizottságánál. A népbolt, a | 1 vendéglátóipar, a földmű- | | vesszövetkezetek, a pénzin- | 1 tézetek járási szakszerveze- | 1 ti vezetői határozata alap- | 1 ján a ceglédi járás terüle-1 1 tén is megalakították a köz- | 1 gazdasági bizottságot. A § 1 ceglédi bizottság egyik fel-§ | adata az állami ée szövet- | 1 kezeti kereskedelem mun- f I hájénak összehangolása lesz. § | A másik feladat a társadat- p | mi ellenőrzés megszervező- 1 | se és megszilárdítása, egy | | harmadik feladat: az egyes | | vállalatok, illetve szövetke- | 1 zetek hasznos munkamód- | 1 szereinek, tapasztalatainak | 1 gyűjtése és továbbadása. A | | jelenlevők öttagú bizottsá- | | got választottak, s a közgaz- | | dasági bizottság elnökének | | Magyar Mátyást, a Nagyar | | Nemzeti Bank dolgozóját 1 I jelölték ki.

Fekete Lajos %

FriHimnuuiiiimiuimiiiniHiiiiiiimiiHiimiiimiiimmiiiiiL'

SZOVJET FILMHÉT

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékének és jelentőségének megfelelően, a ceglédi mozikban október 31-től november 6-ig szovjet filmhetet rendeznek.

Bemutatják a „Prolog" c. hatalmas, színes szovjet filmeposzt, amely az 1905-ös forradalomnak állít emléket. A film bemutatja a Téli Palota előtti munkás felvonulást, az általános sztrájk, s a moszkvai barikádharcok drámai jeleneteit. A legkifejezőbb felvételek a hídon és a Téli Palota tetejéről készültek.

A másik bemutatásra kerülő film a „Turistaszerelem’’ c. vígjáték.

rehozta ezen szerveket, a Magyar Kommunista Párt volt, amely a pártok közül elsőnek, 1944. november 6-án alakult meg városunkban. Azonnal hozzáfogott a megszűnt köz- igazgatás helyreállításához, an. nak új tartalommal való megtöltéséhez. a szervezésnél azt az elvet érvényesítve, hogy nem a nép van a közigazgatásért, hanem a közigazgatás van a népért. A város volt vezetői Nyugatra menekültek, így elsősorban új erők és magukat nem kompromittált régi, becsületes tisztviselők munkába állításával biztosítottuk az igazgatási feladatok ellátását, a rendőrség és a bíróság munkáját. A kommunisták segítették a demokratikus pártok létrejöttét. A debreceni kormány megalakulása után létrehoztuk városunk területén is a Nemzeti Függetlenségi Frontot, megalakítottuk a Nemzeti Bizottságot, melynek feladata volt a város gazdasági, társadalmi. politikai életének irányítása.

A nemzeti bizottságok igen fontos tényezői voltak kialakuló új életünknek. Ez különösképpen megmutatkozott az ideiglenes nemzeti kormány 1945. március 15-én megjelent rendeletének végrehajtásánál, amely a nagybirtok- rendszer megszűnéséről, a földműves nép földhöz juttatásáról intézkedett. E nagyfontosságú rendelet gyakorlati megoldásánál jelentkeztek a visz- szahúzó erők, amelyeknek az volt a céljuk, hogy húzzák, halasszák a munkát — különféle technikai nehézségekre, mérnök hiányra hivatkoztak. Azonban a Nemzeti Bizottság a kommunisták javaslataira támaszkodva elhárította az akadályokat, mozgósította a munkásokat s a parasztság nagy ré. szét — megkezdték a mezsgyekarók leverését, s mintegy hétezer kát. holdat osztottak fel a nincstelenek között. Vetőmagot biztosítottak, s így haladéktalanul megindult a tavaszi vetés. Ebben a nagy munkában is segítségünkre sietett a felszabadító szovjet hadsereg. Lovakat, mezőgazdasági gépeket, szerszámokat osztott szét a földhözjuttatottak között. Ez a baráti segítség biztosította az eredményes munkát.

1945 tavaszán a kommunisták kezdeményezése alapján megindult a romok eltakarítása, a háborús károk eltüntetése. Az első közös akció a ger- jeí hid helyreállítása volt. ami derék vasutasaink jó munkáját dicséri. Következett a strandfürdő helyreállítása, iskolák, középületek kijavítása, a Szabadság téri park, a városkert. sportpálya építése és még sok más nagyszerű munka, amely a város lakosságának összefogása alapján valósult meg. Ez az összefogás követendő példa kell hogy legyen jelenlegi munkánkban is.

E

mlékezéseink során jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a 13 év alatt megtett út a hibák, hiányosságok ellenére is sok sikert hozott a szocializmus híveinek, annál több bosszúságot ellenségeinknek. Továbbra is minden erőnkkel azon leszünk, hogy városunk minden becsületes lakosának segítségét igénybe véve, további eredményeket érjünk el szeretett városunk fejlesztése érdekében.

Szelepcsényi Imre

VB-elnök

Ifjúsági akadémiát kapnak a fiatalok

Városunk KISZ fiataljainak kezdeményezését a városi KISZ-bizottság magáévá téve, Ifjúsági Akadémiát szervez Cegléden.

Az előadások tárgyának kiválasztását közvélemény-kutatás előzte meg az ifjúság körében, így az alábbi tématerv ösz- szeállitása az igényeknek a figyelembevételével történt,

1. Hazafiság és nemzetköziség.

2. Az 1956 októberi ellenforradalom előzményei és tanulságai.

3. Az ifjúság élete 1945 előtt, és helyzetének alakulása népi demokráciánk 12 esztendeje alatt.

4. Népi demokráciánk, a proletárdiktatúra állama.

5. A forradalmi munkáspárt vezető szerepe.

6. A vallás eredete és társadalmi szerepe.

7. Szerelem, házasság, család.

8. Kulturált magatartás.

Az Ifjúsági Akadémia megnyitása és az első előadás november 13-án délután 5 órakor lesz a Kossuth Kultűrházban. Cegléd fiataljait hívja és szeretettel várja a KISZ oktatási bizottsága

\ novemberi ünnepségek műsora

NOVEMBER 3-ÄN 7-től 8 óráig: Zenés ébresztő.

I 9-től fél 10 óráig: A város dolgozóinak gyülekezése a | részükre kijelölt helyen (gimnázium udvara, Gépjavító I kultúrterme stb.).

9-től 10 óráig: Térzene a Városkertben (Lenin-park). 1 Játszik a Pénzügyőr-zenekar.

I Fél 10-től 10 óráig: A dolgozók elhelyezkedése a I Lenin-emlékmű körül.

10 órakor: Szovjet—magyar himnusz. Szavalat Lenin- | ről. Megnyitót mond: Remete József, a járási népfront I elnöke. Ünnepi beszédet mond: Fehér Lajos elvtárs, a | Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Po- | litikai Bizottságának tagja. Ezután következik a Lenin- i szobor leleplezése, megkoszorúzása, majd az Intemaeionálé,

14 órától: Kultúr- és sportműsor.

15 órától 17 óráig:. A Pénzügyőr-zenekar hangverse- ! nye a Városi Művelődési Házban.

20.30 órakor: Csehov-est Gobbi Hilda Kossuth-díjas | kiváló művész és Ungvári László érdemes művész fel- I lépésével, a Városi Művelődési Házban.

NOVEMBER 6-AN

a Városi Művelődési

Városi Művelődési Ház 1

\ 17 órakor: Ünnepi tanácsülés

I Ház emeleti nagytermében.

| 19 órakor: Ünnepi műsor a

| színháztermében. |

NOVEMBER 7-ÉN

12 órakor: Koszorúzás! ünnepség a szovjet emlékmű- I | veknél a Szabadság téren.

Délután: Baráti találkozók.

CEGLÉDI SÉTÁK

címmel Kossuth Lajos szobrának képével díszített kékszínű, könyvecske jelent meg nemrégiben a ceglédi újságos- és dohányospavilonok üvegei mögött. A könyvecskét már megjelenésének napján szívesen vásárolták mind a ceglédiek, mind a hosszabb-rövidebb tartózkodásra érkező idegenek, hiszen beA „Ceglédi séták” egyik kitűnő illusztrációja: Tanácsháza

lőle — ha a füzet terjedelme nem is túlságosan nagy, mégis ■— gok mindent megtudhatunk a nagymúltú város történetéből.

A „Ceglédi séták" a helyi múzeum kiadásában jelent meg, a Ceglédi Füzetek című sorozat első fecskéjeként. Irta és szerkesztette Nagy Dezső, a Kossuth Múzeum igazgatója, a kiadvány sikerült illusztrációit Gergye Zoltán rajzolta. Helyes, szerencsés kezdeményezés «z, helyes és szerencsés dolog népszerű formában, közérthetően írni Cegléd múltjáról, történelméről, néprajzáról, növényvilágáról (nem tudjuk egyébként, hogy a Ceglédi Füzetek ezután következő kötetei mivel foglalkoznak majd) stb. Ez a füzet is egyrészt egészséges lokálpatriotizmusra nevel, másrészt megtanítja olvasóját arra, hogy a régmúlt idők néma tanúit, a műemlékeket, pótolhatatlan értékekként becsülje és védje meg minden rongálástól.

A „Ceglédi séták" első része, ha nem is törekszik teljességre, betölti feladatát. A város rövid története és a múzeumkalauz hasznos segítséget jelent minden olvasónak. A második rész azonban mgr nem mindenkihez szól. Pedig — úgy gondoljuk — e füzetek a nagyközönséghez szólnak. Talán teljesebb lenne a füzet, ha a lexikális felsorolás helyett a „Séta a város házai között’’ című részben közérthetőbben és részletesebben megmagyarázta volna a szerző, melyik ház miért műemlék, mit őrzött meg születése századának stílusából, építészeti formáiból, azaz: mi rajta a szép.

Érdeklődéssel várjuk a Ceglédi Füzetek második kötetét

G. L.

JÁTSZÓK ÉS JÁTÉKOK A RÉGI CEGLÉDEN

A százhúsz év előtti Ceglédet körbe kerítették az akiok, és a szárazmalmok. Zakatoltak a gerjei vízimalmok, azokon túl legeltek a bürge- nyájak, gulyák, ménesek. A pásztorok lcancsikái élesen pattogtak s a szél úgy hozta a hangot, mintha betyárok lövöldöztek volna.

Belül porosodott a város, kövezetlen utcáin a foghíjas fasorok mentén zsindelyes vályogházak álltak véggel a járdára. A széleken, a tímárok erős szagot bűzlő portáin túl, hol az utcák végződtek, az akiok és szárazmalmok között voltak a játszók. Ma játszótérnek mondjuk, akkor azonban még nem kötötték össze fölöslegesen a „tér"-rei ezt a helyesen képzett szót, tudta azt úgyis mindenki, hogy ezek a füves terek egész héten a ráérő suttyóké, a vasárnapi ebéd után p~dig a legényeké is. kik fiatal feleséges emberekkel együtt játszottak. Vérbeli játékokat űztek ott játékosan, csupán a dicsőségért. (Nem dőlt össze az óratorony, ha valaki alulmaradt a küzdelemben!)

Az alszegi játszó az Arany utca és a Mátyás király utca végén volt, a felszegi pedig ott, ahol most a Kárteszi-ma- lom van. Számos csapat játszott egyidőben különféle játékot, a kisebb fiúk csőszt, várbadugócskát, a suttyók kutyásbábát. kőlábat, lyukbagu- rítócskát, a legények csülkö- zést, tüttülüt és métát. (Nem tudjuk, hogy lányok jártak-e a játszókra?) Kedvező időben sárkányt eregettek. (Ez a sárkány nem hatszögletű volt, mint a mai, hanem rostakéreg vázára épített kerekfejű, karcsú testű.)

A csapatok összeállítása és a játékkezdés joga választással történt.

Az idősebbek bandagazdái

nyitott bicskát dobtak fel: „Tied a sima, enyim a truc- ka!" (a trucka bevágás a pengén), vagy fej, vagy írással, esetleg cserépdarabbal választottak: „Festett, nem festett?” A játék alkonyaiig tartott, onnan haza mentek vacsorázni. A legények vacsora után a kocsmába inni, kártyázni.

A játszóik a szabadságharcot

követő esztendőkben elcsendesedtek. A ceglédi háromszáz honvéd, a kétezerszáz gyalogos és a százötven lovas nemzetőr miatt, meg a bedei csata miatt a császár a várost megtömte katonasággal A kaszárnyák, a katonaházak, de még a Zöldfa vendéglőből csinált katonakórház is hangos volt a duhaj, erőszakos osztrák és horvát legénységtől. A tegnapi játszók játékosai hősi halottak, sebesültek, bujdosók lettek, vagy Itáliában szolgálták tíz esztendőre a kétfejű-sasos zászlókat büntetésből. Az itthoni ceglédiek éltek ugyan, mert élni muszáj volt, ahogyan lehetett csendben, vígasság nélkül. A suttyák jártak még a játszókra, nem törődve az osztrák városvégi őrségekkel, járőrökkel. Vidám „tüttü- lü“ kiáltásukat messze vitte a poros szellő... S ez a kiáltás végleg elhalt, amikor az aklo- kat szétbontották, hogy helyet adjanak a széleken is túlterjeszkedő város házainak. Ekkor szorultak be a játékosok az utcákba. Lebontották a szárazmalmokat is. (Az utolsó

szárazmalmot, a Ványi Bálintét a Déli úton átalakították olajmalommá. Ez még állt az első világháború végén.)

A mai ceglédi gyerekek már nemigen játsszák ezeket a régi játékokat, egyik-másiknak a hírét se hallották.

A városi művelődési ház néprajzi szakköre számtalan kiolvasó mondókát és játékot gyűjtött össze az öregektől. Kísérletképpen a ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskolában versenyjátékká alakítottuk a csülközést, a tüttülüt és a métát. Szeretnénk városi bajnokságot rendezni ezekből a tanév végén. Jövőre pedig a három város (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét) bajnokságát. A felújított játékok rendkívüli ügyességet, állóképességet igényelnek, előnyük a mai versenyjátékokkal szemben az. hogy az említett három játékot teljes szépségében, minden izgalmával, szórakoztatóan, testet-leiket üdítően, létszámkorlátozás nélkül is lehet játszani. három-négynek ugyanúgy, mint tíznek-tizenkettőnek.

Hídvégi Lajos